Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 34. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. április 29. új irányokat és vívmányokat, amelyek létesítése jelentékenyebb anyagi áldozatot is igényel. A múlt évtized közepén mégis sikerült meleg lelkű tudósunknak, a hazai tüdővész elleni mozgalom úttörőjének, dr. Korányi Frigyesnek tudományos érvelésével és szívhez szóló ékesszó' lásával megindítani és szilárd alapra helyezni a tüdővészellenes mozgalmat. Az ő fáradhatatlan agitációjá- nak eredménye a tüdővész ellenes küzdelem vezérlő Erzsébet Királyné Szanatórium Egyesület megalakulása, mely egyesület csakhamar létesítette a felejthetetlen Királynénkról elnevezett első hazai tüdőbeteg szanatóriumot. Ennek a szanatóriumnak nemcsak az a rendeltetése, hogy gyógyítsa betegeit, hanem egyszersmind mintaintézet is, amely a tudomány minden vívmányával felszerelve a külföld elismerését is kiérdemelte. Esztergom vármegye selyemtenyésztése 1908. évben. ) A vármegye selyemtenyésztése já- rásonkint és községenkint 1908. évben. Esztergomi járás. Esztergomi járásban 1908. évben 4 községben közterületeken és közutak mellett volt: *) Felkérés folytán, a selyemtenyésztés emelése érdekében közöljük a földmivelésügyi minisztériumhoz tett évi jelentésből a megyénkre vonatkozó adatokat. A szerk. — De szép ez a hely. Elindul a gyaloguton. A kíváncsiság hozta ide, hogy hová vezethet a nyomás? Ki járhat ide a nád közé? S vájjon mi hozza ide? A kunyhó előtt megáll. Szem- lélgeti. Ah, bizonyosan valaki kacsákra szokott itt lesni. — De ki lehet az ? Kíváncsian néz körül. Nem lát senkit. Elindul végig a tó partján. Meg-megáll. Nézegeti magát a viz tükrében. Milyen szép ő. Gazdag is. Jónak is tudja magát. S az az ember mégis mást vett el. Pedig tudta, hogy ő szereti . . . Suhint egyet a korbáccsal, mintha ezt a gondolatot akarná elzavarni. De hiába, csak visszatér az újra. Két év óta mindig ez üldözi . . . Fejét lehorgasztva megy tovább. Megáll. Épen amellett a fűzfa bokor mellett. Bámul hol a tóba, hol a semmiségbe. Nehéz gondolatai lehetnek ; mert össze-ösz- szehuzódik a szemöldöke. Most meg köny csillan meg a szemében. Kitörli: — „Ej, bolondság. Azt szerette, hát elvette. Boldog vele. Már gyermekük is van. Mit álmodozom én még most is róla." — Suhint egyet, aztán elindul tovább. A bokor mellett lép el. Sikoltással ugrik vissza, aztán ijedten áll meg. A kitől megijedt, felemelkedik, s bágyadt hangon szólítja; — Ne ijedjen meg, Kata nagysád, én vagyok itt. Most ijedt meg csak igazán Kata. Merev szemekkel bámult egy darabig Erőssre. Aztán szégyenkezve sütötte le szemét . . . Kicsordult a könnye ... Ez az ember meghallotta az ő szavait ... Az az ember pedig nézett rá szomo. ruan. Nem tudott szólni. Nem is akart.., Ott állott előtte szelíd, jóságos feleség e a nyakába csimpaszkodott mosolygós kis gyermeke. S ő azokon keresztül nézte, nézte azt a könnyes arcot . . . Kata felemelte a pilláit. Ránézett Erősre, lombszedésre alkalmas szederfa 105. lombszedésre nem alkalmas szederfa 90. A selyemtenyésztők 105 darab lombszedésre alkalmas szederfát használtak. Egy tenyésztőre átlag 8 darab szederfa jutott. Tényleg 12 család vállalt selymérpetét. 142 kilogram gubót termelt és 307 koronát keresett. Egy tenyésztőnek átlagos keresete 25 koronát tett ki. Legtöbb keresete Bitvay István süttői lakosnak volt, ki 59 koronát kapott a gubóért. A selyemtenyésztés megkezdése óta 4036 koronát Űzettünk ki a járásban. Szederfatenyésztés: 1908-ban a járás községeinek és a községekben lakó magánfeleknek 7900 drb. 2—3 éves szederfacsemetét osztottunk ki. Mostanáig pedig 1852 drb kiültetésre alkalmas szederfa és 74.830 darab 2—3 éves szederfacsemete lett kiosztva a járásban. Az idén a községi faiskolákból utcákra, közterekre és közutak mellé kiültettek 1.254 darab szederfát. Epöl községben 1908. évben közterületeken és közutak mellett volt: lombszedésre alkalmas szederfa 25, lombszedésie nem alkalmas szederfa 80. A selyemtenyésztők 25 drb. lomb^ke- désre alkalmas szederfát használtak. Egy tenyésztőre átlag 5 drb. szederfa jutott. Tényleg 5 család vállalt selymérpetét ; 39 kilogramm gubót termelt és 85 koronát