Esztergom és Vidéke, 1910

1910-04-21 / 32.szám

Kétyi Mariska intéztek üdvözlő beszédet és utána e

gy*

e

gy hatalmas virágcsokrot nyújtottak át az államtitkárnak. Kálmán Gusztáv megcsókolta a két kis leányt. Ezután dörgő éljenzés közepette szállott fel az államtitkár a primás diszfogatára és az egész hatalmas menet a hercegprimási palotába vonult. * * * Vaszary Kolos palotájában Kohl Medárd püspök fogadta az államtitkárt és kiséretét. A bemutatkozások után csendes misét celebrált a házi kápolnában, ezt követőleg pedig rövid dejeneurt adott a püspök az államtitkár tiszteletére. Fél tizenegyórakor az államtitkár a Széchenyi térre hajtatott. Itt Pór Antal prael. kanonok a következő beszédben kérte fel az államtitkárt programja kifejtésére. Tisztelt Polgártársak, kedves Barátom I Midőn ma reggel szeretve tisztelt képviselőjelöltünket tiszta lelkesedéssel, tőlünk kitelő ünnepélyességgel üdvözöltük és városunkba kisértük, önkéntelenül felgyúltak bennem az 1848. évi márciusi nagy napok emlékei. Akkor is örömmel és szeretettel telt meg minden hazafi szive, reménytelenül néztünk a jövőbe, közelebb férkőztünk egymáshoz és lobogókkal diszitették az utcákat. Gimnáziumunkon melynek tanulója voltam, három zászló lobogott. Az egyiknek az volt a felirata: Éljen a király; a másiké: Viruljon a hon; a harmadiké: Boldoguljon a nemzet! E három fölirat, melyet a jónevű költő, Balázs Teofil, akkor az esztergomi gimnázium igazgatója fogalmazott, az időtől fogva belevésődött a jövevényekre s úgy dörgött rájuk, hogy kik és honnan jöttek. A vezér, hogy bizalmat keltsen az ördögben, igen alázatosan felelt: Utazó barátok vagyunk a Hagurosan-hegyről. A fővárosba igyekszünk, de eltévedtünk. Engedd meg, hogy megpihenjük egy kicsit hajlékodban. Az ördög örült a hat embernek s nyájasan bánt velük. Intésére a szolgák enni-innivalót hordottak be s a rableányok gyönyörű táncot lejtettek az étkezés alatt. Az ördög kínálgatta borát hogy igyanak, de a vezér alig Ízlelte meg, letette serlegét és igy szólt: — Nagyon jó borod van, ,uram, de meg sem közelíti jósága a mienket. Ha meg nem vetnéd, megkínálnálak vele, mert ennél jobb egész Japánban nincsen. Azzal előhúzta az Istenektől kapott kulacsot s töltött belőle a főördögnek is maguknak is. Rendkívül ízlett a bor az ördögnek s újra kért belőle. A második pohártól oly jó kedve lett, hogy minden ott levő ördögnek töltetett egy-egy kis csészével. Óriási jókedv tört ki erre az ördögök között, de nem sokáig tartott; elálmosodva ültek le a földre s mindannyi elszundikált. A vezér intett társainak. Csendesen felkeltek s felvették lovag öltözetüket, fegyvereiket s igy tértek vissza az alvó ördögökhöz. Minden ajtót lezártak és hangos szóval felkiáltották az alvókat. A hat fegyveres lovag láttára fel akartak ugrálni, de nem tudtak s igy csak félerővel harcolhattak. Egy óra múlva nem élt egy ördög sem. Kiszabadították az összes rabokat, a vezér kosárba tétette a főördög hordónagyságu fejét s igy indultak le a hegyről egyenesen a fővárosba. Az egész ország örült, a szülők visszakapták gyermekeiket, a gyermekek szülőiket. Az ördög óriási fejét hetekig csodálták s elvitték a négy lovagnak és dicső vezérüknek hirét az egész országba. Még ma is emlegetik őket. Medetashi! Medetashi! lelkembe és egész életem irányitója lett. Sőt mondhatom: nemcsak az enyém, de igen sok polgárunkká. Nagyrészt teljesültek is e zászlófeliratokban kifejezett óhajtások. Fölséges urunk, királyunk ki Magyarország legbölcsebb barátja, legigazibb jóakarója, a „legelső magyar ember", kit nem csupán népei, de az egész világ tisztelettel, szeretettel, de bámulattal környékez, nemsokára be fogja tölteni élete nyolcvanadik életévét. Mondhatom ő közelíti meg leginkább Nagy Lajost, Magyarország királyai között. Hosszú uralkodása alatt nem csekély részben fölvirult szeretett hazánk és nemzetünk is boldogult nagy mértékben. Ha mégis nem akkora mértékben, mint Ő és mi óhajtottuk: annak bizony legkevésbbé Ő az oka. Méltóságos Uram, Mélyen tisztelt képviselőjelöltünk ! Esztergom városa, mely hajdan három századon át Magyarország fővárosa volt, ahonnét egész Magyarországra kiindult és elterjedt a műveltség és polgáriasodás, — városunk mely Tattól és Dorogtól, a Duna mentén a Zamárdhegyig terjedt és százezrekben számította jómódú lakosságát: ma sajnos jelentéktelen része e honnak és nemzetnek ; még sajnosabb, hogy tölvirulni és boldogulni, úgymint azt teljes szivünkből óhajtanánk, nem tud. Pedig az esztergomi nép értelmes, józan, iparkodó, munkaszerető és munkagyőző; de leginkább földmivelésre van utalva, noha határa elég szűk, szőllei pedig elpusztultak. Iparra és kereskedelemre volna szükségünk, hogy egyesült erővel: a földmivelés, ipar és kereskedelem által gyámolitsuk magunkat, szeretett szülőföldünket és jobb sorsra érdemes népünket. A jó szándék nem hiányzik bennünk, de tanácsadóra, vezetőre, segítőre van szükségünk. Midőn e tudatra, e meggyőződésre jutottunk, ekkor e város értelmisége Méltóságodra emelte fel szemeit, kinek nagy tudásában, önzéstelen jóindulatában, következetes erélyében bizakodik. Legyen kérem vezérünk, támogatója, segítője városunknak, hogy az fölvirulhasson ! Mi nem félünk, nem húzódozunk a munkától, mely egyedül képes az országot szabaddá, függetlenné tenni. Semmi más 1 Ezért csatlakozzunk egész lélekkel a Nemzeti Munkapárthoz, melynek legelső munkása felséges urunk, királyunk és melynek munkavezetői a legderekabb hazafiak, kik ez idő szerint a kormány élén állanak. Tisztelettel fölkérjük tehát Méltóságodat, hogy a Nemzeti Munkapártnak programmját, mely a Méltóságodé is előadni ne terheltessék. Az éljenzés lecsillapulta után Kálmán Gusztáv körülbelül 4000 főnyi tömeg előtt kifejtette hatásos programmját. A programmbeszédet lapunk hétfői rendkívüli kiadásában már közöltük Lelkes éljenzés és taps zúgott fel az államtitkár majd minden egyes mondata után. Az egész országot érdeklő hatalmas programm után Kazy József földmivelésügyi államtitkár, Mártonffy igazgató és Adorján János mondottak lelkes beszédeket, melyekben a munkapárt elveit fejtették ki meggyőző erővel. A bankét. A programmbeszéd után a Magyar Király

T ban és a Háromszerecsenben , banketet rendezett a párt a jelölt tiszteletére. A banketen 900 főnyi munkapárti választó vett részt. A felköszöntők sorozatát, amelynek mindegyike a pártprogrammal foglalkozott — dr. Janits Imre pártelnök nyitotta meg. Tartalmas, meggyőző beszéde a következő volt. Mélyen tisztelt Uraim ! A magyar parlament munkaképessége, annak méltósága, a közélet minden szervének normális funkcionálása, a hazaszeretet, a dinasztikus hűség, a törvényes rend, — ezek azon alappillérek, melyeken hazánk magyar nemzeti jellege, alkotmányos szabadsága, kulturális, politikai és közgazdasági fejlődése nyugszik. Azért, ha Magyarország haladását és megerősödését biztosítani akarjuk, csakis ezekre az alappillérekre kell reáhelyezkednünk, mert egyedül Deák Ferenc tradícióinak fenntartása jelenti a békét, a közviszonyok állandóságát, jelenti a közgazdasági élet nyugodt és közhasznú fejlődését, szóval jelenti a békés munkának és a haza boldogitására irányuló önzetlen törekvéseknek tartós és szilárd uralmát. Mélyen tisztelt Uraim! Mi mindnyájan kivétel nélkül a munka emberei vagyunk, mi felforgató eszmékkel nem foglalkozunk, mi nem terjesztjük a zavart, a békétlenséget, mi nem hirdetünk meddő közjogi harcokat, melyek az örökös bizonytalanságnak magvát és veszélyét hordják magukban, mert mi nem a munka megakasztásának, hanem mi a munka fejlesztésének habár lassúbb, de biztos haladásunk előharcosai és támogatói vagyunk. S minthogy mi az alkotó békés munkának hivei vagyunk, mi teljes bizalommal vagyunk a kormány jövendő munkássága iránt, bizalommal vagyunk azon kiváló kormányférfiak iránt, kik a király és a haza hivó és intő szavára vállalták az ország regenerálásának nagy feladatát és a kitűzött célra odaadtak mindent, amit csak igazlelkű hazafi hazájának áldozatul hozhat. Ezen jeles államférfiakból alakított kormánynak szolgálatában és illetve az országos kormányzat egyik legfontosabb ágazatában a kereskedelmi Minisztérium felelősségteljes államtitkári állásában tisztelhetjük azt a kiváló férfiút, ami illusztris jelöltünket Kálmán Gusztáv úr Ő méltóságát, aki hosszú évekre terjedő rendkívüli munkásságánál, kipróbált tehetségénél és szakképzettségénél fogva hazánk közgazdasági ügyeinek irányítására is vezetésére van hivatva, akihez mi törhetlen hűséggel és igaz szeretettel ragaszkodunk, s midőn most neki, szeretett jelöltünknek, mai nagyszabású programm beszédeért itt e fehér asztalnál is hálás köszönetet mondok és szegény elhagyatott városunkat kegyes jóindulatába ajánlom az esztergomi munkapárt nevében tiszta szívből kívánom, hogy édes hazánk javára, mindnyájunk örömére és büszkeségére kedves családjával együtt igen sokáig éljen !!! Dr. Weisz Sándor a vendégekre ürítette poharát, a következő magvas beszéddel: Igen tisztelt polgártársak! Az, aki majdan megírja Esztergom szab. kir. város monográfiáját, a mai napnak egy külön fejezetet, külön lapot fog szentelni, mert a mai nappal, derült Esztergom város láthatára, a nemzeti munkapárt zászlajának kibontásával, tespedéséből, újra öntudatra ébredt, a város lakossága s a boldogulás útját látom, a képviselőjelölt személyének megválasztásánál bennünket ért szerencsében. A párt elnöke, remek szónoklatban, ékes szavakban, már eléggé méltatatta Kálmán Gusztáv Ő méltóságának országszerte ismeretes talentumát, kiváló munkásságát, jelöltünk program-beszédében kifejtette, hogy az ország boldogulása kapcsán, Esztergom város érdekeit is hordja szivén s igy a hozzáfűzött reményeink várakozáson felül megfognak valósulni, erre elég biztosítékot nyújt fedhetetlen, kifogástalan egyénisége és dicséretes múltja, de nekünk egyszerű embereknek garanciát ad a közéletben oty gyakorta használt