Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 55. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1909. julius 11.

kongresszus tagjai. Miután megmutatták nekik az országházat, a királyi várat, a Margitszigetet es az öreg Gellérthegyet, kivétel nélkül mindnyájan a stereotip elragadtatás hangján beszéltek rólunk. A német főkonzul pedig e nagy elragadtatás dacára, egy időben a nagy cecoval, a legrosszabb információt adja rólunk a német ipari és kereskedelmi érdekeltségnek és mindazon üzleti vonatkozás, amely Bécsen át szerzi be információit rólunk, a legsötétebb színekkel rajzolja a mi hitelviszonyainkat és közgazdasági állapotainkat.

Ez az oka aztán, hogy az idegen szívesen jő mulatni közénk,— hisz elterjedt vélemény rólunk, hogy itt lehet a legnagyobbat lumpolni, — szívesen jő testületileg kirándulni hozzánk, amikor hatóságok és intézetek ünnepük őket, de az üzleti világ az ő hideg és rideg számításával, gyanakvó félelmével bátortalanul ereszkedik a magyar vizekre. Zsebeit védő kezekkel merészkedik csak hozzánk és a mi köny- nyüvérűségünket, a mi életvidámságunkat könnyelműségnek és megbízhatatlanságnak veszi, s az osztrák konkurens sötét színeit készpénznek tekintve, még sötétebb képet rajzol rólunk.

Ez a legt3^pikusabb vonása a mi kénytelen közösségünknek Ausztriával. Pedig hog}^ ez a félelem nem alapos, éppen az osztrák szomszéd bizonyítja, aki szívesen adja ide az ingét is — kölcsön, hogy aztán kettőt húzzon le helyette rólunk ; a feketere festés csak akkor kezdődik, mikor az osztrák üzleti érdekeket látják veszélyeztetve.

És igy bár szívesen látjuk a mulató idegeneket nálunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy ennek az idegen járásnak ezidőszerint nem sok haszna van. És nem is lesz máskép, vagyis inkább a haladás nehéz lesz mindaddig ezen az utón, mig kénytelen gazdasági közösségesztergomi főkáptalannak tevékeny ügyvéde már 1764 körül kiböngézte Mária Terézia királynőnek egy levelét, melyben ez, a nála a nagy kegyben álló érseknek írja, hogy ama Szűz Mária kép, melyet megboldogult menye festett, legyen saját halála után, az esztergomi templomé.

Mária Teréziának menye II. Józsefnek első neje, pármai Mária Izabella volt, aki 1763-ban, november 23-án halt el.

E nagyon szellemes, ügyes és gyönyörű szép nőről egy magas rangú hölgy me- moirjaiban a következőket jegyezte fel.

„Mária Terézia élénken óhajtotta, hogy az általa felállításban levő magyar nemes testőrség először akkor vonuljon fel teljes díszben, midőn szeretett menye Bécsben bevonulását tartja. Ekkor nehéz volt határozni, a bájos ifjú arát, vagy a szemét kápráztató díszbe öltözött deli testőröket nézze-e az ember. József is el volt bájolva nejének nemcsak gyönyörű szépsége és kedvessége által is. Gyakorta mondta neki • Sajnálja, hogy csak egy szivet adhat neki! A fejedelmi családnak minden tagja kegyelte őt, de leginkább anyósa Mária Terézia, aki szokta volt mondani : „A napnak nincsen oly perce, amelyben nem volnék elragadtatva az ő csodálásában I“ Azonban valami fájdalmat eláruló vonás honolt szende arcán, amit Mária Terézia észre is vett és egyik meghitt előkelőséghez igy szólt . „Sokkal inkább szeretem őt, úgy, hogy nem bírnám elveszíteni, nagy áldozatot kíván tőlem az Ég, ha ez bekövetkezik !“ A félelme a királynénak alapos volt. Az emberi testbe öltőben élnünk a mi kedves osztrák szomszédunkkal. Csak egy orvoslás volna. Radikális szer, de talán használna. Ha felmondanók Ausztriának a barátságot. Nem gazdaságilag, nem politikailag, de társadalmi utón. Gazdasági közösségben élünk, a politika is hozzáköt bennünket Ausztriához, de a társadalom nincs kötve, az szabad, azt teszi, amit akar.

