Esztergom és Vidéke, 1910
1910-08-04 / 61.szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, „KORONA" szálloda I. emelet. Telefon szám 38. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. Felelős szerkesztő: Dr. Dénes Aladár, A nyomor piaca. Bacillustelep a város szivében. Valósággal gőzfürdőzünk a kánikulában, esszük a drága és éretlen gyümölcsöt s ennek dacára szinte a csodával határos: vasegészségesek vagyunk. Hogy ez igy van, az csupán annak tudható bé, hogy Esztergom lakossága kitűnő szervezettel bir. Mert ám száz és száz oldalról ólálkodnak körülöttünk a különböző járványos betegségek bacillusai. Nincs szándékunkban az egészségügyi faktorokat sem megvádolni, sem megróni csupán felhívni figyelmüket egy bacilustelepre, amely nem a Gorkij lakások közt van, hanem innen be van telepítve a 4 város szivébe. Ez a bacillustelep: a nyomor piaca. Több mint bizonyos, hogy ezen a néven kevesen ismerik, tehát igazi néven nevezzük: zsibvásár. A Széchenyi-tér gyalogjárója mellett árulják öreg nénikék az ócska ruhát, cipőt, fehérneműt, öreg edényt meg a jó ég tudja micsodát. A nyomor piaca nemcsak el^mitő a maga kiáltó szegénységével, de undorító és főként a közegészéget nagy mérvben veszélyezteti. Idehozza a nyomor utolsó párnáját, derékalját, paplanát, dunyháját, úgy ahogy élők vagy elhaltak alul kihúzták. Garmadába rakva látjuk a rongyos és piszkos ruhadarabokat, melyeket a nyomor húzott le szegény emberek testéről. Nem mosta ki ezeket más, mint azoknak a könyei, akik kényszerítve voltak tőlük megválni. Es minden hét szombatján kirakodik a nyomor piaca, ez a bacillustelep a város szivében. Személyes impressziók alapján irtuk le a nyomor piacát, amely mint Damokles kardja függ a város közegészsége felett. Nem akarunk frázisos bombasztokkal elrémíteni senkit, legkevésbbé megakadályozni, hogy a nyomor ne válthassa be utolsó rongyait egy karaj kenyérért, de kötelességszerűen felhívjuk az egészségügyi faktorok figyelmét erre a bacillus telepre, mely a város szivében állandóan plántálhatja a különböző betegségek csiráit. Kevés költséget igénylő óvintézkedésekkel mindent meglehet akadályozni. Szerezzen be a város egy fertőtlenítő gépet és minden, a nyomor e piacára kerülő ruhadarabot fertőtlenítsen, a tisztátlan fehérneműeket pedig ne engedje elárusítani. halasztást nem tűrő radikális és gyors intézkedésre van szükség, hogy ezen állandó veszedelem alól felszabadítsuk a város közönségét. Napirenden fogjuk tartani a nyomor piaca rendezésének kérdését mindaddig, mig ebben preventív intézkedés történik. Az „ócsárolt" vármegye. Krassószörény vármegyét istenitélet sújtotta. Ujabban Mármarost, Árvát és Szolnok-Dobokát felhőszakadás pusztította el. Az árvízkatasztrófa emberéletben és vagyonban helyrehozhatatlan pusztításokat vitt véghez. A nép százezrei gazdagnak ígérkezett termésük pusztulását — ez még valahogy csak helyrepótolható veszteség volna, — házaik rombadöltét, háziállataik elvesztését siratják s emellett még alig van ebben a boldogtalan vármegyében, melyet a természet legszebb kincseivel hal„ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRCÁJA. Katonák. Mennek a naptól égve, Útszélen száz virág, Delelő messzeségbe Fényes, forró világ. A folyó nagy ezüstje Csalogat, integet, Hogy szomjukat lehűtse S nem szabad, nem lehet. Hiába a virágok, Hiába szól a dal, Előttük bokrok, árkok Es vár a viadal. Boldog, ki tompa aggyal Útfélen összedűl, Nem megy tovább a marssal, Csak fekszik — egyedül. 0 élet, a te képed, E roham, e menet, Emberek, ellenségek, Megyünk, amig lehet. Az élet napja éget, Az élet szomja bánt, Űzzük a messzeséget És várjuk a halált. Boldog, ki tompa aggyal Útfélen összedűl, Nem megy tovább e marssal, Csak alszik — egyedül. yuháss Gyula. A politika és a nők. A férfi; Nem is tudtam, hogy Kegyed ily szélső radikális álláspontot foglal el a nők szavazati jogának kérdésében. — Ha jól értettem, minden fentartás és átmenet nélkül követeli a nők aktiv és passiv választói jogát ? A nő: Természetesen. Kiáltó igazságtalanság, hogy a férfiak a maguk számára mintegy kisajátítják a politikát. — Pedig, ha a többi pályához megkívántató szellemi képességek meg vannak a nőben, a — mi ma már alig szorul bizonyításra, úgy a politikától sem kell félteni a nőt. A férj: Erre én csak azt jegyezem meg, amit egyik jeles államférfiú válaszolt a feministák küldöttségének, azt, t. i. hogy nem is annyira a politikát féljük mi a nőktől, hanem inkább a nőket a politikától! A politika ugyanis, mint „foglalkozás" épen nem léleknemesitő: láncolata a ravasz intrikáknak, tülekedése a nagyravágyásnak, sőt sokszor haszonleső érdekeknek és végül előkelő formája a panamáknak . . . — Engedje meg, ha a politika csakugyan ezekből áll, amit Ön most felhozott, úgy mi nők egyenesen hivatva vagyunk a politikai működéshez, mert ravaszkodni, taktikázni, irigykedni és intrikálni, — ehhez tagadhatatlanul értünk. — No meg, ha kell, beszélni is tudunk! . . . A nők szellemi képességeinek és politikai érettségének teljes elismerése dacára bátor vagyok megjegyezni, hogy szerintem a nők működésének — a legtágabban értelmezett liberalizmus mellett is — ép úgy megvannak a felső, mint alsó határai. Ilyen alsó határa a női tevékenységnek a zsákhordás, felső határának példájául szolgálhat épen a politika. — Ha ismeri a képviselőválasztások érdekes háttereit és a politikai világ kulisszatitkait, ugy tudhatja, hogy a nők már most is döntő befolyást gyakorolnak a politikára. — Azt pedig — remélem — nem akarja állítani, hogy ez különösebb kárára volna az országnak vagy a politikának ? — Igen, ez a nők „titkos" választói joga. — Csakhogy szerencsére még nem „általános" s ezért nem is válhatott veszedelmessé! . . . — Fejtegetése meg nem győzött. Megmaradok amellett, hogy a nőkben megtalálható a társadalmi osztályuk műveltségének megfelelő politikai belátás, vagy mint Ön mondta, politikai érettség. —< Kegyed érdeklődik a politika iránt? — Igen, figyelemmel kisérem és mindig megalkotom magamnak a helyzetről a véleményemet. — Ez igazán meglep; nem mondaná meg például, hogy jelenleg Tisza vagy Justh-párti-e. — Miért oly indiszkrét? Nos, ha mégis tudni akarja, megmondom: én nem vagyok sem Justh, sem Tisza-párti, hanem jó-partie! ... — No látja, mindjárt ezen kezdhette volna! Várkouyi Viktor. Előfizetési árak: Egész évre ... 12 kor. Negyed évre . . 3 kor. Fél évre .... 6 kor. Egyes szám ára . 14 fül. Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fillér.
