Esztergom és Vidéke, 1910

1910-05-26 / 42.szám

nek. A közönség mindenhol nagy szeretettel fo­gadja őket és ünnepli a népszerű jelöltet. — Űrnap. Ma van az egyház legszebb ün­nepe, minden ünnepek legfényesebbike Űrnap. Hagyományos fénnyel és dísszel fogja a magyar Róma hivő közönsége megülni ma is. A várban az ünnepélyes szent mise után diszes körmenet lesz. A belvárosi és vizivárosi plébánia templomokból szintén a szokásos körmenet fog indulni. A bel­városban régi szokásokhoz hiven vasárnap tartják meg az ünnepi körmenetet. — Gyászrovat. Hecht Ede volt főkáptalan uradalmi nagybérlő életének 63-ik, boldog házas­ságának 40-ik évében, folyó évi május hó 22-én d. u. 6 órakor hosszas és kinos szenvedés után elhunyt. Hült tetemét folyó hó 24-én d. u. 2 óra­kor helyezték nyugalomra. Az elhunytban a Virág és Szántó cég tulajdonosai apósukat gyászolják. — Támadják az alispánt. Az „Esztergom" hasábjain Bádi András nyílttéri támadást intézett dr. Perényi Kálmán alispán ellen ugyanazon ok miatt, amelyért az emlékezetes megyegyűlésen interpelláció is történt. Az alispán, dacára annak, hogy erre szükség nem volt, megfelelt az interpellációra és az igazsághoz hiven uri módon tisztázta magát a rágalom alól. Az alispán vála­szát a megyegyűlés óriási többséggel tudomásul vette. Ez az ügy tehát be van fejezve még akkor is, ha Bádi Andrásnak külön véleménye van. Bádi Andrásnak ama kijelentése, hogy ő dr. Pe­rényi Kálmánra az alispán-választáskor ennek politikai magatartása miatt adta szavazatát, igen jellemző. Mi ugy tudjuk, hogy alispánokat nem politikai érdemekért hanem az állásukra való rá­termettségükért szokás választani. Már pedig azt még Bádi András sem fogja elvitatni, hogy dr. Perényi Kálmánra mint alispánra is mindenkor büszke lehet Esztergom, vármegye. — A városi ellenzék terrorizál. A városi ellenzék, amely folyton krokodilus könnyeket hullat a munkapárt felhánytorgatott, de soha be nem bizonyított pressziója miatt, sorra bojkottal fenyegeti azokat a kereskedőket és iparosokat, akik oly vakmerőek és nincsenek velük egy né­zeten Figyelmébe ajánljuk az ellenzéknek, hogy a bojkott kétélű fegyver és ha ily irányban foly­tatják a terrort, önmaguknak rovására irják, ha a munkapárt hivei sem fognak visszariadni ezen legbrutálisabb választási fegyvertől. — Az „Esztergom" ós a főispán. Az „Esz­tergom" cimű nép- és Kossuth-párti lap legutóbbi számában a megyegyűlésről szóló referádájában Meszlény Pál főispánról lapunkkal kapcsolatban ugyanazokat a valótlanságokat állította, mint a nép- és Kossuth-párti Esztergomi Friss Újság. Válaszunk tehát ugyanaz, mint amit a Friss Új­ságra vonatkozólag első számunkban közre ad­tunk. Hozzáfűzzük még, hogy ezzel az üggyel addig nem foglalkozunk, amíg akár az egyik, akár a másik néppárti orgánum nyilvánosságra nem hozza a főispánnak dr. Katona Sándorhoz intézett és annyiszor hivatkozott levelét. — Fák és madarak. A Bottyán-utcai elemi leányiskola szerdán délelőtt a primás-kertben fa és madár ünnepélyt tartott. Az apró kis leánykák beszédet mondottak, szavaltak, csicseregtek, akis madárkák pedig ott helyben mindjárt visszacsi­cseregték a sok, szép kedves versikét, dalocskát kicsi védőiknek. Hogy pedig a fák se maradja­nak hátra, ők is megsuhogtatták lombjaikat, a fiatal hajtások is igen örültek kortársaik látoga­tásának és fogadalmainak. — Sacelláry a választó jogról. F. hó 22-én a választójogi szövetség Nyergesujfalun a környék értelmiségének bevonása mellett rendkívül impo­záns népgyűlést tartott a titkos szavazati jog érdekében. Kernstok Károly elnök nyitotta meg az értekezletet. Dr. Jászi Oszkár fejtegette utána a választói jog kiterjesztésének hatásait.' E alkalommal Sacelíáry György a következő nyilat­kozatot adta: Alulírott a nyergesujfalusi választó­jogi szövetség hozzám intézett kérdésére ezennel ki­jelentem, hogy nemcsak híve vagyok az általános titkos egyenlő községi választó jognak, hanem, ha képviselővé megválasztanak, minden erőmmel oda fo­gok törekedni, hogy a szóbanforgó választójogi re­form minden más törvényjavaslat előtt törvénybe iktattassék. Sacelláry György. — Új képesítés. Mint örömmel értesülünk, dr. Vasáry Dániel az érseki tanítóképzőnek közép­iskolai tanári oklevéllel biró tanára a mult héten a német nyelv és irodalomból a középiskolai tanári alap és szakvizsgálatot jeles eredménnyel tette le. A tanítóképző fiatal, törekvő tanára igy tehát oly képesítést szerzett, amilyen a középis­koláknál működő tanároknak is csak ritkán van. — A köbölkuti kerületből. A megdönthe­tetlennek hitt bálvány, a megfizetett emberek ál­tal felfújt nagyság, a nagy, a szent Miklós alatt inog a köbölkuti kerület talaja. Nem csoda, mert a nép szeretetét megvásárolni nem lehet, már pe­dig neki nem volna 100 embere sem, ha nem költene oly töméntelen sok pénzt a választásokra. Már bor és sörtengerben űszik most is a kerület, mert „önzetlen" ügynökei megérezték azt a ve­szélyt, mely bálványukat, az aranyborjút fenye­geti. A legszemérmetlenebbül folyik az itatás a kitűnő erkölcsök nevében, mintha a curiai bírás­kodásról szóló törvény nem is volna a világon. A kerület'választópolgársága azonban tántorítha­tatlanul kitart Kobek Kornél mellett, akit kőrútjá­ban mindenütt tüntető lelkesedéssel fogadnak, a minek az adja meg értékét, hogy megrendelés nélkül, a nép szeretetének önkéntes megnyilatko­zásából fakad. Kobek Kornél megválasztása Sze­mere ügynökeinek minden erőfeszítése dacára bi­zonyos. — Mint értesülünk ma délelőtt Köbölku­ton, Bényen, Kéménden és délután Kicsinden, Kőhidgyarmaton és Gyiván fogja Kobek Kornél programmbeszédét megtartani. — Maksai és a tehén. Mindketten bajóti lakosok és eddig a legpéldásabb egyetértésben éltek és fértek meg egymás mellett, mig nem az áldatlan politikai harc hullámai a felszínre nem sodorták mindkettőjüket. Nevezett tehén ugyanis gazdája fáradságos és nagy munkájáért egy falat­nyi legelőt élvezett. Mivel azonban Maksay úr úgy vélekedett, hogy a tehén, nem szavazó, egy­szerűen hazaküldte. A tehén mit tehetett egyebet, hazament, s azóta azon tűnődik, hogy miért is nem lett belőle szamár, mert a szamár a szama­rat nem bántja. — Közgyűlés. Az eszterg omi kerületi Mun­kásbiztositó Pénztár f. hó 22-én tartotta évi ren­des közgyűlését, dr. Walter Gyula címzetes püs­pök elnöklésével. A tanácskozás megkezdése előtt Walter Gyula elnök a legőszintébb részvét hang­ján emlékezett meg a város ritka tehetségű fia, dr. Földváry István, volt főügyész, iparhatósági biztos elhunytáról, aki évek hosszú során keresz­tül hivatalból, később csupán az ügy iránt való érdeklődésből a pénztár közgyűlésén minden al­kalommal részt vett. A közgyűlés jegyzőkönyvé­ben örökítette meg az elhunyt kiváló férfiú érde­meit. A magas szárnyalatú elnöki megnyitó után, a közgyűlés jóváhagyta az 1909. évi számadáso­kat és megválasztotta a pénztár önkormányzati szerveit. Ezen intézkedéssel megszűnt az ideigle­nes állapot és megtörtént a pénztár átszervezése. — Zűrzavar a Halley körül. A világ most már végkép megvan kótyagosodva. Átment ? Nem ment át? kérdezik jobbra-balra. Hol a fénytüne­mény, a kénsav gőzök? Ezer kérdés, ezer kérdő­jel. A jó Isten tudja jobban, hogy mi történt a tekintélyes üstökössel, amely néhány heti földi szereplése következtében rongyos égi csavargóvá züllött. A csillagászat kedden este is, szerdán is, máskor is nagy csütörtököt mondott. Nem mond biztosat, találgat,, magyaráz, ki- és félremagyaráz, de üstököst azért bárhogy akarna is, előre nem magyaráz. > — Nyakszirtmerevedés Dorogon. Dorogról irják: Az ottani helyettes körorvos Farkas József dorogi bányakovács feleségén a nyakszirtmereve­dés tüneteit észlelte. A beteget rögtön elkülöní­tették s az orvos jelentést tett a járási főszolga-^ bírónak, ki azonnal elrendelte a szükséges óvin­tézkedéseket. , : — Második gyógyszertár Párkányban. Mint biztos forrásból értesülünk a belügyminiszterhez kérvény érkezett egv Párkányban felállítandó má­sodik gyógyszertár engedélyezése tárgyában. Ugy tudjuk, hogy a személyre és Párkány, valamint a szomszédos községekre való tekintettel a közigaz­gatási hatóság is támogatja a kérvényt. —- Fegyelmi. A központi főszolgabíró az epöli községi biró ellen lapunk mult számában közreadott ama hírünket, hogy a községi jégve­remben nincs jég, a fegyelmi vizsgálat elrendelé­sére alkalmasnak találta. — Katonaság a választáson. A belügymi­niszter megkeresésére a helybeli térparancsnok értesítette vármegyénk alispánját, hogy a válasz­tások alkalmával a választási elnökök rendelke­zésére bocsájtandó katonai karhatalom a követ­kezőképen oszlik meg: Esztergomban 150 gyalo­gos, Dorogon 200 gyalogos, 70 lovas, 30 csendőr, Taton 50 gyalogos, Köbölkuton 300 gyalogos, 100 lovas, 30 zsandár. — Elhalasztott választás. A dorogi köror­vosi választást, mely e hó 27-ére volt kitűzve, a központi főszolgabíró bizonytalan időre halasz­totta el. — Népies előadás. Hajós Jenő szőgyéni ál­latorvos pünkösd vasárnapján Nagyölved község­ben népies előadást tartott az állati gümőkórról, ezzel kapcsolatban a tőgygümőkóros tehenek ir­tásáról szóló földmivelésügyi miniszteri rendelet­ről, továbbá a sertéstenyésztés hanyatlásának okáról, a sertéstermékek piaci drágaságáról és e gazdasági bajok orvoslásáról. Az előadáson a község elöljáróságán kivül a legtöbb gazda jelen volt és dicséretesen nagy érdeklődéssel hallgatta az előadást, melyért köszönetet is szavaztak az előadónak a kisgazdaság érdekében kifejtett eme munkálkodásáért. A mult hónapban ugyanezen tárgyakról Szőgyénben is tartott előadást az állatorvos, ahol az „Olvasókör" több tagja ez alkalommal felkérte az előadót, hogy hasontárgyú gazdasági előadásokat ezután is tartson, egyben biztosították őt, hogy a nallgató közönség épugy, mint eddig, ezentúl is mindig köszönettel és szí­vesen veszi ismertető előadásait. — Tavaszi mulatság. A Párkányi Önkéntes Tűzoltó-Testület ma, május hó 26-án a zöld va­dászhoz címzett (Krizsán féle) vendéglő kerthe­lyiségében a tűzoltó torony alap javára dijteké­zéssel és a párkányi iparostanonc otthon ifjúsága által előadandó szinielőadással egybekötött nyári mulatságot rendez, melyen a parancsnokság szi­vesen lát minden érdeklődőt. Belépti-dij: szemé­lyenkint 1 korona. A dijtekézés kezdete d. u. 3 órakor, a színielőadás kezdete d. u. 5 órakor. A nemes célra való tekintettel felülfizetéseket köszö­nettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. — Kiké a két millió? A városok részére az 1909. évre kiutalványozott ket millió korona államsegély felhasználása dolgában Khuen-Hé­derváry Károly gróf, a belügyminisztérium veze­tésével megbízott miniszterelnök körrendeletet bo­csájtott ki. A városi tisztviselők ugyanis a két millió felosztásával követendő irányelvekkel nem voltak megelégedve és kongresszusokon, fellebbe­zésekben és felterjesztésekben állást foglaltak a belügyminiszter által megállapított törvényterve­zetnek őket érintő rendelkezései ellen. A hossza­dalmas tanulmányozás következtében a városok határozatának jóváhagyása késett. A két millió

Next

/
Oldalképek
Tartalom