Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 66. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. augusztus 20. talpalattnyi föld, minden véráztatott hant, az a szent Jobb — ott Bu­dán megpendíti lelkűnkben az em­lékezések húrjait. Emlékezzünk! Nemzeti ünnepünk. Esztergom szab. kir. város kö­zönsége és az Esztergomi főkápta­lan által a város dicső szülöttjének Szent István, első magyar apostoli királyunk, a magyar államiság és alkotmány megalkotójának tisztele­tére rendezendő országos ünnepsé­gek sorrendje. Szent István napján vagyis augusztus 20-án Reggel: 4 órakor: Harangzúgások és mozsár­lövések jelzik az ünnep virradtát. 6 órakor: A cs. és kir. 70. gyalogez­red zenekara ébresztővel járja be a várost. gVa órakor : A diszfelvonulásban részt­vevők gyülekezése a városház tanácster­mében, a városi leányiskolában és a Szé­chenyi téren. 8 órakor : Diszfelvonulás a főszekesegy- házba a város zászlajának elővitele mel­lett, melyben az összes tanintézetek ifjú­ságai, a törvényhatóság és a város tiszt­viselői és képviselői, az összes állami hi­vatalok tisztviselői, az összes egyesületek és testületek zászlóik alatt, valamint a csatlakozott templomi körmenetek részt vesznek. Délelőtt: g órakor: A főszékesegyházban ponti- fikális nagymise, melyet dr. Rajner La­jos püspök, érseki helynök tart. A kóru­son Kersch Ferenc karnagy XIII. miséjét adják elő, a cs. és kir. 76. gyalogezred közreműködésével. Offertóriumra: Haller „In virtute“ 4. sz. vegyeskari betét. Mise után az ünnepi szentbeszédet Dornbay Nárcisz sz. Benedek-rendi tanár mondja. ii órakor: Szent István születési helyé­nek megkoszorúzása Vimmer Imre pol­gármester által a nagyemlékű Simor Já­nos hercegprímás által művésziesen és korhűen restaurált várkápolnában. Kövesligethy Tivadaron nagy változást idézett elő e levél; a léha asszonybolon- ditó fővárosi gavallérból egyszerre bűn­bánó emberke lett : eszébe jutott a sut­togó akác, a lombos gesztenyefa, a virágos mező, az eskü, hogy örökké; a törékeny kis Klárika ! Elhatározta, hogy jóvá tesz mindent, leutazik Klárához, mellette ma­rad, mig meg nem gyógyul, vagy mig meg nem hal; — de nem ! nem 1 — neki nem szabad meghalni ! . . . ... A másik levélre esett tekintete. Mit irhát „az az“ asszony? „Drága kis majmom ! A boldog perc, amit annyira vártunk, végre elérkezett; a „vén medve“ a minisztertől kiküldetett iskolákat vizsgálni; 2, azaz két! hónapig távol lesz! Most már a tied lehetek — egészen 1 Jöjj azonnal! — ne vesszen el egy perc se ! Pusziz a te Mancid.“ E levél hatása alatt a bűnbánó ember­kéből ismét léha asszonybolonditó frá­ter lett. Most csak nem megy le Klárához, most — mikor az a kívánatos asszony az övé lett! Hisz nem lehet oly nagy beteg Klára, aztán majd meglátogathatja de most nem teheti ! 111. Két hónap múlva, mikor Kövesligethy főnöke, a „vén medve“ megérkezett, Ti­vadart figyelmeztették, hogy az öreg sejt valamit. A bajt egyik bolondos kolléga Délelőtt 10 órától 12 óráig a Sz. Ist­ván kápolna, a katakombák stb. másrészt a hercegprimási palotában lévő nagybecsű képtár és a Simor-múzeum többi tárlatai megtekinthetők. A főszékesegyház és sz. István kápolna egész napon nyitva áll. Délben: 12 órakor: Egyházzenetörténeti ének­előadás a főszékesegyházban, melyet Bo- gisich Mihály v. püspök, praelátus kano­nok rendez és Kersch Ferenc karnagy di­rigál ; előadja a főszékesegyházi énekkar. Műsora : I. RÉSZ. 1. Martini (1706—1796.): O salutis hostia. 3 sz. női kar. 2. Vittorta (1540—1613.): Jesu dulcis memória 4 sz v. kar. 3. Palestrina (1514—1594.): Assumpta est Maris. 5 sz. v. kar. 4. Mitterer : O quam suavis est. 5 sz. v. kar. 5. Kersch: Ave Maria. 6. sz. v. kar. 6. Haller: Terra tremuit. 8 sz v. kar. II. RÉSZ. 1. Jézus, Mária, dicsőséges nevek. 1695. év. 2. Felvitetett magas menyországba. 1651. év. 3. Szűz Mária, kegyes Anya. 1651. év. 4. Ah hol vagy magyarok (régi ének sz. István­ról, török hódoltság kora.) ’ 5. Szomorú gyászban ül (régi ének sz. Istvánról, török hódoltság kora.) 6. Kinek első sz. királyunk (új ének a bold. Szűzről, Kersch F.-től.) A régi Magyar énekeket írott és nyom­tatott könyvekből összegyűjtötte, négy szólamú vegyes karra átírta és az „Őseink buzgósága“ című zene és nyelvtörténeti ima- és énekkönyvben közrebocsátotta : Bogisich Mihály, herpályi prépost, buda­vári esp.-plébános 1888. évben. Délután: 4 órakor: Országos ifjúsági evezős-ver­seny a nagy Dunán, az Esztergomi Hajós Egyesület rendezése mellett. Részt vesz­nek benne : a budapesti, váci, komáromi és esztergomi csónakázó egyletek. Ver­senyszámok : I. Négyevezős verseny kor­mányossal. II. Egyes verseny. (Skiff.) III. Kétevezős verseny kormányossal. IV. Vi­gasz négyevezős verseny kormányossal. Az I. és II. számú verseny között az esztergomi halászok ; a III. és IV. számú verseny között az esztergomi molnárok versenyeznek. csinálta, aki névtelenül meghívót küldött az öregnek — az agancskiállitásra; az öreg tudott még annyit a heraldikából, hogy az agancs a megcsalt férjek címere, szimatolni kezdett s most nyomon jár ! S tényleg — mikor először jött a hi­vatalba, Tivadarhoz feltűnően hideg volt. Kövesligethy hosszú orral ment haza, azon gondolkodott egész úton, micsoda zaklatást kell majd kiállani a felbőszült főnökétől. Otthon egy nagy alakú levél várt reá szürke borítékban. Felbontotta; Klára gyászjelentése volt. Kövesligethyt meghatotta ugyan e szo­morú hir, de azért volt ideje utána nézni, mért küldték e gyászjelentést zárt borí­tékban ? Megtalálta az okát; a gyászje­lentés hátsó oldalán ez ált: „ Gyilkos ! ! !“ Aláírva : Horváth Katinka : Budapest a legmelegebb napjait élte, az aszfalt lesüppedt az ember lába alatt, a melegség kábító volt, de Kövesligethy Tivadart, a kultuszminisztérium fogalma­zóját a hideg lelte. Lefeküdt. Az utcáról felhangzott a rikkancsok kia­bálása: „Krajcár az Esti Újság! Egy gyil­kos elfogatása !“ Gyilkos ! Gyilkos ! Kövesligethy Tivadar fejére rántotta ta­karóját! Fázott ! 6 órakor: A győzteseknek emlékérmek, illetve versenydijak kiosztása. A verseny­ben résztvett egyletek evezős felvonulása a nagy Dunán. A csolnakverseny ideje alatt a cs. és kir. 76. gy.-ezred zenekara hangversenyez a régi kioszk helyén. Karnagy : Schubert N. Este: 8 órakor: Lampionos csónak-verseny (velencei éj) a nagy Dunán, Tóbiás Fri­gyes mérnök rendezése mellett, mely alatt a nagy dunai uszoda tetején egy műked­velői énekkar, Táky Gyula karnagy ve­zetésével, dalokat ad elő. Szent István király születési helyének kivilágítása és tűzijáték a várfokon. Ren­dezi: Cziglényi Lajos. Színház. Vasárnap este a „Varázskeringő“ ope­rettet játszották el, de csak félig. A má­sodik felvonás végén a villamos világítás fölmondta a szolgálatot s a Közönség fel­csigázott illúziókkal, sötétben távozott el a színkörből. Pedig Fehér Olga, Komáromi Gizi, Szalma Sándor, Árkosi és Tihanyi ugyancsak hangffatosan indultak a játéknak. Hétfőn az „Aranyember“, Jókai Mór romantikus drámája ment. A címszerep­ben Ladányi Imre remekelt. Á. Szabó Irma megint elragadta a közönséget szu- perfin és előkelő előadásával. Székely Ilona, Halmay Kornélia és Czakó Mici szintén kitűnő alakításokat produkáltak. Árkossy, Földessy, Vadász sok tapsot arattak. Az előadást telt ház nézte végig. Kedden Jókai—Strausz örökszép ope- rettejét, a „Cigánybáró“-t játszották. Szántó János adta a címszerepet kissé lagyma­tagon és kedvetlenül. Annál temperamen- tumosabb volt azonban partnere, a prima­donna, Fehér Olga. Arzéna Komáromi Gizi volt. Ilyennek szeretnők őt látni többi szerepeiben is. Halmai Kornélia régi receptjei: az öddlóméteres sóhajok s a szerelmi görcs sikoltozásai — újra bevál­tak. Füredi Ilonka a vén cigányasszony szerepében szintén merészebben lendült ma játéknak, mint szokott. Zsupánt Ár­kossy játszotta s szerepét még humoro­sabbá igyekezett tenni lokális ötletekkel. Tihanyi szerepében nem mutathatott so­kat. Gábor diák Szalma Sándor volt. Igen szimpatikusán játszott. Szalma Oly behízelgő modorú színész s oly megnyerő alakja van, hogy ő hölgyeink kedvence. E színházi tudósítás — korántsem kritika — keretében emlékezünk meg Rajz Irén és Záborszky Etel ballerin-táncosnőkről, kik e darabban is ellejtettek egy magyar- stílü táncot. Oly stilizáltan, rugalmas, ópiumos gráciával, hogy meg kellett is- mételniök. Ez a két nő olyan, mint egy zseniális, ritmikus testköltemény: le lehet olvasni róluk a táncok szépséges, bóditó naiv perverzségeit, amibe még a XX. század ultramodernségétől megcsö- mörlött idegek is belésajognak.. Szerdán „Josette kisasszony a felesé­gem“ ötletes francia vígjátékot adták nagy sikerrel. E darabon keresztül a fino­man pikáns gall szellem sziporkázik s ebben a közönség nagy gyönyörűségét, találta. A címszerepet Székely Ilonka ját­szotta. Ezen szerepében fejthette ki leg­jobban tehetségeit a művésznő s mond­hatjuk játékában gyönyörködtünk. Á. Szabó Irma, Halmay Kornélia, Füredi Ilonka szintén kiváltak játékukkal. Tihanyi ismét a régi kókler volt. Földessy, Szalma, Szántó mutatták be a jelentősebb szere­peket szintén sikerrel. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Az Esztergomi Hajós Egylet által, Szt. István napján Esztergomban rendezendő II. országos növendék evezős verseny a: idén is, dacára a szomszédos evezős egy­letek csaknem tüntető távolmaradásának elég érdekesnek ígérkezik s az azon megje lenő sport közönségünk, mint a jelekbő ítélhetjük, egy kellemesen eltöltött délutár emlékeivel fog távozni. Az egyes versenyszámok az alábbi sor rendben következnek 15 perces időkö zükben. I. Négyevezős verseny kormányossal. Táv. 1000 m. 1. Győri áll. főreálisk. „RubP csónakázó-köre : Kandi N., Weichinger K. Szvoboda I., v. e. Hatschek J., korm Szügyi Árpád. 2. E. H. E. növendék csa­pata : Fazekas K., Spilhacsek Ö., Sze­gedi K., v. e. Szalma B , korm. Bohon M. II. Egyes verseny. {Skiff) Táv. 100C m. 1. Swarcz L. E. H. E. n. cs. 2. Szalnu B. E. H. E. n. cs. 3. Klincsek F. E. H. E. n. cs. III. Kétevezős verseny kormányossal. I áv. 750 m. 1. Klincsek F. v. e., Schwarcí L., korm. Graffl József E. H. E. n. cs. 2. Simon S. v. e., Feledi K., korm. Vé- csey K. E. H. E n. cs. 3. Szvoboda I v. e. Hatschek J., korm. Szügyi Árpád! Győri áll. főreál. „Rubi Csónakázó-köre“, Az egyes versenyszámok között a halá­szok, illetve a molnárok versenyeznek. A versenybizottság a következőképei' alakult. Elnök: Vimmer Imre. Versenybírák: Baranyó András, Geren day József, Nagy Antal, Rózsa Vitái, dr Prokopp Gyula, Tóbiás Frigyes, Guzsve: nitz Vilmos, Oberth Ágoston, Háber János: dr. Szilárd Béla. Pályabíró: dr. Matyasóvszky Béla. Indító: Gluzek Lóránt. Időmérők: dr. Brenner Antal, Reusz Ferenc. Versenytitkár: Brenner Sándor. Verseny intézők: dr. Berényi Zoltám Farkas Jenő, Marosi Károly, ifj. Matin Gyula. Orvos : dr. Berényi Zsigmond. Indítás: 1000 m. távnál a Prímás szii get orra, 750 m. távnál a Szúnyog sziget also vége. Cél: Az E. H. E. csónakháza. MIRE K. Színházi műsor. Pénteken : Szent István napján két előadd«] Délután „Tatárjárás“ operett felvonásban. Este Rákosi Viktor é Beöthy László történelmi szinműw „Az aranylakodalom“ lesz a mii soron a társulat elsőrendű tagjai nak közreműködésével. Szombaton : Újdonság, itt először „Az elvái aSSZOny“ Fali Leónak a népszem bécsi komponistának a „Dollárká rálynő‘‘ szerzőjének Budapesa Bécs, Berlin és a kontinens mindee nagy színpadán az elmúlt színi évad legnagyobb Operette slágerei mutatja be társulatunk elsőrendb kiosztásban. Fehér Olga, Komát rorny Gizi, Füredy Ilonka, Szalma Sándor, Tihanyi V., Vadász Laj©| Árkossy V., Szántó János, Balöl Lajos. Földessjr Vilmos, Vihan.i Lajos a dallamos operette fősze? replői. Vasárnap : Délután ’utolsó délutáni előadási; „A rokkant huszár“ népszínmű Este, Fehér Olga bucsű felléptéié újdonság. — Másodszor — „lk elvált asszony“ operette. Héttőn : Újdonság, — másodszor — ,.H'H vatalnek urak“ Földes Imrén® r szenzációs színműve lesz a műs<*;- ron. A. Szabó Irma, Halmay 5ví Mezei Béla, Ladányi J., ÁrkossyvtV stb. a hatásos főszerepekben. Kedden: Árkossy Vilmos búcsűfelléptéüu „GUI Baba“ Martos—Huszka regig nyes operetteje lesz a műsoron. . Szerdán : Á. Szabó Irma bucsúfelléptévji: „Gyurkovics lányok“ Herczeg F©

Next

/
Oldalképek
Tartalom