Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 14. szám
2 1909. február 18. Esztergom látképe. Főispánunk felhívása folytán, miként olvasóink előtt ismeretes, Esztergom város közönsége egy memorandumot intézett, főispánunkhoz, melyben bajait, sérelmeit stb. adta elő. A lapunk több számában már közölt memorandum további része igy szól. 3. Királyi törvényszék felállítása. Régi törekvése Esztergomnak, hogy törvényszéket nyerjen, illetve elvesztett törvényszékét visszanyerje, Támogatja ezen törekvését az a tarthatatlan helyzet, hogy az egész vármegye a komáromi törvényszékhez tartozván, ez a körülmény Esztergomtól nagy forgalmi előnyt vesz el, de támogatja az is, hogy Esztergomnak a túlsó járási járásbíróságnak a városba való áthelyezése iránt megindított mozgalma eredménytelen volt, sőt amennyiben az a várossal hatalmasan versenyt folytató Párkány nagyközségbe helyeztetett át, még anyagi kárt is okozott, nem is szólva azon aggodalmunkról, mely a telekkönyvek ketté osztása miatt folyton kisért. E részben természetesen a vármegyék országos kikerekitésének kérdése jelentékenyen esik mérlegbe s ha Esztergom vármegye területében nagyobbodik, a törvényszék felállításának szükségessége is sürgősebben előáll. 4. Egy állami gyermekmenhely felállítása. Jelentékenyen emelné a város közforgalmát. 5. Egy állami elmekórház létesítése. Minthogy kormánykörökben több ilyen intézmény létesítése terveztetik, annak Esztergomban való felállítása közforgalmi tekintetekből komoly számításba jöhetne, annyival inkább, mert a pavilion rendszerben épült közkórház telkén az állami elmegyógyintezet felépíthető lenne. 6. Egy állami kezelésben tartott és a tüdővészes betegek javára felállítandó szanatórium. Esztergom szab. kir. város hatájelentett életében. Mintha fátyol szakadt volna le szeméről, most kezdett eszméletre térni. Most látta csak, hogy eddigi élete elfecsérelt, időpocsékolás volt csupán. Igazi életre, öntudatra csak ez a szerelme keltette. Hihetetlen rajongással csüngött Tamáson. Az első, hosszas küzdelemmel kicsikart találkától kezdve, egész a mai napig fokozódó szenvedéllyel ragaszkodott a férfihoz, kihez lüktető szive minden csepp vérével vonzódott, mint a mágnes a lágyvashoz. S mert határtalanul szerette, épen azért állott módjában Tamást úgy megfigyelhetni, olyan belső látással, mely csupán a szerelmeseknek adatott meg. A rajongók ezer fülével hallott s ezer szemével látott. Ami mások előtt számba sem vehető semmiség lett volna, az előtte mindent jelentő esemény volt, Tamás még ki sem fejezhette gondolatait, aggódó szeme már tekintetéről leolvasta azt. így azután nem is volt olyan csodálatos, ha csakhamar észrevehette, hogy Tamás már nem a régi. Csókjai már nem azok a perzselő, forró Számumok, mint ismeretségük első idejében s ha férfiassága mindenképen igyekezett e sebezhető nyomokat, mely hidegülő szerelmét mutathatta volna, eltüntetni, a szerelmes asz- szony előtt rejtegetni nem lehetett. Margit ez esztendő alatt érte el boldogESZTERGOM és VIDÉKE. rában a Kovácspatak nevű üdülő hellyel szemben gyönyörű völgykatlan kínálkozik e célra. A völgyet a Garam völgyéről folyton áramló kárpáti levegő frissíti. Körülötte közvetlen közelségben mindenfelé erdő fekszik és a közepén forráspatak csörgedez. A most említett hely távol esik a világ zajától, állandóan pormentes levegője pedig valóban a jelzett célra tenné alkalmassá. 7. Az állami Dunahidnak méltányos bérösszegért Esztergom szab. kir. város haszonvételebe való bocsátása, vagy a díjtételek leszállítása. Esztergom közforgalmát — amint említettük — jelentékenyen csökkentette a Budapest—esztergomi helyi érdekű vasút kiépülésé, a mennyiben az esztergomi járás községei annak segélyével jelenleg általában a fővárosban adják el ter- melvényeiket és ugyanott szerzik be szükségleteiket. A vasút kiépülése óta határozottan csökkent az itteni pénzintézetek forgalma is, amennyiben addig Pest vármegyének pilisi alsó járásából jelentkező hiteligények ezek által elégittettek ki. Ez a körülmény idézte elő az esztergomi piac drágulását is any- nyira, hogy az itteni árak a fővárosban szokásos arakkal versenyeznek. Minthogy pedig a párkányi-járás községeiből, nemkülönben Bars- és Hont-vármegyék közeleső részeiből viszont elsőben a vasúti összeköttetés hiánya miatt számíthatunk kevesebb forgalomra, másrészt pedig a termelők, hogy a magas hidva- mot, a szab. kir. város területén fizetendő útvámot és helypénzt megtakarítsák, Párkányban állapodnak meg, tehát az esztergomi piacon közvetlenül alig árusítanak, előállott az a helyzet, hogy a város közélelmezése közvetítők kezébe került s ékként a piac méreg drága lett. Az tehat a meggyőződésünk, hogy a m. kir. áll. Dunahidon a díjtételek a város közforgalma érdekeben leszállitandók, ami vagy állami keságának tetőpontját, de egyúttal a szenvedések Kálváriáját is megjárta. Napról- napra láthatta, mint hidegül el Tamás, kin az imádathoz hasonlóan csüngött, szemlélhette ereje gyengeségét, hogy nem tudja e hidegülési folyamatot útjában megakadályozni. Az ő érzelme nem változott, sőt ha még lehetséges lett volna, jobban szerette Karbót ma, mint az első találkájuk alkalmából, most, hogy megismerte és félteni megtanulta. Éles eszével mindama hiányokat, melyek Tamást jellemezték, első percben felfedezte s noha jól látta, tapasztalta, hogy Tamás is csak olyan közönséges, csak olyan durva faragásu, mint a többi férfi, hogy természete nem nélkülözi azokat a hibákat, melyekkel mások gyűlöletessé tudták magukat előtte tenni, hogy gondozatlan külsővel, borotválatlanul, egy asszony sem fedezhetné fel ellenállhatatlanságát . . . mégis mindezek tudatában jobban imádta Tamást, mint a fetisimádó bálványát, mint hivő Madonnáját. Ahhoz azonban sokkalta finomabb lelkületű volt, semhogy bevárja azt a pillanatot, mikor az imádott férfi, immár teljesen kihűlve, félre lökje őt, mint a kifacsart citromot szokás. Nem akarja bevárni azt, hogy süppedő, puhán berendezett kicsiny, titkos fészkükbe hasztalanul zelésben volna megoldandó, vagy akként, hogy a fentartási kiadásokban kiszámított bérösszegért a hid a város közönségének kezelésébe adatnék át. 8. Párkány nagyközségnek Esztergomhoz való csatolása. Az előző pontban már jeleztük, hogy a közforgalom hanyatlását és az esztergomi piac drágulását mily hatások idéztek elő. Ha ezekkel együtt most felemlítjük, hogy Párkány község, dacára fejletlen falusi mivoltának, mennyire versenytársa ma Esztergomnak, előtérbe áll az az évek óta hangoztatott kivánalom, hogy Párkány nagyközség közte- kintetekból hivatalból Esztergomhoz csatoltassék. Párkány nagyközség ugyanis a modern fejlődés feltételei közül alig szerzett eddig valamit, minek következtében közterhei is minimálisak, tehát oly előnyös helyzetben van, hogy benne a kereskedelem és ipar folyton nagyobb lendületet nyer. Fokozza ezen előnyt az a körülmény is, hogy Esztergom már fenálló intézményeinek íentartása, a modern haladás érdeke, nagy terheinek kényszerű viselése következ- ményeképen közlakosságának adóztatásán kívül indirekt jövedelmeket is kénytelen biztosítani s az e címen jelentkező út- és kövezetvám, továbbá helypénz-szedes, nemkülön- az államtól bérelt fogyasztási és italadók biztosításával felmerülő nagyobb tarifa a Duna jobb oldali részének közönségét visszariasztja, illetve az ezen jövedelmekkel nem, vagy csak részben is mérsékelten élő Párkány nagyközség látogatására utalja. Ezen tényből folyik, hogy Párkányban a kereskedelmi és iparüzletek, illetőleg vállalatok folyton szaporodnak és Esztergomnak már is elbirhatatlan versenyt támasztanak. Minthogy pedig Esztergom Párkánynyal — valamint a Komárommal egy évtized előtt egyesitett Szőny nagyközség — összeépültnek tekinthető, mert hiszen az állandó hid tulajdonképen csak egy utca a kettő között; minthogy továbbá várja a csömört kapott kedvest. Mint a jó diagnosztikus, ki percre meg tudja állapítani féltett betege kimúlását, ő is belátta, hogy a mai találkának az utolsónak kell lenni, mert különben elveszíti minden varázsát Tamás előtt, minden hatalmát lelke felett. Most kellett tehát ketté törni azt a bilincset, mit önmaguk kovácsoltak, most kellett végét szakítani az idillnek, mely a férfi előtt csupán átmeneti, reá nézve pedig a végzet volt. S magában elég erőt érzett, hogy ez emberfeletti dolgot megcselekedje. Erősnek, törhetetlennek akart látszani. Életét, mindenét feláldozta volna, ha régi szenvtelen modorát, csak öt percre is magára erőltethette volna. Úgy akart távozni Tamás életéből, mint ahogy annak idején megjelent előtte, ahogy meghódította, lenyűgözte, mint a hideg, fehér márvány- szobor. Egy pillanatra sem akarta éreztetni, hogy ő már tudja elhidegülését. Büszkesége, mely minden tényének rugója volt életében, még fennen lobogott lelkében, az egyetlen érzelme, mit nem tudott, de nem is akart szerelmének áldozatul dobni. Büszkén, mint győzedelmes királynő akart a szerelem birodalmából távozni. Csak ezt az egyet akarta. Odahaza egész nap imádkozott. Szerelmes szive legnagyobb csapását, melyet önmaga mórt reá, ezt akarta, minden önPárkány az Esztergom által nyújtott előnyöket jobbára ellenszolgáltatás nélkül élvezi, továbbá a városi iskolákat, középoktatási intézeteket igénybe veszi s mert a közélelmezés terén a nyerészkedő közvetítő szerepében városunk piacát folytonosan drágítja, községi közterhekkel alig terhelt kereskedő és iparos osztálya pedig Esztergommal a várost és annak közforgalmát károsító versenyre kelt, eljött az ideje annak, hogy Párkány községnek Esztergomhoz való csatlakoztatása érdekében lepeseket tegyünk és tennünk kell ezt annál inkább, mert az 1886. XXII. t.-c. 149. §-ának második bekezdésében jelzett feltételek beállottak. Esztergomra és Párkány nagyközségre nézve az egyesülésből csak előnyök származhatnak. így nevezetesen, az út- és kövezetvám, illetőleg helypénz szedésének joga a csatlakozott részre kiterjesztvén, világos, hogy amig Esztergom jelenleg az utvám (kövezetvámmal egyesítve) szedesi jog után évi 17.600 korona és a helypénz-szedési jog után évi 13.100 korona jövedelmet mutat ki, ezen jövedelem Párkány jelenlegi nagy forgalmát tekintve, a háromszorosára emelkedhetik, holott Párkány község ut- és kövezetvám- szedési joggal nem bír és helypénzt is csak országos vásárjai alkalmával és akkor is egyedül a vásártéren szedhet. — Párkány nagyközség birtokváltozási százalék szedésére jogosultsággal nem bir. Esztergom e cimen pl. a folyó évi költségvetésében 8000 korona bevételt irányzott elő 3 évi átlag alapján. Az egyesülés' következtében ezen jövedelem is teljes bizonysággal kétszeresére emelkedne. ^véee kövi A város közönségéhez.*) A szeretet és ennek gyermeke az irgalmasság az emberi léleknek örökké viruló legszebb virágai, melyek megnemesitenek minden törekvést, nélkülük pedig a társadalom bármely küzdelme áldatlan marad. *) Városunk polgármesterének felkérésére közöljük az alábbi sorokat. A szerk. megalázás nélkül túlélni. Erősítette mindenképen elfáradt szivét. Erősítette a találkára. Mikor meghitt fészkük küszöbét átlépte, szive összefacsarodott, lélegzete elállt, mintha valami a torkát fojtogatta volna. Itt a meghitt fészekben gyöngének érezte magát. Minden sarok, minden zug eltemetendő boldogságára emlékeztette. S Tamás jött, fiatalos hévvel ölelte át, csókolta, dédelgette, mint akkor, régen, legelőször. De Margit érezte, hogj' itt van a vég. Érezte, hogy e fellobbanás a csonkig égett gyertya utolsó felbuzdulása, utána már csak a sötétség következik. S most hirtelen erősnek érezte magát, hidegen, szenvtelen hangon adta kedvese tudtára, hogy szakitaniok kell. Hiába volt a férfi minden rimánkodása. Margit ismét hideg volt, mint a márvány, mint azelőtt, mikor még a szerereimet nem ismerte s mindenki a márvány-szobornak gúnyolta. Nem is tudta, miként került haza. Ott-, hon utolsó ereje is megtörött s a hatalmas szép asszony, görcsös, fuldokló zokogással dőlt a gyönyörű lakás selymes pamlagára . . .