Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 55. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. julius 11. kongresszus tagjai. Miután megmu­tatták nekik az országházat, a ki­rályi várat, a Margitszigetet es az öreg Gellérthegyet, kivétel nélkül mindnyájan a stereotip elragadtatás hangján beszéltek rólunk. A német főkonzul pedig e nagy elragadtatás dacára, egy időben a nagy cecoval, a legrosszabb információt adja ró­lunk a német ipari és kereskedelmi érdekeltségnek és mindazon üzleti vonatkozás, amely Bécsen át szerzi be információit rólunk, a legsötétebb színekkel rajzolja a mi hitelviszo­nyainkat és közgazdasági állapota­inkat. Ez az oka aztán, hogy az ide­gen szívesen jő mulatni közénk,— hisz elterjedt vélemény rólunk, hogy itt lehet a legnagyobbat lumpolni, — szívesen jő testületileg kirán­dulni hozzánk, amikor hatóságok és intézetek ünnepük őket, de az üz­leti világ az ő hideg és rideg szá­mításával, gyanakvó félelmével bá­tortalanul ereszkedik a magyar vi­zekre. Zsebeit védő kezekkel merész­kedik csak hozzánk és a mi köny- nyüvérűségünket, a mi életvidám­ságunkat könnyelműségnek és meg­bízhatatlanságnak veszi, s az osz­trák konkurens sötét színeit kész­pénznek tekintve, még sötétebb képet rajzol rólunk. Ez a legt3^pikusabb vonása a mi kénytelen közösségünknek Ausztriá­val. Pedig hog}^ ez a félelem nem alapos, éppen az osztrák szomszéd bizonyítja, aki szívesen adja ide az ingét is — kölcsön, hogy aztán kettőt húzzon le helyette rólunk ; a feketere festés csak akkor kezdő­dik, mikor az osztrák üzleti érde­keket látják veszélyeztetve. És igy bár szívesen látjuk a mu­lató idegeneket nálunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy ennek az idegen járásnak ezidőszerint nem sok haszna van. És nem is lesz máskép, vagyis inkább a haladás nehéz lesz mindaddig ezen az utón, mig kénytelen gazdasági közösség­esztergomi főkáptalannak tevékeny ügy­véde már 1764 körül kiböngézte Mária Terézia királynőnek egy levelét, melyben ez, a nála a nagy kegyben álló érseknek írja, hogy ama Szűz Mária kép, melyet megboldogult menye festett, legyen saját halála után, az esztergomi templomé. Mária Teréziának menye II. Józsefnek első neje, pármai Mária Izabella volt, aki 1763-ban, november 23-án halt el. E nagyon szellemes, ügyes és gyönyörű szép nőről egy magas rangú hölgy me- moirjaiban a következőket jegyezte fel. „Mária Terézia élénken óhajtotta, hogy az általa felállításban levő magyar nemes testőrség először akkor vonuljon fel teljes díszben, midőn szeretett menye Bécsben bevonulását tartja. Ekkor nehéz volt ha­tározni, a bájos ifjú arát, vagy a szemét kápráztató díszbe öltözött deli testőröket nézze-e az ember. József is el volt bájolva nejének nemcsak gyönyörű szépsége és kedvessége által is. Gyakorta mondta neki • Sajnálja, hogy csak egy szivet adhat neki! A fejedelmi családnak minden tagja ke­gyelte őt, de leginkább anyósa Mária Te­rézia, aki szokta volt mondani : „A nap­nak nincsen oly perce, amelyben nem volnék elragadtatva az ő csodálásában I“ Azonban valami fájdalmat eláruló vonás honolt szende arcán, amit Mária Terézia észre is vett és egyik meghitt előkelőség­hez igy szólt . „Sokkal inkább szeretem őt, úgy, hogy nem bírnám elveszíteni, nagy áldozatot kíván tőlem az Ég, ha ez bekövetkezik !“ A félelme a királyné­nak alapos volt. Az emberi testbe öltő­ben élnünk a mi kedves osztrák szomszédunkkal. Csak egy orvoslás volna. Radikális szer, de talán hasz­nálna. Ha felmondanók Ausztriának a barátságot. Nem gazdaságilag, nem politikailag, de társadalmi utón. Gazdasági közösségben élünk, a politika is hozzáköt bennünket Ausztriához, de a társadalom nincs kötve, az szabad, azt teszi, amit akar. Már évek óta hangoztatjuk, hogy nem vásárlunk osztrák árut. És a mióta hangoztatjuk, évről-évre na­gyobb az osztrák behozatal. Ha a magyar társadalom valóra váltaná azt, ami nem csak nemzeti köteles­sége, de életfentartási szükség is, ha minden ember hadat üzenne az osztrák cikkeknek, akkor néhány év múlva úgy ismerne és becsülne bennünket Európa, mint gerinces, energikus nemzetet és félne tőlünk az osztrák is. De ez a társadalmi erő, sajnos, ma még nincs meg a magyarban, aki rendszerint nagyo­kat mond és kicsit tesz. Akinek minden energiája meddő politikai tülekedésekben merül ki s igy nem jut belőle a közgazdasági élet nagy érdekeinek. És igy pirulva, boszan- kodva tovább kell tűrnünk az ide­gen vállveregetését, ha szép asszo­nyainkat, fővárosunk remek fekvé­sét és cigányzenénket dicséri, pedig abból már ugyancsak kinőttünk, hogy az ilyen vállveregetésnek örül­nünk kellene. A német császár elment egy va­salóval Angliába és propagandát csinált a nemet gyártmánynak. A német vasaló már Kínában is nyo­mogatja, egyengeti az angol posz­tót és szövött árut. Nálunk nincs, aki igy szállana síkra iparunkért. Nálunk az agrár érdek dominál még ma is, talán jobban, mint valaha, s az ipart és kereskedelmet csak értékleien, cifra frázisokkal szolgál­juk, mi agrár magyarok mulatós szegények. Pedig vagyunk itt szép számban, zött angyal 21 éves korában elszenderült. Ő a zárdái életnek szánta magát, de szándékát nem teljesíthette, mert midőn édes anyja meghalt, a koporsójára bo­rulva zokogva könyörgött vigye magával, hogy ezentúl is vele lehessen, akkor hal­lotta hangosan kimondani: „három“. Amit kérése teljesülésének értelmezett, három nap, három hét, három hó után. Ép há­rom hó leteltével a halálnak hideg an­gyala helyett, az érzelmek forró hevétől indíttatva, József őt arájául felkérette. Azonban a vészes jóslatú „bárom“ kér- lelhetlen erővel kívánta érvényre jutását. Boldog házas életének harmadik évében volt, midőn a halálnak angyala kioltotta élete világát. Előbb még arcának szépsé­gét a himlőnek rút leplével kíméletlenül elfödte. Midőn Mária Terézia hőn szeretett me­nyének halála után, — mely őt oly kese­rűségbe ejtette, hogy mélyebbe saját gyer­mekének halála sem ejthette volna, — csakhamar jelzi az ország főpapjának, hogy a kegyeletes emléket, melyet me­nyétől bir, hazánk főtemplomának aján­dékozza; ez egy oly jele hű magyarjai­hoz birt vonzalmának, melyet nekünk, mint utódoknak sem szabad felednünk és azért kegyeletes tény volna, a képnek további sorsát kinyomozni és holléte ese­tén azt, mint nagyra becsülésünk tárgyát megjelölni. Ez irányban az esztergom- vidéki régészeti és történelmi társaság tevékenységet fejthetne ki, amit érdemül kell majd neki betudni. s ha akadna olyan nemzetgazdasági Petőfi, aki talpra állítana bennün­ket, nemcsak a vállunkat veregetné akkor az anglius vagy a német, hanem meg is becsülne bennünket ! HÍREK. — Szabadságon. Dr. Percnyi Kálmán alis­pán több heti szabadságát tegnap kezdette meg. Pongrácz Kázmér főjegyző tegnap hivatalát elfoglalta. Fekete Rezső II. al­jegyző hat heti szadadságát f. hó 15-én kezdi meg. — EskÜVŐ. F. hó 8-án tartotta eskü­vőjét a vízivárosi plébánia templomban Fekete Jenő fővárosi tanító Riedly Irmá­val, özv. Riedly Gusztáváé szép leányá­val. — Eljegyzés- Hrivnyák János fővárosi tanító, városunk fia, eljegyezte Thierry Olga kisasszonyt, Temesváron. — Melyik gyógytár van ma nyitva ? Ma Rochlitz A. vízivárosi gyógytára lesz nyit­va, mig a többi d. u. 2 órától zárva lesz. — Városi közgyűlés- A város képviselő­testülete csütörtökön rendkívüli közgyűlést tart, mely alkalommal a zárszámadás is tárgyalás alá kerül. Azoknak, kik a vá­rosi ügyek iránt érdeklődéssel viseltetnek, nem ajánlhatjuk eléggé a közgyűlésen való részvételt, mert a zárszámadás hű képét mutatja a város múlt évi gazdál­kodásának s a közgyűlésen igen jó alka­lom kínálkozik annak megbirálása kap­csán egyes városi ügyekhez való hozzá­szólásra, mely annál könnyebben megte­hető, mert a zárszámadást a képviselők kézhez kapták. — Az Esztergomi Kath. Legény­egyesület szokásos nyári mulatságát aug. 1-én fogja műsorral megtartani a Fürdő­szálloda kerthelyiségében. Ezen mulat­ságra szóló meghívók a jövő hét folyamán lesznek szétküldve. — A város vadászati jogának értékesi­tése. A városnak nincs szerencséje az erdei vadászati jognak bérbeadásánál. Amióta gróf Schlich a bérletet elhalálo­zása következtében ott hagyta, a város­nak többször megkisérlett bérbeadási tö­rekvése eredménytelenül maradt. A vadá­szatra újabban ismét árverés hirdettetik s úgy látszik, hogy ez alkalommal nagyobb szerencsével, mert miként értesülünk, már több bérlő jelentkezett, akik az erdő és vadállománya iránt érdeklődnek. Úgy re­mélhető, hogy a régebben oly jól jöve­delmező vadászati jog ismét meghozza csengő gyümölcsét a városi kasszának. Bárcsak úgy lenne. — Halászléestély Kovácsiban. Műit szá­munkban megírtuk, hogy a kovácspataki bérlők halászlé estélyeket rendeznek. Most már azt is megírhatjuk, hogy az első est f. hó 17-én, szombaton lesz. Azt hisszük, hogy a tervben kedvét fogja lelni Esz­tergom közönsége. — A párkányi járás ipartestületének uj háza. Eddig a párkányi járás ipartestülete bérelt házban volt. Most azonban egy remek új épületet emeltetett saját tőkéjé­ből és szubvencióból az ipartestület Pár­kányban, a Fő-utcán. Az új ház felszen­telése nagyobbstílü ünnepély keretében még e nyár folyamán lesz. — A kadétok mulatsága Városunkban tartózkodó cs. és kir. hadapródiskola nö­vendékei f. hó 10-én este a Fürdő szál­loda kerthelyiségében hangversenynyel egybekötött táncestélyt rendezett. Az es­télyre külön meghívókat nem bocsátottak ki, mégis fényesen sikerült, mert a fiatal hadapródok személyesen járták be a lá­nyos házakat. A főrendezést Sztáray és Kárpáthy tiszthelyettesekre bízták. A mu­latságot f. hó 16-án, pénteken megismét­lik. — Segélyezések- A katonai kincstár mindazon tartalékos és póttartalékos ka­tonáknak családját, kik a szerbiai esemé­nyek alatt behivattak, valamint visszatar­tattak, elhatározta, hogy segélyezni fogja. Akik már hazajöttek, azok családja egy­szer s mindenkorra szóló segélyben ré­szesül, azok családja pedig, kik még most is benn vannak szolgálatban, járulékos se­gélyben fognak részesülni. A belügymi­niszter elrendelte, hogy a jutalmazandók és családjaik sürgősen összeirassanak. — A bérkocsi szabályrendelet azzal ér­kezett vissza jóváhagyási záradék nél­kül a minisztertől, hogy alkosson a város külön szabályrendeletet. — Színház. Mezey Béla, színigazgató a „Sastelek11 -en épült modern uj színkörét kedden június hó 13-án nyitja meg Földes Imre sensatios nagy sikert aratott színmű­vével a „Hivatalnok urak“-kai, melyben társulatának elsőrendű drámai művészei játszák a legkisebb szerepet is. A. Szabó Irma, Halmay Kornélia, Czakó Miczi, Fü­ré dy Ilona, Székely Ilona, Ladányi Imre, Arkossy Vilmos, Tihanyi V., Fóldessy Vilmos, Szalma Sándor, Vihary Lajos, Czakó Vilmos, Bakó Lajos és legelsősorban Mezei Béla, a rendkívül hat'sós darab vezetőszereplői. Az előadást megelőzőleg Kerner Jenő karnagy, országos hírű zene­szerző „Ünnepi nyitányát“ a színházi zenekar * adja elő. Szerdán az operette személyzet bemutatkozása,, Varázskeringő“ Strausz Oszkár népszerű és dallamos operettejében lesz, melyben Fehér Olga a vidék legszebb hangú koloratur énekes­nője — és Komáromy Giza, a pajkos — szoubrette mutatkozik be, valamint a fess Szalma Sándor Niki szerepében. Csütör­tökön újdonság: „Forradalmi nász“ Sophus Michallis nagy hatasú színműve kerül bemutatásra Szabó Irma, Székely Ilona, Ladányi Imre, Fóldessy V-al a vezetősze­repekben. Pénteken „Tatárjárás“ Kálmán Imrének Budapesten, Bécsben több száz előadást megért operetteje lesz a műsoron Fehér Olga, Komáromy Gizi, Székely Ilona, Arkossy, Tihanyi, Vadász Lajos, Szalma Sándorral. Szombaton újdonság: a „Kék egér“ bohózat; a címszerepben A. Szabó Irmával. A bérlet eszközlése végett Czakó Vilmos színházi titkár személyesen keresi fel szinpártoló közönségünket vasárnap délelőttől kezdve. A kik Mezey Béla győri színtársulatának tagjai részére lakást óhaj­tanak kiadni, szíveskedjenek Porgesz Béla Korona Szálloda tulajdonosnál bejelenteni az ár megjelölésével. — Magán zálogház városunkban Tóbiás Zsigmond, volt párkányi lakos részére a város tanácsa kézi zálogüziet gyakorlá­sára az iparengedélyt megadta. A hirt csak azért tartottuk érdemesnek a köz­lésre, mert nézetünk szerint egy oly nagy# fontosságú intézményt, mint a zálogüzle- ■ tek, ahol a kis existentiák, a nyomorgók : lelik meg pillanatnyi segélyüket, szociális ; szempontokat véve figyelembe, a város­nak kellett volna létesíteni. — Elkobzott tárgyak eladása Az esz- - tergomi járás főszolgabirája közhírré teszi, t hogy a felszaporodott gazdátlan és elkob­zott jószágok, fegyverek, pisztolyok, töl- - tések, kések, hálók stb. ingóságok f. évi i julius hó 31-én, délelőtt 10 órakor a hiva­talos helyiségben nyilvános árverésen, a £ legtöbbet ígérőnek, készpénz fizetés melletti eladatnak. — Felvétel az érseki kisdedóvónő kép­zőbe. Az 1909 — 1910. iskolai évben n csakis az I. osztály, az 1910—1911. is--; kólái évben csak a II. osztály fog fenti-- állani. Az I. osztályba felvétetnek oly nők,,: (legfeljebb 30) kik valamely polgári, vagy y felsőbb leányiskola IV. osztályát, vagy ate felsőbb népiskola 11. osztályát legalább ise jó sikerrel végezték, 14. életévüket betöl­tötték, tiszta hangjuk, ép, egészségese testalkatuk van. A felvételt kérő rendese tanulók a bibornok hercegprímás ö emi-t

Next

/
Oldalképek
Tartalom