Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 25. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. március 28. A javulás az irodalmi Ízlés terén csak úgy várható, ha iró és olvasóközönség kezetfogva igyekszenek a régi állapotok visszaszerzésén. Legyen a lap hű tükre a kornak, azon kör társadalmi életének, melyet szolgál, művelje olvasói lelkét fejlessze Ízlését, Írjon igazat, ne verje le az eszményt, ne űzze ki az olvasó leikéből az idealizmust, ne dicsőítse a bűnt és ne írjon hasábokat olyan emberekről, és olyan eseményekről, kiknek és melyeknek cselekedete és megtörténte legfeljebb csak azokat érdeklik, kiknek olyan sivár a lelkűk, hogy a szemétdomb történeteit jobban szeretik, mint apró-na- gyobb részleteit a becsületes emberek törekvéseinek. HIKE K. — Személyi hir Dr. Walter Gyula p. praelatus kanonok, a pesti központi papnövelde kormányzója, pénteken városunkba jött, hogy résztvegyen az esztergomi kerületi munkásbiztositó pénztár, ma tartandó közgyűlésén. — Gyógytárak munkaszünete. Ma d u. 2 órától egyedül Zsiga ZsigmoHd gyógy- tára lesz nyitva, mig a többi gyógytár d. u. zárva lesz. — Névnapi ebéd. A bencés rend helybeli székházában tegnap Hollósy Rupert főgimnáziumi igazgató névünnepe alkalmából nagy ebéd volt, melyre a közszeretetben álló igazgató barátai és volt tanítványai közül számosán voltak hivatalosak. Sok toaszt hangzott el, melyek mindS mig a két öreg igy beszélgetett, egészen bealkonyodott és a fehér virágú szilvafák között még barnábban sötétlett a régi ház fedele. * Néhány hó múlva már a háztető is fehér volt és még roskadt egy kicsit a rajta levő hótól és a két öreg most már benn a szobában beszélgetett a tűz előtt. Borbála a vedlett ősi karszékban ült. Öreg bonyának kijelölte a felbomlott fáskosarat: mert ha egy széket mutat, az felette kényes ülés leend egy paraszt asszonynak és felette nagy leereszkedést egy Kutházy ivadéknak; igy azok a kiváló vessző-csonkok sokat egyenlítettek a tekintély megtartásán. Az öreg hölgy megböki kötőtűjével a vedlett ősi szék könyöklőjét: — Ha olgondolom Erzsók, kik ültek ebben a székben, nem tudnám újjal felcserélni. Erzsók, emlékszel nagyapámra, tudod, akinek nagyanyja osztozó atyafi volt a gubernátornéval ? Erzsók bonya úgy bólint, mintha emlékezne, de az esze máson jár; mig borbála az ősöktől elérkezik a póstásékig és az árendásékig, mindig máson jár. A kötőtű nyomán sok por és maszat hull ki s Borbála rátér a dicstelen jelenre : — Te Erzsók ! igaz-e, hogy még a tanító kisasszonynak is új bútora jött ? — Tőlem ugyan jöhetett instálom,. nagyobb bajom az, hogy a virág nem szereti a szénáját: árvíz érte a nyáron, iszapos ... jaj be roszkor jött rám még ez a nyomorúság is, mikor máskülönben is nagy terhe van a lelkemnek ! — Igen, mi is van csak Erzsivel? — Ami van, rosszul van. Ütötte, verte az a gazember; szép szóval kérleltem. hagyja ott, jöjjön haza, mert fájt a szivemnek ez a hóhérolás ? hát jött vala a világ sürü kincséért! Most aztán, hogy egyike az ifjúság igaz patronusát üdvözölte. — Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. A böjti időben tanulságos és kellemesen szórakoztató előadásokban volt része közönségünknek, melyeket főgimnáziumunk tanári kara rendezett. A tavaszra váló idő beköszöntővel, befejeződik a ciklus, mely a mai előadással ér véget, midőn is Pám M. István főreáliskolai tanár e címen olvas fel : Egy pillantás az orosz irodalomtörténetbe. Puskin fellépése és életének legfőbb mozzanatai. Kezdete 6 órakor. — Halálozás. Városunk egy régi polgárának haláláról kaptunk gyászjelentést. Mihalik Bálint volt vászonkereskedőnek haláláról, akinek a Széchenyi téren volt mintegy húsz évvel ezelőtti virágzó üzlete s aki városunkból a fővárosba költözött még annak idején családjával, hol egy csavargyárat alapított, majd utóbb, mint magánzó élte napjait. Hozzátartozói az alábbi gyászjelentést adták ki : „Alulírottak, úgy a maguk, valamint az összes rokonok nevében fájdalomtelt szívvel tudatják, hogy szeretett és felejthetetlen édes atya, illetve após nagyapa, fivér, sógor és rokon, Mihalik Bálint magánzó, Esztergom szab. kir. város volt törvényhatósági bizottsági tagja f. évi március hó 24-én éjjel fél 1 órakor hosszas szenvedés után és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után életének 76-ik évében az úrban csendesen elhunyt. A drága halottnak hült tetemei f. évi március hó 26-án délelőtt 9 órakor fognak a Szt. Rókus kórház halottas házában a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni, onnan Esztergomba szállitatni és ugyanaznap délután 5 órakor újólagos beszen- telés után az ottani családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat a megboldogult lelki üdvéért f. évi március hó 27-én délelőtt az a gazember összeadta magát a szeretőjével, azzal a nem jó féle Bebújj korcs- márosnéval és oda is költözött ahhoz, most kénytelen volt vele . . . — Úgy, hát otthon van ? — A paphoz állítottam szolgálni a válás végett; azt mondják ebben az esztendőben még papok kezén a válás : de már jövőre a prókátorokhoz kerül . . . nekem ugyan mindegy. — Divatot űznek ebből is Erzsók, akárcsak a ruhából; de azért nem lesz sem szebben, sem jobban ez a világ, csak egyre rosszabbul . . . Elhallgat, bele merül a múltba és a pislákoló tűzbe, de egyszer csak érdeklődni kezd a paraszt leány sorsán, hiszen az a szerelem mártírja, s hozzá még olyan fiatal, egészen gyermek . . . — Mennyi idős csak az unokád, Erzsók ? — Aratáskor volt tizenhat esztendős. Tizenhat esztendő és már váló személy ! Öreg bonya már rég távozott, a tüzet is hamvas fátyol borította, mikor az öreg leány még mindig arra a tizenhat évre gondolt, mely alatt el lehet válni egy férjtől ; vannak öreg hölgyek négyszer tizenhat évesek, akiknek még sem volt kitől elválniok. * Már sok, sok csupor tejet elfogyasztott — és ez nem egyértelmű azzal, hogy fizetett is — az öreg kisasszony, miközben a szép Erzsi regénye szövődött tovább. Borbála már egészen benne van az érdeklődésben ; az öreg bonya kitartó beszéde és a leány nagy fiatalsága vitték bele. Még az a hallatlan orcátlanság is, hogy a póstásné kezdi magát nagyságol- tatni, háttérbe szorul az Erzsi másodszori férjhez menetelével. Tizenhat éves korában már a második ura van : 10 órakor fog az esztergomi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutat- tatni. Budapest, 1909. március hó 24-én. Áldás és béke porai felett 1 Radákovich Gézáné szül. Mihalik Irén, Mihalik Dezső, Mihalik Kálmán, mint gyermekei, Mihalik Berta, mint testvér. Özv. Mihalik Gedeonné szül. zábori Záborszky Julia, özv. Mihalik Rezsőné szül. Holló Irén, özv. Marosi Je- nőné szül. Lieb Terézia, özv. Lieb Béláné szül. Kovács Mária, mint sógornék. Radákovich Déza, mint veje. Mihalik Kálmánná szül. Gletz Miczi, mint menye. Mihalik Pistike, Mihalik Mancika, mint unokái.