Már évek óta hangoztatjuk, hogy nem vásárlunk osztrák árut. És a mióta hangoztatjuk, évről-évre nagyobb az osztrák behozatal. Ha a magyar társadalom valóra váltaná azt, ami nem csak nemzeti kötelessége, de életfentartási szükség is, ha minden ember hadat üzenne az osztrák cikkeknek, akkor néhány év múlva úgy ismerne és becsülne bennünket Európa, mint gerinces, energikus nemzetet és félne tőlünk az osztrák is. De ez a társadalmi erő, sajnos, ma még nincs meg a magyarban, aki rendszerint nagyokat mond és kicsit tesz. Akinek minden energiája meddő politikai tülekedésekben merül ki s igy nem jut belőle a közgazdasági élet nagy érdekeinek. És igy pirulva, boszan- kodva tovább kell tűrnünk az idegen vállveregetését, ha szép asszonyainkat, fővárosunk remek fekvését és cigányzenénket dicséri, pedig abból már ugyancsak kinőttünk, hogy az ilyen vállveregetésnek örülnünk kellene.

A német császár elment egy vasalóval Angliába és propagandát csinált a nemet gyártmánynak. A német vasaló már Kínában is nyomogatja, egyengeti az angol posztót és szövött árut. Nálunk nincs, aki igy szállana síkra iparunkért. Nálunk az agrár érdek dominál még ma is, talán jobban, mint valaha, s az ipart és kereskedelmet csak értékleien, cifra frázisokkal szolgáljuk, mi agrár magyarok mulatós szegények.

Pedig vagyunk itt szép számban,

zött angyal 21 éves korában elszenderült. Ő a zárdái életnek szánta magát, de szándékát nem teljesíthette, mert midőn édes anyja meghalt, a koporsójára borulva zokogva könyörgött vigye magával, hogy ezentúl is vele lehessen, akkor hallotta hangosan kimondani: „három“. Amit kérése teljesülésének értelmezett, három nap, három hét, három hó után. Ép három hó leteltével a halálnak hideg angyala helyett, az érzelmek forró hevétől indíttatva, József őt arájául felkérette. Azonban a vészes jóslatú „bárom“ kér- lelhetlen erővel kívánta érvényre jutását. Boldog házas életének harmadik évében volt, midőn a halálnak angyala kioltotta élete világát. Előbb még arcának szépségét a himlőnek rút leplével kíméletlenül elfödte.

Midőn Mária Terézia hőn szeretett menyének halála után, — mely őt oly keserűségbe ejtette, hogy mélyebbe saját gyermekének halála sem ejthette volna, — csakhamar jelzi az ország főpapjának, hogy a kegyeletes emléket, melyet menyétől bir, hazánk főtemplomának ajándékozza; ez egy oly jele hű magyarjaihoz birt vonzalmának, melyet nekünk, mint utódoknak sem szabad felednünk és azért kegyeletes tény volna, a képnek további sorsát kinyomozni és holléte esetén azt, mint nagyra becsülésünk tárgyát megjelölni. Ez irányban az esztergom- vidéki régészeti és történelmi társaság tevékenységet fejthetne ki, amit érdemül kell majd neki betudni.

s ha akadna olyan nemzetgazdasági Petőfi, aki talpra állítana bennünket, nemcsak a vállunkat veregetné akkor az anglius vagy a német, hanem meg is becsülne bennünket !

HÍREK.

— Szabadságon. Dr. Percnyi Kálmán alispán több heti szabadságát tegnap kezdette meg. Pongrácz Kázmér főjegyző tegnap hivatalát elfoglalta. Fekete Rezső II. aljegyző hat heti szadadságát f. hó 15-én kezdi meg.

— EskÜVŐ. F. hó 8-án tartotta esküvőjét a vízivárosi plébánia templomban Fekete Jenő fővárosi tanító Riedly Irmával, özv. Riedly Gusztáváé szép leányával.

— Eljegyzés- Hrivnyák János fővárosi tanító, városunk fia, eljegyezte Thierry Olga kisasszonyt, Temesváron.

— Melyik gyógytár van ma nyitva ? Ma

Rochlitz A. vízivárosi gyógytára lesz nyitva, mig a többi d. u. 2 órától zárva lesz.

— Városi közgyűlés- A város képviselőtestülete csütörtökön rendkívüli közgyűlést tart, mely alkalommal a zárszámadás is tárgyalás alá kerül. Azoknak, kik a városi ügyek iránt érdeklődéssel viseltetnek, nem ajánlhatjuk eléggé a közgyűlésen való részvételt, mert a zárszámadás hű képét mutatja a város múlt évi gazdálkodásának s a közgyűlésen igen jó alkalom kínálkozik annak megbirálása kapcsán egyes városi ügyekhez való hozzászólásra, mely annál könnyebben megtehető, mert a zárszámadást a képviselők kézhez kapták.

— Az Esztergomi Kath. Legényegyesület szokásos nyári mulatságát aug. 1-én fogja műsorral megtartani a Fürdőszálloda kerthelyiségében. Ezen mulatságra szóló meghívók a jövő hét folyamán lesznek szétküldve.

— A város vadászati jogának értékesitése. A városnak nincs szerencséje az erdei vadászati jognak bérbeadásánál. Amióta gróf Schlich a bérletet elhalálozása következtében ott hagyta, a városnak többször megkisérlett bérbeadási törekvése eredménytelenül maradt. A vadászatra újabban ismét árverés hirdettetik s úgy látszik, hogy ez alkalommal nagyobb szerencsével, mert miként értesülünk, már több bérlő jelentkezett, akik az erdő és vadállománya iránt érdeklődnek. Úgy remélhető, hogy a régebben oly jól jövedelmező vadászati jog ismét meghozza csengő gyümölcsét a városi kasszának. Bárcsak úgy lenne.

— Halászléestély Kovácsiban. Műit számunkban megírtuk, hogy a kovácspataki bérlők halászlé estélyeket rendeznek. Most már azt is megírhatjuk, hogy az első est f. hó 17-én, szombaton lesz. Azt hisszük, hogy a tervben kedvét fogja lelni Esztergom közönsége.

— A párkányi járás ipartestületének uj háza. Eddig a párkányi járás ipartestülete bérelt házban volt. Most azonban egy remek új épületet emeltetett saját tőkéjéből és szubvencióból az ipartestület Párkányban, a Fő-utcán. Az új ház felszentelése nagyobbstílü ünnepély keretében még e nyár folyamán lesz.

— A kadétok mulatsága Városunkban tartózkodó cs. és kir. hadapródiskola növendékei f. hó 10-én este a Fürdő szálloda kerthelyiségében hangversenynyel egybekötött táncestélyt rendezett. Az estélyre külön meghívókat nem bocsátottak ki, mégis fényesen sikerült, mert a fiatal hadapródok személyesen járták be a lányos házakat. A főrendezést Sztáray és Kárpáthy tiszthelyettesekre bízták. A mulatságot f. hó 16-án, pénteken megismétlik.

— Segélyezések- A katonai kincstár mindazon tartalékos és póttartalékos katonáknak családját, kik a szerbiai események alatt behivattak, valamint visszatartattak, elhatározta, hogy segélyezni fogja. Akik már hazajöttek, azok családja egyszer s mindenkorra szóló segélyben részesül, azok családja pedig, kik még most is benn vannak szolgálatban, járulékos segélyben fognak részesülni. A belügyminiszter elrendelte, hogy a jutalmazandók és családjaik sürgősen összeirassanak.

— A bérkocsi szabályrendelet azzal érkezett vissza jóváhagyási záradék nélkül a minisztertől, hogy alkosson a város külön szabályrendeletet.

— Színház. Mezey Béla, színigazgató a „Sastelek11 -en épült modern uj színkörét kedden június hó 13-án nyitja meg Földes Imre sensatios nagy sikert aratott színművével a „Hivatalnok urak“-kai, melyben társulatának elsőrendű drámai művészei játszák a legkisebb szerepet is. A. Szabó Irma, Halmay Kornélia, Czakó Miczi, Füré dy Ilona, Székely Ilona, Ladányi Imre, Arkossy Vilmos, Tihanyi V., Fóldessy Vilmos, Szalma Sándor, Vihary Lajos, Czakó Vilmos, Bakó Lajos és legelsősorban Mezei Béla, a rendkívül hat'sós darab vezetőszereplői. Az előadást megelőzőleg Kerner Jenő karnagy, országos hírű zeneszerző „Ünnepi nyitányát“ a színházi zenekar * adja elő. Szerdán az operette személyzet bemutatkozása,, Varázskeringő“ Strausz Oszkár népszerű és dallamos operettejében lesz, melyben Fehér Olga a vidék legszebb hangú koloratur énekesnője — és Komáromy Giza, a pajkos — szoubrette mutatkozik be, valamint a fess Szalma Sándor Niki szerepében. Csütörtökön újdonság: „Forradalmi nász“ Sophus Michallis nagy hatasú színműve kerül bemutatásra Szabó Irma, Székely Ilona, Ladányi Imre, Fóldessy V-al a vezetőszerepekben. Pénteken „Tatárjárás“ Kálmán Imrének Budapesten, Bécsben több száz előadást megért operetteje lesz a műsoron Fehér Olga, Komáromy Gizi, Székely Ilona, Arkossy, Tihanyi, Vadász Lajos, Szalma Sándorral. Szombaton újdonság: a „Kék egér“ bohózat; a címszerepben A. Szabó Irmával. A bérlet eszközlése végett Czakó Vilmos színházi titkár személyesen keresi fel szinpártoló közönségünket vasárnap délelőttől kezdve. A kik Mezey Béla győri színtársulatának tagjai részére lakást óhajtanak kiadni, szíveskedjenek Porgesz Béla Korona Szálloda tulajdonosnál bejelenteni az ár megjelölésével.

— Magán zálogház városunkban Tóbiás

Zsigmond, volt párkányi lakos részére a város tanácsa kézi zálogüziet gyakorlására az iparengedélyt megadta. A hirt csak azért tartottuk érdemesnek a közlésre, mert nézetünk szerint egy oly nagy# fontosságú intézményt, mint a zálogüzle- ■ tek, ahol a kis existentiák, a nyomorgók : lelik meg pillanatnyi segélyüket, szociális ; szempontokat véve figyelembe, a városnak kellett volna létesíteni.

— Elkobzott tárgyak eladása Az esz- - tergomi járás főszolgabirája közhírré teszi, t hogy a felszaporodott gazdátlan és elkobzott jószágok, fegyverek, pisztolyok, töl- - tések, kések, hálók stb. ingóságok f. évi i julius hó 31-én, délelőtt 10 órakor a hivatalos helyiségben nyilvános árverésen, a £ legtöbbet ígérőnek, készpénz fizetés melletti eladatnak.

— Felvétel az érseki kisdedóvónő képzőbe. Az 1909 — 1910. iskolai évben n csakis az I. osztály, az 1910—1911. is--; kólái évben csak a II. osztály fog fenti-- állani. Az I. osztályba felvétetnek oly nők,,: (legfeljebb 30) kik valamely polgári, vagy y felsőbb leányiskola IV. osztályát, vagy ate felsőbb népiskola 11. osztályát legalább ise jó sikerrel végezték, 14. életévüket betöltötték, tiszta hangjuk, ép, egészségese testalkatuk van. A felvételt kérő rendese tanulók a bibornok hercegprímás ö emi-t