Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 72. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. szeptember 12. meggyőződésüket, hogy az egészséges magyar ipar alapfeltétele a magas fokon álló iparosképzés. A szegedi új felső ipariskola létesítésével be is igazolták, hogy nemcsak a puszta szó erejéig vallják nagyfontosságúnak a felső iparoktatást. Az iparoktatási ügyosztály vezetését — Péterffy Lajos miniszteri tanácsos személyében — a leggondosabb atyai kézre bízták, mely nem a sablonos formák, a régi nyomdokok után, hanem a legmodernebb alapon: szívvel, lélekkel és teremtő bátorsággal dolgozik. Ámde a felsőbb akarat, az új alkotások magvát képező mindenható pénz, a leggondosabb kezeknek is határt szab. Mit használ tehát a belátás, a jobb iránti érzés, a szükség, nagyok óhajtása, ifjak sóhajtása, — ha a legfelső végrehajtó hatalom takarékoskodása aránytalanul felülmúlja a felsőbb iparoktatás kibontakozása és kibővítése szükségességének méreteit?! Számos új felsőipariskola létesítését korántsem eg}^edül a meglevő intézetek túlzsúfoltsága, sok ezer tanuló lemaradása, az áldozatkész és adófizető szülők méltatlan mellőzése teszik szükségessé. Nem! Hanem az ország legvitálisabb érdekei. Mert a felső ipariskolai kiképzés, — amellett, hogy a műegyetemre való felvételre és az érettségi bizonyítványhoz kötött bármely hivatalra pr'aedestinál — egyes-egyedül eszköze az egészséges magyar ipar megteremtésének. Ezt vallja Kossuth is, Szterényi is! Számos felső ipariskolát végzett ifjú van ma már fényesen dotált vezetői állásban, nemcsak honi, hanem igen előkelő külföldi vállalatoknál. Nem kell tehát tartanunk a túlprodukciótól, már azért sem, mivel a külföldre jutó felső ipariskolásaink —■ ha még annyian volnának is — megtalálják kenyerüket, mi mellett — megismervén a külLázasan érdeklődtem utána, már ameny- nyire a lányos szemérem megengedte. És mikor egy lap arcképét kiadta, a kivágott ujságlap odakerült kis házi oltáromra. Napokon, éjjeleken át elnéztem arcát, de azért nem tudnám megmondani, hogy szép volt, vagy közönséges, mindennapi. Oh, én csak a szenvedélyek izzó tüzében vergődő lelke lángját láttam szemében lobogni s kétségbeesett irigységgel gondoltam arra a boldog teremtésre, aki, a poéta lelkében ezt a hatalmas tüzet gyújtotta. Nemsokára megtudtam azt is, hogy ki az én diadalmas vetélytársam. Valami estélyfélén verseket olvasott fel a poétám. De nem a kezei közt reszkető papírlapról, hanem eg}^ páholyban ülő aranyhajú, szőke leánynak gyönyörű szép, égszinű szemeiből olvasta dalait, melyek annyira lázba hozták a közönséget. Rettenetes vad féltékenység fogott el. Ettől kezdve már nemcsak a poéta, de a glóriás szép lány is érdekelt, aki, mint sejtheti, ön volt, asszonyom. Gazdag család egyetlen gyermeke volt. Szép, ragyogó jövőt szánt neki a szülői szeretet és már ki is volt szemelve, akinek oldalán azt feltalálja. Ez a valaki azonban nem a szerelmes poéta volt. Titkos, gonosz örömet éreztem szivem mélyén, hogy ő is úgy szenved egy másikért, mint én ő érette s vigyázó gondossággal kisértem lépteit, különösen ha az ideál lakása felé közeledett. Így kisértem árnyékként azon a ziman- kós téli estén is, amikor az én ajkaim fogták föl a kegyednek szánt lázas csókot. földi ipart — visszatérve, bő tapasztalatokkal gazdagíthatják hazánk iparát. Nos és a felső ipariskolát végzett ifjaink nem-e használhatók ipartelepeinken, adminisztrációs teendők végzésere is legalább oly jól, mint a kereskedelmisták? De számos és fontosnál fontosabb más érv is szól a felső ipariskolák mielőbbi tetemes szaporításának szükségessége mellett, amelyeket mérvadó helyen bár igen is jól ismernek — az elkeseredett apák évről-évre ismétlődő zúgolódásait, hírlapi kirohanásait mégis a pusztában elhangzó szó gyanánt tekintik. Legfőbb ideje volna, hogy kereskedelemügyi miniszterünk és államtitkárunk — akikben a felső iparoktatás tetemes kibővítése iránti érzék teljes mértékben meg van, mielőbb alapos reform tárgyává tennék a felsőiparoktatás ügyét. A sajtó pedig országos érdekmentes feladatot teljesítene, ha ipariskoláink szaporításának kérdését napirenden tartaná. kz uj földadókataszter. A földadókataszter kiigazítására irányuló munkálatoknak ez évre tervezett része már előrehaladt állapotban van. A kiigazításnak ugyanis a törvény értelmében két irányban kell történnie. A folyó évben az egyes földrészletek művelési ágában bekövetkezett állandó jellegű változásoknak megállapítása és osztályba sorozása a feladat, úgy, hogy ezek a változások már az 1910. évi földadó kivetésnél figyelembe vehetők legyenek. A művelési állandó ágváltozásokat a községi elöljáróságok jegyzékbe kötelesek foglalni és ezen jegyzékek alapján a kinevezett ideiglenes kataszteri biztosok a változott földrészleteket a megfelelő osztályokba sorozzák. Magyarországnak 13.024 adóközsége közül ezideig 9026 községre vonatkozólag terjesztették be a községi elöljáróságok Kis könnyű kabátban járkált a szegény fiú az ablaksor alatt. A hófehér függönyökre vetődő árnyak gyilkos bizonyossággal mesélték, hogy odafönn javában mulatnak a főváros legszebb leányának eljegyzésén. Későre járt az idő, csipős, havas szél söpörte az utcát és baboná- zottan én sdm tudtam megválni a fényes ablaktól. Észre sem vettem, midőn egy reszkető kar fonódott az enyémbe. De majd összeestem, midőn őt láttam az oldalamon. — Jer cicám egy csésze teára, mert mindkettőnkből kifagy a lélek — szólalt meg csöndes, fáradt hangon. — Belőlem már igazán ki is fagyott. És önkénytelenül követtem föl a kis, elhagyott legénylakába. Most tudom csak, hogy valami rósz leánynak nézett és azért vitt magával talán szánalomból, talán, mert félt a magánytól Még be sem tettem az ajtót, a szegény gyerek már leborult az ágyra. Elfelejtette, hogy valaki, egy idegen van még a szobában, csak sirt, zokogott, fuldoklóan, keservesen. Majd szerelmes, izzó vallomások vegyesen gyöngéd, enyelgő igékkel, azután pedig szenvedélyes, kényszerítő eskük követték egymást lázas ajkán. Odaültem az ágy szélére, türülgettem gyöngyöző homlokát, órákig tartott ez a deliriumos roham. És a fölkorbácsolt szenvedélyeknek e rettenetes viharával szemben tehetetlenül állottam. Lázas víziói egymást érték. Nem is mondom el most azokat apróra. Elég az, hogy kezem az ő forró kezébe került. Leírhatatlan az a csodás változás amelyet a női kéz, érintése idézett elő. A lázas ezeket a jegyzékeket és azokba 1,245.476 ágváltozást tüntettek fel. Minthogy azonban a nagyobb határral biró községek munkálatai az idő rövidsége miatt még nem készülhettek el, előreláthatólag vagy három millió lesz azon földrészletek száma, melyek művelési ágváltozás alá kerültek. Ezek közül a kataszteri biztosok művelési ág és minőségi osztály szerint besoroztak hozzávetőleg 4000 községre kiterjedő változási esetet. Ennek az óriási munkaanyagnak a feldolgozása a kataszteri személyzetből kiszemelt 48 megyei előadóra és a pénzügy- miniszter által nemrég kinevezett 188 kataszteri biztosra vár. A földadókataszter kiigazításának másik része: az egyes határok, dűlők, vagy földrészletek adózásánál mutatkozó nagy aránytalanságok megszüntetése. Ezen aránytalanságok megszüntetésére nézve a törvényhatóságok községi képviselete vagy húsz földadóköteles birtokos julius ^elsejéig volt jogosítva a pénzügy- miniszterhez kezdeményezési javaslatot tenni; a kincstári közegek ez év végéig tehetik meg kiigazítási javaslataikat. Ennek alapján fogja azután az országos földadó-bizottság a vármegyei földadóbizottságok véleményének meghallgatása után a jövő évben eldönteni azt, hogy hol van szükség az érvényben levő tiszta jövedelmi fokozatok megváltóztatására, esetleg egyes határok, dűlők vagy földrészletek újra való sorozására és eme döntésnek megfelelően fognak a változási munkálatok végrehajtatni. Felhívás adakozásra a Hamburgi Magyar Egyesület segélyalapja javára. (Az 156696/VI. O./1908. sz. m. kir. belügy- min. engedélyirat alapján.) Az U méltósága gróf Logothetti Hugó csász. és kir. osztrák-magyar főkonzul úr diszelnöksége alatt működő alulírott „Hamburgi Magyar Egyesület“ ez utón fordul támogatásért a magyar társadalomhoz, honfitársainak segítő kezét kérve ama kibeteg arca átszellemült, az ajkak szakadozott beszédei elnémultak és hirtelen átfogva karjaival, ajkait szenvedélyes erőszakkal szorította az enyémhez. Hosszú, végtelen hosszú volt ez az egyetlen csók és mégis olyan nagyon rövid. Egy életre való boldogságot nyújtott az én szerelmes szivemnek, pedig tudtam, éreztem, hogy nem nekem volt szánva. A csók után a szegény fiú megkönnyebbülten hanyatlott párnáira. Elszenderedett. Kívülről már szürkült a téli nap. Tolvajként suhantam ki a házból. A többit, a kórházat,, a lassú sorvadást, a fényes temetést és a nagyhangú nekrológokat. már jól tudta, asszonyom. A lapok diszkrét félre nem érthetőséggel cé loztak a szerencsétlen költő tragikus szerelmére és kegyed egyszerre divatba jött. Engem pedig a néni kivert a házából azért a kínos, boldogságos gyönyörű éjszakáért . . . Margit asszony apró csipkekendője tele lett könnyel. Valami rettenetes nagy ürességet érzett a szivében. Ami nem lesz többé soha, de soha betöltve. Érezte, hogy valami kárpótlással tartozik ennek a szegény, elhagyatott nőnek. Nehezen, de végre megtalálta a szót: — Azt mondá, hogy adósom egy csókkal, melyet vajamikor, egy lázas éjszakán helyettem elfogadott. Hát jól van, adja vissza 1 ... Es a selymes, büszke szép úriasszony a temető halotti csendjében sírva csókolódzott össze a fakó, száraz kis varrónővel. zárólag magyar emberbaráti akciójához melynek keresztülvitelére az 0O-6Q tag ból álló egyesület és ennek gyenge se gélyalapja kellő erővel nem rendelkezik. Egyesületünk székhelye Hamburg, köz tudomás szerint egyik legjelentékenyebl gócpontja a magyar ki- és visszavándor lásnak; számos honfitársunk, munkabir fiatal emberek, ártatlan lányok, munkái keresetet nem találva és a szükséges tá mogatáá nélkülözve, itt jut a züllés lejtő: jére. Gyakran kénytelen egyesületünk segélyr szoruló és segélyre érdemes honfitársa indokolt kérelmét, anyagi eszközeink elég telensége miatt fájó szívvel visszautasi tani. Holott olykor néhány koronával ke pessé tehetjük arra, hogy vagy a külföl dön szerezzen céljai megvalósításával be csületet a magyar névnek, vagy honunkb; visszatérve, ennek hasznos polgára le gyen. Hamburg másfelöl úti célja és főgyül helye a nagy- és külkereskedelmi isme retek, gyakorlati tapasztalatok megszel zése végett külföldre áramló magyar i: jaknak. Ezeknek nagy kiviteli cégekne való elhelyezése szintén egyesületünk gönc ját képezi és szükségessé teszi egy ele ven működésű elhelyező osztály létes tését. Egyesületünk e két irányú feladatána önerejéből megfelelni, képtelen, miért is nm.m. kir. belügyminisztérium, méltányolv már eddig is kifejtett buzgalmat és elismerv e tevékenységnek hazánkra háramló nag közgazdasági jelentőségét, 156696/08. s: alatt kelt magas leiratával az e célok me§ valósításához kellő összeg előteremtésén hazánkban eszközlendő gyűjtést engedi lyezett. Ezek alapján arra kérjük magyar tes; véreinket, hogy egyesületünk szent céh érdekében bennünket adományaikkal is mogatni kegyeskedjenek. Miután a nagyobb mérvű segélyező.: rövid időn belül foganatba venni szánd! kozunk és minden, a gyűjtés gyors lefi ly ás át hátráltató rendellenesség magára s egész akcióra káros hatással van, ezé arra kérjük nemesszivű honfitársainké hogy becses adományukat, illetve gyűjti; sük eredményét postautalványon, leheti leg egy hónapon belül az egyesületi elnöi ség címére WéberGusztáv Hamburg, Grosser BurstahS juttatni szíveskedjenek. Minden egyes adományt mindjárt budapesti napilapokban fogunk köszönetf nyugtázni. Fogadják a nemesszivű adakozók a fr segítendő honfitársak nevében is az alu irt egyesületi elnökség előzetes hálás kJ szönetét. Kelt Hamburgban, 1909. év június hr vában. Hazafias üdvözlettel: a Hamburgi M, gyár Egyesület (E. V.) Elnöksége. Gróf Logothetti Hugó diszelnök. Wéher Gusztáv Glück Sándh elnök. alelnök. Wohl au er Lip öt pénztáros. HÍREK. — Melyik gyógytár van ma nyitva Zsiga Zsigviond városi gyógytára, mig ; többi d. u. 2 órától zárva lesz. — A csavargözös menetrend változái A csavargőzös társulat értesíti a kiránt» lókat és utazókat, miszerint tekintettel I csekély kirándulási forgalomra, a csavv gőzös menetrendbe felvett, eddig rendess- indult Vl-ik, cí. u. 6 órai menetet f. hóó étől (csütörtöktől) kezdődőleg — kivévv vasár- és ünnepnapokat — csak azsj