“ — Adomány. Kollár Károly ny. gazdasági tanácsos az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesületébe 50 koronával az alapitó tagok sorába lépett. — A Népakadémia mai programmja. 1. Zongora játék. Játsza : Kratz Izabella. 2. A katholikusok önkormányzatáról. Előadja : Keményfy Kálmán ,h. plébános. 3 Magyar dalok. Énekli : Bellus Annuska. — Temetés- Lindtner Jánost, a csavar gőzös társulat vezérigazgatóját, kinek haláláról már hirt adtunk, pénteken délután helyezték el impozáns részvét mellett a szentgyörgymezei temetőben lévő családi sírboltban. A koporsó mellett a párkányi takarék, valamint helybeli pénzintézeteink és a csavargőzös társulat tisztikara haladt szövétnekkel és kisérte utolsó útjára a jó barátot. A gyászba borult család a súlyos csapást az alábbiakban tudatta: „Özv. Lindtner Jánosné, született kubinai Kubicza Irma úgy a maga, valamint gyermekei Ella és Etelka és az összes rokonság nevében fájdalomtól mélyen megtörve jelenti a legjobb férjnek, a leggondosabb apának, Lindtner János úrnak, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjának, városi képviselő nek, az „Esztergomi csavargőzös Részvénytársaság,, vezérigazgatójának stb. f. évi március hó 23-án éjjeli 11 órakor teEnnyi időre két férj ! — És mond csak Erzsók, most már boldog az unokád ? — Hát instálom most nyugszik a veréstől ; de máskülönben olyan szamár, hogy most is az első ura után sóhajtoz : az a kis ütögetés nem volt olyan nagy baj, csak szeretetből esett, azt mondja ... — Szegény feje, a szerelem mártírja ! . . . Tudom érteni. Aztán milyen hozzá a mostani ura ? — Mint egy darab kenyér, instálom. Igaz, sokat kell tusakodni, mert szegények : de munkájok után csak megsegíti a jó Isten. Nem hosszasan munkálkodtak együtt, mert mikor Erzsi épen tizennyolc éves lett volna, a jámbor ura meghalt és öreg bonyának a könnyei alig, alig, hogy nem zöld csuporba peregtek, amig elbeszélte a gyászesetet. Harmad ízben más faluba ment férjhez a szép Erzsi és elvitte magával a tehenet, s ráadásul a nagyanyját is. Borbála egyszerre nélkülözte öreg pajtását és a jó tejet. Verőfényes őszi napon a tornácon kö- tögetett Kutházy Borbála és amint^felné- zett, tekintetében öröm derült : ni, ni! az ott öreg bonya. De mennyire összeesett szegény ! Haj! nem is jó bojgatni a vén fát. Meggörnyedve tipegett végig a papsajttól zöldelő udvaron. Hóna alatt egy piros csiku fehér ruhában valamit szorongatott: — Szerencsés jó napot adjon az Ur Isten ! Csak eljövék instálom kisasszony, mert ki tudja jöhetek-e még valaha ? Öreg emlékezetéből egészen elillant az őnagysága cim. Még az sem átlátszó előtte, hogy húsz évig hordja ide a tejet; de aft tisztán látja, ami akkor történt, midőn ezelőtt negyven évvel itt lakott. vékeny életének 53-ik, boldog házasságának 21-ik évében a végső szentségek ájtatos felvétele után Budapesten váratlanul történt gyászos elhuny tát. Szeretett: halottunk földi maradványai f. hó 26-án délután 2 órakor a szentgyörgymezei temető kápolnájából fognak az ugyanott: lévő családi sírboltban a jövendő feltárna-- dás reményében a békés pihenésnek át- ■ adatni, lelkiüdveért bemutatandó szent mise-áldozat pedig f. hó 27-én reggel 9< órakor fog a vízivárosi templomban aj Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom,, 1909. március 25. Béke poraira !“ — Elbeszélések az ifjúság számára. A, „Szt. József oltalma alatt“ című elbeszélések (irta: Antal Margit) igen alkalmasak az ifjúság mulattatására és szív nemesi- - tésére. Ára: L70 kor. vastagabb és 1 '30 ( kor. vékonyabb papíron. Kapható: Laiszky^ Jánosnál Esztergomban és dr. Turchányi i Lászlónénál Érsekujvárott. — A Város házvétele. Péntek délután í volt a helybeli kir. járásbíróságnál a néhai Obermayer György, volt reáliskolai i igazgató dunautcai házának árverése,, mély árverés iránt nagy volt az érdeklő- - dés. 26.500 koronában Esztergom város í javára üttetett le, mely bár a közel jövő-- ben bizonytalan, de úgy tudjuk, az Esz- • tergomban létesítendő pénzügyigazgatóság < céljaira vette meg a házat a hozzá tar- - tozó kerttel. — Tanulmányútok A vármegye tör- - vényhatósági bizottsága még január havában elhatározta, hogy a megye levt'l-- tárosát Gottmann Istvánt Győrbe küldi, ar mintaszerűen rendezett és kezelt megyei i levéltár tanulmányozására. Nevezett levél-- táros a napokban utazott Győrbe, hol ar jövő hó 1-ig fogja a vármegye levéltárát í tanulmányozni. — Ügyvédi kamara közgyűlése, a győri i ügyvédi kamara ma délelőtt 10 órakor i tartja rendes évi közgyűlését. A közgyű- — Egy kis sajtot hoztam instálom kis- - asszony, ne utálja, mert csak úgy készi- - tettem, mint mikor együtt gyúrtuk a saj- - tot és az öreg tekintetes úr meg csíp- - kedte az arcunkat és dicsérte szorgalmún- - kát: emlékezik kisasszony ? — Hogy ne emlékezném ! Éh az elhamvadt tű:bői egy szikra í kigyult az öreg hölgy szemében, amint J sok-sok mindent felsoroltak a bájos kor- .- ból, mikor fiatalok voltak. Olyan fiatalok, , mint most Erzsi . . . Csakhogy férje nem r volt egyiknek is ... de Erzsinek volt 3 már három . . . — Mondd csak Erzsók, hány éves az 5 unokád ? — Most aratáskor volt tizenkilenc. f — Teremtőm, tizenkilenc év és három n érj ! Az öreg hölgy érdeklődése felfrissülve s fordul Erzsi felé. — Nos Erzsók, beszélj az unokádról, ,t rég nem tudok róla, pedig érdekelt, mert J- azt hiszem, hogy mártír az a fiatal te- remtés. Azt mondod, nem tudod mi az, honnan is tudnád Erzsók ; megmagyará- -. zom később, csak most beszélj az álla- -. potáról ; ugy-e bár nem boldog szegény, ly első szerelme emléke fáj neki. — Nem fáj biz’ annak semmi, kivéve s néha a gyomra, de az is jóra fáj, mert }• karácsonyra már lekerül a padlásról az alß bölcső, melyben az „embert“ rengették, j.j Aztán, hogyne lenne boldog instálom, mi-.t-i kor most is olyan a keze, mint a csep-jh pentett fekete szurok a diócsóválástól. J.I Bizony boldog lehet az, akinnek hét termőffő diófája van a kertjében. Borbála megbotránkozva néz és szól: I — Bizony, a paraszt csak paraszt ma- -j rad mindig! És öreg bonya nem mondja b nem is gondolja vissza, hogy hét termő jő diófa talán mégis felér hét terméketlen n szilvafával ?
