Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 48. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. junius 1/ szülők, hogy gyermekük jövőjéért ők a felelősek, s nehogy, mikor boldogságát akarják — épen szerencsétlenségét siettessék. A természeti szépségek kedvelőihez ! Bulkeszi, (Bácska) junius hó. A zakatoló gépet, mely nap-nap után végzi munkáját, bizonyos idő múlva megállítják, helyrehozzák s igy megint megindítják a további munkák elvégzésére. A gép még tovább is működhetett volna, de a dirigáló gépész egyes, kisebb hiányokat észlelt rajta s ha azok ki nem javíttatnak időnként, a gép idő előtt hasznavehetetlenné válik a munkára. így van ez, az ember testének szervezeti működésével is 1 Milyen sok ember nem veszi komolyan szervezetének hiányait s avval az ósdi mondással: „majd elmúlik a baj magától“ 1 semmit sem tesz testének ápolása, egészségének helyreállítása és edzése érdekében, — mig a bajok ismétlése s térfoglalása miatt, még az atléta termetű embert is idő előtt sírba dönti. Nekünk tehát a megadott szünidőt arra kell felhasználni, hogy a testünket edzzük a további munka folytatására, — vagy esetleges hiányokat testünkben helyreállítsunk. Testünket csak úgy bírjuk edzeni, ha gyalogszerrel túrokat csinálunk hegyes vidéken, fenyves erdők közepette, ózondus levegő és kristálytiszta forrásvíz élvezete mellett. — Ily alkalmas vidék felső Gö- mör és Szepes vármegye! Sok helyütt fordultam én már meg s teljes joggal állíthatom : bejártam Tolnát, Baranyát, de oly — a természeti szépségekben elragadó, e mellett egészséges vidéket egyhamar nem találtam! Most alakul Gömörmegyé- ben a Gömöri Turista Egylet, dr. Pósch József polgármester Rozsnyón, — elnöklete alatt. Itt az idő, hogy mi, kik az álföldön élünk, ezen egyletbe belépjünk, mert ne feledjük, hogy ha valakinek, — úgy az alföld rónáin lakó embernek van elsősorban szüksége a testet edző turista Biró (dörmögve odaszól az alpereshez) : Adja elő ezen ügyben nyilatkozatát. Alperes (sóhajtva): Biró úr én vagyok a legszerencsétlenebb ember a világon .. • Nyolc éve vettem el nőül feleségemet, boldogan éltem addig, mig nőmnek a szerencsétlen fürdőbe utazása be nem következett. Az Isten a tanúm, hogy ártatlan vagyok, nyolc év alatt egyetlen egyszer, még gondolatban sem vétettem a hitvesi hűség ellen és csak én tudom, mit szenvedtem azon két hét alatt, mig angyali feleségem távol volt. Szerencsétlen esetem a következő: Egy . szép júliusi nyári este kilenc órakor nőmre gondolva és utána epedve sétálgattam az utcán, a midőn a sarkon „segítség, rabló, gyilkos“ kiáltást hallottam. A hang határozottan női hang volt. A felébredt lovagiasság késztetett, hogy a hang irányába rohanjak. A sarkon védtelen nővel dulakodott egy férfi, aki közeledtemre elfutott. Ott állt előttem egy fiatal, siró, minden izében reszkető nő, két kezét könyörüle- tért felém nyujva. A szánalom erőt vett rajtam, bátorítottam, vigasztaltam. Zokogástól csukló hangon mondá el szerencsétlen sorsát. Egy előkelő családból való úri leány, akinek mostoha anyja gonoszsága miatt el kellett hagynia a szülői házat. Azon idő óta, mint tisztességes nevelőnő keresi kenyerét. Most is egy új állást elfoglalni utazik s a vasutéletmódra, mert mi vagyunk a nap rek- kenő hőségének s az avval járó poros levegőnek, az esős időjárás által összeülepedett álló mocsaras vizek által terjesz tett^epidemikus betegségeknek, — kitéve! ! Az itteni egyöntetű síkságot, a gömöri vidék a természeti szépségek panorámája váltja fel. — Itt felmászunk egy hatalmas hegyre, ahonnan gyönyörű kilátás tárul szemeink elé s csodáljuk Istennek fenséges alkotásait 1 Ott fénylik messziről a Várallyai vár (a gróf Andrássyak birtoka) vagy a murányi vár romjai s amit tanultunk itt látjuk szemeinkkel s következtetni lehet őseink harcászati ügyessége, építészetük és fegyverzetükre.! A természetrajzi kedvelők, a völgyekben és illatos réteken gyűjthetnek ezernyi virágzó növényfajt: a havasi flórák, a Ledum carpatikum, a Lunária rediviva, Sascifragák, Primulák, Soldanellák, Spireák, a Doronicum austria- cum, a Rununculus aconitifolius, a Campanula carpatica, a Mulgedium alpinum, a Gypripedium calceolus, a Ligularia sibi- rica, a Trollius europaeus s. t. ki tudná mind elsorolni ? Az ásványországból egész gyűjteményt lehet e vidéken összeszedni. Nem kevésbbé érdekes e vidék állatvilága, különösen madárfajtái. A magas hegyvidék sajátos dalnoka az örvös rigó (Tur- dus torgnatus). O az első madár, mely a hegyek ormain, rendesen valamely fenyő sudarán ülve, a derengő hajnalt üdvözli. Továbbá a keresztcsőrű (Lolia curviostra) rigók, pintyek, kakukok, poszáták, cinkék, hegyi billegetők, havasi pipis, ökörszem s. t. énekelve mesélnek az arra haladó turistáknak, e gyönyörű vidék szépségeiről, múltjáról, jelenéről s mily pompás dolguk van e vidéken, ahol őket nem bántja senki. S e regék folytatódnak nap, nap mellett ! ! Amott van a dobsinai jégbarlang, ahol télen, de sőt a legforróbb nyáron a jégtömegek el nem olvadnak s oly tündéri benyomást tesznek az emberre, — hogy ezt toll leírni képtelen. Világhírű a Svvajcczal vetekedő sztracenai völgy, égbe meredő szikláival, a magas Tátra, az időszaki forrás, mely napjában csak fél óráig folyik, aztán eláll, a kies Virágvölgy, Hollókő a hegyeknek piramisa stb. ról jőve egy ember támadta meg, valószínűleg rablási szándékból. A szerencsétlen nő esetén épen úgy váltakozott bennem a szánalom és izgalom érzése, mint áprilisban a jó és rossz idő. Könyörgött, nyújtsak neki éjjeli szállást, mert mint magános nő, nem mehet szállodába. Bekövetkezett rajtam a közmondás : „Jó tettedért, jót ne várj.“ Elvezettem a lakásomra, magam főztem teát, hideg vacsorával kínáltam meg, majd azután felajánlottam a lakosztályt és én az előszobába dűltem le a divánra. Egyszerre csak sikoltozás, zokogás, panaszos szavak vertek fel szendergésem- ből, diszkréten bementem megnézni, mi baja lehet a szerencsétlen sorsüldözött teremtésnek . . . Víziók gyötörték, rablókkal viaskodott, de én megnyugtattam, bátorítottam, hogy itt vagyok mellette az előszobában, ne féljen, aludjék nyugodtan. És azután az előszobában gondolkoztam azon, hogy jámbor férj létemre, hogy jutottam ily kalandba. A hajnali órákban szunnyadtam el és világos reggel volt, midőn felébredtem. Eleinte álomnak tetszett az éjszakai történet, de később öntudatra jöttem, hogy való. Egy ideig vártam, hallgatóztam az előszobában, majd egy nemes férfiúhoz méltó, gentlemantíke eszme lepett meg, ugyanis, hogy a szerencsétlen leánynak kifényesítsem, addig mig felébred, a cipőjét . . . Csendesen nyitva az ajtót, lábujjhegyen stb., mind megannyi csodálni méltó látványosság ! Ebben mindenki gyönyörködhetik. Dobsinára váltunk jegyet s ott bármely turista kompániához csatlakozunk s neki megyünk a hegyeknek, a fő az, hogy a rucksack elemózsiával )tele legyen, mert ott az ember még a vasszöget is megemészti 1 Turistatanyá ottan utón, útfélen van. Dobsinán a polg. iskolában 30 turista számára van hely, ahol egy éjjeli szállásért 20 fillért fizet egy-egy turista. — Ha pedig belépünk a Gömöri Turista Egyletbe, akkor pláné kedvezményekben ré- szesülnük a vasutakon, fürdő és nyaralótelepeken, ugyannyira, hogy a legszerényebb fizetésű hivatalnok is megengedheti magának, hogy mint turista e gyönyörű vidéket bejárhassa. S ha azt egyszer valaki megtette, oda fogja őtet a vidék máskor, — úgyszólván minden évben — vonzani! A tehetős turista vendéglőbe száll, a vendéglők pedig ott sem drágák, mert tarifa szerint mérik az ételeket és italokat. Turisták azonban a társadalom minden osztályából kerülnek ki; vannak: diákok, hivatalnokok, földbirtokosok, ügyvédek, tanárok, tanítók, szóval minden rétegéből az értelmiségnek, kik egymásközt patriarchális életet élnek, nemcsak a turistatanyákon, hanem a testet edző kirándulásoknál is. A turista egyletbe belépők egyelőre jelentsék azt be: Dr. Pósch József polgármester urnái Gö- mür, Rozsnyón, ahonnan majd kimerítő felvilágosítást fognak kapni. * * * Végül az alföldi vagyonos úri osztályhoz van még egy szavam ! Napfény, ózondus levegő és kristálytiszta forrásvíz a modern közegészségügy minden törekvése a betegségek e három esküdt ellensége körül forog. Ezt érezni és élvezni fogja e hármas természeti hatas gyönyörűségeit, aki Csuntaván, Dobsináról éjszakra fekvő hegyen nyaralót épített magának 1 Csun- tava tengerszinfeletti magassága 1111*5 m. Tátrafürednél 105 méterrel magasabb. Évi középhőmérséklete 3'8 C°. Budapest 10‘3 C°. és Fiume 13T C°. Julius havi- középmérséklete Csuntaváé 15'4 C°. Budamentem be ... és a rémülettől, a bámulattól, az ijedségtől sóbálványként állottam. Az ágy üres volt, a siffonok feltörve, a szomszéd szoba nyitva és a midőn, mint az őrült végig nyargaltam a szobákon, akkor jöttem arra a rettenetes valóra, hogy a sorsüldözött ártatlan teremtés a szó szoros értelmében kifosztott, megrabolt . . . Az utcára fekvő és nyitva hagyott ablak mindent megmagyarázott ... de a végső döfést adta meg az a levél, amelyet van szerencsém felolvasni: „Tisztelt Jótevő Ur 1 Mély köszönet vendégszeretetéért s talán nem is veszi rossz néven, hogy inkognito távozom s némi emléket magammal viszek. Ne üldözzön, mert az irás mondja, hogy akik üldözik a szerencsétleneket e földön, üldöztetni fognak a jövendő világban. Egy sorsüldözött nő.“ Rögtön megtettem a lépéseket, mozgósítottam a csend- és rendőrséget mindeddig hiába 1 Jótéteményem jutalma, mintegy 3000 korona kár, de mit bánom én azt, sokkal nagyobb veszteség, sokkal nagyobb fájdalom drága nőm elvesztése . . . Biró úr ítéljen, én ártatlan vagyok 1 — Felperes: (arcán kétség, remény, majd ellágyulás) Tamás, Tamás . . . Tudod, hogy én Tamás vagyok abban, hogy az úgy történt, amint te elmondottad ? pesté 23-8 C°. és Fiuméé 23'5 C°. E összehasonlító hőmérsékleti adatokból világosan látható, hogy aki meneküln akar a nyár kiállhatatlan forrósága elől, még a kánikulában is kellemes hűvösséget talál Csuntaván. Felemlítem azt is, hogy Dobsina városa nyaraló építésre bárkinek ingyen ád telket, potom áron az övedző fenyvesekből épületfát és más építő anyagot, úgy, hogy a legszebb nyaraló nem kerülhet többe pár ezer koronánál, Eddig tudtommal Halasi Jenő a dobsinai polgári iskolai igazgaiónak vám ott nyaralója s aki a mondottak feletti akar meggyőződést szerezni, az ránduljom Dobsinára s onnan Csuntavára, a csárdában jó ellátásban fog részesülni. Aki tehát Dobsinán, illetőlőg Csuntaván, esetleg más helyen szándékozna a dobsinai határom nyaralót építeni (Dobsina ügyes építészekkel is rendelkezik) az dr. Csernák Sándon polgármester úrhoz Dobsinára forduljon. Én pedig morális kötelességemet végezve, nem sajnálva sem időt, sem anyagi áldozatot, e sorok terjesztését kérve, viszont! látásra Csuntaván, hazafias tisztelettel: Gotthárd Sámuel! tanító. ti ÍREK. — Polgármesterünk szabadságon. Vimr mer Imre polgármester hétfőn kezdte meg két hétre terjedő szabadságát, melyet vés jénél, Kiskéren tölt el. Távolléte alatt s polgármesteri teendőket Hoffmann Ferem polgármester-helyettes látja el. — A pozsonyi hadtestparancsnok várót SUnkban. Báró Winzor Antal táborszen nagy, a pozsonyi V-ik hadtest par rancsnoka, Fabinyi Lajos táborkari tőnöL kíséretében hétfőn délben az itteni katonás csapatok megszemlélésére városunkba én kezett. A hadtestparancsnok a Fürdd szállodába szállt, ahol a tiszteletére zenes szóval kivonult diszszázad fogadta. A hadtestparancsnok tiszteletére a tiszti éű: kezdében diszebéd, a Fürdő vendéglőben pedig hangverseny volt. — Iskolatársak negyven éves találkoo ZÓja. Azok, akik 1869. évben a ^helybes főgimnáziumban tettek érettségi vizsgál® tot, julius 6-án találkozóra gyűlnek egybe városunkban. Az iskolatársak közül meg jelenésüket a találkozóra, eddig a követi kezők Ígérték meg: Benes János kir. töte vényszéki hivatalnok Pozsonyban. D:( Berényi Gyula orvos Esztergomban. Biti! esik Pál főszolgabíró Pozsonyban. Bin Zsigmond a pesti hazai első takarékpénztá: gazgatósági tagja Budapesten. Bobóczlöí József ügyvéd Nagytapolcsányban. Donátb Szilárd ügyvéd Nagymaroson. Flock Jakaß plébános Bakán (Pozsonyin.). Gisztl Gézs kir. telekkönyvvezető Pozsonyban. HofT mann Ferenc városi pénzügyi tanácsnoo Esztergomban. Kolosváry Gyula rendőiö tanácsos Budapest. Krajcsovics Lajoj nyitrai püspöki urad. intéző P.-Vogyeráoé László István kanonok-plébános Istene segíts (Bukovina). Leimeter János lesi kész Budapest. Lőrinc János pap növeldei alkormányzó Esztergomban. Mai gos Sándor kir. ítélőtáblái biró Esztee gomban. Magurányi József főkáptalaBB ügyész Esztergomban. Marczis Gyula ks>J nonok Nagyszombatban. Martincsek Jánör cimz. kanonok, plébános Kistapolcsánu (Barsm.) Mattyasóvszky Kálmán takaréHs pénztári ügyész Esztergomban. Mérői Lajos ügyvéd, országgyűlési képviseb Nyitra, Mészáros Károly polgármesttk Pápa. Mihalovics Ferenc esperes-plébánor Győr-Bácsa. Molnár János praelatus, apáik kanonok Budapest. Niedermann Józsié; nyug. rendőrkapitány Esztergomban. Par.1 kovics Viktor esperes-plébános Gúttf Pohlenc Alajos bankhivatalnok Székesfűs hérvár. Pongrác Jenő kúriai biró Bpeatö
