Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 68. szám

1909. augusztus 29. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 élvezhesse. Ladányi Imre is ez este búcsúzik. Szeptembertől egyik fővárosi színház szerződtette. Mezei Béla színigazgató a következő sorok kőz­eteiére kérte fel lapunkat. A vasárnap esti előadással befejezve az esztergomi színi évadot — elmulasztha- tatlan hálás kötelességemnek tartom Eszter­gom város szinpártoló közönségének vala­mint a helybeli sajtónak leghálásabb köszö- netem nyilvánítani azon meleg pártfogásáért — melyben kulturális törekvésemet támogatta. Magam és színtársulatom minden egyes tagját szives emlékűkbe ajánlva — a viszontlátásig. Teljes tisztelettel Mezei Béla, a győri szini-kerület igazgatója. — Ezüst mennyegző. Walter Károly városi igazgató tanító városunk jeles sülölte, f. hó 26-án ülte meg nejével, illetett Brenner Rózával történt egybe- ilésének huszonötödik évfordulóját, csend- in a legszűkebb családi körben mária- isenyői nyaralójában. Az egyházi áldás- in a mária-besenyői kapucinus templom­in volt része a jubiláns házaspárnak. — Melyik gyógytár van ma nyitva ? siga Zsigmond városi gyógytára, mig a bbi d. u. 2 órától zárva lesz. — Változás a főgimnáziumi tanári kar­ín. Bozmánszky Gyárfás bencésrendi nárt a főapát Zalaapátiba helyezte át. elyébe jön, Bognár Cecil Komáromból. — Térzene. Háziezredünk zenekara ma slelőtt fél 11-től 12 óráig a Széchenyi­ben játszik. — Háziezredünk itthon. Miként már oző számunkban jeleztük, Győrött állo­másozó háziezredünk, a 26-ik gyalogez- )d 25-én érkezett városunkba és a ba- Ikk táborban szállt meg. Zenekara teg- ip este a Fürdő vendéglőben hangver- rnyezett, hol alkalmunk volt az ezred lirék tisztikarát viszontláthatni. Az ezred [ hét végével hagyja el városunkat. — Egészségügyi bizottsági ülés a me­llénél. A vármegye egészségügyi bízott­ba f. hó 31-én, d. e. 10 órakor a vár­hegye főjegyzői, hivatalában ülést tart, helynek tárgya Ő Eminentiájának, a Her- agprimásnak leirata, az esztergomi Vörös­i reszt-kórháznak, tüdőbetegek szanató- umává leendő átalakitasa. — Beiratások a vízivárosi zárdában. s esztergom-vizivárosi zárda elemi és Tlgári leányiskolájában a beiratások f. ii szeptember hó 1. 2. 3. és 4. napjain szközöltetnek és pedig 1. 2. és 3-án illelőtt 8—12 óráig csak a helybeliek, ián délelőtt pedig csak a vidékiek lesz­ek beírva. Ugyanezen napok délutánjain öórától kezdve, lesznek megtartva a fel­viteli és javitó-vizsgálatok. Az elemi iskola i ' és VI. osztályát végzett tanulók, fel­eltek vizsgálattal, az eredményhez képest icon osztályba vehetők fel, melyre isme­eleiknél fogva képeseknek találtatnak. A ívvételi vizsgálatok dija 5 korona. Az nnepi „Veni Sancte“ szeptember hó 5. síz d. e. 9 órakor. Az előadások pedig nán veszik kezdetüket. — A párkányi tűzoltó egyesület jubi* mima. A párkányi önkéntes tűzoltó egye­ztet f. évi szeptember 12-én üli meg /^gyedszázados fennállásának ünnepét. A ozoltó egyesület ezen alkalomból nagy- dabásu ünnepséget rendez, melynek gogrammja a következő. Reggel 4 órakor: »sozsárlövések. R. 5 ó. A tűzoltó zenekar >9"esztője. R. 6 — 9 ó. A vendégek foga- Bésa. Délelőtt 8 órakor: Tábori mise a [finnt Imre téren. D. e. 9 ó. A két elhunyt iß'rancsnok sírjának megkoszorúzása. D. *\x 1/-210 ó. A tűzoltó testületek felvonu- fia a szent Imre-téren. D. e. 10 ó. Disz- mnmle ugyanott. D. e. 11 ó. A párkányi á/kéntes tűzoltó testület díszközgyűlése. .9 e. 12 ó. A párkányi önkéntes tűzoltó [ilitület diszgyakorlata. Délután 1 órakor: igirsas ebéd. D. u. 3 ó. A táncmulatság vbzdete a Godó-féle kerthelyiségben. Be- i-ilti-dij a kerti mulatságra személy-jegy 2 kor., családjegy 4 kor. Tűzoltók egyen­ruhában nem fizetnek ! A tiszta jövedelem a tűztorony alap javára lesz fordítva. Felülfizetéseket köszönettel fogad az egye­sület. A tűzoltóság a tábori misén, dísz­szemlén és díszközgyűlésen egyenruhában csákóval, a banketten és táncmulatságon egyenruhában sapkával jelenik meg. — Katonazene a Magyar Királyban, a 26. gyalogezred zenekera ma esti 8 órától a Magyar Király vendéglő nyári éttermé­ben hangversenyez. — Igazoló választmányi ülés. a vár­megye igazoló választmánya szeptember 7-én d. e 10 órakor ülést tart. — Beírás a főgimnáziumba, a beírás szeptember 1., 2. és 3. napján lesz, az igazgató részéről a gimnázium épületében, az osztályfők részéről a székházban, dél­előtt 8 órától 12-ig. Az I. osztályban a beírás első napján csak helybeliek vétet­nek fel valláskülönbség nélkül, a máso­dikban elsősorban vidéki katholikusok, másodsorban más vallásuak és ismétlők, Akik az 1. osztályra jelentkeznek vagy felsőbb osztályba más intézetből jönnek, azok az előző évről szóló iskolai bizo­nyítványon kívül keresztlevelüket (illetve születési bizonyítványukat) és újra oltási bizonyítványukat is tartoznak felmutatni. Akik már az előző évben is az intézetbe jártak, azok a beiratkozásnál csak az előző évről szóló iskolai bizonyítványukat mutatják fel. Minden tanuló a beiratkozás alkalmával 4 korona felvételi és 2 korona értesítő-könyvtári dijat fizet. Az egész tandíj 36 korona, ezt két részletben is lehet fizeti, az egyix felét a beiratkozás­nál vagy szeptember folyamán, a másikat februárban. — üj hadnagyok és zászlósok, a ki­rály a katonai akadémiák és katonai is­kolák végzett növendékei közül a követ­kezőket nevezte ki hadnagyokká: a 76-ik gyalogezredhez Wagner Henrik. Zászló­sokká: a 76. gy.-ezredhez Heimweg Ká­roly, Gerstlauer Kornél, Juhász Mihály, Dietrich Mihály és Kern Elemér. — Tanító választás. A városi iskolaszék pénteken tartott ülésében töltötték be a városi elemi iskolánál megüresedett állá­sokat. A sok pályázó közül az elhalt Lit- saer Sándor helyébe Markusz Ferencet rendes tanítóvá, a nyugalomba vonuló Halmay János tanító helyébe Homor Imre választatott meg. Litsaer Sándor igazgatói örökébe Szoleczky János osztálytanító he­lyeztetett, mig Halmay távozása folytán a Deák Ferenc utcai elemi iskolaigazgatójává Szölgyémy Gyulát választották meg. — Beiratások a reáliskolába. A reál­iskola I—VII. osztályaiba való felvétel és beírás szeptember 1—2—3 ik napjain dél- előttönkint 8 —12 óráig lesz. Minden ta­nuló a szülő vagy ennek megbízottja kí­séretében köteles megjelenni az előző iskola évi bizonyítvánnyal s az intézetbe első ízben lépő tanulók még születési és ujraoltási bizonyítvánnyal is. Összes illet­mény fejében fizet az egész iskolai évre minden helybeli tanuló 40 koronát, vidéki 60 koronát, párkányi 80 koronát. A rendkívüli tantárgyak közül a latin nyel­vet tanulhatják az V—VII. osztályból jelentkező nem ismétlő tanulók, a jelent­kezők száma szerint megállapítandó mér­sékelt külön díjért addig, mig a latin nyelvi tanfolyamok az óratervbe rendsze­resen beilleszkednek. Az angol nyelvet az V—VII. osztályból önként jelentkező tanulók 20 kor. külön díjért. A könyvvi­teltant a IV. osztályból önként jelentkező tanulók 12 kor. külön díjért. A latin nyelvből kiég. érettségi vizsg. tevő reál­iskolai tanulók a tud. egyetem theologiai karának és a bölcsészet tud. kar. nyelv-tört. tudományi szakának kivételével minden más tud. pályára akadálytalanul léphetnek. Az iskolai év ünnepélyes megnyitása szeptember 4-én lesz. Ezen napon a róm. hath, vallásu tanulók reggel 73/* órakor a többiek pedig 8órakor gyülekeznek az iskolában. A javító vizsgálat augusztus hó 31-én lesz az intézeti hirdető táblán kifüggesztendő sorrend szerint. — „Modemek.“ A Kakas Márton va­sárnapi számában megjelent e címmel egy croqui, mely Drozdy Győző irodalmi mű­ködését szatirizálta. Drozdy egy katona­tiszt barátjával megjelent Barna Izidor szerkesztőnél, aki hosszú kutatás után kiderítette, hogy a cikket egy előtte isme­retlen egyén csempészte be a nyomdába s ő ezért nem akadályozhatta meg meg­jelenését, mert csak a kefelenyomatot nézte át s gondolván, hogy a cikket belső munkatársa irta: költött dolognak hitte az egészet. De a legmesszebbmenő elég­tételadást ígérte meg Drozdynak, ha a cikk becsempészője megkerül. Erre azonban kevés remény volt, mert a kézirat gépírás volt és semmi signálás sem volt rajta. Drozdynak azonban egy ügyes csellel si­került nyomára akadni a cikk szerzőjének Bállá Ignác, az Uj Idők s. szerkesztője, tart. tengerésztiszt személyében, aki bo- szuból irta a cikket, mert Drozdy egy kritikájában nem a legkedvezőbben nyi­latkozott Bállá költői működéséről. Drozdy megjelent azonnal Bállá lakásán, ahol súlyos dokumentumot hagyott, hogy az ügy lovagias elintézését elősegítse. Tehát az a szenzációs cikk, ami Esztergomban oly nagy feltűnést keltett : közönséges stiklin alapul. — Kecskeméti kereskedelmi tanfolyam. Hatóságilag segélyezve alapittatott 1898- ban. A beiratások folyamatban vannak : az egyéves tanfolyamra, a könyvelőképző, előkészítő , gépiró-, szép- és rondirási,- valamint a gyorsíró kurzusokra, A tanév, szeptember elején nyílik meg. Oktatás levélbelileg is nyerhető. Különös figyelmet érdemel, hogy a tanfolyam minden tanít­ványa (a nők is) állásba jutott. Bennlakók felvétetnek. — Központi választmányi ülés. a vá­rosi központi választmánya tegnap d. u. ülést tartott, melyen a központi választ­mány bizottsági jegyzői tisztét töltötték be. A lemondott dr. Földváry István he­lyébe dr. Brenner Antalt választották meg. Ezután a felszólamlásokra hozott határozatok fellebbezései tárgyaltattak. — Emlékérmet kapnak a mozgósított tartalékosok- ő Felsége 60 éves császári jubileuma alkalmával, a múlt évben tud­valevőleg emlékkereszttel dekorálták min­den akkori tényleges szolgálatban levő magyar és osztrák katona ünnepi ruháját. De csak a ténylegesekét. Közbejött azu­tán az annexió és sok derék magyar ki­szolgált tartalékos bakát elvittek meleg tüzhetye mellől a kietlen bosnyák hegyek közé a készülő háborúba. Mikor elsimul­tak a külpolitikai bonyodalmak és az elszánt tartalékosokat hazaeresztették a kasza-kapa mellé, a király azt kívánta, hogy ezek a derék kiszolgált bakák is részesüljenek az elmúlt nagy jelentőségű esztendőnek valalamely emlékeztetőjében. Elrendelte tehát, hogy a jubileumi emlék­keresztet ne csak az 1908. évi ténylege­sek, hanem az annexiónak jogérvényt szerzett tertalékos katonák is megkapják. — Mestertanfolyam asztalosok részére A kereskedelemügyi miniszter f. 1909. október hó 4-én kezdődő, 8 hétig tartó mestertanfolyamot rendez az újpesti állami faipari szakiskolában asztalosmesterek és segédek részére. E tanfolyamra jelentke­zők lelkiismeretes képzésben részesülnek a műhely és szakrajzban, valamint a könyvvitelben, üzleti levelezésben és költ­ségvetésben. Műizlésük fejlesztése mellett elsajátítják az asztalos-ipar legmodernebb vívmányait. A jelentkezők : mesterek ér­dem szerint, heti, havi 18—24, segédek érdem szerint heti 12—15—18 koronáig terjedő ösztöndíjban részesülnek. Jelent­kezések iparigazolvánnyal, segédek mun­kakönyvvel vagy azt helyettesitő műkö­dési bizonyítvány, születési bizonyítvány s esetleg ipariskolai bizonyítványaikkal felszerelt bélyegtelen kérvények 1909. szept. 15-ig az állami faipari szakiskola igazgatóságához, Újpest, Árpád-ut 31. sz. intézendők. — Tanítók magánfoglalkozása. A val­lás és közoktatásügyi miniszter határoza- tílag mondotta ki, hogy ha a tanító ma­gánfoglalkozást vállal, köteles azt a tan- felügyelőnek bejelenteni. — Nagy Endre kabaretjének megnyitása. Népszerű irótársunk, a kitűnő színigazgató Nagy Endre e hó 28-án nyitotta meg a Modern Színházat régi helyiségében (VI., Andrássy-ut 59) melyet teljesen újonnan átalakított. Régi művészgárdáját újabb erőkkel frissítette fel, kikről reméljük, hogy rövidesen versenyezni fognak a régiekkel a közönség elismerésében és szeretetében. Az uj műsor, mint fentebb említettük, 28-án, szombaton került bemutatóra. Csupa uj magánszám, tréfás jelenet és móka tarkítja a gazdag műsort. Az elő­adás slágere persze a nagy revű lesz, Vnelynek cime : Esti levél, a múlt év törté­nete. Tekintettel arra a nagy érdeklődésre, mellyel a vidéki közönség Nagy Endre cabaretja iránt viselkedett mindig, tudatja velünk az igazgatóság, hogy a jegyeket az előadásaira távirati megkeresésre is rezervál. A táviratok a Cabaret helységbe cimezendők: VI., Andrássy-ut 69. alá. — Magyar dalpályázat. Svärdström Vai- borg asszony, az ismert svéd énekmű­vésznő, kit a magyar közönség páratlan művészete révén annyira szivébe fogadott, 2000 koronát kitévő pályadijakat tű­zött ki magyar szövegű műdalokra. E hazafiastényével hálájának egy részét akarja leróni a magyar közönséggel szemben, azért a lelkes fogadtatásért, melyben őt attól a pillanattól fogva ré­szesítette, midőn először hangzott el aj­káról a magyar dal. A négy legjobbnak ítélt dal, egyenként 400 koronás díjban rászesül. A nyolc második dij 50-50 ko­ronára rug. A 12 pályadijazott dalt a mű­vésznő hangversenyeiben állandóan éne­kelni fogja. Pályázhat minden magyar zeneszérző legfeljebb három dallal, me­lyek jeligés levél kíséretében a „Harmónia“ zeneműkiadó-vállalat, hangverseny rendező­ség és első hazai zongoragyár részv.-társ. igazgatóságának, illetve ifj. dr. Hubay Jenő vezető igazgatónak (Budapest, IV. Váci-utca 20.) küldendők be. A dalok kiadási és tulajdonjoga a Harmóniára száll át, amely a pályadíjnyertes műveket, a bírálat megtörténte után, művészi kön­tösben nyilvánosságra fogja hozni. A bí­ráló-bizottság elnöke: Mihalovich Ödön, tagjai : Hubay Jenő, Herzfeld Victor, dr. Diósy Béla és Kern Aurél. A pályázat 1909. szeptember 20-án jár le. Itt egyben felemlítjük, hogy a Harmonia részv.-társ. a nyár folyamán nagyarányú átalakulá­son ment keresztül. A társaság részvény- tőkéjét tetemesen felemelte, zeneműkeres­kedését nagy mérétekben kibővítette, úgy- annyira, hogy zeneműkészlete vetekedik a külföld bármely hangjegy-raktárával. Nagy súlyt fektet zeneműkiadói üzletére is és különösen a magyar zene fejleszté­sének és a külföldön való fokozottabb ter­jesztésének kíván úttörője lenni, mint a jelen pályázaton való részvétele is mutatja. Az ősszel indul útnak égisze alatt az „Edition Harmoniá“ című zenetár, amely a klasz- szikus és modern zeneműirodalom legvá- logatottabb termékeit fogja felölelni. A klasszikus mesterek műveit a legkiválóbb magyar zeneművészek fogják jegyzetekkel ellátni. A zeneműosztályon kívül, a zon­gora-osztály keretei is jelentősen kibővül­tek. Elismert kül- és belföldi zongora­gyárosok iegkiválóbb gyártmányai (zon­gorák, pianinók, harmoniumok) nagy vá­lasztékban állandóan raktáron tartatnak. Örömmel konstatáljuk a vállalat fejlődé­sének eme nevezetes mozzanatát, annál is inkább, mert hiszen eddigi, több évti­zedre terjedő ténykedésével a magyar zene-kultura fejlesztésének munkájában ő is kivette a maga részét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom