Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 61. szám

19J3. augusztus 1. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 nanem az ő létező, csodákban hivő, finom női lelke, minden idegének ezer uj kinccsé .való megrakódottsága, a fájdalmas lemon­dások és rezignátiók tüzében önkinzó Lkepsisszé olvadt vágyódásai. Túlfinomult fcdegzetével az élet teljességét akarta át­lólelni. Játékába szórta szuperfin érzésének ioazar kincseit és ezek a kincsek ami lel­etünkbe vetett hálók voltak az emberről 2:s életről tudható igazságok után. A tani ikónő az élet legnagyobb, legigazabb poé­mája. És ezt igy elénk varázsolni csak .A. Szabó Irma tudhatta. Midőn önmaguk- Bian omlottak össze a köréje csoportosult ti.lmok és összeomlásukat ezer álom vár 2'sszeomlása követte: a mindenen kérész­iről való élniakarást a legsensitivebb, leg n. nomabb művészet örökremekségével ol­o. otta meg. Mikor a Vígszínházban ját­szotta el vendégszereplésén a tanítónő szerepét: egy dicsérő levelet kapott, hogy JKiűve a magyar színészet históriájában [Járatlanul áll. Mi még azt szeretnők az­után írni, hogy játszassa el Mezei nekünk énég egy párszor A tanítónőt, hadd áll­hassunk meg többször annál az igen, igen 'ß,agy asszonynál, kiben nekünk oly nagy iyyönyörűségünk telik. Hesperus. ti ÍREK. Színházi pletykák. (I Itt ülők a kávéházban. A felettem égő dljllamos ivlámpa körül babonásan kava­rog az éji bogarak ezre. Egy-egy elher badt rovar pottyan feketekávémba és az n lelkemet a tömjénes áhitat melankóli­ám s hangulata lepi meg . . . mer hát, a fi.it most leszek elpletykázandó, bár ez gß.aga a nuda veritás, mégis roppant gyöt- ■nfilmes eset. 3 Én és a holdvilág álltunk a színkör ud- Marán, a bodza-bokroknál, az úgynevezett eloletykapad“ előtt, hová most egymást cse- nliilni járnak a múzsák csókos fiai és leány- ,ioi. Nem ültem le a padra, mert ép akkor nsent el a mázoló, aki csillogó zöld olaj- éíastékkel festette be. >3 Egy színésznő jő hófehérbe és egy szi­7Ä Klári: Sokat olvastam és üveges lett y;y kissé. P\.Pepi: Hogyan? A maga szeme üveg- / I>1 van ? AÄiKlári: Üvegből volt és maga kis rosz- sgfaság áttörte ezt az üveget szép szemei- > dk sugaraival. Az üveg összetörött és már nem fogok látni ezentúl senkit ma- I n.n kívül. ^FKPepi: (Fájdalmasan) De édes Klárika, m nem akartam betörni a szemét. RKKlári: (Vigasztalóan) Hiszen nem is et'te be, csak tréfa volt az egész. \Pepi : Azért, mert én nem vagyok olyan lodijkos, hogy betörjem valakinek az üveg- smsmeit, hogy az ne lásson vele soha .édobé. ü&Klári: (Sóhajt és a fejét rázza) Mondja, vrny hold földje van a mamának ? ts*PiPepi: (Büszkén) Tizenháromezerötszáz- 3n9renegy. bX^Klári: (Mosolyogva) Még most sem n r-r megcsókolni. K^PPepi: (Boldogan) Csókoljon meg maga. iri ít hiszem, maga a fiatalabb. PKlári: Hány éves maga ? i^PPepi: (Gondolkodva) Hány ?! . . . Én io:íor voltam tiz éves, mikor a szegény diiuurika meghalt. xs&Xlári: Ki az a Gyurika? Máraz imént älm-mlegette. Talán a kis testvére volt? i^’epi \ Még annál is több. Az én kutyám .1 PsPPlári: (Nevet) Ne nevessen! RRCdlári: Nem szereti, ha nevetek ? nész, ugyancsak hófehérbe. Én félrevonu­lok a deszkakolosszus mellé. Vannak : Tulipán Lenke és Szerelem­völgyi Ripacs. T. L. : Óh, Ripacs, hol dőltél arra a szép fehér flanell ruhára ? Sz. R. : Az a kis doktor adta köl­csön, akinek elnéztem, hogy hátam mö­gött csókolodzott a feleségemmel. Ep nem volt már mit fölvennem. Hanem látom, hogy te is szokatlanul kinyaltad magad, mint a szopottgombóc. T. L. : Ja, kérlek ez a ruha háziasszo­nyom leányáé, aki lefeküdt s én eljöttem benne. Elvégre visszaadom. Sz. R.: Üljünk le. Leülnek. T. L. : Te Ripacs, nem érzel itt valami gyanús, pikáns szagot ? Sz. R. : No, hallod Lenke, csak nem gondolod . . . T. L.: A világért sem ! Isten ments ! De olyan szag van itt, mintha a bőgős lenne közelünkbe. Sz. R.: Lehet, hogy itt volt. Mert an­nak tényleg olyan szaga van, hogy még a másik szobába is áthallani néha. T. L. : De mégse, ez olyan szag, mint­ha spirituszban főzték volna meg a fő­rendezőt. Sz. R. : Hm . . . Tényleg olyasmit ér­zek. T. L.: (Komolyan.) Csak nem főzték meg őt. Sz. R.: De hát akkor minek a szaga lehet ez? T. L. : Meg van ! Valószínűleg a di­rektor desinficiálta e padot, mert tudod, hogy előadás alatt tiz rendőr is ül rajta. Sz. R.: Persze. T. L.: Nem. Nem. Borzasztó, tudod mi ez a szag? A néhai öreg komikusunk visszajáró lelke . . . Sz. R. : Tényleg, neki volt ilyen firnáj- szos szaga T. L : Mi lehet ez ? Én beleőszülők. Sz. R. : Én is! (Mindketten beleőszülnek.) T. L.: (Ránéz a padra) Prrrrr ! Sz. R.: (Szintén.) Prrrrr! (Föl akarnak kelni, de odaragadtak. E kínos helyzetben odarohantam s karomat Pepi: Akkor nem szeretem, ha a Gyu­rikáról beszélek. Klári: (Félre) Érzés van benne. (Pepi­hez) No jöjjön közelebb, megcsókolom. (Megcsókolja) Tudja-e Pepice, ha a mamák is úgy akarják, hát mi nem sokára férj és feleség leszünk ? ! Pepi: Beszéltem velük. Klári: (Csodálkozva) Maga beszélt ve­lük ? ! . Pepi : Igen, de ők ellenkeztek velem. Klári : (Ijedten) Hogyan ? Ellent mond­tak magának ? ! Pepi: Igen. Én azt mondtam, hogy nem nősülök meg, ők meg azt, hogy meg nő­sülök. Klári: (Ingerkedve) És maga ugy-e, meg fog nősülni ? Azt mondta, szeret. Pepi: (Sírva) Igen. Azért is megnő­sülök. Klári'. (Félre) Még csak az hiányzott, hogy pityeregjen. (Pepihez) Miért sir ?! Pepice, no ne sírjon. Pepi: A mama azt mondta, hogy mi­előtt ezt a rózsát (kiveszi a zsebéből) át­adom, sírjak a boldogságtól. Klári: (Elveszi a rózsát, megcsókolja és helyette a vázában levő rózsát nyújtja át Pepinek.) Pepi: (Szintén megcsókolja) Amint haza­megyek, rögtön kiviszem a Gyurika sírjára. (Függöny.) Sárkány Sándor. nyújtottam nekik. Nagy nehezen letéptem őket a frissen festett pádról. Én: Csak hidegvér és flegma ! Sz. R. : De a ruha nem az enyém ! T. L. : És az enyém se. Én: Ez az ön privát szerencséje. Pszt. Jönnek ki, vége a felvonásnak. Sz. R.: Mit csináljunk ? T. L.: Mit csináljunk ? Én: Dőljenek egymás hátának és senki sem veszi észre, hogy mennyire kitava­szodott ott, ahol nem fészkel az agy . . . Sz. R. : Ehe, meg van ! Urrram, törrrje be rögtön az orromat! Én: Ugyan, kérem . . . Sz. R.: Semmi! Törrrje be az orrom, mert különben én töröm be a magáét . . . Én: Ha úgy akarja, készséggel. (Be­töröm az orrát.) Sz. R.: így, köszönöm. Meg vagyok mentve. (Csörgedezik orrából vérének purpur patakja s elönti piros levével a mellét. T. L.: Az én orrom is törrje be. Én: (Betöröm az orrát.) T. L. : így, köszönöm. Meg vagyok mentve. (Csörgedezik orrából vérének pur­pur patakja s elönti piros levével puha kebelét.) Egy rendőr: (Megáll.) Ki az úr itt? Én: Orrbetörő vagyok ! Rendőr: Akkor jön velem! Hát ez a két nemzetiszinű maskara kicsoda itt ? Ők : Hunnia géniuszai vagyunk. Mi va­gyunk az élő sovinizmus. Rendőr: Hogyan mondták? Ők: (Mégegyszer elmondják.) Rendőr: (Nem érti.) Akkor önök is jön­nek velem ! Éri: (Elővettem hírlapírói igazolványo - mat.) íme, én immunus vagyok. Rendőr: (Olvassa sokáig, sokáig, mig a nemzet génuszai ellebegnek a tömeg­be, ahol nagy csodálattal nézik őket. Min­denki mosoly nélkül, tisztelettel tekint rá­juk, mert hiszen, ami egyszer piros-fehér- zöld: az sohasem lehet nevetséges. És én magyarázni kezdem a rendőrnek, hogy a nemzet génuszai szintén sérthetetlenek. Hát mégis csak szégyen nélkül menekült meg Tulipán Lenke és Szerelemvölgyi Ripacs. Hogy az orruk betörődött: nem nagy baj. Gyerekszokás. Később : T. L.\ Ripacs, én vérszagot érzek. Sz. R.: Én is, Lenke. Ez rossz jel. Szökjünk meg, mert a ruháért biztosan agyonütnek minket. (Megszöknek.) * Most kihalászom a feketémben fürdő bo­garakat s útnak bocsátom őket. Elvégre nyár van, joguk van nekik is fürödni. Aztán iszom tenger feketét, mig a hasam olyan lesz, mint a Feketetenger. — ő. Színházi műsor. Vasárnap : Délután félhelyárakkal „A bolond“ Rákosi Jenő és Szabados Béla re­gényes operetteje Fehér Olga és Ár- kossy Vilmossal a két vezető fősze­repben. -- Este Papanek Dani vagy : Egy tót legény Amerikában. A legmulatsagosabb bohózatok egyike, melyben egymást kergetik a tréfás jelenetek. Fehér Olga, Ko- máromy Gizi, Székely Ilonka, Hal- may Kornélia, Tihanyi Vilmos, Szántó János, Árkossy V., Bakó L.,. Ladányi J., Földessy V., Czakó V., Gerő Sándor és Vadász Lajos a rendkivül ötletes bohóság fősze­replői. A darabban előforduló ösz- szes táncokat Rajz Irénke és Za- borszky Mariska ballettáncosnők lejtik. Hétfőn: Sándor Julia, a szatmári színház fiatal hősnőjének első vendégjáté­kául „A kameliás hölgy“ Dumas Fils nagyhatású drámája kerül színre, melyben a vendégművész­nőn kívül: Ladányi Imre, Árkossy Vilmos. Bakó Lajos, Vadász Lajos, Földessy V., Tihanyi V. Halmai Kornélia, Székely Ilonka, Füredi Ilonka, Czakó Mici adják a jelentős szerepeket. Kedden : Uj betanulással „A tavasz" Ope­rette Komáromi Gizi, Fehér Olga, Füredy Ilonka, Halmay Kornélia, Szalma Sándor, Szántó János, Ti­hanyi Vilmos, Vadász L., Vihary L., Földessy V., Bakó L. és Czakó Vilmossal hatásos szerepekben. Szerdán : Sándor Julia a szatmári színház drámai primadonnájának 2. ven­dégjátékául Ohnet György roman­tikus színműve a „VaSgyárOS4 ke­rül színre a címszerepben Ladányi Imrével. Csütörtökön: „Gésák“ vagy egy japán theaház története. A legbájosabb angol ope­rettet elevenítette fel Mezei társu- sulata elsőrendű szereposztással, melyben Fehér Olga, Komáromy Gizi, Füredy Ilonka, Szalma S., Ár­kossy V., Tihanyi, Szántó, Vadász L. és Gerő Sándor a mulattató operette főszereplői. Pénteken : Ez idényben először „A császár katonái“ Földes Imrének sensatios nagy sikert aratott eredeti szín­műve lesz a műsoron Székely Ilona Ladányi J., Tihanyi V., Vadász L., Bakó L., Árkossy, Földessy, Vi­hary L, Czakó V. és Gerő Sán­dorral a nagyhatású szerepekben. Szombaton : „A tévedt nő“ (La Traviata) Verdi­nek, e halhatatlan olasz zeneköl­tőnek melodikus operája lesz a színházi hét legnagyobb érdekes­sége, melyre nagy ambícióval ké­szül társulatunk énekes ensemb- leja Kerner Jenő karnagy vezetése mellett. A címszerepben; Fehér Olga egyik legkiválóbb alakítását ismerjük meg, mig Szántó, Árkossy V., Tihanyi V., Szalma S., Gerő S. a remek opera többi vezető sze­repeit adják. — Esküdteink. A komáromi kir. tör­vényszéknél az augusztusi esküdtszéki ülések folyamán szolgálatot tevő esküdtek névsorában megyénk és városunkból, a következők neveit olvassuk: Kukányi Pál, Lédergerber Pál, Boronkay Jenő, Laiszky János, Vaszary Antal, Szmatlik Antal, Revicky Károly és Marosi Ferenc. Az ülések augusztus 16-án kezdődnek és előre­láthatólag 2—3 napig fognak tartani. —- A Ferencvárosi tornaklub Kovácsi­ban. A Budapest ferencvárosi torna club tegnap délután Kovácspatakba rándult, hol nyári mulatságot tartott. Hajós egyle­tünk számos tagja ment le Kovácsiba, hogy üdvözölje a club tagjait. — Kerti mulatság. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület ma este 7 órakor tartja a szokásos jó sikerű műsorral egybekö­tött nyári mulatságát a Budapesti Közp. Kath. Legényegyesület dalárdájának köz­reműködésével a Fürdő Szálloda kerthe­lyiségében. Belépti dij : családjegy 2 kor., személyjegy 1 korona. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság az emeleti helyiségben fog megtartatni. — Kovácspatak. A délutáni és esti órákban bezzeg hangos már kis Kovács­patakunk hűvös szellővel legyezett völgye. Mintha közönségünk észrevenné, hogy mily élvezettől fosztja magát minden alka­lommal, valahányszor itthonmarad. A szom­bati halászlé-estélyek kedélyessége pedig minden várakozásunkat fölülmúlta. Balog Géza, jóhirű cigányprímás újjászervezett bandájával csaknem mindennap megjele­nik, hogy a nyaralóknak és esztergomi vendégeknek szomorú magyar nótákkal tegye kedvesebbé az ottani tartózkodást. — A rom. kath. tanitószemélyzet fe­gyelmi rendtartása. A bíboros hercgpri- más f. évi julius 20-án Balatonfüredről 2850 sz. a. kelt rendeletével a főegyházme­gye területén, junius 1-én kezdődő ha­tállyal életbe léptette a püspöki Skar által a múlt évi április 23-án tartott tanácskozmá- nyából elfogadott és a közoktatásügyi mi­niszter részéről folyó évi március hó 22-én 37177. sz. a. tudomásul vett fegyelmi sza­bályzatot. A fegyelmi tanács öt ítélkező tagbólés 1 ügyészből áll. Az egyházmegyei főtanfelügyelő tagja ugyan a tanácsnak, de csak tanácskozási joggal. A rendtar­tás életbeléptetése alkalmával a fegyelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom