Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 8. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. január 28. Magyarul beszéljünk. Nem azokról szolok, a kik bár magyarok, mégis németül, tótul stb. beszelnek, hanem azokról s azokhoz, a kik nem is sejtik, hogy nem magyarul, jobban mondva nem magyarán, vagyis rossz magyarsággal beszelik nyelvünket. Tudvalevő, hogy a magyar anyanyelvűek közül is sokan, noha más nyelven tálán nem is ertenek, az előbb jelzett magyarsággal tehat magyartalanul beszélnek. Figyeljünk meg ily beszélőt s látjuk : minden 2—3 szava idegen szó — mely fogalmakra pedig legtöbb esetben van jó szavunk, — alig mond egy-ket mondatot, hogy a helyes mondatszerkezet, szórend stb., vagy a nyelvünk szellemének megfelelő viszonyítások ellen ne vetne. Ez az a beszéd, a mely csak úgy hemzseg a ,,gentleman“, ,,jó 1 néz ki“, ,,laksz“ stb., stb. rossz magyarságú szóktól, kifejezésektől, szóllamoktól, a magyar nyelv természete és sajátossága ellen vető ,,1 “fordításoktól“. Annak idején, a mikor az ember értelme — az újabb eszmék, megváltozott életmód miatt rohamosan előtört, illetőleg egy másik irányban előszökött s talán a nyelv nem bírta követni,, mert fejlődése nem volt oly gyors és mert az ertelern általában elsőbb s ezt csak követi amaz : menthető volt az ily hibás, fogvatekos beszed, — annál is inkább, mert az értelem fejlődése inkább nemzetközi, a nyelve pedig egy-euy nemzet határai köze zárt, ennélfogva egyes nemzetek (nyelvek) — igy a mienk is — a midőn egy újabb eszme szolgálatába állott ik, az eszmével stb. egyes ki fejezéseket átvettek. Ma a nemzetközi kifejezéseket kivéve, ilyenek nelkm is beszélhetünk szabatosan, értelmi fejlődésünknek megfelelően. A gyermek meg mondhatja, szüleimtől' is igy hallottam, de a mint értelmileg Hanem a tárogató hangja azért behallatszott a városba és megdobogtatta ott ama már jól ismert valakinek a szivecs- kéjét. És a dobogó szivecske tulajdonosa másnap már ott állt az egyik őrszem előtt reszketve, remegve, mint a nyárfalevél. Kis kosárka volt az egyik kezében, abban jó frissen sült pogácsa meg miegymás, a másik kezében egy szép rózsabokréta volt. És a szivében a dobogó kis szivében . . . hej, hej azt bajos lett volna elmondani ! Hanem Borz Istók, a marcona istrázsa nem nézett se a kis kosárra, se a rózsabokrétára, raripazodott keményen a jövevényre, mielőtt ez még szóhoz juthatott volna, hogy megmond : mit akar, kit keres. — Megállj szoknya ! Ekkép mordult rá a fűrészbajuszú, villaszemű harcos és igy nem csoda, ha ösz- s/eres ketett szegényke mint nyárfalevél. Mikor aztán szóhoz jutha ott és a Csajag László nevét említette, egyszerre megszelídült a kuruc. Azt ugyan el nem hitte, hogy ez a kis csitri leányasszony a hadnagy ur felesege volna (őt nem lehet bolonddá tenni), de még ha az volna, sem engedhetné be a táborba. Mivelhogy úgy szól a parancs, hogy semmifele fehercseléd a táborban meg nem tűrhető, se oda be nem bocsátható, mert a szoknya olyan portéka, amely veszedelmet hoz a vitézlő rendekre, még ha a tulajdon hites feleségük viseli is. így vagyon az ordréban. az pedig szent- irás és punktum ! (Folyt. köv. önálló lesz, ez a mentsége megszűnik. Mással pedig nem mentheti ezt a beszédet. Elismerem, hogy egy megrögzött, rossz beszédet nehez elhagyni. Hogy ezt valaki, meg tudja tenni, szükséges, hogy a nyelvet megszeresse. Ez meg épen nem nehéz. Hisz a magyar nyelvről van szó. Számtalan példa bizonyítja, hogy vannak emberek, a kik az angol, francia stb. nyelvet tökéletesen beszélik, mig a magyar nyelvet — az anyanyelvűnket — az előbb példázott magyarsággal. Az ily emberekben csak kevéssé van kifejlődve a nemzeti öntudat, hiányzik a büszkeség, t. i. hogy magyarok. Sokkal büszkébbek arra, hogy franciául, olaszul beszélni tudnak, mint a milyen kévéssé tudják, hogy még ,,magyarul sem“ tudnak. Mily felsőbbseggel vegyítenek ezek a világnak egy egy idegen szót a magyar beszédbe, pedig-pedig a hallgató előtt ép ezzel árulják el szegénységüket a mi nyelvünkben. Az ilyeneknek megtiltanám a magyar beszédet. Vannak ezeknél még bűnösebbek is. Sajnos, tömérdek azoknak is a szama, a kik dacára, hogy ha akarnának, tudnának magyarosan, magyarul beszelni, mégis — nem tudom — szokasbol-e, hanyagságból-e, talán nemtörődömségből, avagy tet- tetesből: virágos, ékes nyelvünket gazzal éktelenitik. Elég, egy ország- gyűlési naplót végig olvasnunk, egy magyar címmel ekeskedő könyvet átlapoznunk, avagy egy-egy beszédet meghallgatnunk, hogy erről meggyőződjünk. Sokszor mily tartalmas maga a beszéd s alakja — a nyelvezet — mily pongyola. Bizony- bizony rosszul eső ellentét, midőn a magyar közügyekert lelkesedő szónok, a ki a magyar haza érde- i<eben magyarokhoz beszél, honfitársait idegen szóktól, kifejezésektől, hemzsegő beszéddel akarja magyar hazánk javara tettre, cselekvésre ragadni. Magyarhoz magyar: magyarosan, magyarul beszeljen ! Ezt is igy megérti. Sokan azzal védekeznek, hogy a beszéd csak külső alak, a lényég maga a gondolat. Tulajdonítsanak ezek több fontosságot a nyelvnek. Hisz az értelem mellett az emel ki bennünket a többi elő lények sorából. Fogadjuk el ma is a ,,Nyelvében el a nemzet!“ igazságot. De ne csak ismerjük el e mondás igaz voltat, de kövessük is. Legyünk annyira önzők — inkább őszinték — s magyar gondolatainkat magyar szókkal fejezzük ki. Küszöböljük ki ezt a s csak magyarnak ,,látszó“ beszedet. Nem kell hozzá mas, mint egy kis akarat, önfegyelmezés, kevesebb tettetés — tehát őszinteség —, hazafiúi megnyilatkozás a nyelv- nen is s végre magyar remekműveink olvasása. A jövőre való tekintettel, különösen a jövő nemzedék előtt beszeljünk választékosam Hogy a megtérés órája itt van, példa rá, hogy nemzetünknek az a retege — a magyar nép — melynek hivatása, hogy ha kell, a felsőbb rétegek megfertőzött nyelvet is megtisztítsa — már az is ,,uria- san“ beszél. Hagyjuk el hát azt az „urias“ beszédet! Sz. G. fi ÍREK. Farsangi naptár. Január 31-én. A kereskedő ifjak önképző egyesületének műkedvelői előadással egybekötött táncmulatsága a Fürdőben. , 31-én. Az esztergomi kér. szocialista építő munkások szinielőadással egybekötött táncmulatsága a Magyar Királyban. Február 1-én Kath. Kör szinielőadással egybekötött farsangi estélye saját helyiségében. ,, 2-án. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdőben. ,, 6-án. A helyőrség tisztikarának táncestélye a P'ürdőben ,, 13-án. Kath. Kör. humoros estélye saját helyiségében. ,, 20-án. A Kaszinó kabarét estélye. ,, 23-án. A helyőrség tisztikarának jux-estélye a Fürdőben. Gondoskodjunk a madarakról! — A főispán névnapja. Hétfőn Páifor- duló napján tartotta főispánunk nevenap- ját. A köztiszteletnek és szeretetnek örvendő férfiút ez alkalommal a gratulálok százai keresték föl, hogy iránta érzett ragaszkodásuknak és tiszteletüknek kifejezést adjanak. Úgy a hivatalok vezetői mint magánosok közül számosán üdvözölték ez alkalommal Gyapay Pált. A városi tanács és tisztikar küldöttségét Vimmer Imre polgármester vezette a főispán elé. Vimmer nagyszabású és hatásos beszédben üdvözölte főispánunkat, kifejezést adva azon ragaszkodásnak mellyel iránta, mint a város egyik lelkes és tettre kész támogatója iránt a polgárság viseltetik. A főispán válaszában további jóindulatáról biztosította a jelenvolt városiakat és kérte,.hogy továbbra is támogassák őt szeretetükkel. A megye küldöttségét dr. Perényi Kálmán alispán betegsége folytán dr. Major Ödön árv. elnök vezette, ki szintén melegen nyilvánította a tisztikar vonzalmát a főispán iránt. A tisztelgők soraiban ott láttuk főkáptalanunk számos tagját és közéletünk több kiváló alakját. — A kaszinó műkedvelői szinielőadasa Nem nagyszámú, de előkelő közönség részvételével tartotta a kaszinó első műkedvelői szinielőadását. Színre került a „Két házaspár“ című vígjáték, Pikard-nak Csiky Gergely fordításában megjelent hatásos darabja. A darabnak előadása a kaszinói műkedvelő társaság eddigi sikereit csak növelte, mert az úgy kiállításában, mint a szereplők játékában mondhatni tökéleteset mutatott. A darab szereplői és pedig a hölgyek közül ; Istvánffyné Bai ta Ilonka, Wawricskáné Csukás Erzsiké, Schönbeck Stefiké, B. Szabó Klári, mig a férfiak közül: Istvánffy Elemér, Berényi Zoltán mindnyájan gyakorlott játékról és szinpadi otthoniasságról tettek tanúbizonyságot. A közönség amely, tetszésének jeleit többször kifejezésre juttatta, lelkes hangulatban volt és az egész est a kedélyesség színezetét tüntette föl. A szini- előadás után a vendégek vacsorához ültek, melynek végeztével megkezdődött a tánc a kaszinó sima parkettjén és tartott a reggeli órákig. — Javulás Utján. Dr. Riegler Gusztáv kolozsvári egyetemi tanár, városunk fia, ki már hetek óta fekszik súlyos mellhártya gyulladásban, mint örömmel értesülünk már jobban érzi magát. A nagybeteg állapotában javulás állott be és kezelő orvosának véleménye szerint kis idő múlva egészsége teljesen helyre áll. — Halálozás. A régi Esztergomnak ismét egy ismert és kedves modoránál fogva becsült alakja hunyt el Hulényi Péter gyógyszerészben. A gyaszesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: „Kerschbaummayer Károlyné Hulényi Etel mint leánya, Kerschbaummayer Károly mint veje, valamint unokái: Kerschbaummayer Viktor, Ödön, Péter és Erzsiké úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében is mély fajdalommal tudatják, hogy a szeretett apa, após, illetve nagyatyjuk Hulényi Péter gyógyszerész folyó hó 23-án esti 7 órakor, a haldoklók szentségének felvétele után, életének 86-ik évében, jobblétre szenderült. A megboldogult földi maradványait folyó hó 25-én délután 3 órakor a sz. kir. városi temető kápolnájából helyezzük örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise ugyanaz nap délelőtt 10 órakor fog a sz. kir. városi plébániatemplomban az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1909. január 24-én. Béke poraira!“ Temetése f. hó 25-én, azaz hétfőn délután ment végbe a közönség impozáns részvétele mellett. — Közgyűlés. A város képviselőtestülete ma d. e. 10 órakor közgyűlést tart. A 29 pontból álló tárgysorozat legfonto- sabbjaiként felemlítjük, Várnai Adolf végrehajtó nyugdíjaztatására, Békási Rezső kegydijaztatására, a reáliskolai VJI. osztály felállítására vonatkozó tanácsi javaslatokat és az új vágóhid felépítésének valamint a közvágóhíd használatáról, a husvizsgálatról, a húsbehozatalról és a húskimérésről szóló szabályrendelet meghozatalának ügyét. A közgyűlés ameny- nyiben a délelőtti órákban befejezést nem nyer délután 3 órakor lesz folytatva. — Tarsasvacsora. A Kaszinó tagjai részére f. január 30-án azaz szombaton társasvacsorát ad. Ez alkalommal kerülnek árverés alá az ismét eladandó lapok. A vacsorát Porgesz Béla konyhája szolgáltatja Egy teríték ára borral 3 kor. — Széchenyi-bál. Már a múlt évben fölkeltette az egész ország érdeklődését az a rendkívül nagyszabású és díszes farsangi ünnepség, melyet a fővárosban Szé- chenyi-bál neve alatt tartottak meg. Az idén azonban a múlt évi sikert is fölülmúlja a Széchenyi-bál, mely már azzal is kilépett a fővárosi bálok sablonos sorából, hogy az egész ország előkelőbb társadalmából került ki majdnem másfélszáz háziasszonyának díszes sora. A február 6-án tartandó bálnak, melyen Izabella és Auguszta főhercegasszonyok és József főherceg a főúri világ legelőkelőbb társaságaival jelen lesznek, az kölcsönöz az idén érdekességet, hogy a lányok mind ibolya dísszel jelennek meg, lehetőleg li- laszin ruhában. A fővárosi Vigadó hatalmas méretei erre az estére ritka látványosságot nyújtanak : a lilaszinű szőnyegek és drapériák mellett a pálmaligetek, a nagyszabású királyi emelvény, melyen a főhercegasszonyok foglalnak helyet, ép úgy, mint a főhercegasszonyok fogadó- és teáző-termének pazar berendezése. A bál élén Andrássy Tivadarné grófné, Apponyi Alberthné grófné és Batthyány Lajosné grófné vezetőháziasszonyok, Széchenyi Béla gróf, koronaőr, Esterházy Móric, ifj. Mailáth György, Pallavicini György, Sár- gay Antal, Széchenyi László és Weink- heiríi László grófok állanak, mig a rendezést Dobay István dr. elnök és Schandl Karoly dr. másodelnök vezetik. Művészbizottság gondoskodik a" bállal kapcsolatos iparművészeti kiállítás rendezéséről is. A fényes vendégek fogadtatását apródok, diszruhás hajdúk és kürtösök teszik változatossá, mig a bevonulásnál Tarnay orgonaművész játszik harsonásoktól kisérve. A csárdásokra Radics Béla bandája játszik, a keringőkre pedig a honvédzenekar játsza ezúttal először lovag Dobrzy- niecki ez alkalomra átdolgozott Széchenyi keringőjét. A bál hatalmas méretű s művészi plakátot bocsátott ki, mely városunkban is látható. Úgy értesülünk, hogy az ország minden részéből szép számmal készülnek a bálon részt venni. A bálelnökség a túlzsúfoltság elkerülése végett