keresett. Egy tenyésztőnek átlagos keresete 17 koronát tett ki. Legtöbb keresete Serfőző Bálint tenyésztőnek volt, ki 37 koronát kapott a gubóért. A selyemtenyésztés megkezdése óta 192 koronát fizettünk ki a községben. Szederfatenyésztés: 1908-ban a községnek és a községben lakó magánfeleknek 3000 drb 2—3 éves szederfacsemetét osztottunk ki. Mostanáig pedig 5.100 drb 2—3 éves szederfacsemete lett kiosztva a községben. mintha szólni akart volna. Mintha vallomást akart volna tenni; mintha könyörögni akart volna De újra elöntötte a köny. Hirtelen megfordult, s gyors léptekkel tűnt el a nádas között. Erőss szótlanul nézett utána. Majd sietve követte nagyokat kiáltva : — Kata kisasszony! Katuska, megálljon, nem jó helyen megy. Elmerül a mocsárba. Várjon, majd kivezetem. Utána szaladt. Mire utolérte már térdig bele volt süppedve az iszapba. Átnyalá- bolta a hóna alatt, úgy emelte ki. Apró kis cipellői tele voltak sárral, vízzel. A ruhája is csupa sár volt. Erőss kézen fogva vezette vissza a gyepre, hogy újra bele ne csússzon a vízbe. Ott füvei letö- rülgette a cipőit is, a ruháit is. Aztán vezette keresztül a nádason. Nem szólt egyik sem egy szót sem. Ahol egy kicsit nagyobbat kellett lépni egyik zsom- békról a másikra, Erőss megfogta Kata kezét, úgy segítette át. A keze reszketett. Néha egy kicsit jobban meglódult, úgy, hogy Erőssnek kellett feltartani, hogy a zsombékon túl a viz be ne szaladjon. Ilyenkor úgy vette észre Erőss, hogy egész testében remeg. Még jobban szorította meg kezét, hogy el ne csússzon. Kiértek a nád közül. A ló egy bokorhoz volt megkötve. Odavezette Katát. Elol- dozta a kantárt. Felsegítette a nyeregbe. De amint a kengyelbe lépett, a lába megcsúszott, s visszaesett. Erőss a két karjával tartotta fel s a mint oda hullott a karjaiba, átszoritotta megcsókolta. Kata visszahajtotta a nyakát, úgy tűrte a csókot. Aztán hirtelen felugrott a lóra, rásuhintott, s elvágtatott. Csak a mikor már a cserjés mellett volt, akkor lassította a vágtatást, onnan nézett vissza. A csók ott égett az ajkán. De égette a lelkét is. Úgy érezte magát, mint aki gyilA faiskolának állapota a járási faiskolafelügyelő szerint jó. Ez Kégly Józsefnek köszönhető. Az idén a községi faiskolából utcákra, közterekre és közutak mellé kiültettek 36 darab szederfát. Utcákon és köztereken még 100 darab szederfa helyezhető el. Suttá községben 1908. évben a magántulajdonban levő szederfák használása mellett 1 család vállalt selymérpetét, 27 kilogramm gubót termelt és 59 koronát keresett. Ezen tenyésztő neve: Bitvay István. A selyemtenyésztés megkezdése óta 182 koronát fizettünk ki a községben. Szederfatenyésztés : A községnek és a községben lakó magánfeleknek mostanáig 500 drb. 2—3 éves szederfacsemete lett kiosztva. A faiskolának állapota a járási faiskola felügyelő szerint igen jó. De a szederfa- tenyésztésre nem fektetnek kellő súlyt. Csemeték beszerzése sürgősen szükséges. Az idén a községi faiskolából utcákra, közterekre és közutak mellé kiültettek 184 drb. szederfát, amiért köszönetünket nyilvánítjuk. Ezen község nem volt selyemtenyésztési felügyelőségi kerületbe beosztva. Az illető tenyésztő a selymérpetét közvetlenül a központból, Szekszárdról kapta és a termelt gubót a komáromi beváltó állomáshoz szállította be. Uny községben 1908. évben közterületeken és közutak mellett volt: lombszedésre alkalmas szederfa 80, lombszedésre nem alkalmas szederfa 110. A selyemtenyésztők 80 drb. lombszedésre alkalmas szederfát használtak. Egv tenyésztőre átlag 16 drb. szederfa jutott. Tényleg 5 család vállalt selymérpetét, 74 kilogramm gubót termelt és 159 koronát keresett. Egy tenyésztőnek átlagos keresete 31 koronát tett ki. Legtöbb keresete Faragó Gábor tekolt . . . Egy asszonynak az urát, egy gyermeknek az apját ölte meg. Érezte, hogy megölte ... Az a csók odakötötte őt ahhoz az emberhez, — s az ő hátrahajtott feje mély, betölthetetlen űrt vágott egy ember, — meg a felesége, s gyermeke között. Érezte, hogy igy van, s úgy égette az a csók az ajakát is, meg a lelkét is. Az ajkát vágyódólag, — a lelkét vádolva . . . Erőss Lajos meg ez alatt ott állt a nádas szélén mozdulatlanul. Nézte a vágtató lovast. Nézte, mig csak el nem tűnt a szeme elől. Utána bámult még azután is, mikor már nem látta. Érezte, hogy valamit elvitt tőle, amiért utána kell egyszer mennie . . . Aztán elindult haza. Két pacsirta lebegett felette. Az anya meg a fiókája. Énekelt mind a kettő. Bizonyosan tanította csicseregni az anya magzatát. Egy harmadik is felröppent hozzájuk. Odaszállt egészen közel. A másik kettő közrefogja, úgy csicseregnek neki. Bizonyosan a him pacsirta : — az apa. De ni, egy hirtelen lebbenéssel ott hagyta őket, — s lesuhant a búza közé. Erőss Lajos megrázkódott. Talán azt a két pacsirtát sajnálta meg, hogy olyan hidegen ott hagyta őket az a harmadik, — vagy talán a saját gondolata rázkód- tatta meg? Gyorsított léptekkel sietett tovább : — haza felé. Kis gyermeke az ajtó előtt játszott. A hogy őt meglátta, repesve nyújtotta feléje apró kezecskéit, A felesége is épen akkor lépett ki az ajtón. Mosolyogva nyújtotta csókra a száját. A kis gyermeket felkapta s úgy az ölében tartva ölelte át feleségét, erősen magához szorítva mind a kettőt, mintha valami kisértet elől akarná magát elfedezni. nyésztőnek volt, ki 55 koronát kapott a gubóért. A selyemtenyésztés megkezdése óta 978 koronát fizettünk a községben. Szederfatenyésztés : 1908-ban a községnek és a községben lakó magánfeleknek 1.000 drb. 2—3 éves szederfacsemetét osztottunk ki. Mostanáig pedig 3.710 drb. 2—3 éves szederfacsemete lett kiosztva a községben. A belső faiskola nincs bekerítve. Utcákon és köztereken még 40 darab szederfa helyezhető el. Város. Esztergom városban 1908. évben közterületeken és közutak mellett volt: lombszedésre alkalmas szederfa 45. lombszedésre nem alkalmas szederfa 1.156. A selyemtenyésztők 40 darab lombszedésre alkalmas szederfát használtak. Egy tenyésztőre átlag 6 darab szederfa jutott. Tényleg 8 család vállalt selymérpetét. Ezek közül 6 család 126 kilogramm gubót termelt és 246 koronát keresett. Egy tenyésztőnek átlagos keresete 41 koronát tett ki. Legtöbb keresete Simony Sándor tenyésztőnek volt, ki 76 koronát kapott a gubóért. Gondatlanság miatt 2 család nem hozott gubót. A selyemtenyésztés megkezdése óta * j 3.116 koronát fizettünk ki a városban. Szederfatenyésztés : 1908-ban a város- - nak és a városban lakó magánfeleknek 3 300 darab kiültetésre alkalmas szederfát í osztottunk ki. Mostanáig pedig 991 darab c kiültetésre alkalmas szederfa és 89.150 C darab 2—3 éves szederfacsemete lett ki osztva a városban. A faiskolának állapota a járási faiskola- - felügyelő szerint jó. A Utcákon és köztereken még 700 darab c szederfa helyezhető el. Pályázat. Az Erzsébet királyné ösztöndíj alapra. — Kereskedők figyelmébe. — A győri kereskedelmi és iparkamarai kereskedelmi társulatunknak is megkül-I. dötte az alábbi pályázati hirdetményt, me—s lyet tekintettel közérdekű voltára, a tár--i sulat felkérésére közlünk. A hirdetményy igy szól: A kereskedelemügyi m. kir. miniszterbe az Erzsébet királyné ösztöndíjalap 1909ÍG évi kamataiból négy egyenként 25000» korona értékű ösztöndíjra a kereskedelmiin és iparkamarák útján nyilvános pályáza-fi tot hirdetett. A pályázat feltételei a következők : 1. Az ösztöndíjak bármelyikének elnye-s rése iránt oly magyar honosságú fiatalabtíd kereskedők folyamodhatnak, kik keleti keres-e; kedelmi akadémiai tanulmányaiknak legakj lábbjó eredménnyel történt elvégzése utánié legalább három évig gyakorlati kereskedelmim téren működtek és e mellett igazolják, hogfg a tanulmányozandó terület nyelvviszonyaim ban járatosak. Az ösztöndíjak odaítélésébe nél csak oly egyének jöhetnek tekintetbesd akik katonai szolgálatukat már teljesítette ték, vagy az alól végérvényesen felmenne tettek ; a katonai szolgálatban töltött idflbt a gyakorlati működés idejébe be neme tudható és általában csakis a tényleges^ kereskedelmi gyakorlatban töltött idő vöv hető számba. 2. A pályanyertes valamely szabadod: választandó és a pályázati folyamodványon ban megemlítendő jelentékenyebb külfölóK városban vagy kikötőben, mely nagy terns; gerentúli kivitellel bir, tartozik legalábdé egy évet tölteni úgy, hogy ott valamellor nagyobb kiviteli cégnél állandó alkalmai!; zást nyerjen, a kiviteli viszonyokat és
