Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 56. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. julius 15. keztében szerezték milliárdj aikat, nem fognak szívesen beleegyezni abba, hogy a szenátust a törvény meghozza. Ám súlyos gazdasági okok és az erős közvélemény ki- küzdi ezt bizonnyal a milliárdosok ellenére. Ne várjuk azonban összetett ke­zekkel, hogy mit tesz megmenté­sünkre Amerika, hanem érző szív­vel és szeretettel maga a társada­lom induljon munkára, hogy hon­fitársainkat itthon tartsuk nemze­tünk erősítésére. Kereskedelmi üzlet átruházá­sáról. Folyó évben egy hétszakasos tör­vény lépett életbe, mely méltán megérdemli, hogy a kereskedemi vi­lág minél szelesebb köreiben, úgy hazánkban, mint különösen hazán­kon kívül tudomást szerezzenek róla. Ezen törvény szól a kereskedelmi üzlet átruházásáról, hatályon kívül helyezi a kereskedelmi törvény 20. szakaszát, mely kereskedelmi éle­tünk ehető elemét, a hitelt olyany- nyira veszélyezteti A hatályát vesztett törvénysza­kasz érája alatt az üzlettulajdonos, ha hitelezői miatt már nagyon me­legnek érezte a talajt, átruházta üz­letét másra, odébb állt és az uj üz­lettulajdonos semmi vagyoni fele­lőséggel nem tartozott az átvett üz­let hitelezőinek. Ezen bajt orvosolja az 1908. LVII. törvénycikk, mely megálla­pítja azt, hogy ’az üzletet szerződés mellett átvevő idegen személy fe­lelős az üzletből eredő mindazon kö­telezettségekért, melyekről az átvé­tel idején tudomása volt, vagy me­lyekről rendes kereskedői gondos­sággal tudomást szerezhetett volna. Már ezen szakasz is nagy bizto­multban is messze földön hires volt a bélai bor, a királyné birtokába is kitűnő bortermő hegyeiért szállott Béla. 1367-ben Nagy Lajos király Ebnbrandi Miklós fia, Jakónak adományozta. 1434- ben pedig Zsigmond király a husziták elleni háborúkban szerzett érdemeinek elismeréséül Pogánytelki Tamásnak és Bálintnak adományozta Bélát. Az 1531. és 1532. évi adóösszeirások szerint Béla Bálint birtoka. A török hó­doltság alatt a község teljesen elpusztult és csak az 1732. évi egyházlátogatás okmányokban van róla említés téve, ek­kor azonban már, mint puszta szerepel és Tersztyánszky József Esztergom vár­megye alispánjának tulajdona volt. A mai nagyméretű főúri lak egy része még most is mint Tersztyánszky-rész emlitte- tik. 1778-ban Török András, Árvamegye főispánja, Béla község földesura. Nevét, valamint hitbuzgó vallásosságu nejének emlékét az idők végezetéig megfogjuk őrizni. Jótékony alapítványaik az eszter­gomi vízivárosi zárdában vannak, valaminta művészi ízléssel épült bélai templom is az, melynek kegyszerei nagy értékű örök­lámpa, kehely, szentségtartó és Mária szobra stb. melyek mind gróf Andreas Török és Éva Bormasztini 1781-ben M. 1. Z. L. felirattal vannak ellátva. Török után Szerdahelyi Pál és ennek neje Hu­nyadi Julia birtokolták Bélát, ez utóbbi­nak szive a templom oltárának balolda­lán ezüstbe foglalva függ. Az szív ezüst­láncát azonban valamelyik hitbuzgó lélek néhány évvel ezelőtt egy rozsdás drótra convertálta. Ugyanott van a későbbi föl­sitékot jelent a hitelezőkre nézve, mert az üzletet átvevő már a do­log természeténél fogva tudakozó­dik az átveendő üzlet körülményei, menete, különösen beszerzési forrá­sai után, azokat rendszerint ismeri és igy nem nagyon nehéz bizonyí­tani a minimumot, hogy a tartozá­sokról rendes kereskedői gondosság kifejtése mellett tudomást szerezhe­tett volna. Kiváltképen garancia ezen uj tör­vény a rokonokkal, mint üzletátve­vőkkel szemben. Aki házastársától saját, vagy há­zastársától fel, vagy lemenő ági ro­konától (szülő, nagyszülő, gyermek stb.) testvérétől vagy féltestvérétől, vagy e személyek valamelyikének házastársától vette át az üzletet, az az átruházónak az üzletből eredő kötelezettségeiről, akár szerzett róla tudomást, akár nem, teljes mérték­ben felelős. A korlátlan felelősség kimondá­sát indokoja az, hogy a közeli ro­kon rendszerint ismeri az átruhá­zó tartozásait, legfőképen indokolja azon körülmény, hogy a hitelezők kijátszására irányuló üzletátruházá­sok legnagyobb száma a felsorolt rokonok között bonyolitatik le. Fontos rendelkezése továbbá e törvénynek, ha valaki egyes ke­reskedővel ennek fennálló üzletére nézve társul akár közkereseti, akár betéti társaság alakjában a társa­ság, tehát a társaságba belépő tag, mint az eredeti tag, az eddigi üz­letből eredő összes kötelezettségek­ért felelős. Holott eddigelé hasonló esetben az új tagot az eredeti, egyeni cég tartozásai nem terhelték. Természetes, hogy az említett esetekben az eredeti adós felelős­sége érintetlen marad és alakul egy egyetemleges (solidáris) kötelezett­ség. Sőt odáig megy a törvény, hogy az üzletből eredő kötelezettségre vonatkozólag az üzletátruházó ellen desúrnak, Hunyadi Julia második férjének, báró Baldácsi Antalnak is szive, azonban a tartálynak láncát itt is hasonló sors érte. Baldácsi Antal olasz származású volt, de mint magyar főúri hölgy férje csakha­mar társaságot szerzett, amint ilyen elsa­játította a magyar fő és kegyúri tulajdo­nokat. Az általa megnagyobbított bélai kastély minden zuga, a legkisebb bútor darabja is az ő páratlan finom műizlésé- ről beszél, de nem egy tárgy mintegy sejtetni engedi, haj „hogy itt hajdan szebb élet volt 1“ Baldácsi a szélsőség embere volt, nem ismert semmiben határt. A milyen bőkezű volt a művészi tárgyak összehalmozásá- ban, ép oly garasos volt ott, ahol a meg- érdemlett munkát kellett jutalmazni. Viselt dolgai még most is élénk emlékezetében élnek a bélaiaknak. Vele a régi görög világ mithologiája kelt életre a bélai szá­zados kársakkal büszkélkedő parkban s az annak közepén emelkedő főúri lakban. A rózsa, gyöngyház, machagoni és gób­ién- bútorzatéi s arany, ezüst tárgyakkal gazdagon megrakott szobák falain a régi római élet főbb mozzanatait látjuk egész nagyságukban, de a szobák rejtett ajtói és fülkéi sejtetni engedik, hogy a régi római világ nemcsak a falakon van meg­örökítve, hanem a bachanaliaknak és sa- turnaliáknak is nyújtottak ezen hajdan áldozatot. A nagy park telve szobrokkal s mikor még a tó vizén az alkony bíborában lá­gyan siklott tova a kisded csónak a már­vány pihenők felé, sikoltás hallatszott az hozott marasztaló Ítélet jogerejét kiterjeszti az átvevőre, amennyiben az átvétel idején a perindításról tu­domása volt. Lehetetlen észre nem venni az ismertetett törvénynek a hitelezők biztosítására irányuló célzatát. Vajha jelen törvény hozzájárulna hitelvi­szonyaink emeléséhez, javításához, akkor fellendül kereskedelmünk és a vele oly szorosan összefüggő iparunk és mezőgazdaságunk, akkor tápot nyer a vállalkozó szellem és munkát a most kivándorolni kény­telen munkás. Dr. F. B. Színház. Sajnos, hogy ez a szeszélyes időjárás még a kultúrába is beavatkozik. A meg­megújuló záporok miatt többször abba kellett hagyni a színkör építését, úgy annyira, hogy Mezei direktor nem tudta Ígéretét beváltani. Ez az időjárás motí­vuma annak, hogy kedden nem tarthat­ták meg a bemutató előadást. Szerdán este játszották Földes Imre, zseniális fiatal szerző „Hivatalnok Urak“ című színművét, mely a tél folyamán oly nagy sikert aratott. Hogy a mi közönsé­günk hogy fogadta a darabot, sajna, arról már nem Írhatunk. Egyenlőre csak bemutatjuk a társulat jobb erőit, úgy mint azokat jóhirükből és a sajtóból ismerjük. A primadonna: Fehér Olga. Róla olvas­tuk a fővárosi lapokban, hogy a vidék legszebb hangú koloratur énekesnője. Komáromi Gizi a szubrett. Temperamen­tumos, kackiás, kedves kis teremtés. Szabó Irma behízelgő modorú, élénk és intelli­gens színésznő. Székely Ilonka elragadó kis naiva. Róla már azt is megírhatjuk, hogy psütt és igen szép. Füredi Ilus és Halmai Kornéliáról is csak jót és szépet írhatunk. A férfiak között az igazgató és Czakó, a titkár uneversális tehetségek. Drámai hőst ép oly kitünően kreálják, mint akár a éjben, mintha csél-csap zephir hableplét libbentette volna meg: a nymphák és najá­dok tova libbenő serege futott a langyos párázatu éjben a nagy Pán elől. Valóságos cultust emelt Baldácsy Bé­lán a szeretkezésnek. Hiába rombolta utódja Perlmuter évről-évre barbár kezek­kel márványalkotásait, azért a „báró“ neve élni fog Bélán, míg lesz egy asszony, aki szerelemről álmodni és aki szeretni tud. Aki csak megfordult éjfeli báljain, me­lyet a 1 örnyékbeli lányoknak és menyecs­kéknek rendezett, az örökké emlékezni fog róla. hisz rajongó büszkeséggel vet­ték körül azt, aki oly szerencsés volt, hogy hiblájai mézet szívott ajkairól. Báró Baldácsi, mint olasz ember, perzselő vérében a hanyatló római világ minden fajtájú szerelmének csirája megvolt, A legkomolyabb dolgok érintetlenül hagyták, de egy selymes női hajszál tulajdonosá­nak bírásáért a gyiloktól sem rettent vissza. Nagyon szerette a nőket. Nem volt épen válogatós. Azt tartotta, hogy a nő a természet balgasága és nem tartott az égiekkel, akiknek a földi áldozat is csak úgy tetszett, ha szép környezetből szállt fölfelé, vagyis más szavakkal, nem sokat adott a servirozásra. 0 azok közé tartozott, akik azt tartják, hogy asszonyok állják el legtöbbnyire az utakat, amelyek a csillagokhoz vezetnek. Virágnak tartotta ő is a nőt, de nem elégedett meg az illatával. Neki a rózsa kellett. Sohse bízta magát egyre. Granvillevel tartott: aki asz- szonyra bízza magát, törékeny deszka­szálba kapaszkodik vihar idején. A női szívről nem azt tartotta, hogy rózsa tüvi­komikus szerepeket. Árkosi Vilmos, Va dász Lajos teljesen modern művészek Földest Vilmos nagyon kiváló karakter­színész. Szántó János tenorista hangja igen kellemes. Továbbá Ladányi Imre és Tihanyi Vilmos sem közönséges tehetsé­gek. Konstatálnunk kell, hogy a társu­lat Komáromban nagyon népszerű volt s hogy ott sok dicsőséget aratott. De a ko máromi közönség eleget is tett kulturkö- telességének, mert két és fél hónapi ott léte alatt mindig telt háza volt a társu latnak. Hisszük, hogy Esztergomban, aho aránylag több a lateiner, szintén párto lásnak fog örvendeni e kitűnő társulat. Az igazgató figyelmét csak arra hivjuf föl, hogy redukálja a karzati árakat né mileg, hadd nyíljék alkalma a szegényebi sorsú közönségnek is a megjelenésre. Ma, csütörtökön Strausz Oszkár világ hírű operettje, a „Varázskeringő11, pén télién Sophus Michallis nagyhatású darabj a Forradalmi nász, szombaton pedig Kál mán Imre Tatárjárás kerül színre. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLEr KÖZLEMÉNYEI. Az esztergomi hajósnövendékek kei zül Schwarz Lajos VII. o. gimn. tan. szé: sikerrel vett részt f. hó 11-én a Magye Úszó Egyletnek Tatán rendezett nemze: közi úszóversenyén. A kezdők 50 méta rés távú versenyében 17 induló kö: nyerte el az első_dijat (Idő: 373/ő másoo perc) Második lett: Gresser G. a Magys Úszó egylet tagja, harmadik Kuncze 1 az Óbudai Torna Egylet tagja. hírek. Színházi pletykák. Bohém nép között mindig akad izlete: pletyka, amit szívesen fogad tőlünk a ki: zönség, ha melegében föltálaljuk. Most, a kalász hullása és agyak lágy-' lása idején, hogy a város utcáin hemzsu sek között, illat fojtó gázok között, g£ lamb vércsék és ölyvek között, hanes azokkal tartott, akiknek jelszavuk : Ht rom dolog van, amire okos ember nee bízza magát, a szél, az áprilisi napfénr és az asszonyi Ígéret. Nála a nő csak o volt, de minthogy erős vasakaratu embc volt, elve mellett kitartott a sírig, s igaz az, hogy aki sokat szeretett, annr bűnei megbocsájtatnak, akkor Baldáoí egyenesen a menyország közepébe jutm Halálával kihalt Béla is. A pusztulb ütött tanyát négylevelű lóheréjű címen büszkélkedő főúri lakba. A folyosók?! merengő némaság, kiáltó csend mindentr s a falak között kalandok édes álmai szerelemnek gyönyörtől reszkető illatat nei őrzi más, csak a mesék homálya s . emlékezés. Perlmutter rövid dulása után az álol zatkészségéről, nemes szivéről, s jóé konyságáról emlékezetes Bródy Zsigmo lett Béla község földesura. Vele uj ő szállottba bélai kastély falai közé. Igg művészi lélekkel mentette a mentheís mit még meghagyott a vandalizmus. II lála után öccse, dr. Bródy Samu lett B8 község földesura. Ő bátyja nyomdok?! haladt, folytatta áldásdus működését. . modern élet és a haladás vívmánya ülő tanyát alatta Bélán, de egyidejűleg ápoc a múlt emlékeit és hagyományait Minor alkalmat megragadott arra, hogy haß anyagi áldozattal is, a község lakóinl boldogulását előmozdítsa. Az ő földe urasága alatt nőtte ki magát Béla köz.\ azzá, a mi: Esztergom vármegye egg legvirágzóbb községévé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom