Esztergom és Vidéke, 1910

1910-05-26 / 42.szám

sodizben a főkáptalani tagok pótadójának Wekerle utján való másfelé utalása által, — noha a törvény eléggé érthető szavak­ban kifejezi, hogy a pótadószedése szék­hely szerin#i minőségben, nem a birtoklási területek szerint fizetendő. Ezzel Csernoch közel 15000 korona pótadótöbbletet ra­kott az adózók vállaira. Ami az iskolák leendő államosítását illeti, arra nézve már a város magistra­tusa többé-kevésbbé megállapodásra is ju­tott — de megfeneklett egy reménybeli körülményen, hátha a papság kellőleg re­compenzálja a várost? — de mikor és mennyi összeg erejéig? 30 százalék az elemi iskolai kiadás, ebből csak 5%-ra volna a város egyeteme kötelezve, a többi 25%-ot az állam tartoznék fedezni, ha a dr, Fehér Gyula-féle papikörök nem hát­ráltatnák az ügy eldöntését. Tegyenek ők is ugy, mint Vác püspöke Csáky gróf, aki az iskolák katholikus jellegének meg­óvásáért 200,000 koronát adott. Esztergomi választópolgárok! Ne gondoljátok azt, hogy Kálmán Gusztáv bukásával Esztergom jövőjét és boldogulását előidéztétek ! Ellenkezőleg egy pár évtizedre visszatartották a városnak kormányköröktől függő előrehaladását. Ne gondoljátok, hogy Kálmán Gusz­táv sérelme csak övé leszen és volt mi­niszteriumbeli hivatalnoktársaié; e sérelem kihat az összminiszteriumok tisztviselőire, akik egy város csömörlésig menő ellenzé­kiességet nem egy könnyen fogják feledni, főleg akkor, ha a város folytonos kérel­meivel egyes miniszteri osztályok vezetői­nek ajtaján alázattal meghallgatásért ko­pogtatni kényszerül. Lám más élelmes városok rohamos fejlődésüket az eddigi kormányok támoga­tásának versenyszerű keresésével tudták elérni, de rajta is voltak, hogy az időbeli kormányok kegyeit elnyerhessék, mivég­ből siettek a kormányok vezérembereit pártpolitikai egyöntetűséggel képviselőkül megválasztani, nem úgy, mint Esztergom, ahol egy öntelt embernek egyéni vágyait sietnek kielégíteni inkább, semhogy a vá­ros biztos boldogulását célzó okos előre­látással az államtitkár mellé sorakoznának. Ebben látjuk Esztergom leendő romlását és hanyatlását, hogy választópolgárai jel­szavas ideálokért rajongnak még akkor is, midőn a kínálkozó alkalom itt volna arra, hogy e tulszegény, eladósodott városunk gyarapodhassak gyárakban s egyéb a kormány belátásától és jóakaratától függő intézményekben. Hát csak rajta tisztelt Polgárok [Rúg­játok halomra Esztergom jövőjét! Es ha ebben telik kedvetek, — balsorsunkért ne panaszkodjatok többé, — de ne is koldul­jatok kormánykegyet, mert meggondolat­lan tettetek a kormánynál fel leszen je­gyezve és nem lesz elfeledve! Egy régen letelepült szavazó. Tavaszi építkezése a munkás­házaknak. Újra megkezdődött a munka, ahol nem fe­jezték be a mult ősszel a munkásházak felépíté­sét, ott most tavasszal folytatják. Békésen, Csor­váson, Verpeletén, Miskolcon, Aradon, Temesben, Torontálban ez év tavaszán is több munkásház épül. Több ezer család a maga kis házacskájába vonul, még az ősszel és pedig olyan mezőgazda­sági munkáscsalád, akinek egyenként aligha volt a házvételre 50—60 koronájánál többje, soknak még annyija se. Hogyan tudtak ezek a boldog emberek házat venni ? Megmondjuk. A gazdasági munkásházakról való országos törvény szerint munkásházak ott épülnek, ahol legalább tiz munkáscsalád jelentke­zik avégből, hogy szeretne saját otthonába jutni. De még ez az első lépés, mert a jelentkező mun­kásoknak ezt az ügyét a képviselőtestületnek is magáévá kell tenni. Következik tehát az, hogy azokon a helyeken, amelyeket felsoroltunk, vagy ahol egyáltalában munkásházak épülnek, ott a munkásság s a birtokososztály között egyetértés és kölcsönös méltányosság van. Mert a dolog ugy áll, hogy a munkásházakat kölcsönből építik és a munkás, akinek nincs hitele, hogyan kap kölcsönt? Csak úgy kaphat kölcsönt, hogyha a községi képviselőtestület, avagy a vármegye értük kezes­séget vállal. Ezért mondtuk mi azt az előbb, hogy ahol gazdasági munkasház épül, ottan a béke, szere­tet, egyetértés és méltányosság lakozik. Mert nem lehet feltenni, hogy azok, akik a munkásokért kezességet vállalnak, erre hajlandósággal lenné­nek, ha a munkásosztály velük szemben szintén nem lenne méltányos és egyetértő. Csak olyan helyeken épülhet munkásház, ahol a kölcsönökért jótállanak a képviselőtestület tagjai. Viszont ezek­nek a hajlandóságát csupán az biztosítja, ha a munkás nem keres érdekellentétet a birtokososz­tállyal szemben. Aminthogy ilyen érdekellentét nincs is, mert a gazda és munkás nagyon is egy­másra vannak utalva. A gazda munkás nélkül, a munkás gazda nélkül, akinél kenyérét keresi, nem lehet el. Ha a gazdának jó termése van, akkor a munkás részkeresete is ehhez irányul. Ha rende­sen, zavartalanul nagy a gazdaságban a dolog, ezt nemcsak a gazda fordítja hasznára, hanem a munkás is. El lehet mondani, hogy sehol egyet­értőbb, békésebb, méltányosabb eljárásra nincs szükség, mint a mezőgazdálkodás során, ahol gazda és munkás egymás megértésére, kölcsönös méltányosságára állandóan szükség van. De az egymás megértésnek meg is van a haszna, a munkásra nézve is. Csak a munkásházakról szóló mostani hírünket vegyük figyelembe. Ha semmi másból, már azért is bizonyos dolog, hogy a munkásosztálynak igenis szüksége van azoknak jóindulatára, akik saját otthon meg­szerzésében őket gyámolítani hivatottak. Nem le­het el sem képzelni, hogy ahol a munkásosztály valami lázongó, önmagával meghasonlott, keserű lelkű ember után indul és a társadalmi megha­sonlásnak magját elhinti, hogy ott, mikor a mun­kásosztálynak annyira égető ügyéről, a saját ott­hona megszerzéséről legyen szó, valami nagy szeretettel karolnák fel azt és a rájuk köveket dobókat, kenyérrel hajítanák vissza. Az emberi természet nem ilyen nyüstből van. Jó bánás, bé­kesség, szeretet hasonló virtusokat fakaszt. Békét­lenség, méltatlanság, gyűlölség pedig elhidegiti a sziveket. Azért legyünk bár akármi foglalkozási sorban, becsüljük meg egymást, legyünk egymás iránt méltányosak és igazságosak. Békesség és szeretet vitték elő az emberisé­get, meg a tisztes munkásnak megbecsülése. Mikor Magyarországon nem is egy esztendő alatt annyi meg annyi ember a maga tűzhelyénél melegszik; igazság szerint senki el nem mondhatja, hogy a munkásosztály sorsával nem törődnek. Ápoljuk tovább az egyetértés szellemét, hazánkra uj vi­rágzás, mindannyiunkra pedig a boldogulás derült napjai következnek. — A pannonhalmi uj perjel. Hajdú Tibor dr. főapáttá való kinevezésével megürült a ben­césrendben a perjeli állás. A rendtagok három tagot jelöltek, akik közül a főapát nevezi ki a perjelt. Első helyen jelölve lett Jándi Bernardin pápai igazgató 88 szavazattal, második helyen Pacher Donát soproni tanár 69 szóval, harmadik helyen Mórocz Emílián alperjel 51 szavazattal. A perjel kinevezése a Péter-Pálkor megjelenő dis­poziciók közt várható. — Tisztújító közgyűlés. Az esztergomi ön* kéntes tűzoltóegyesület vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését. A gyengélkedése miatt távollevő Vimmer Imre polgármester helyett Hoffmann Ferenc tanácsnok elnökölt a gyűlésen. Az egye­sületi működésről Osváth Andor titkár s az egye­sület tiszteletbeli főparancsnoka számolt be. Ne­vezetesebb esemény volt, hogy a tagok közül dr. Fehér Gyula az egyleti lelkészi tiszttől kanonokká történt kinevezése folytán megvált, továbbá, hogy az egylet ügyésze: dr. Földváry István meghalt. Az elmúlt évben a tűzoltóság 11 tűzesetnél mű­ködött sikeresen. A jövő évi költségvetés szerint 10.551 koronára van az egyesületnek szüksége, melyre csupán 1271 korona fedezete van. A többi hiányzó 9250 koronát a várostól fogja kérni. A tagok létszáma 17 intelligens működő taggal sza­porodott. A tisztujitásnál főparancsnok lett ismét Dóczy Ferenc; titkár s tiszteletbeli főparancsnok Osváth Andor; egyleti lelkész Mátéffy Viktor; ügyész dr. Mike Lajos volt komáromi tűzoltó főparancsnok; alparancsnokok Weichsler Vilmos és Globotsnig József; osztálytisztek Tiefenthal Gyula, Szimhardt Károly és Tátus János. — Betegágyon. Vimmer Imre polgármester beteg. Arcán egy daganat képződött. A polgár­mester baja muló természetű és orvosa szerint néhány nap alatt fel fog gyógyulni. — Erőszak a választáson. A városi ellenzék részéről azt híresztelik, hogy dr. Helc Antal vá­lasztási elnök meg fogja akadályozni azt, hogy a választási helyiségben a pártok hírszolgálatot tart­hassanak fen és természetesen ennek az intézke­désnek az éle a Kálmán-párt ellen irányul. Mi nem akarjuk elhinni dr. Helc Antalról azt, hogy nem respektálná azt az országos jogszokást, amely­nek alapján a pártok a választási helyiséggel hír­szolgálati összeköttetést tartottak fen és nem akarjuk feltételezni azt sem, hogy bármely irány­ban kedvezni óhajtana az ellenzéknek. Minden esetre már most óvást emelünk mindennemű el­nöki párfoskodás ellen és figyelmeztetjük az el­lenzéket és a választási elnököt, hogy minden al­kalmazott erőszak kegyetlenül meg fogja bőszülni mindazokat, akik ebben akár közvetve, akár köz­vetlenül közreműködtek. — A városi választás sorrendje. Az eszter­gomi nemzeti munkapárt tegnap kérvényt intézett a városi központi választmányhoz a választási sorrendnek kerületenként leendő megállapítása céljából. Reméljük, hogy a középponti választ­mány eleget fog tenni a Kálmán-párt ezen törvé­nyen alapuló kívánságának és utasítani fogja a választási elnököt, hogy a választópolgárokat mind­két párt részéről kerületenként szavaztassa le. — Választók figyelmébe. Az esztergomi vá­lasztók egy személyazonosságukat illetve szava­zati jogosultságukat igazoló lapot kapnak, melyet leginkább a választás napján ajánlatos a szava­zónak magával hordani, mert esetleg csak ennek a révén juthat a szavazatszedő bizottság elé. Az igazolványok kézbesítését már megkezdték. — Sacelláry a kerületben. Sacelláry György és szeretetre méltó neje hétfőn Párkányba érke­zett, onnan Pilismarót, Dömös és Basaharcra men-

Next

/
Oldalképek
Tartalom