Esztergom és Vidéke, 1910
1910-07-10 / 54.szám
ezt, azt most nem kutatjuk, bár tudjuk, hogy az okvetetlenkedésnek politikai háttere van. Ezt a háttért majd alkalomadtán nem fogjuk elmulasztani kellő világításba helyezni. A szini szezon első hete meglehetős lanyha pártolás jegyében folyt le. A közönség nehezen akar felmelegedni, pedig Mezei direktor a fővárosi színházak idei repertoárjának legjobb és legújabb számait tartja műsoron. Ha a közönség ilyen tendenciózus módon fogja magát távoltartani a színháztól, megérjük azt a szégyent, hogy a társulat idő előtt és rövid uton bucsut vesz szerény városunktól. Szerdán Heltai Jenő, a kiváló magyar humorista négy felvonásos vígjátéka „A masamód" szerzett élvezetes estét a közönségnek. Kitűnő beállítással egy masamód leány karrierjét tárgyalja a darab, akiből neves színművésznőt neveltet egy gróf. De a nagy ünnepeltetés közepette meglepi a vágy régi foglalkozása után s titokban beáll masamód leánynak a nyári szünetben. Azonban a sziniévad megkezdésekor a szive visszaviszi a színpadra. Mindez ötletesen, finom kidolgozással sok élvezetet nyújtott a közönségnek s a szereplők ambiciózus, eleven játéka csak fokozta a jó hangulatot. Jávor Aranka a címszerepben igazán kitűnt. Kertész Dezső a festőt, Földesi Vilmos a hírlapírót, sok eredetiséggel személyesítette meg. Ágotái, mint színház direktor jóízűen mókázott. Csütörtökön a Bányamester, ez a régi, kedves muzsikájú operetté került előadásra. Minden tekintetben tökéletes, szép előadást élvezett a közönség s kár, hogy nem voltak sokan-sokan, hogy meggyőződhettek volna az előadás magas színvonaláról. Az egyes énekszámok, a pompás karénekek igazi gyönyörűséget nyújtottak. Zajos sikert aratott Komáromy Gizi, Medgyaszai és Oláh Gyula, akinek második felvonásbeli románca mesésen szép volt, s valóságos tapsvihar zúgott fel utána. Kedves volt Fenyvesy Olga Nelli szerepében. Sokat kacagott a közönség Ágotái, Tolnai Juliska, Földesi, Stoll és Vihari mókáin. Kerner Jenő is szívvel-lélekkel dolgozott és a gyér számú közönség hálás is volt érte. lesz egyelőre. Később majd, ha nélkülözhetetlen leszek, fölsrófolom. Srófolni fogok, minden évben srófolni fogok. Feleség: Ebben a lakásban sem fogunk maradhatni. Beljebb megyünk lakni. Szebb lakást veszünk, nagyobbat. Férj: Természetesen. Feleség: Hallod a Bergerék pukkadni fognak, ha megtudják. Férj: Na jah ! Feleség (tapsolva): Pukkadni fognak, ha mondom. Az a Bergerné ugy sem tudja már, hogy milyen magasan viselje az orrát. Férj: Pedig ugyancsak fáradságba kerülhet olyan magasra emelni. Különben semmi közöm a a Bergerékhez. Én a magam utján járok és boldog vagyok, hogy végre ott hagyhatom ezt az íróasztalt, amelynél kiszipolyozzák az agyvelőmet . . . Azt a tintafoltos, piszkos Íróasztalt, az örökké berregő, csilingelő telefont . . , Halló ! Ki beszél, Bécs? Már jegyzem! A delegáció mai ülésén stb. stb. Pfuj. Feleség: Ezentúl faragott mahagóni Íróasztalod lesz bizonyosan és külön szobád. Ha valaki hozzád akar jönni, a titkár úrhoz, a szolga Pénteken Bataille „Botrány" c. hatásos színművét fél ház nézte végig. Az előadás jó volt az első felvonás kivételével, amely — különösen az elején nagyon döcögősen ment. A darab élethűen festi egy degenerált idegzetű asszony szerelmét. Tárayt, mint a társulat tehetséges tagját ismertük meg e darabban. Elegáns megjelenése hódított, de játékát — különösen az utolsó felvonásban — kissé színtelennek találtuk. Sándor Júlia játéka drámai erőtől lüktetett. Kertész Dezső (Artanezzó) a züllött léhát sok közvetlenséggel személyesítette meg. Nagyon jó volt még M. Tolnai Juliska, Földessy és Vihari. A színház jövő heti műsora: Vasárnap két előadást tart a színház. Délután a „Harang" cimű énekes legendát, este pedig Farkas Imre poétikus diák-operettjét, az „Iglói diákok 11 -at adja másodszor elő a színtársulat. Hétfőn a „Remény" Heyermanvs Hermán, a világhírű modern drámairónak gyönyörű halászdrámája kerül először színre az esztergomi színkörben. A hatalmas szinekkel ecsetelt megrázó drámának cselekménye a hollandi tengeiparton játszódik, s személyei szegény, földhözragadt halászemberek, a küzdelmes tengerész-élet sorsüldözött alakjai. A „Remény" eddigi sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy Berlinben az elmúlt szezonban megszakítás nélkül kétszer is jubilált. A hétfői „Remény" előadásnak külön színpadi szenzációja lesz a harmadik felvonás nagy viharjelenete, mely megdöbbentő realizmussal, a legpompásabb illúzióba ringatja a közönséget, mely igen élénk érdeklődéssel várja a „Remény" bemutatóját. Kedden á tavalyi operettermés legvirágzóbb hajtása az „Erdészleány" cimű nagy operetté kerül nálunk elsőizben szinre. A fényes sikerű operettnek Jarno György a komponistája, s ugy a budapesti, mint a bécsi közönség kedvenc újdonsága volt az idén. Budapesten Küri Klára vendégfelléptével már a százötvenedik előadásához közeledik a bájos zenéjű „Erdészleány", amelynek címszerepét Esztergomban Komáromy Gizi fogja énekelni. Hálás szerephez jutottak kivüle Fenyvesy Olga, aki Minkát, Oláh Gyula József császárt, Á. Turzó M. Josephinet, Medgyaszai Földessyt, Stoll a szabót játsza. Az „Erdészleány" második előadása szombaton lesz. Szerdán másodszor hozza szinre a drámai személyzet a „Taifun"-\ általános közkívánatra, a mult héten óriási sikerrel lezajlott bemutató hatása alatt. Csütörtökön a „Rip van Winkle" Planquette regényes nagy operettje, pénteken a „Kuruzsló" a fogja előbb bejelenteni. Te, ha a Berger jönne hozzád, izend ki neki, hogy most nem fogadhatod. Pukkadni fog az az ember! Férj: Hagyj föl, kérlek már a Bergerékkel. Inkább add ki a szalonkabátomat. Szürke ruhában csak nem mehetek az Albatroz vezérigazgatója elé ! Feleség: Persze! Persze! (kiszól a konyhába) Mari, tisztítsa ki gyorsan az úrnak a fekete kabátját. Jer idébb, majd megkötöm a nyakkendődet. (A férj felöltözik. Megcsókolja a feleségé 1 és még a folyosón is búcsút integetve, távozik.) II. (Ugyanaznap este, ugyanaz a szoba. Ugyanaz a teritett asztal. Ugyanaz a rövid szoknyájú pesztonka betálalja a vacsorát. A férj térdére teriti ugyanazt az asztalkendőt, míg a felesége kiosztja az egyszerű vacsorát.) Férj (idegesen): Siess! kérlek, mert vissza kell rohannom a redakcióba. Nagy események történtek. Feleség: Ugy ? Férj: Ugy. Feleség: Mi történt? Magyar Színház emlékezetes sikerű színműve kerül szinre. o c c HÍREK. :> > o — Szent István 'ünnepe Esztergomban. Szent István-napját az idén az előző éveket felülmúló fénnyel készülnek megünnepelni. Az ünnep jelentőségét nagyban emelni fogja szent István, szent Imre és szent László ereklyéinek diszfelvonulással és egyházi pompával történő körülhordozása. A pontifikális nagymisén kivül a főszékesegyházban tartandó egyháztörténeti művészi hangverseny is az ünnepségek egyik kiemelkedő részét fogja képezni. Népünnepélyek és különféle versenyek rendezésével teszik emlékezetessé az ünnep délutánját. A szent István-napi országos ünnepségek rendezőbizottsága élén Bogisich Mihály v. püspök és Vimmer Imre polgármester állanak. — Az ipartestületi elnök lemondása. Dóczy Ferenc, ki az ipartestületnek 25 év óta elnöke, e tisztségéről pénteken lemondott. — Gimnazisták győzelme. A Balatoni Úszók Egyesületének vasárnap a Millenáris-pálya úszómedencéjében tartott 66 2 /3 méteres „vendégek versenyében" az első lett Schwarcz Lajos, a II-dik Salgó Sándor, A 38V3 méteres gyermekversenyben az első Türr István B. U. E., a Ildik pedig Leimdörfer Pál. A nyertesek az esztergomi főgimnázium növendékei. — Békés elintézés. Az „Esztergom" egyik elmúlt vasárnapi híréből kifolyólag lapunkkal szemben kialakult incidens, melyet mult számunkban „Hátrább az agarakkal" cimmel aposztrofáltuk, békés elintézést nyert. Rolkó Béla karkáplán úr, az „Esztergom" szerkesztője ugyanis felkereste felelős szerkesztőnket és plauzibilissé tette előtte, hogy inkriminált, néhány lappéldányában foglalt és általunk antiszemita izű sértésnek minősített jelző az Ő és a felelős szerkesztő tudtán, sőt akaratán kivül került az „Esztergom"-ba. Kijelentette azt is, hogy az ismeretlen tettest ő épen ugy elitéli, mint mi és az „Esztergom"-nak nem célja, hogy a lapunkkal fennálló barátságos viszonyt megbolygassa ép oly kevéssé célja városunkban antiszemita irányt képviselni. Jólesőleg és megnyugvással vesszük tudomásul ezen uri Ízlésről tanúskodó eljárást és ezzel az ügyet részünkről befejezettnek tekintjük. Férj: Hagyj békén, nagyon ideges vagyok. Feleség: Az állás miatt ? Férj: Miféle állás ? Feleség: Hát nem voltál az Albatróznál? Fé»*j • Az Albatróznál ? Ja, igen, voltam. Feleség (szívszorongva): És ? Férj: Nem fontos. Feleség: Hát mit mondott a vezérigazgató ? Férj: Roppant udvarias volt. Leültetett. Szivarral kinált. Havanna-szivarral. Roppant barátságos volt. Feleség: De miért hivatott? Férj (Látszik* rajta, hogy a keserűség ki akarna törni belőle. A vér arcába tódul. Megragadja az evőeszközt, mintha a tükörbe akarná vágni. Néhány pillanatig merően maga elé bámul Azután lassan hátradől a széken, arcáról eltűnik a harag, kissé félrehúzza az ajkát, vonásai szelíd mosolyra lágyulnak s oly kifejezés ül ki rajtuk, amelyben benne van az ember minden gyarlóságának, minden gyöngéjének fölényes tudata): A vezérigazgató arra kért, hogy ezentúl sűrűbben, több szeretettel kultiváljam nevét a lapunkban. Ez az egész. (Függöny.)
