Esztergom és Vidéke, 1910

1910-04-17 / 30.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: Előfizetési árak: Esztergom, „KORONA" szálloda I. emelet. Felelős szerkesztő: Egész évre . . . 12 kor. Negyed évre . . 3 kor. Telefon szám 38. Dr. Dénes Aladár. Fél évre . . . 6 kor. Egyes szám ára . 14 fill. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fillér. r\isóczi és szenfandrási r\álmán Qusztáv. A mai nap örömünnepe Esztergom városának. A tavaszi szélben büszkén lengő lo­bogósor között vonul be hozzánk hatalmas képviselőjelöltünk Kálmán Gusztáv keres­kedelmi államtitkár. Egy jobb boldogabb jövő perspektí­vája nyilik meg előttünk most, hogy ő méltóságát ez ősi primási város falai kö­zött üdvözölhetjük. Nincs kétség a fölött, hogy Esztergom minden polgára, aki csak egy parányit is szivén viseli ennek a városnak a sorsát, összefog és diadalra segiti azt a zászlót, amelyet oly férfiú bontott ki, mint Kál­mán Gusztáv, aki már most is ismeri min­den bajunkat, bánatunkat és aki magával hozza közénk a íelvirulás és jólét összes eszközeit. Fogadjuk őt azzal a hagyományos magyar vendégszeretettel, amelyről min­denkor hires volt a prímások ősi városa és azon tiszta hittel, hogy hosszú ideig megtarthatjuk őt számunkra. Most, hogy közénk jött az államtit­kár és megveti alapját ama szoros kap­csolatnak, mely bennünket egymáshoz fűzni fog, ismerjük meg őt, eddigi munkás éle­tét, amelyet mindenkor a köz javára szen­telt és amely munka emelte őt arra a fé­nyes polcra, amelyet jelenleg elfoglal. Ősrégi nemesi családból származik. Egyik őse már 1218-ban, a keresztes hadjáratban tanúsított hősiességeért nyerte el azt a nemesi címert, amelyet a család még ma is használ, Kálmán Gusztáv 1859­ben született a nyitramegyei Szeniczen, ahol szüleinek, Pálnak és nagyrékási es kelemencfalvi Rakovszky Máriának kisebb nemesi birtokuk volt, mely ez idő szerint is bátyjának, Kálmán Antal dr. királyi közjegyzőnek a tulajdona. Öt testvére volt. Édesatyját alig négyéves korában veszí­tette el s ez időtől fogva nagy műveltségű és nemesszivű anyjának nevelésében ré­szesült, aki mintaképe volt az anyáknak, a lelkes magyar asszonyoknak és honle­ányoknak. Nemes tulajdonságait átplán­tálta gyermekeibe is. Mint érdekes epizód felemlíthető, hogy Kálmán Gusztáv már hétéves korában kövei dobálta meg Hurbánt, a hír­hedt pánszláv fővezért, amikor egy pán­szlávgyűlésről távozott. Kálmán Gusztáv gimnáziumi tanul­mányait a nagyszombati főgimnáziumban végezte s már ott is kitűnt nemcsak mint jó tanuló, hanem mint az ifjúsági önkép­zőkörnek alelnöke utóbb elnöke is. Egye­temi tanulmányait a budapesti kir. magy. tudományegyetemen végezte s megalakí­totta a „Magyar Testvérkör" cimű ifjú­sági egyletet, amely irodalmi és vitaeste­lyeket s felolvasásokat rendezett. Ez egy­letnek főjegyzője, utóbb elnöke volt. Az érettségi vizsga letevése után el­határozta, hogy önerejéből tartja fenn ma­gát s csupán 100 forintot kérvén útrava­lóul, megfogadtatta édesanyjával, hogy ezután, még ha kérne is, nem küld neki pénzt. Nem is kért, hanem maga kereste meg .kenyerét. Alkalmazást talált a buda­pesti adófelügyelőségnél, ahol mint az adóleszámolási, majd pedig mint a belvá­rosi adókivető bizottság jegyzője műkö­dött. Utóbb a pozsonyi postaigazgatóság­hoz nevezték ki gyakornoknak, ahonnan 1881-ben az akkori országos statisztikai hivatalhoz került. Közigazgatási pályáját Nyitra vármegyében kezdte meg, a sze­nici járás akkori főszolgabirája, Vagyon István mellett. 1882-ben Kemény Gábor miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki az országos statisztikai hivatalhoz, ahol 1886­ban miniszteri fogalmazóvá, 1892-ben pe­dig miniszteri titkárrá lépett elő. A sta­tisztikai hivatalnak csaknem minden osz­tályában működött. Résztvett az 1880-iki és az 1890-iki népszámlálási munkálatok­ban. Utóbbit ő vezette és ebbeli munkás­ságáért Lukács miniszter elismerésben ré­szesítette, Dániel Ernő báró minisztersége idején áthelyezték a kereskedelmi minisz­tériumba, ahol a közúti és vámosztályok­ban működött olyan eredményesen, hogy 1886-ban mint titkárt az ügyosztály veze­tésével bizta meg Hegedűs Sándor akkori kereskedelmi miniszter, aki alatt 1889-ben a miniszteri osztálytanácsosi cimet és jel­leget kapta, egy évvel később már való­ságos osztálytanácsossá neveztetett ki. 1904-ben Hieronymi Károly miniszter mint osztálytanácsost az egyesitett hármas köz­úti szakosztály élére állította. A minisz­teri tanácsosi cimet 1907. év elején kapta meg s még ugyanaz év őszén valóságos miniszteri tanácsos lett. A minisztériumban főleg a közutak és vámok ügyeivel foglalkozott, résztvett azonban csaknem minden törvény előké­szítő munkájában, amelyet a kereskedelmi minisztérium dolgozott ki. A nemrégiben elkészült közúti törvény tervezete teljesen az ő intenciója alapján készült. Ifjabb korában irodalommal is foglal­kozott s több tárcája jelent meg a lapok­ban. Utóbb közgazdasági cikkeket irt, amelyek a „Hon", a „Nemzet" és a „Bu­dapesti Hirlap" hasábjain jelentek meg. Egyenes nyilt jelleme, szigorú törvé­nyessége, konciliáns es előzékeny modora biztosította részére mindenkoron miniszte­reinek, feljebbvalóinak jóindulatát. Hege­dűs Sándor, Láng Lajos es Kossuth Fe­renc kereskedelmi minisztereknek, de főleg Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter­nek már első minisztersége alatt is legbi­zalmasabb embere lett s ennek tulajdonit­ható, hogy Hieronymi a tárca mostani ujabb elvállalása alkalmával államtitkári teendők­kel bizta meg s első munkatársává tette. Csendes, de eredményes munkásságá­val az egész országban ismert és kedvelt egyéniség lett és szigorú lelkiismeretes­sége még az ellenzéknél is biztosította részére a nagyrabecsülést. Érdekes tény, hogy a mai nap nem kevesebb, mint ti­zennégy választókerületből ajánlották íel neki a képviselőjelöltséget. 1885-ben nősült meg. Néhai Késmárky Sándor veszprémi földbirtokos leányát, kés­márki Késmárky Erzsébetet vette feleségül. Ez a férfiú a mi képviselőjelöltünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom