Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 47. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. /909. junius 10. zatát, az istentelen áramlatok ellen való küzdelmüket taglalta. A pápaság ügyének nyílt szolgálatot tett azon főrendiházi be- szédében, melyben a megtámadott Agliardi nunciust védelmezve, egyben védte s történelmi adatokkal bizonyította, hogy a Szentszéknek nemcsak hazánkban, hanem bármely más katholikus államban joga van a katholikusok hit- és erkölcsi világát irányítani. Százados jogokon alapul ez s e jogot még soha senki sem vonta kétségbe. Célzással az egyházpolitika utján keresztül vitt állapotokra, a Szent-István- Társuíat 1897-iki közgyűlésén az „általános államosítás“ tana ellen foglalt állást. Az államnak az egyháztól való szepara- tisztikus törekvéseiről szólt s mint állambontó áramlatot mutatta be azon politikai tant, hogy az állam immár nagykorú s legyen semleges vagy közönyös minden vallás irányában. Ezt keresztülvihetetlen- nek tartja, mert azok az államférfiak is, akik hangoztatják, maguk is oly gátakkal kénytelenek találkozni, melyeket elsősorban maga a vallás az ő hatalmával, majd a műveltség, majd a civilizáció konzervativizmusa, majd pedig az állami szuve- rénitás állít fel. A társadalom égő sebeit az állam általános államosító elveiben látja, ami mint politikai naturalizmus leik1 és vallás-erkölcsi életétől fosztja meg a társadalmat, melynek pedig nem lehet más jelszava, mint: „Vissza kell térnünk az Istenhez 1“ A magyar kereszténység kilencszázados jubileumának szentelte a szent-István-tár- sulati igoo-iki ünnepi beszédét. Párhuzamba állította a kereszténység előtti s utáni magyart, Atillát, Isten ostorát s Istvánt, Krisztus apostolát. Feltárta a 900 év eredményét, foglalatját azon törvényeknek, egyházi, politikai s társadalmi intézményeknek, melyek úgy az egyén, mint a nemzet jogait megállapítják, kötelmeit szabályozzák, jólétét előmozdítják. Rámutatott a kilenc század bátor harcosaira, „kik a hazát védik, kik a haza sorsát vezérlik, kik a haza földjét művelik.“ A nemzeti viszályoktól szent Pál apostollal óvja nemzetét: „Ha egymást marjátok, vigyázzatok, hogy egymást föl ne emész- szétek.“ Gyönyörű s megható az esztergomi bazilikában 1894-ben halottak estéjén tartott beszéd. Tárgya az emberi dicsőség és hiúság hiábavalósága. Az embernek pornak ne álljon útjában a levél. Szép, feltűnő virágra, avagy illatra nincs szükségük, mert a csipős északi szél nem áll meg száguldtában, hogy bámulja szépségüket. De amelyek a bogarak figyelmére szorulnak, azoknak van is ragyogó szirmuk édes illatuk, hogy azt felkeltsék, mézük, hogy megjutalmazzák. De nem csak ezen, a költői módon, t. i. a lenge szellő szárnyain suttogva vallanak egymásnak szerelmet a virágok, hanem a viz utján is, midőn a lehulló virágport hullámain a nővirágokhoz juttatja. A szerelmi idény nagyon különböző, némely virágnál néhány óra, másoknál hosszabb vagy rövidebb idő. Minél kevesebb azonban az idő, annál nagyobb az igyekezet, hogy céljukat ennek ellenére is elérjék. Hogy a növények élete tényleg hasonlít az emberekéhez, bizonyítja az a tünemény, amely szerint köztük is vannak, akik csak egyszer és utoljára szeretnek. Elénk példája ennek az amerikai Agave, amely csak egyszer virágzik és ha magvait meghozta, elhal maga a növény is. Vannak viszont olyanok, amelyek századokon keresztül minden tavasszal meg- megujuló szerelmi életet élnek, minden évben virágzanak, gyümölcsöt és magvakat teremnek. Mindezekből láthatjuk, hogy f" ‘őbaja, hogy folyton magával foglalkozik s az önszeretet feledteti Isten szeretetét. Megkapó a hasonlat, ahogy szüleivel, az utolsó órától való félelemmel, a kegyelemteljes halállal, a síron túli élettel, a holtakért való imával foglalkozik. A budapesti katholikus körnek (1891.) adott válasza a prímások hivatását kör- vonalozta a kettős esküből kifolyólag, melyet a pápának s a királynak tett. Esküje kétágú mérlegének' egyik csészéje egyháza, a másika hazája érdekeit tartalmazza. Egyik serpenyőbe se dobhat szemernyi hűtlenséget. Lippay, Széchenyi, Eszterházy, Csáky, Batthyányi prímások Útmutatói Bár nem téveszti szem elől, hogy politikai s egyházi viszonyaink átalakultak, épen a parlamenti felelős kormányrendszerből folyó egyenlőség s viszonosság alapján igényli egyháza számára a cuique suum elvét megvalósítani. A III. Béla király hamvai felett tartott templomi gyászbeszédében (1898.) amig egyrészt hódol a nagy király keresztény törvénykezésének, másrészt elmélyed a halál törvényének fejtegetésébe. Dacára, hogy minden enyészetnek indul, nem semmisül meg bennünk a lélek, melyért élünk s amelynek jövőjét megtudjuk, ha lelkiismeretünkbe, életünk eme nagy könyvébe tekintünk. Szilveszter esti allokuciói közül az egyikben a boldogság kereséséről elmélkedik, arról, amit a világ s amit a kereszténység keres ; a másikban pedig az Istennek tartozó sáfárkodásunkról, arról a hűtelen- ségről és tusakodásról, mely keblünket az üdvösségre megrontja. A választások kúriai bíráskodásáról szóló törvényjavaslat főrendiházi tárgyalásánál (1899.), a katholikus papságra nézve sérelmes szakaszoknál rámutatott azon tényre, hogy hasonló pontokat másutt forradalmak hoztak létre, ami nálunk nincs. Cáfolta a törvényjavaslat indokolásában idézett angol és olasz választási törvényt, mely lelkészekről nem szól s azért különbözik a magyar törvényjavaslat eseteitől. Utalt francia, porosz példákra, hogy a papokra vonatkozó hasonló intézkedés a választások tisztaságát sehol se biztosította. A választások tisztaságára nézve experi- mentálás gyanánt inkább a választókerületek decentralizálását s a titkos választást ajánlja; egyben kirívó anachronizmusnak ítéli, hogy a jogot, békét s igazságot hirdető Széli-kormány alatt ilyen, a papságot a növényeknek épen úgy van a saját viszonyaikhoz mért szivviláguk, mint az embereknek, úgy, hogy a hasonlat többoldalú. így megtaláljuk a növényeknél is azt a természeti törvényt, amely az emberi társadalomban is érvényes, hogy t. i. a legközelebbi rokonoknak nem szabad házasságra lepniük. Mesterséges kísérletek alapján ugyanis belátták azt, hogy az idegen virágporral megtermékenyített növények több és jobb magvakat teremnek és szebb utódokat hoznak létre, mint azok, amelyek saját poraikat használják fel. Van továbbá még egy dolog, amelynek alapján a növények szerelmi dolgaikban hasonlítanak az emberekhez, vagyis helyesebben az emberi társadalomhoz, t. i. náluk is feltalálható a vén leányok tisztes kara. Különösen messze vidékekről, idegen klíma alól behozott olyan fajoknál van meg ez, amelyeknek egyedei némileg el vannak különülve és ha csak az egyik nemet hozták be, az természetesen meddő marad és sivár, unalmas egyedüllétben éli le életét. Dr Horváth Károly. igazságtalanul sújtó, a lelkiismeret jogaiba beavatkozó törvény keletkezhetik. A polgári házasság második főrendiházi tárgyalásánál (1894. junius 21.), amikor négy szavazattöbbséggel megszavazták a javaslatot, volt Vaszary Kolosnak, mint törvényhozónak a legkritikusabb, de egyben a legfelemelőbb a helyzete. A püspöki kar nevében oda kellett hatnia, hogy a már elfogadott javaslaton a részletes tárgyalás folyamán a főrendiház enyhítsen s a katholikus elvi álláspontnak a végrehajtásban valamelyes engedményt tegyen. Az egyes szakaszoknál ő vezette a vitát. Ahol csak lehetett, mindegyik szakasznál nyújtott be módosítást, de a többség, Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter merev magatartásának befolyása alatt, az eredeti szöveg mellett döntött. Ezen főrendiházi szereplése volt Vaszary Kolosnak legmeghatóbb törvényhozói aktusa. A magyar katholikus egyház történetében mindenkor fölemelő lesz azon küzdelem, melyet súlyos s nehéz helyzetében az egyház igaz elveiért a törvény- hozás színe előtt kifejtett. Föltüntette a kötelmek felelősségének lelkiismeretes öntudatát. Önérzetes felindulással beszélt e szomorú napokban, sőt nemes tűzzel is eltelt anélkül, hogy az alkalomhoz mért méltóságteljes nyugalomról megfeledkezett volna. Az előadottak alapján, ha elmélkedünk Vaszary Kolos beszédei fölött, meggyőződhetünk, hogy a magyar szónok-iroda lomnak katholikus és hazafias elvek magaslatán álló történeti nagy alakja. (Vége). HÍREK. Űrnapja a belvárosban, a belvárosi plébánia templomban ma tartják meg az úrnapi körmenetet. A szertartások reggeli 8 órakor kezdődnek és azokat Mátéffy Viktor plébános végezi. A szertartáson a hatóságok képviselői és a tanintézetek testületileg vesznek részt. A diszőrséget a 26 ik gyalog ezred adja. — Polgármesterünk Budapesten. Vimmer Imre polgármester hivatalos ügyben pár napi tartózkodásra tegnap Budapestre utazott. — Adomány. Az Esztergomi Szettamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör házalapja javára újabban Gróf Zichy Gyula pécsi püspök 25 kor., Berger Márk pozsonyi kanonok 20 kor., Magurányi József főkáptalani ügyész 20 kor., Philipp Konrád könyvkereskedő 20 kor., dr. Balits Antal győri apátkanonok 10 kor, Pelczer Lipót esperes plébános Keméndről 10 kor., Mla- doniczky Ignác győri kanonok 5 kor., Brenner József füszerkereskedő 5 kor., Bargel Mihály vaskereskedő 5 kor., Weisz Ferenc nagyszombati kanonok 3 kor., dr. Gönczy Béla kórházigazgató főorvos 2 koronát adományoztak. Az utóbbi kimutatással együtt 1842 korona van jegyezve a házalap javára. — Melyik gyógytár van nyitva? Ma d. u. 2 órától egyedül Kerschbaummayer Károly Kossuth Lajos utcai gyögy- tára lesz nyitva, mig a többi zárva lesz. — Kovácspatakból a Máv. altisztek országos otthona a napokban külön vonattal kirándulást rendezett Kovácspatakba, melyben mintegy 1200-an vettek részt. A kirándulók a legnagyobb elismeréssel szólották' arról a kiszolgálásról, melyben az új bérlők, Perén)'i és Kasper részéről találkoztak. Az EHE. mulatsága. Az Esztergomi Hajós Egyesület tegnap tartotta nyári mulatságát a Kovácspataknál. A mulatság igen szépen sikerült. A fővárosból is számos hajós egylet képviseltette magát és igy a táncosokban nem volt hiány. A tánc 7 órakor vette kezdetét és a késő éjféli órákban ért véget. A mulatságon jelenvoltak névsorát legközelebbi számunkban közöljük. — Az érettségi vizsgálatok eredménye a főgimnáziumban Jelesen érettek lettek Ackermann Kálmán, Bárdos István, Felben Gyula, Halász Pál, Hamvas Endre, Hor váth József, Kákosy István, Kálmán György Meszlényi Zoltán, Novinszky Alajos, Sala mon Ferenc, Sándor József, Schleifer Ervin, Tapolcsányi Károly és Tábor Páll Jól érettek: Czistler István, Éliás Istvánt Forgách Balázs gróf, Gamauf Lászlói Győri Vilmos, Havrán Károly, Hortovány Ödön, Katula Antal, Kemény Józsefi Kosztka József, Nagy István, Salkovszky Imre, Simor Antal, Szalay Mátyás ér Újvári József. Érettek: Farkas Gergely Hlupik Cirill, Leiner Mihály, Lévay Zoltánt Maros Antal, Petrek József, Scheibe: Győző, Stovicsek Béla és Vanek Ambrus — Iskolai ünnepély munkakiállitássall Az esztergom városi iparostanonciskoM fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából e hó 20-án, vasárnap tanom és segéd munkakiállitással kapcsolatosan iskolai ünnepéit tart. Kezdete reggel t órakor. I. Az ipariskolai tanuló ifjúság Deák Ferenc utcai iskola helyiségből hát romnegyed 9 órakor zászlók alatt testül© tileg vonul a város kegyúri templomába ünnepélyes „Te Deum“-mal tartandó szeri misére. Mise alatt az ifjúság köréből szeri vezett dalárda énekel. II. Testületi felvo nulás az ipartestület székházába, hol ar ünnepély és kiállítás tartatik. — Ünnep sorozat: 1. Szózat. 2. Ünnepi beszéo Mondja : dr. Földvárv István, iparhatóság biztos. 3. Jubileumi óda. Irta: Szalaf Mátyás r. k. hittanhallgató, szavalja: To rnasek Béla iparos tanuló. 4. Az intéze: 25 éves története. Irta és felolvassam Maros Antal igazgató. 5. Tatárcsel. Irtáé dr. Földváry István, szavalja: Heténvi Nándor iparos tanuló. 6. Dóczy Ferem ipartestületi elnök megnyitja a kiállításé 7. A jutalomdijak kiosztása. 8. Köszönés nyilvánítás az ifjúság részéről. Mondjam Német Alajos iparostanuló. 9. Ipartestü let elismerését tolmácsolja : Mészár® József alelnök. 10. Himnusz. III. Kiállítás megtekintése. IV. Este 8 órakor szinielő adás az ifjúsági könyvtár javára a Katit Legényegyesület nagytermében. Szinn kerül : Az örökség. Vígjáték 3 felvonást ban, az iparos életből, Norrenberg P. utáru SEEMÉLYEK : Békés Adám ) fivérek, cipész- Hetényi N. gépi. tí Békés Ferenc l segédek Szumper F. szabód Levélhordó ...............................Kerle J. szabó t. . P olgármester..........................Virág Gy. szabó :« B iró.........................................Török I. szabó t. .. J egyző....................................Polusin J. szabó tt Ü gyéd.........................................Asztalos A. lakatoar Súgó : Hofbauer Vilmos puskaműves tanuló. Helyárak : Ülőhely az első három sorban 2 kor. További sorokban 1 kor. Állóhels 50 fii. Jegyek előzetesen kaphatók . Királé Mór és Pelczmann László ipartestül©! elöljárósági tagok üzletében. Felülfizetésie két köszönettel fogad és hírlapikig nyu.su táz a rendezőség. Szinielőadás után táró az iparostanuló ifjúság kivételével. — Az Esztergomi Kereskedő Ifjak ÖiC képző Egyesületének június hó 6-án r házalap javára Kovácspataknál rendfc zett tavaszi mulatsága alkalmából feliül fizetlek: Reviczky Elemér 12 kor., Fr©-| Ferenc 10 kor, Schönbeck Imre 8'55’ kor., Brenner József, Jalkóczy István 8 — kor., Brutsy János 5 kor., özv. ReviczkL Gáborné 4 kor., Brilli Gyula, Kollár P9 tér, Vimmer Imre 3—3 kor., özv. Hal czegh Lajosné 2‘80 kor , Widder Testvv rek 2'50 kor., Ducks Gyula, Horváth FIT rián, Laiszky János, Szekeres Gábor, TT István, Uhlárik János, özv. Schwarcz Jl. nőné, Vogl Vilmos 2—2 kor., SchweitZvV Vilmos 1'S0 kor., Blumenthál Adolf 1W kor., Hirschorn Nándor 1 '20 kor., özxi
