Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 96. szám

1909. december 5 ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 tőke emeléssel rakták meg az ala­pot arra nézve, hogy a társaságot a nagyérdemű elődöktől tanult, ki­tartó munkával tovább fejleszthessük és ennek folytán a részvényesek vagyonát és jövedelmét gyarapit- hassák. Egyidejűleg megemlékezik előadó azon 28 tekintélyes részvényesről is, kik szindikátussá alakulva, a rész­vénytőke emelést saját vagyonukkal anyagilag már előre is biztosították és ez által nemcsak az intézet te­kintélyét emelték, hanem a társasá­got esetleges nagyobb terhektől, költségektől is megmentették. Köztudomású dolog ugyanis, hogy tekintélyesebb részvénytőke emelé­seket rendszerint előre biztosítani szokás oly módon, hogy egy másik neves intézet, esetleg több ily inté­zet, feltétlen szavatosságot vállal az ügylet sikeréért és kötelezi magát arra, hogy a netán nem jelzett, te­hát visszamaradó összes részvényt egy fix áron átveszi. Ámde e köte­lezettséget az illetők rendszerint csak dús haszon, provízió, vagy egyéb előnyök kikötése mellett vállalják, úgy, hogy ez esetben circa 30,000 K. költséget okozott volna. Mindezek mellőzhetése végett a 7 tagú igazgatótanács már előre egy alkalmi egyesületté alakult, mely­hez önkényt még 21 részvényes csatlakozott és e 28 tagú szindiká­tusnak köszönhető, miszerint a nagy­arányú tőkeemelés nemcsak, hogy áldozatba nem került, hanem az intézetnek az idegen erő mellőzhe­tése folytán újabb erkölcsi sikert biztosított. A takarékpénztár hévviz fürdőte­lepén folytatott artézi kút fúrási munkálatokra jelentjük, hogy Zsig­mondy Béla mérnök a június végén újból megkezdett mélyítést időközben megszakítás nélkül foly­tatja, azonban a fúrás a rendkívüli szívós és kemény kőrétegben igen lassan halad, úgy, hogy az időközi 5 hónap alatt csupán 19 méterre tudott lehatolni és most 137V2 méter mélységben dolgozik. Időközben tudomására jutott a vezetőségnek, hogy ily nemű kőré­tegben csakis az úgynevezett gyé- . mánt fúróval lehet gyorsan és ered- [ ményteljesen dolgozni és felkértük r vállalkozónkat, miszerint a fúrást e t módszer szerint foganatositatná, > azonban Zsigmondy eme kiván- í ságunk elől, melyre szerződésünk 2 szerint nem is kötelezhető, határo- ^ zottan kitért, valószínűleg azért, mert t magas korára való tekintetből és 3 az okból, mivel a vállalatot hallomás 2 szerint rövid idő múlva úgyis unoka­3 öccsének óhajtja átadni, nem akar j újabb nagyobb befektetést tenni, ily % gyémánt fúró garnitúra pedig 60— 7 70,000 koronába kerül. Azonban az esztergomi fúrás iránt 9 e héten egy másik vállalat; a Raky- ít féle módszer szerinti fúrásokra ala- rí kult részvénytársaság érdeklődött, 9 ezen cég állítólag több gyémánt fi fúró készlet felett rendelkezik és rí hajlandó volna a munkát Zsigmondy fi feltételei szerint átvenni és netáni rí kívánságunkra 200 méteren alul is rí hatolni. A vállalat igazgatóját a jövő rí hétre várják és a netáni ajánlatté- fi telre. A gyógyfürdő és vizgyógyintézet Í9 elhelyezését az igazgatótanács újabb Ti.megfontolás tárgyává téve, azon né- >s-zet emelkedett felszínre, hogy ezeket tb drága berendezésükkel kár volna ide- pi'iglenesen a gyógytár mögötti nagy Zy! kamrába elhelyezni, hanem indokol­tabb lett egy, a 2. uszoda végébe beosztandó és a Ferenc József-uti homlokzattal és bejárattal bíró ál­landó uj épületben felállítani. Az uj fúrólyukból jelenleg ön­kényt felszálló és kiömlő viz meny- nyiségéről tétetett még jelentés. Ezt megelőzőleg azonban Lóczy Lajos azon állítását ismételjük, hogy úgy, mint a budai összes források, az esztergomiak is csak a magasság egy bizonyos fokáig duzzaszthatók, ha pedig a kiömlést mesterséges úton e természetes pont fölé emel­jük, úgy vagy tetemesen apad a vízmennyiség, vagy pedig, különösen kis dunai vízállás esetén a forrás teljesen elapad; ezzel kapcsolatban be kell jelentenünk, hogy Tiefenthal Gyula mérnök felvétele szerint az esztergomi nagyobb hőforrások kö­vetkező magasságban ömlenek ki a Duna 0 pontja felett: érseki forrás 6-07 méter, káptalani 6‘39 m., ta­karékpénztári régi forrás 6‘68, taka­rékpénztári újabb forrás 7’56 m., míg a jelenlegi uj fúrólyuk a gyógy­tár kertjének színvonalán levő kiöm­lése 8’12 méterrel áll a Duna 0 pontja felett; mindezekből kitűnik, hogy már a régi forrásaink is jóval magasabban állanak, mint az érseki és káptalani források, míg az uj fúrást Zsigmondy mérnök gyakor­lati szempontból a terület legmaga­sabb pontjára, tehát LA méterrel magasabban helyezte el, mint a régi Malyaféle forrás. Ámde a tapasztalat azt mutatja, hogy e pont már túl megy a Lóczy Lajos által előre is jelzett leg­magasabb kiömlési vonalon, mert itt a kert szintjén, tehát 8• 12 m. magasságban csak nagy, dunai víz­állás mellett kapunk sok vizet, kö­zép vízállásnál a mennyiség apad, mig oly időben, midőn a Kisduna ág élő viz nélkül áll, a viz csak a kert talajáig nyomul fel, de ki nem ömlik. Ez okból Lóczy tanácsára ezen új forrást 60 centiméterrel a kert színvonala alatt, tehát az uszodát tápláló 2 uj forrás 7 52 m. magas­ságában is megcsapolták és nagy megelégedésre az eredmény megle­pően kedvező volt, mert ezen mú­láson már az első időben is több­szörösen nagyobb víztömeg tódult ki, mint a 60 centiméterrel maga­sabb ponton és itt már ezelőtt is, még a legkisebb dunai vízállás ese­tén is a célnak megfelelő elégséges mennyiségű thermál viz adódott fel, újabb időben azonban valószínűleg egy újabb vízcsatorna átfúrása által még több a viz, úgy, hogy e forrás magas, vagy közepes dunai vízállás mellett, mai napon 50,000 hektotiter vizet ad, sőt a Kisduna teljes kia­padása esetén is, midőn a kert szí­nén semmi sem ömlik ki, e 70 cm. mélységben napi 20,000 hektoliter vizet biztosan szolgáltat, vagyis az uj forrás 7\52 m. magasságban már most kétszer annyi vizet ad, mint a régi összes forrásaink együttvéve. Az pedig, hogy a legmagasabb pontról 60 cméterrel lejebb kellett szállani, nem nagy jelentőségű, mert bár kívánatos lett volna, hogy az uj forrás a Ferenc József út magassá­gáig emelkednék és igy a viz az e nívóra tervezett épület bármely pont­jára elvezethető lett volna, mégis ügyes tervezéssel és az épület belső részének megfelelő mélyítésével így is célt fogunk érni. ^ Megjegyezzük, hogy az új for­rásból az utcán most azért nem fo­lyik ki a viz, mert a bérlő kíván­ságára ennek vízét is a mosóra, innen pedig a malomra vezették, melynek üzemképessége ennek foly­tán szintén megduplázódott. A folyó évi első 10 hónapjának forgalmáról beterjesztett kimutatás nagy megnyugvására szolgált az igazgatóságnak, mert ismételve a társulat egész vonalon való örven­detes előmeneteléről tett fényes ta­núságot. Eltekintve a pénztár mind foko­zottabb gyarapodó forgalmától, a betét tőke dacára, hogy az uj rész-, vények befizetésére szolgáló 800,000 K. tekintélyesebb része ebből födöz- tetett, mégis 161,000 koronával emel­kedett, úgyszintén a kötvény és vál­tótárca összege 509,000 korona, fo­lyószámla tőkék pedig 658,000 ko­ronával emelkedtek ez évben, úgy, hogy ezen átmeneti év sikeres ked­vező mérlege már is biztosítva van. A társaság vagyonának nagyobb biztonsága érdekében az Első ma­gyar Általános és az Adria biztositó társaságokkal kötött szerződések értelmében betöréses lopás ellen 4.500.000 K-ra nappali rablás ellen 500.000 K-ra, kiküldöttek kirablása ellen 50,000 kor. és irodai tűzkár esetén 20,000 K-ra 10 évre szóló biztosítás köttetett ez év folyamán. Bejelenti az igazgató, hogy a tár­saság korábbi években a helybeli reáliskola céljaira összesen 10,361 koronát adományozott, mely összeg záradékolt betétkönyvekben a társa­ság által kezeltetik. Mivel pedig a város a reáliskola céljaira megvá­sárolt ház vételára fejében saját alapjaiból vett kölcsönt, a képviselő testület oly kéréssel fordult a taka­rékpénztár vezetőségéhez, hogy 8000 koronát ezen fenti összegből a reál­iskola uj otthonának megvételére fordíthasson, ezt a kérelmét a tanács teljesítette és jóváhagyás végett az igazgatóság elé terjesztetett. Folytatólag tárgyaltatott, hogy a napibiztosi dijak az ügymenet szabta korlátok között az eddigi 10 koro­náról esetenkint 15 és 20 koronára emeltettek fel, mely kérdés megol­dásával méltányos mederbe tereite­tetett a napibiztosi tisztelet dijak eddigi, a napi forgalomtól függő és az elfoglaltsággal karöltve nem járó ügye. A mindinkább szaporodó ügyfor­galom, főként a jelzálogos üzlet te­rén a megye határain túl való ter­jeszkedés szükségessé tette, hogy a tisztikar állaga bővitessék és azoknak reggeltől estig való terhes elfoglalt­sága könnyítessék. Mivel pedig hovatovább egyébként is szükséges lesz külön jelzálog osztály és ezzel kapcsolatban egy másodtitkári állás felállítása, egye­lőre a tisztikar gazdaságos szaporí­tása vétetett programmba. Németországban, sőt az Osztrák- Magyar Banknál is, a tisztviselők jórésze elméleti szakképzettseggel nem rendelkező és igy magasabb állásokra nem kvalifikált és ily elő­menetelre nem is számitó úgyneve­zett altisztekből, „Bankcommis“-ok- ból áll, ilykép gondolná a tanács is a kérdést megoldani, mégis azon különbséggel, hogy nálunk ezen egyének, legalább egyelőre, még végkielégítésre és napidijukon kívül mellékjárulékokra sem számíthatná­nak. Mivel pedig ily szerény feltételek mellett állandóbb és megbízható férfi egyéneket alig lehet szerezni, a ta­nács sem tér ki, magasabb művelt­ségű és igy nemcsak Írógép keze­lésére és másolásra, hanem önálló munkára, például levelezéshez al­kalmas nők alkalmazása elől sem, mint ez a budapesti nagyobb pénz­intézeteknél már általában be van vezetve, igy a Pesti Magyar Keres­kedelmi Banknál magánál már több mint 100 nő dolgozik az irodában. A tanács kisérletképen már is al­kalmazott ilyen bankcommis-t, ki megelégedésre tölti be hivatását. Ezek után többek hozzászólásá­val belső ügyek tárgyalása került napirenden kívüli tárgyalásra, me­lyek elintézése céljából egy bizott­ság alakíttatott a tervezet kidolgo­zására. Az ülés befejezése előtt tudatja az igazgató, hogy a 2.000,000 ko­ronára felemelt alaptőkének megfe­lelő 1000 darab uj, egyenkint 2000 korona névértékű részvény már ren­delkezésre áll, minélfogva kéri a részvényeseket, hogy úgy az 1000 korona névértékű régi részvényeket, a még le nem járt összes szelvé­nyekkel együtt, valamint az új ki- bocsájtású részvényekre vonatkozó részvény utalványokat az új rész­vényekre való díjmentes kicserélése céljából társaságunknál bemutatni, avagy pénztárunkhoz postán bekül­deni szíveskedjenek. Minekután azonban az uj részvé­nyek ez alkalommal a tulajdonos által a kívánt bármely névre lesz­nek kiállíthatok, esetleg költségmen­tesen átírhatók és igy a részvényeket előzetesen ki nem állíthatjuk, kéri a régi részvények, illetve egész és harmad részvény utalványok számainak tüze­tes felsorolásával néhány nappal előbb levélileg, esetleg szóbelileg közölni, mily névre szóljanak az uj részvé­nyek ? Az átcserélés bármikor eszközöl­hető, de annak 1909. üzletévi osz­talék kifizetése előtt meg kell tör­ténni, mert ezen osztalék már csakis az uj részvényekhez csatolt uj szel­vény után fog kiszolgáltatni. Az igen tisztelt uj részvénye­sek azonban figyelmeztettetnek, hogy alapszabályok szerint a közgyűlésen csak oly részvényes gyakorolhatja jogait, kinek részvénye 3 hónappal a közgyűlés előtt nevére Íratott, mi­nélfogva ezek részvényei még ez év december hó 1 ő-ik napja előtt ne­vükre Írandók, hogy igy már a jövő évi március közepén megtartandó közgyűlésen is jogosan részt vehes­senek. Bleszl Ferenc igazgató köszönetét fejezi ki az igazgatóság előtt e fon­tos tárgyak iránti meleg érdeklődé­sért, melynek főfokmérője volt az, hogy az igazgatóság és íelügyelő- bizottság csaknem teljes számban jelent meg az ülésen. Szabolcs. HIRE k. — Adomány. Ő Eminenciája a tábornok hercegprímás a sz. Erzsébet jótékony egyesületnek 200 koronát, mig a Katho- likus Földmives Ifjúsági egyesületnek 100 koronát, Marosi Józsefné a népkonyha költségeire 5 koronát adományoztak. Leg- hálásabb köszönetét mond ez úton is az egyesületek elnöksége. — A katholikus népszövetség, f. hó 8-án d. e. fél 11 órakor a Fürdő szálloda nagy­termében nyilvános népgyűlést tart Eszter­gom sz. kir. városban leendő megalakítása, illetve megerősítése tárgyában. Midőn " fel­hívjuk a katholikusok figyelmét a gyű­lésre, egyúttal azt az óhajt fejezzük ki, bárcsak egyszer együtt láthatnánk Eszter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom