Esztergom és Vidéke, 1910

1910-03-27 / 24.szám

1910. március 27. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 vívása érdekében. A lap emellett erősen hazafias magyar szelleműnek ígérkezik, amit összeegyeztethetőnek tart a legszélsőbb liberalizmussal, s ezt a vezetők egyénisége látszik garantálni, akik eddig is ilyen irányban működtek. A most folyó politikai kavarodásban mindenesetre érdekes az egészen uj, határozott állásfoglalás és a független, pártokra és kormányra való tekintet nélkül megnyilatkozó eszmekör. — A Dr. Richter-féle Liniment Caps. comp. (Horgony-PainExpeller) igazi, népszerű háziszerré lett, mely számos családban már több év óta mindig' készletben van. Hátfájás, csipőfáj dalom, fejfájás köszvény, csúznál stb.-nél a HorgonyLinimenttel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő; sőt járványkórnál, minő: a kolera és hányóhasfolyás, az altestnek Horgony.Linimenttel való bedörzsölése mindig igen jónak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredménynyel alkalmaztatott bedörzsölésképpen az influenza ellen is, és üvegekbená 80 fillér, 1 kor. 40 fillér, és 2 korona, a legtöbb gyógyszertárban kapható; de bevásárlás alkalmával tessék határozottan: Richter-féle Horgony. Linimentet (Horgony-Pain-Expellert kérni, valamint a „Horgony" védjegyre figyelni és csak eredeti üveget elfogadni. D Á C "7 T A D V cs. és kir. udv. szállító 1 HOL I Un I virágkereskedése, ^=^= BUDAPEST VIII. ker., RÁKÓCZI-ÚT 3. sz. Képes árjegyzéket kívánatra díjtalanul küld. KÖZGAZDASÁG. Az Esztergomi Takarékpénztár R. T. közgyűlése. Esztergom-vármegye és város, sőt a vidék egyik legnagyobb vezető, pénzintézete, az immár 3 millió alaptőkével rendelkező esztergomi takarékpénztár részvénytársaság f. hó 14-én tartotta 65. üzletévi tevékenységéről beszámolóját. A közgyűlés elnöke Munkácsy Károly volt. A részvényesek szokatlan nagy számban jelentek meg és az üzletévi ügymenet tárgyalása során meleg érdeklődéssel hallgatták a minden téren mutatkozó gyarapodást. De nemcsak a részvényes érdekeltség viseltetett különös érdeklődéssel a részvénytársaság közgyűlése ; illetve az elért üzleti eredmény iránt, hanem mindazok, kik városunk fejlődését, haladását, az üzleti élet felpezsdülését a jövőben szoros kapcsolatba tudják hozni azon mélyreható és eredményében nagy horderejű vállalkozásokkal, amelyeknek kezdeményezője Bleszl Ferenc, a takarékpénztár zseniális, széleslátókörű igazgatója. Az a pénzügyi művelet, mellyel az alaptőke két millióra emelkedett fel, most hozta meg gyümölcseit. Az a másik vállalkozás, amely a Hévviz-telep kibővítését és egy nagyszszabású fürdőtelep létesitését célozza, végeredményében szintén csak hasznos lehet a takarékpénztárra nézve, de közvetve hivatva lesz a város forgalmát, hirét növelni. S a szerencsés kezű igazgató, amilyen kapacitás financiális téren, hisszük, hogy e vál lalkozásával pénzintézete érdekei mellett, városunk idegen forgalmának emelését, fokozását szeme előtt fogja tartani. A mult, eredményekben gazdag üzleti év ben az Összes üzletágakban, kivétel nélkül szá mottevő gyarapodás jelentkezik, igy a bemutatott mérleg szerint: a betéti tőke . . 522.746 kor. 82 fillérrel a kötvény kölcsön . 530.239 „ 69 a váltó tárca . . 159.295 „ — „ az előleg számla . 21.618 „ — „ az értpap. állomány 294,980 „ — „ a folyó számla követeléseik összege pedig 508.189 kor. 45 fillérrel- emelkedett, a mérlegszámla 46.670.210 kor. 51 fillérrel záródott. A takarékpénztár értékei a mult évben 4,500.000 koronára biztositattak, a 30 igazgató sági tag részére a tiszta jövedelemből 3% os jutalék engedélyeztetett és az elért 1909. évi üzlet eredmény következőleg osztatott fel. í. Tartaléktőke 10°/

0-os járulékára . . 23,406 K 19 f. 2. Osztalékra részvényenként 180 K-val 180,000 K — f. 3. Igazgatói jutalékra . ...... 4,118 K 28 f. 4. Tiszti jutalékra. '. , 15,576 K 41 f.. 5. Jótékonycélokra ........ 8,453 K — f. 9. Különleges tartalék-alapra .... 2,507 K 99 f. Összesen : 234,061 K 87 f. Az igazgatósági jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Ezután Kollár Károly igazgatósági tag és dr. Földváry István igazgató-tanácsos elhunytáról emlékezett meg a közgyűlés, mint akik hosszú időn át hűséggel és buzgósággal támogatták a társaságot. Részvétét és őszinte háláját a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. A felügyelő-bizottsági jelentés jóváhagyólagos tudomásul vétele után Roszival István dr. részvényes mondott a részvényes érdekeltség nevében köszönetet Bleszl Ferenc igazgatónak és a társaság tisztviselőinek buzgó és sikeres működésükért, kifejezvén egyúttal elismerését a tőke emelés szerencsés keresztülvitele felett. Egyben felkérte az intézeti igazgatót, hogy a Hévviz fürdőtelepen folyamatban levő fúrási munkálatokról a részvényeseket tájékoztassa. Bleszl Ferenc igazgató, a maga és a tisztviselői kar nevében megköszönvén a meleg érdeklődést és a megnyilatkozott elismerést, a következőkben válaszolt: A Hévviz fürdőtelepen folytatott artézi kút fúrási munkálatok ez évben is szakadatlanul folytak, de ezideig még csak 155 méter mélységig hatoltak le, mert a furó még mindig a régi kemény sziklában halad, melyben első vállalkozónk havonként átlag csak 4 métert volt képes átfúrni. Ez okból a fúrás folytatását 140 méter mélységnél a régi feltételek mellett a Raky-féle módszer szerinti fúrásokra alakult részvénytársaság vette át, mely társaság gőzüzeműid dolgozik és többrendbeli oly szabadalmazott találmány birtokában van, melyek segélyével naponként átlag 1 méternél nagyobb eredményt képes elérni. Egyébként a 270 milliméter átmérőjű fúrólyuk eddig egy megszakítás nélküli sziklában halad, melyből eddig 165 méter lett átvésve és ez új forrás már is napi minimum 20.000 hektoliter^ sőt magasabb dunai vízállás mellett ennek kétszeresét is meghaladó, önként felszálló 28 C° melegségű és jelenleg még az utcára kiömlő vizet szolgáltat, mivel azonban netáni magasabb hőfokú és esetleg hathatósabb gyógyerejű viz csak a legjobb esetben és nagyobb mélységből remélhető és mert úgy az eddigi befektetés, mint atervezett későbbi beruházások alapját jórészt e fúrás eredménye képezni, mindezeknél fogva a fúrást tovább is folytatják és a város s vidék javát célozva, a fürdőtelep fejlesztését és kiépítését egyelőre függőben tartják. Az igazgatóságból kilépő és rendes 10 tag újból egyhangúlag megválasztatott. Ezek : Adolf Ede (Tát), Bayer Ágoston, Bayer Károly, Brutsy János, dr. Mattyasovszky Béla, Schalkház Ferenc, Seyler Vilmos, Viola Kálmán, dr. Walter Gyula (Bpest) és dr. Wipplinger Ödön, mig az elhunyt Földváry István ;

dr. helyébe Számord Ignác lépett Póttagságra megválasztattak: Bachl Lajos, Frey Vilmos dr., Brenner-Antal dr., Kerschbaummayer Károly, Andor György dr. és Koperniczky Ferenc dr. Ezeken kivül tekintélyes számú szavazatokat kaptak még: Laiszky János, ifj. Lucenbacher Pál, dr. Prokopp Gyula, Zsiga Zsigmond, Sternfeld Rezső, Perényi Árpád és Geiger Ferenc részvényesek. A választások megejtése után Bleszl Ferenc igazgató mondott szívből jövő köszönetet a rész vényeseknek a társaság iránt tanúsított meleg ér deklődésükért, valamint Munkácsy Károly elnöknek a közgyűlés tapintatos vezetéséért. Az Esztergomi Borászati Egylet. Rudolf Mihály elnök, Grósz Ferenc vezérigazgató és Kaán János aligazgató vezetése alatt álló Esztergomi Borászati Egylet, a mult héten adta ki a XXXI. évi üzleteredményének kimutatását. A társaság alaptőkéje 60000 K, 1909. évi nyeresége 2900 K, amelyből a 300 részjegy utáni osztalék á 8 K, összesen 2400 K, a többi 500 K-t a tartalék tőkéhez fog csatoltatni. Egyik régi igazgatósági tagját és ügyészét vesztette el az egyesület dr. Földváry István személyében. Helyébe a márc. 22-ére összehívott közgyűlés ügyészt és igazgatósági tagot választott. A gyűlés egyéb tárgyai: az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése, a zárószámadások, illetve mérleg s tiszta jövedelem mikénti felosztása feletti határozat, az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak adandó felmentvény, az igazgatóság többi 19 tagjának megválasztása, a beérkező indítványok, vagy javaslatok tárgyalása. Az egylet intézője Nedecky Béta. CSARNOK. ^ A hatodik pont. — Műkedvelők által előadható monológ. — Irta: Hevesi, yőssef. (Vége.) Jaj Istenem, most vége a negyedik pontnak. A kis Fracyre Zsizsika zongorázott. Most jön az ötödik pont. (Olvassa a programmot). Ötödik pont: „Vorrci morir" Tosti-tól, énekli Csányi Simi, Ugyan mit akar az az ember az ő mekegésével? Hát ez is hang? Nemhogy engem állítottak volna be énekes pontnak . . . énekes pont: ez jó. De ez a pont aztán igazán énekelt volna. Mert nekem van hangom. Egy kicsit karcsú ugyan, de van benne érzés. És tudok előadni. No meg aztán a kiejtés . . . (Körülnéz.) Ugyan kérem, nincs itt véletlenül egy zongora? Ahá, látom már! Estalán akadna is valaki az urak, hölgyek közül, aki engen kisérni tudna ? . . Igen ? . . . (Egy úrhoz> ki zongorázni vállalkozik). Ön lesz olyan szíves. Nagyon köszönöm ! Könnyű lesz. Egyszerű kis népdalt fogok énekelni. Egy kis jó nótát . . . Egyszerűen és érzéssel . . . Tessék csak hallgatni! (a kísérőhöz.) Ismeri ön, kérem, azt a nótát, hogy aszondja, hogy aszondja, hogy aszondja, hogy (Dúdolva.) Messze földről levél jött a kaszárnyába . . . Próbálja csak kérem. (Az első zongora-akkordok után magyar nótát énekel. (Taps után.) Köszönöm, ön igazán jól kisért. Ez lett volna egy hatodik pont, ugy-e? Tudom, hogy a Katika ekkor potyogtatott volna és a szivecskéje is meglágyult volna. De kérem, hogy én ott kiállják egymagam a szamócával . . „ olyan nincs ! Szinte hallom már szegény Darázs Marcit, a főrendezőt, amint a színfalak közé bekuksol és keresgél „ksz! ksz ! ksz! . . . Matyók, hol vagy? ksz! ksz!" De én nem leszek sehol . . . ksz! ksz! Milyen fölfordulás ! Nem lesz hatodik pont. Hiába jönnek majd rimánkodva mindnyájan: a Darázs Marci, a Csányi Simi, a Fuvaros Pista, a Csóka Jóska meg a többi is kunyorálnak: „No, ne izélj, Bandi, ne bomolj! Szavalj hát t" Oh, csakhogy én hajthatatlan leszek. Lássuk csak. (Kiveszi az óráját.) No még három perc! Hol is tart az a Simi ? (A színfalhoz megy és hallgatódzik.) Persze, hogy alig hallani. A legvékonyabb fokú tűbe bele tudnám húzni hangjának a cérna-