Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 78. szám
Esztergom, 1909. XXXI. évfolyam 78. szám. Vasárnap, október 3. eljelenik Vasárnap és csütörtökön.- Előfizetési árak : gész évre . .12 kor. Negyed évre . . 3 kor. él évre . . . <> kor. Egyes szám ára 14 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Felelős szerkesztő : DR- PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők.) Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-utca 485. szám. De Prokopp Gyula és Brenner Ferenc. Kéziratot nem adunk vissza. Demokrácia. Ez a hangzatos szó, mint indi- ina szerepel, a mi mai nyelvünk- tn. Hét, nyolc évtizeddel ezelőtt, "sadalmi átalakulásunk éveiben, ségesebb tartalommal birt, mint anapság. Akik átélték szabadság- rcunk küzdelmes viharát, tudják, gy a demokrácia még a hó alatt virágot nevelt. Mily nemes felfogásra vallott még [hatvanas évek elején is, a sar- rntyus világban, amikor külsőleg adtuk azt, hogy magyarok válunk, nem úgy, mint ma, klakkos frakkos magyarok. — Csak az iszerencse, hogy az idegen bőiéit alatt még magyar szív dobog. [Manapság a társadalmi közjelen- sgek közt a legveszélyesebb azzal nyeget, hogy az egyenlőség és «tvériség magasztos eszméit kö- qpkori csizmákkal tiporja össze. "Társadalmunk egyes elemei, régei, osztályai válaszfalat húznak. Lába, nem tagadhatjuk meg természetünket, lelkesedésünk szalmáiig, mely egy ideig égetőn per- sel, de kevés idő múlva az utolsó üikra is elhamvad és mi ismét icsszaesünk a régi közönybe. A demokratikus eszmék nem igen tudnak tért hódítani. Társadalmi életünkben többféle arisztokracia tündököl ; ott van a régi jogú, a pénzarisztokracia, azonkívül a szellem arisztokráciája. Az elsőnek tolláit már koppasztja a haladó kor szelleme ; a szőlődézsma megszűnt, a regálék lassan rendez- vék, jobbágy nincs, adót fizet és utat kövecsei a kicsiny úgy, mint a nagy. A pénzarisztokraciának elég egy börzebukás, a szellemi arisztokrata azonban szellemtelenséget árul el, ha hizeleg az arisztokratikus eszméknek. Nincs szánalmasabb, mint a fel- fuvalkodott, de bukott nagyság; viszont nincs nevetségesebb, mint a pénz műveletlen embere, vagy a képzelt rang és születés felfújt méltóságának nevetségességig való af- fektálása. Két tulajdonság szükséges tehát: a munka és takarékosság, hogy az élet mindennapi gondjaitól megmentsen és a hazug társadalmi jelszavaktól függetlenné tegyen. — A szellemi tulajdon világitó fáklya, utat nyit nekünk a demokratikus eszmék világába, mely az egyenlőség, testvériség hitvallását törekszik megvalósítani. Ebben a rangkórságos időben be kell látnunk, hogy nincs egyéb érdem a hazafiság, erkölcs, munka, becsület s a műveltség érdeménél; a többi csinált glória, csak az üres fejek, üres szivek és üres zsebek palástolására szolgál. A demokráciának minden egészséges államban erős alapja van és minden egészséges társadalomban előbb-utóbb érvényesülnie kell. Csoportosuljunk a hazafiság, az erkölcs, a munka, a becsület és a művelődés zászlója alá és akkor meg van verve ez a hamis had, mely, mivelhogy a jövőben nem képes nimbuszt keresni, visszamegy az elavult időkbe rangkórságos foszlányokért és ostoba fenhéjázésért. Előre és ne vissza! Vajha a kor megteremtené magyar és magyar közt a valódi békét, egyenlőséget, egyetértést, különben hiába minden fellelkesülés, a fentjelzett tulajdonságok nélkül, csak délibáb lesz társadalmunk bekéje, mely egy időre feltűnik, de csakhamar el fog tűnni. Pólya Lajos. Felhívás Mikszáth Kálmán tisztelőihez. Mikszáth Kálmán ezidén tölti be irói munkásságának negyvenedik esztendejét. Irodalmunknak ez az örömünnepe közéletünknek hányatott napjaiban viradt ránk, mikor sokszoros buz- gósággal kell ápolnunk a hitet, nemzetünk szellemi erejében. Ennek a szellemi erőnek egyik legkiválóbb példája és legfényesebb képviselője Mikszáth. Költészetének szeretete, megbecsülése, elismerése tegyen bizonyságot róla, hogy a magunkénak is érezzük azt az erőt, amely e gazdag pálya sugallója, hogy mi is részesei vagyunk. A mi nemzetünk lelkében, képzeletében és érzésében meleg és derűs, igazszavú és szeretetreméltó, hűséges és biztató; ott ragyog költészetében. Tréfáivá itél,évődve vigasztal, borongva gyönyörködtet, mesélve jövendöl. E költészetnél mi sem tárja föl gazdagabban és elevenebben korunk magyar lelkét; mi sem erősiti jobban idehaza önmagunkban való méltó bizalmunkat; mi sem terjeszti messzebb idegenbe jogunkat a megbecsültetésre. Köszönjük meg neki; köszönje meg egész nemzetünk. Amint teljes életében azon dolgozott, hogy ez a föld ami nemzetünké maradjon ; fefolyón New-Yorktól Albanyig fel, viszi a sok kirándulót, mert akinek errefelé sürgős dolga van, az siet a folyó mindkét partján húzódó vasúton. Az amerikai ember szerint, Hudson a világ legszebb folyója. Én túlzás nélkül annyit mondok, hogy a Hudson, New- York államnak a főfolyója és hogy széles hátán, New-York városból pompás kirándulást tehetünk. Indul a palota hajó d. e. 9 óra táján s este mintegy 6-kor Albanyhoz ér. Ott töltve az estét, vonaton, éjfélig visszajöhetünk New-Yorkba. Usztergom és Vidéke“ tárcája Sápból Van a házam. Irta: Dóczy József. Sárból van a házam, Szalmafödél rajta Kivül-belül olyan, Mint egy szegény pajta; De, ha a galambom Megölelem benne, Úgy látom én, Mintha a kis sárházikóm Szép palota lenne. Egy szobám van nékem, Ketten lakunk benne ; Ott tanít a rózsám Édes szerelemre. Fehér galambtoliból Megvetve az ágyunk : Alig fér meg Ebben az egy kis szobában A mi boldogságunk. I Kirándulás a Hudson- folyón. Irta: Vértesi Károly. „A természet Isten örök könyve . . . elménk . . . olvas belőle.“ Rückert A A nyári hónapokban, vasárnapot kivéve, •qponta, pompás gőzös járavizbő HudsonA kezdetben hegyi tavakon átmenő Hudson-folyó, habár csak 520 kilométer hosszú, háromszor olyan széles New- Yorknál, mint a Duna Budapestnél, mert a tenger vize tölti meg a torkolatát, úgy, amiként a Themze-folyó tengerré dagad Londonnál. A Hudson-folyó esése olyan kicsi, hogy 200 kilométerre verődik vissza a tenger dagálya, hulláma, innét a viz sós ize. Nagy a Hudson vizbősége, történeti és forgalmi jelentősége, akár mint a Them- zéé Angolországra, az Elba Németországra, a Duna Magyarországra, a Quadalquivir Spanyolországra, a Nílus Egyiptomra nézve. A hajó közlekedés a Hudson-on éjjelnappal nagyon élénk, mert Nevv-York átellenében van Hoboken és Jersey City, az utóbb New-Jersey állam fővárosa, melyet én csak azért néztem meg futólagosán, mert Hoboken-ben lakván, nagyon közel volt, mondjuk össze van nőve a két város. Amit nálunk a kis csavargőzösök megtesznek Budapesten közlekedés dolgában, azt itt nagy hajók, gőzhajóknál is szélesebb Ferry-k, gőzkompok eszközük. Kocsi, ló, teher megy rajtuk át a Hudson-on, mert eddigelé nincs hid vagy viz alatti alagút a két államfőváros és a harmadik között, habár mind a kettőt tervezik és ha itt valamit tervbe vesznek, csakhamar kiviszik. Pénz bőven van, vállalkozás mindig van mindenre s az alagút meg van már egy-kettőre. A folyó, nevét, Henry Hudson terger- hős, sarkvidéki utazó és angol felfedezőtől nyerte, aki rajta első tette meg az utat 1609-ben. Az odább levő Tappan-tó öblét, tengerszorosnak nézte, amelyen azt hitte, — kolumbusi tévedéssel — hogy megtalálja az utat — Khinába. Németalföldi kereskedők megbízásából errefelé kereste ugyanis a Khinába vezető utat. A Hudson-öblöt is ő fedezte fel. Erről azt hitte, hogy a Csendes-tergerhez tartozik. Csendes lett neki ott, mert ottveszett, felfedező utjának a vértanúja lett. — Lázongó matrózai tették ki a fiával együtt és még hét beteg matrózzal. Az első gőzhajó, mely a Hudson-folyón járt, Fulton Robert Clermontja volt, amely 1807-ben*), augusztus 11-én 36 óra alatt, a gőz hajtó erejével tette meg azt a 150 mértföldnyi utat, melyet ma Albanyig kilenc óra alatt hagyunk hátra. Nagyot bámultak akkor a parton, hogy evező és vitorla nélkül hajó megy. Ment, csakhogy féltek rajta menni, mert gyakoriak voltak akkor még a kazán robbanások, nagy is volt a gépnek lármája, mely folytonosan fenyegetett, tehát a hajó hátuljához kötött biztonsági csónakokon helyezkedtek el az emberek. A világkereskedelem teljesen átalakulván, nagy ünnepélyességgel készültek Nevv-York államban 1907. évben megülni az első gőzhajónak vizrebocsájtását. Emléket állítottak Fultonnak a Hudson partján 600.000 dollár költségvetéssel. A nappal közlekedő (Day Line) New- York nevű, sárga kéményes nagy hajóra szállók fel Sz . . . Irmával, az édes anyjával, Sz . . . Károlyné úrnővel, magyar utitársaimmal, kikkel az Atlanti-tengeren együtt jöttem át Amerikába a Pannónián s egy társaságban voltunk a hosszú ut *) Európában 1819-ben indult meg az első gőzhajó.
