Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 88. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. november 7. és előkelőbbnek jelezvén a termelő ipart a forgalmat közvetítő kereskedelemnél. A kereskedelmi és ipari érdekképviseletnek már többször panaszolt túlságos széttagoltsága mellett csak a közös ellenfelek malmára hajtanók a vizet, ha még magunk között is akármelyikünk rovására törekedünk a saját tekintélyünket öregbíteni . . . Nagyon természetes, hogy mi nem az osztályellentétek fokozását, hanem ellenkezőleg a nemzet egyesítését várjuk a kereskedők és iparosok önérzetes fellépésétől. Az egységes magyar társadalom hiánya, kutforrása nemcsak számtalan társadalmi bajnak, hanem politikai és gazdasági elmaradottságunknak is, mert a mai osztályellentétek kizárják az egyöntetű eljárást, holott csakis ilyen módon lennénk képesek külső ellenfelünkkel, vagyis inkább versenytársunkkal szemben győzelemhez jutni! Imre bankett. Polgári egyesületünk évről-évre megszokta ülni első polgárának, Vimmer Imre polgármesternek névünnepét, mit a sze- génysorsu iskolás gyermekek felruházásával hoz kapcsolatba. Az évtizedes szokáshoz híven, az idén is megünnepelte nevezett egyesület Imre napját csütörtökön este az egyesület helyiségében, mit ezúttal ünnepélyesebbé tett azon körülmény, hogy polgármesterünk megválasztásának az idén telt be tizedik éve. A decennális jubileum polgármesterünknek számos tisztelőjét szólította az ünneplők sorába, kik. egy szívvel, egy lélekkel, impozánsul demonstrálták, hogy mennyire tisztelik, szeretik azt a férfiút, — Ma—ma ! — nyöszörög Grisha. — Na, na, na! kiált rá a dajka. — Várj sorodra. A szakácsnő egy üveget tesz az asztalra, három poharat és süteményt. A két asszony meg a fényes gombu ember kocintanak, többször isznak, s a férfi meg-meg öleli hol a szakácsnőt, hol a dajkát. Azután mindhárman halkan énekelnek. Grisha kinyújtja a kezét a sütemény után. Adnak neki egy darabot. Megeszi és nézi, hogy iszik a dada — ő is innék. — Aggyá — aggyá — mondja a dajkának. A szakácsnő odaadja neki a maga poharát, hogy egy kicsit szürcsüljön belőle. A Grisha szeme kidülled, elhúzza arcát, köhög és még soká hadonáz védekezve a kezeivel: a szakácsnő pedig nézi és nevet. Otthon Grisha elkezdi mesélni a mamának, a falaknak, az ágynak, hogy hol járt és mit látott. Nem annyira a szájával beszél, hanem inkább az arcával és a kezeivel. Mutatja, hogy sütött a nap, hogy szaladnak a lovak, milyen a kályha és hogyan iszik a szakácsnő. Este nem tud elaludni. A katonák, nagy cicák, a lovak, az üvegdarab, a kis tek- nők a barackokkal, a csillogó gombok — mindez összekavarodik és gyötrik az agyvelejét. Hánykolódik, fecseg, nem bir magával, végre sírni kezd. Hiszen lázad van, — mondja a mama, amint tenyerét a Grisha homlokára teszi. — Mitől lehet. — A kályha ! — szepegi Grisha. — M nj innen kályha! — Bizonyosan sokat evett — mondja a mama. És Grisha eltelve egy világ benyomásaitól. Az anyjától egy kanál ricinus-olajat kap. kit a város közönségének bizalma, a város ügyei vezetésének élére állított. A társasvacsorát, miként eleve jeleztük a szegénysorsu iskolás gyermekek felruházása előzte meg. Kilenc fiú és hat leánygyermek kapott meleg lábbelit, ruhát, kik hálás szívvel, versben és prózában hálálták meg jótevőik adományát. A kicsinyekhez dr. Fehér Gyula p. praeiatus kanonok, igazgató intézett néhány jóságos szót, buzdítva, serkentve őket. hogy oltsák szivükbe a szeretetet, hogy az élet küzdelmeiben, az vezesse, irányítsa őket, a maguk és embertársaik boldogitására. Majd a Polgári egyesületnek mondott köszönetét, úgy a tantestület részéről, mint a szülők nevében. Mig a szeretet ünnepsége folyt, a terem lassan zsúfolásig megtelt az ünnepelt tisztelőivel, kik között szép számban láttuk a helyőrség — úgy a 76-ik gyalogezred, mint a háziezredünk — tisztikarát képviselve. Eddig a polgárság hasonló ünnepségén nem láttuk a hadsereget. Örömmel üdvözölte a polgárság a hadfiakat, kiket bárha az ünnepelt iránti tisztelet hozott első sorban az ünnepségre, de visszatükröződött az ünnepekben összpontosított megtiszteltetés a polgárság összeségére, amiként ennek a tisztikar jeles szónoka, felszólalásában kifejezést is adott. Örömmel látta a polgárság ujabbi zálogát a tisztikar megjelenésében annak a barátságos viszonynak, mely a polgárság és katonaság között fenáll. Azt az intim összhangot, mely az estélyen megnyilatkozott, részvétteljesen zavarta meg az a gyászeset, mely az egyesület buzgó elnökét, Dóczy Ferencet érte, nejének aznap reggel történt halálával, minek folytán sajnálattal nélkülözte az egyesület elnökét, Dóczy Ferencet. Az ízletes vacsora elköltése közben, elsőnek Frey Ferenc emelkedett szólásra, aki azzal kezdette köztetszést aratott szavait, hogy a nap örömébe üröm cseppeket csepegtetett a halál kíméletet nem ismerő fagyos keze, mely az egyesület szeretett elnökének élete párját ragadta ki, az otthon boldogító köréből. Fog úgymond az egyesület módot keresni, részvétének tolmácsolására, s ezért a gyász fájdalmasan rezgő húrjait nem is érinti, hanem, megragadja az alkalmat, hogy poharát az ünnepeltre emelje, aki iránti tisztelet és szeretet, mindig fokozottabb mértékben növekedik. Köszönetét mondott a tisztikar jelenvolt képviselőinek az egyesület nevében szives megjelenésükért, amivel a város első polgára iránti tiszteletnek adóztak, s amely megjelenése a helyőrség tisztikarának fényes tanujele annak, hogy a polgármester iránti szeretet- ben, polgárság és a tisztikar egyetért. Vimmer Imre polgármester klasszikus szavakban válaszolt Frey Ferenc felköszöntőjére. A mai nap — úgymond — bizonyos visszaemlékezést keltett fel benne. Különféle pályákon haladt az élet küzd- terén, melyek mindenikén becsületes munkával honorálta a bizalmat. Ennek dacára sem hitte, hogy a sors úgy fogja honorálni tevékenységéért, mint amiként honorálta Esztergom város közönsége, melynek iránta tanúsított ragaszkodása, zálog neki a jövőre. A polgárságot éltette. Vitái István egyesületi titkár dr. Kmety Károly országgyűlési képviselő levelét olvasta fel, aki magát elmaradásáért kimentette, mit sajnálattal vettek tudomásul. Majd ismételten Vimmer Imre emelkedett szólásra, hogy felköszöntse a helyőrség tisztikarát. Elmondotta, hogy annak a kellemes összeköttetésnek, mely városunkban a polgárság és a katonaság között létezik, nem kis mértékben előidézője a tisztikar, mely adott esetekben, elmegy a méltányosság azon határáig, mely a viszonyokkal számol. Osváth Andor városi főjegyző, a város tisztikarának nevében szólott fel. Virágosán poetikus és nagy tetszést aratott felköszöntőjében, a városi tisztikar igaz tiszteletét, ragaszkodását tolmácsolta s azzal kívánt hosszú életet az ünnepelt polgármesternek, hogy eljusson vezetése alatt ez az ősi város oda, hol hajdan volt. Konopiczky Tivadar alezredes állott fel ezután nagy csend közepette szólásra. Tört magyar nyelven kért elnézést, hogy magyar nyelven tovább nem folytathatja szavait, amelyeket németül folytatott. Az elhangzott felszólalásokban feltűnt — úgymond — neki az a melegség, mely azokból áradt, melyekben a szónokok nem a formákat keresték, hanem a szív melegével nyilatkoztak meg. A tisztikar megjelenése — úgymond — a polgármester iránti azon tiszteletnek megnyilatkozása, melyben a tisztikar, osztozik a város polgárságával. Óhajtja, hogy a polgári és katonai elemet, igaz barátság fűzze össze. Poharát az ünnepeltre és a város polgáraira emelte. Draxler Alajos alelnök, Frey Ferencet, mint az egyesület diszelnökét köszöntötte fel, mely után Magyary László dr. Fehér Gyula p. praeiatus kanonokra emelte poharát. Méltatta a praeiatus érdemeit, aki már negyedszázada, hogy közöttünk, velünk él s érez, s akinek fáradhatlan tevékenysége minden téren megtermi nemes gyümölcseit. Frey Ferenc íelszóllalásában a szellemi táplálék étrendjét nem látta még kimentve, mert hiányzik úgymond a csemege. S ez dr. Fehér Gyula p. praeiatus kanonok köztudott klasszikus nyelvezetű beszéde, mely minden alkalommal koronája a tosztoknak. Dr. Fehér Gyula p. praeiatus kanonok engedve a provokálásnak beszélt. Sokszor hallottuk már dr. Fehér Gyulát beszélni, ez alkalommal azonban valóban excellált. Volt is szavainak hatása. Szűnni nem akaró ovátiókban volt része, mely- lyek csak nagy sokára csendesedtek le. Gyönjmrű, klasszikus szavai végeztével éltette a polgármestert, kívánta, hogy sok oly ideális gondolkozásu egyéne legyen a városnak, kit erősítsen a támadások és méltatlan kritikák ellenében, a város polgárainak szeretete. Majd Frey Ferenc diszelnököt éltette, aki úgymond nem kiméit alak, hanem activa. Kívánta, hogy sok Frey Ference legyen a városnak. Zólyomy Árpád százados huszonhárom évvel ezelőtt jött úgymond városunkba, s azóta csekély megszakítással van itt s örül, hogy itt van, s ha tőle függ, itt is marad, mert jóbarátok közé jött ide. Poharát a polgárság és katonaság közötti jó viszonyra emeli, mely legyen örök. Osváth Andor Schönbeck Imre és Beszédes Imre érdemes polgártársainkat köszöntötte fel. Majd számos köszöntő hangzott még fel, s jóval éjfél utánra járt, midőn a kedélyes és fesztelen társaság hazatért. — n. Hl KEK. — Kohl Medárd 50 éves. ő Eminen- ciája nagyérdemű s az egész egyházmegyében közszeretetben álló segéd püspöke, dr. Kohl Medárd püspök tegnap ünnepelte 50-ik születésnapját, mely alkalomból városunkból — élén a primási udvarral — többen lerándultak Budapestre. A nemes- szivű, nagytudományú s apostoli szellemű főpap életének eme nagy évfordulójánál az üdvözlők sorában mi is kegyelettel részt veszünk, Isten kegyelmét kívánva további áldásteljes főpásztori s emberbaráti működéséhez. — Betegágyban. Amint részvéttel értesülünk dr. Földváry István városi főügyész gyengélkedik és orvosai tanácsára kénytelen az ágyat őrizni. Mielőbbi felépülést kívánunk. — Missió. A vízivárosi plébánia templomban rendezett misió, különösen az esti időben nagy látogatottság között folyik le s a sz. gyónáshoz is már sokan járulnak. Csütörtökön volt az Oltáriszentség tiszteletének ' ünnepsége. A kedvezőtlen idő miatt a szándékolt körmenet elmaradt. Fölvonult azonban, mint diszkiséret, a zárdatemplomban való gyülekezés után a középiskolák és tanítóképző Mária-Kongre- gáció ifjúsága, 100 tag, kezükben égő gyertyával. A Kongregációt nagy egyházi segédlettel Keményfy Kálmán plébános kisérte. Bevonuláskor az orgona megszólalt s a hívek egy, az Oltáriszentségről szóló éneket énekeltek. Megható látvány volt a 100 ifjú felállítása a szentélyben. . A Szentségkitétel mellett tartott prédikáció után, melyet P. Varga István tartott, a plébános a Jézus szentséges Szivéhez szóló imát mondta el, mire a növendékpapság kis énekkara egy Oltáriszentség éneket magyarul s a Tantum ergo Geni- torit latinul quartettben énekelte. A hátralevő három napon délelőtt P. Varga, délután P. Jámbor prédikált. Szombaton este a B. Szűz Mária tiszteletére volt ünnepség, melyen 300 leányka fehér ruhában volt a diszkiséret. Vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a missió-kereszt szentelés, este Te Deum s pápai áldás. Hétfőn a páterek betegeket látogatnak és este hazautaznak. — A kereskedő ifjak házavatása. A kereskedő ifjak egyesülete ma avatja fel ünnepélyesen, az egyesület céljaira vásárolt házat. A felavató ünnepély d. e. 11 órakor lesz díszközgyűlés keretében az új helyiségben (Simor János-utca 56.), mit fél 11 órakor ünnepi mise előz meg, melyet dr. Walter Gyula püspök mond. Este a Fürdőben szavalattal, zongorajátékkal, énekkel és énekes párjelenettel egybekapcsolt estély lesz, mely változatos műsoránál fogva, igen érdekesnek Ígérkezik. — Szentbeszéd- A tanonc ifjúság számára ma, (vagyis vasárnap) délután fél 3 órakor külön beszédet tartanak a jezsuita atyák a vízivárosi plébánia templomban, - A tanoncok — mint rendesen — az iskola termeiben gyülekeznek 2 órakor, honnan tanítóik vezetése alatt vonulnak a beszéd meghallgatására. Jó példával járnának elő az iparos mesterek, ha a beszéden tömegesen megjelennének. — A szent Benedek-rend kormányzása. Miként olvassuk, a szent Benedek-rend t káptalana, Fehér Ipoly elhalálozása foly- ' tán Borbély Kornél rendi auditort választotta meg vikáriussá, mig a rend kormányzása, az új főapát megválasztásáig ; Hajdú Tibor pannonhalmi perjelre bízatott. . — Halálozások Dóczy Ferenc érdemes ; polgártársunkat súlyos csapás érte. Neje, , ki nemcsak hitves társa, de üzletkörében i fáradhatlan segítő társa volt, szerdán el- - hunyt. A gyászbaborult férj fájdalmát eny-t - hiti az általános részvét, mely behegesz-’- teni igyekszik a csapás ejtette sebeket.-. Az elhunyt haláláról vettük az alábbi i gyászjelentést. „Dóczy Ferenc férj, özv. . Krechnyák Ferencné szül. Dóczy Irma, , ifj. Dóczy Ferenc, Dóczy Lajos, Kiss Ele- - mérné szül. Dóczy Gizi és Dóczy Erzsi i gyermekei, Kiss Elemér veje, valamint Dóczy, Merkl, Prutkay Kaszás családok : és a számos rokonság nevében is fájdalommal jelentjük, a legjobb feleség, anya i és rokon Dóczy Ferencné sz. Prutkay Máriának folyó évi november hó 3-án éjjeli i. 12 órakor, életének 64-ik, boldog házas- - ságának 41-ik évében a halotti szentsé-j- gek ájtatos felvétele után történt gyászos, r elhunytát. Szeretett drága halottunk hült í teteme folyó évi november hó 5-én d. u.. 4 órakor fog a belvárosi sirkert kápolnájában a róm. kath. szertartás szerint be—: szenteltetni és az ugyanottani családi sir—- boltba örök nyugalomra tétetni. Lelke üd~{ véért az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 6-án reggeli 9 órakor a kir. városija
