Esztergom és Vidéke, 1910

1910-08-28 / 67.szám

— Személyi hir. Schmidt Sándor a dorogi és csolnoki bánya üzemvezető főmérnöke, több heti üdülésre a tenger melletti Cirkvenicába utazott. — Kinevezés. Az eltávozott dr. Szlávy Elemér 'helyébe az igazságügyminiszter dr. Dezső Sándort nevezte ki az esztergomi járásbírósághoz jegyzővé és egyben az ügyészségi megbízott ál­landó helyettesévé is kirendelte. — Esztergomi siker. Bertalan Vince váro­sunk fia, az esztergomi tanitóképző-intézet sza­badságolt tanára, az orsz. kath. tanitószövetség megbízotti minőségében résztvett a M. T. O. Szövetségének csütörtökön Budapesten tartott országos gyűlésen. A gyűlés a tanítóképzőknek államosítási ügyét vitatván, — amint ezt a Bu­dapesti Hírlap irja — Bertalan Vince nagy lárma és ellenmondás között védte a felekezeti tanító­képzést. Tizenhatezer római katholikus tanító nevében tiltakozott a felekezeti tanítóképzés nívójá­nak leszállítása ellen és óvást emelt az ellen, hogy a felekezetek a tanítóképzés jogától meg­fosztassanak. Kifakadásait Moussong Géza elnök azzal szakította meg, hogy Bertalan nem katho­likus tanítók gyűlésén szólal fel most, hanem Magyarország tanítóságának egyetemessége előtt, a miért is tartózkodnia kell felekezeti vitától. A sikeres felszólalás után a közgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely kimondja, hogy Magyarországon a nemzetiségi és felekezeti vi­szonyok egyenesen megkövetelik az egységes állami tanítóképzést, ha a népnevelés terén ered­ményes munkát akarunk végezni. — Komáromy Gizi szerződése. Mezei tár­sulatának kiváló tagja, Komáromy Gizi, aki sok élvezetes estét szerzett a színházlátogató közön­ségnek, megválik a társulattól és dr. Farkas Fe­renchez, az ungvári és munkácsi szinikerület igazgatójához szerződik. — Beírások és pótló vizsgálatok a reális­kolában. A helybeli főreáliskolában a javító és pótló vizsgálat augusztus hó 31-én s a beirás szeptember hó 1. 2. 3-ik napján délelőttönkint 8-12 óráig lesz. Felhívja az intézet igazgatósága a reáliskola I. és II. osztályába lépő tanulókat, hogy felvételre 1-én reggel 8 órakor okvetlenül jelentkezzenek, mert az előzetes beirás eredménye szerint a törvényszerű maximalis létszám hamar betelik s igy a későn jövők felvétele bizonyta­lanná lesz. — Beiratások az elemi iskolába. A hely­beli izraelita elemi tanodába és a más vallású tanintézetekbe járó tanulók hittani előadására szeptember 1. 2. 4. és 5. napjain eszközöltetnek a beiratások. — Üdvös intézkedés. Városunk kiváló buz­galmú rendőrkapitánya a belügyminiszternek a fe­nyegető koleraveszedelem ellen kiadott rendeletét úgy hajtja végre, hogy személyesen házról-házra járva szerez magának meggyőződést a tisztasági követelmények betartásáról. A nagy közönségre bizonyára teljesen megnyugtató lehet a rendőr­kapitánynak eme a legszigorúbb kötelesség tudá­son is túlmenő lelkiismeretessége. •— Kitüntetett cseléd. Schmidt Jánost az érsekség esztergomi gazdaságában 40 éve alkal­mazott gazdasági cselédet a földmivelésügyi mi­niszter a diszéremmel tüntette ki. — A piac áthelyzóse. Igazán dicsérendő in­tézkedést tett dr. Áldori Mór tanácsorvos, amidőn a gyümölcspiac áthelyezését javasolta a hatóságnak. Az üzletek előtt a város legforgalmasabb helyén disztelenkedő lim-lomos kofasátrak a Vörösmarty utcába vándoroltak át. Csak most már a Vörös­marty utcát tartsák tisztán fokozott mértékben. Van városunkban igen-igen sok szembeszökő rend­ellenesség, amelyeket lassan-lassan meg kell szün­tetni. — Országgyűlési képviselőnk figyelmébe. Az október elsején életbelépő vasúti menetrend megállapításánál az esztergomiak egyik régi óhaja volna teljesítendő. A budapest-wieni viszonylatban négy gyorsvonat száguld keresztül megállás nélkül a párkánynánai állomáson : A Bpestről reggel 8 és délután 5" 15 órakor, valamint a Wienből délu­tán 3 és 4'50 órakor induló gyorsvonat. Esztergom­nak fontos gazdasági érdekét elégítené ki az, ha ezen gyorsvonatok legalább 1 percre megállanának. — A párkányi tanonciskola. Párkány köz­ség képviselőtestülete elhatározta, hogy iparosta­nonciskolát állit fel s arra a közoktatásügyi mi­nisztertől államsegélyt kér. A párkányi tanoncok most Esztergomba járnak. — Követendő példa. Esztergom városa bi­zony példát vehetne Zalaegerszegtől, amelynek képviselőtestülete a város ipari fejlődésére nézve rendkívül előrelátó és üdvös intézkedést tett. Egyszersmindenkorra elhatározta, hogy minden olyan gyárvállalatnak, amely legalább ötven munkást foglalkoztat, háromezer négyzetöl terü­letű ingyen telket és tizenöt évi pótadómentes­séget ad. — A megye legkisebb községének hódo­lata. Sárkányfalván, mely vármegyénk egyik leg­kisebb községe, de mi áldozattól sem vissza riadó földes urának Boronkay Jenőnek vezetése és útmutatása mellett egyike a leghaladóbb közsé­geinknek. Ő Felsége születése napján is, mely alkalomra a Boronkay és Luczenbacher család tagjai összegyűltek az ősi, nagy fényes és gaz­dag múlttal büszkélkedő főúri kastélyban, mely­nek köveihez a mult emlékei tapadnak, s innen mentek az általuk restaurált ritka Ízléssel díszí­tett templomba a lalu népével együtt. S amely napon a község lakói a földes úrral együtt kér­ték a Magasságbeli áldását a legelső magyar emberre. — A kantin tolvaja. Bundschuh József lábatlani kőbányájában lévő kantint Bonár Nándor süttői lakos feltörte és onnét szalámit, szalonnát, túrót, dohányt és egyéb jókat ellopott. Ugyanon­nan Gajdosik János bajóti lakos pedig egy kézi taligát emelt el. — Katonajárás. A pozsonyi 4-ik honvéd kerületi parancsnokság értesítette az alispánt, hogy Bátorkesz és Farnád községekén keresztül szeptember első napjaiban nagyszámú katonaság vonul át. — Balesetek a gyárban. A nyergesujfalusi Sátori-féle cementgyárban Muzslai János munka­közben a bal lábszárát annyira összezúzta, hogy annak gyógyulása hosszabb ideig el fog tartani. — Sági Sándor az egyesült tégla- és cementgyár ny-újfaiusi telepén arcán nyakán és kezén súlyos égési sebeket szenvedett. — Megnyílik a mozi. A szini szezon befejeződ-' vén, a közönség kedvenc szórakozó helye a Korona mozgófénykép színháza szerdán megkezdi előadá­sait. A dús programmú megnyitóra felhívjuk a közönség figyelmét. — A koleraveszedelem. Hazánktól északra és délre egyaránt pusztít a kolera és szedi napról­napra áldozatait. Az ország közegészségügyi ható­ságai mindent elkövetnek ugyan a rémes baj be­hurcolása ellen, de nem lehet azért elég óvatos­nak lenni és ahol lehet a tisztaságra fokozott mértékben kell ügyelni. Nálunk, dacára a ható­sági rendeleteknek, még mindig nem lehetett a népet leszoktatni a dunaviz ivásáról, nem külö­nösen ott, ahol kút nem lévén, a dunaviz-árusok­tól szerzik be minden napi vízszükségletüket. Az a dunaviz azonban, amelyet az árusok szállíta­nak, a legpiszkosabb. Ok ugyanis lajtjaikat a hajóállomás és a hid között levő porral, sárral teli sekély vizből töltik meg, amely azonkívül tele van a hidról és a dunai uszodától lejövő szeméttel és piszokkal. Ilyen vizet szállítanak a lajtosok a házakkoz inni. Felhívjuk a közegész­ségügyi hatóságot, változtassa meg a dunavizesek meritő helyét és vagy a katonai uszoda fölött jelöljön ki helyet, hol a viz a legtisztább, vagy kérje meg a takarékpénztárt a hévviznél még egy utcai csap alkalmazására, ahol a lajtosok hordóikat megtölthetnék. A még messze dühöngő kolerajárvány behurcolása lehetőségének elsősor­ban a városok vannak kitéve, indokolt tehát, hogy a hatóság minden lehetőt elkövessen a közegész­ségügy terén. — Bányászok búcsúja. A bányászok mint minden évben, úgy az idén is, szent István nap­ján ünnepelték védszentjüket, szent Borbálát, mert a milleniumi év óta e napon van a bányá­szok búcsúja. Délelőtt 10 órakor Dorogon, úgy Csolnokon is istentisztelet volt, megelőzőleg ma­gyar prédikáció, melyet Pehatsek Artúr esperes­plébános tartott és benne a híveket szent István példájának követésére hívta fel. Mise végével pedig az „Isten áldd meg a magyart" énekelték nagy lelkesedéssel. A bányatelepeken délután rezes banda szólt, táncmulatság és népünnepélyek voltak; este dijtekézés és tűzijáték. A csolnoki bányatelepen pedig a 48-as katonazenekar kelle­mes zenéjét élvezték a bányászok. — A bábasszony férje. Prohászka Antal mogyorósbányai lakos nem rég jött haza Ameri­kából, ahol nem a legjobb erkölcsökre tett szert. Hazaérkezése után felesége észrevette, hogy férje sokat jár a libaólba és körül és hogy nap-nap után döglenek el a legszebb lúdjai. Lesbe állott tehát és midőn férje újból a libaólba ment, tetten érte. A libát a járási állatorvos megvizsgálta és a külső erőszak nyomait észlelte rajta. Még ez jóformán el sem mult, midőn a mult kedden 10 éves Mária nevű nevelt leáhyát bűnre csábí­totta az elvetemült apa, melynek következtében a kis leány veszedelmesen megbetegedett. A körorvos konstatálta az erőszak nyomait és a csendőrség a járásbíróságnál feljelentette a bes­tiális apát. — Közegészség. Esztergom vármegye terü­letén augusztus hó I. felében a következő heveny­fertőző kórok fordultak elő : Fültőmirigylob : Esz­tergom város, Pilisszentlélek. Hökhurut: Epöl, Dö­mös, Kesztölcz. Vörheny : Esztergom város, Sári­sáp, Süttő, Kőhidgyarmat, Párkány, Bény. Kanya­ró : Esztergom város, Piszke, Lábatlan, Kesztölcz, Tokod, Ersekkéty. Hasihagymáz : Esztergom vá­ros, Sárisáp, Dömös, Csolnok, Kesztölcz. Roncsoló toroklob : Esztergom város, Farnád, Szőgyén, Kú­rál, Kőhidgyarmat. — Férj kerestetik. Pénteken megjelent egy búsuló szalmaözvegy, névszerint Ballá Kovács Istvánné garamlekéri lakos a központi főszolga­bírónál és bejelentette, hogy férje egy hete Esz­tergom megyébe jött rokonai látogatására és azóta neki nem is irt, holott megígérte, hogy megérke­zését tudatni fogja vele. Az eltűnt embernek bal arcán rákja van s nem lehetetlen, hogy életunt­ságában öngyilkosságot követett el. — Közhírré tétetik, hogy Virág és Szántó cég a nyári cikkek kiárusítását lényeges ár­leszállítással megkezdte. Egyben tudatja a cég, hogy az elismert kitűnő női fehérnemű cikkek közé ujabban az intézeti leánykelengyét is felvette. Raktáron van mindennemű és nagyságú leány fehérnemű szolid kivitelben mérsékelt árért. Meg­tekinthető minden vétel kötelezettség nélkül. Vi­dékre készséggel küld mintadarabokat. — Kedvezményes boritaladó. A város fo­gyasztási adóhivatala figyelmezteti azokat a szőlő tulajdonosokat, kik saját termésű boraikra a bor­italadó kedvezményes fizetése céljából az 1892. évi XV. t.cz. 3. szakaszán alapuló igényüket érvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom