Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 26. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. április 1. lantásra tűnnek íöl viszonyainkhoz képest nagyoknak. Ami különösen az állami segélynek szükséges ösz- szegét illeti, ez csak látszólagosan ily nagy áldozat az állam részéről. Mert az összes állami kedvézmé- nyek és segélyek, eltekintve attól, hogy a legkülönbözőbb alakban oszlanak meg az ország lakossága közt, emelve ennek gazdasági forgalmát, legfőkepen fogyasztási adók alakjában jórészt ismét visszakerülnek az állampénztárba, — megteszik sokfele jótékony hatásukat, a nélkül, hogy az államkincstárnak valóságban nagy áldozatába kerülnének. Közelebbről bírálva pedig a magánvállalkozás kérdését úgy találjuk, hogy erős akarattal nem lehetetlen ezt az álmot tiz éven belül megvalósítani, föltéve persze, hogy hazánk nagybirtokosai — elsősorban a holtkéz — elég érzékkel fog bírni az iparpártolásnak gazdasági és hazafias jelentősége iránt. Mert ha Ausztriában és a Nemetbirodalomban össze tudták kötni az uradalmak birtokosai ezt a két szempontot, miért ne tehetnék ezt nálunk is, különösen, amikor köztudomású, hogy az iparvállalatok évről-évre nagyobb jövedelmet biztosítanak főképen azoknak, akiknek módjukban van nyersterményeiket a helyszínén feldolgoztatni, ahelyett, hogy ezeket külföldre eladva, a belőlük készült és behozott iparcikkekért drága árakat fizessenek. Hangsúlyozzuk, hogy ezeket az iparvállalatokat lehetőleg magyar pénzen kellene megvalósítani, nemcsak azért, hogy hasznunk az őr- szagban maradjon és bennünket gazdagítson, hanem azért is, mert máris túlsókkal tartozunk a külföldnek és félő, hogy egy-egy újabb pénzválság, vagy a legújabb porosz és német államcimletek mintájára való külföldi kibocsátás, kapcsolatban ellenfeleink agitációjával, papírjaink tömeges visszaözönlése utján elviselhetetlen bajokat okozna egész gazdasági életünkben. A nagyobbszabásu iparfejlesztés előfeltételei közül a biztos és aránylag olcsó alapítási tőkén felül a forgó tőkének könnyebb megszeéjszakáknak a majszter úr vetett véget, még pedig olyan megrázó tragédia kisé- tében, melynek leírása megviselné a leg- századvégibb idegzetet is. A harmadik leány egyesíti nénjeinek minden szépségeit és minden csepp lázongó vérét. Él-hal a katonákért s gyakran kikel a mostoha sors ellen, hogy kadét udvarlónál magasabb sarzsiig még nem vihette. Különben elég naiv kis leány, ki az iskolában gyakran eldicsekszik, hogy a mamája szerint neki kék vér folyik az ereiben, amit aztán csodálkozva beszélnek el otthon a bakfisok a megdöbbent mamáknak, kik persze azonnal tisztába vannak a vér színe változásával, megemlékezve a Laky- ház daliás huszárkapitány barátjáról. A legkisebb leány Magduska, még nem esik számításba az udvarlók szempontjából. Neki csak a gavallérok „selejtje“ jut s legfeljebb mint páratlan ügyességű „Postillon d'amour“ nénjei szolgálatában kap fontosabb szerepkört. Hogy ezzel milyen morált szív fiatal leikébe, az már magától is érthető. A négy lánynak apja, anyja van, mégis árvábbak a legárvábbnál. Apjuk a század súlya alatt görnyed, anyjok pedig még most is bohó módra szeretne élni s igy csak veszedelmes versenytársként állanak útjában a viruló szép teremtések. rezheteset sem szabad kifelejtenünk. Számos gyár alakult volna már, még több virágoznék, ha törekvő és megbízható tulajdonosaik pénzintézeteinknél hitel dolgában olyan támogatást kaptak volna, mint amilyenben például a kereskedelem az áruhitelre nézve részesül. Egyike ez azoknak a problémáknak, amelyeknek megoldása elől pénzintézeteink nem fognak kitérhetni és a melynek megoldása nélkül alig számíthatunk nagy ipari fejlődésre. Az ipari hitelnek az a módja, amelyet pénzintézeteink legnagyobb részt az úgynevezett financirozás utján nyújtanak, nem kielégítő, aminthogy nem is bir a hitelnyújtás kizárólagos céljával, bár tagadhatatlan, hogy számos uj iparvállalat létesül ennek segítségével, valamint az is, hogy sok gyenge szervezetű vállalkozás ily utón erősödik meg, mégis távolról sem elégíti ki ez az alakzat a hazai iparnak sokoldalú hiteligényeit. Az intézeti financirozás főszempontja végeredményben mégis csak mentül nagyobb bankárnyereség elérése, ami a zsenge és kezdetleges iparvállalkozás ritkán elviselhető meg- terheltetesével jár, nem is szólva a rendszerint kikötött és éveken át fenyegető opcionális jog gyakorlásának egyidejű kikötéséről, amely a törekvő iparostól még azt a reményt is megvonja, hogy vállalatának kedvező fejlődése esetén ő élvezze a fáradozásai árán méltán kiérdemelt jutalom javarészét. A lakás-higiéniáról. Irta : Molnár M. Lajos. A kényelmes, tiszta lakás lényegesen befolyásolja az ember egészsét. Csak az egészséges otthon biztosit kellemes családi életet és semmi sem enged oly tág teret a betegségek kifejlődésére, mint a nedves, piszkos, vagy szűk lakás. Aki saját magát és hozzátartozóit egészségesnek szereti tudni, annak gondoskodnia kell arról, hogy lakása minden tekintetben megfeleljen a hygieniai követelményeknek. Nem szabad túlzásba vinni a takarékosságot, mikor az egészségről van szó, mert amennyivel többe kerül a kéMaguk szabadjára vannak ők hagyva egészen, mint akik sohasem ösmerték a gardedam tisztes fogalmát. Csak úgy magánosán, asszonykiséret nélkül, udvarló diákoktól körülvéve sétálgatnak késő estig, hálás teret nyújtva a kisvárosi mamák megbotránkozásának. Pedig lehet, hogy ártatlanabb dolgokról folyik köztük a szó, habár kissé túlhangosan is, mint amilyentől suttog a szigorú mamák előtt lépkedő jólnevelt bakfis impertinens jogász kísérőjével. Ez az emancipált viselkedés valóságos bojkottot eredményezett a kisvárosi társadalomban a Laky lányok ellen. Valamire való fiatal ember, nem mert megállni ablakjuk alatt, mert akkor a többi lányos házaknál csukódott be előtte az ajtó. így maradtak egészen magokra a remek szép leányok fellengős, fényes álmaikkal s a hűséges apró diáknéppel, mely minden őszön megújulva érkezik meg a számukra. A legelső diak-gavallé- rok már régen családapák, de a szegény lányok még egyre fogadják az azok helyébe lépő bajusztalan ajkak lázas udvarlását. És hervadoznak lassú észrevétlenül, hervadásukban sem kíméli meg őket a kisvárosi ozsonnák pletykaéhes nyelve. Pedig ha tévedt utakon jártak volna, nyelmes, jó lakás, annyi orvosi honoráriumot és orvosságot takarítunk meg. Inkább az apró cseprő, felesleges kiadások redukálására törekedjünk, mintsem a lakbéren hozzuk be a kiadási többletet. Egészségesnek nevezhető az a lakás, amely terjedelmes, száraz, világos, kényelmes, tiszta és amelyben fürdőszoba és kloset van. Lakásunk megválasztásánál főként arra kell gondot fordítanunk, hogy a szoba levegő ne legyen nedves és a falak teljesen szarazak legyenek. Ujjonan épült házak nem teljesen kiszáradt lakásaitól óvva intjük a közönséget. Béreljünk lehetőleg szabad térre, vagy széles utcára nyíló lakást, de ha az nem volna keresztülvihető, a szűk utcákban a minél magasabban fekvő lakásokat részesítsük előnyben. Kerüljük a gyárak és ipartelepek közelében fekvő városrészeket, melyeknek füstös és büdös levegője nagyon egészségtelen. Igen célszerű az olyan házban lévő lakás, amelynek kertje vagy tágas udvara van. A hálószoba délnek, délkeletnek, vagy délnyugatnak feküdjék és ablakai szabad területre nyíljanak. A lakás alapos kiszellőztetése csak az esetben lehetséges, ha az ablakok különböző irányba nyílnak. Túlságosan vékony falak könnyen átengedik a hideget és meleget. Ez különösen a nagyon magasan fekvő lakások hátránya. Ez esetben célszerű faltakarókat használnunk. A falak tisztaságára is nagy gondot kell fordítanunk. időről-időre tüzetesen meg kell vizsgálnunk azokat, hogy nem fészkelték-e be magukat a hasadékokba rovarok és férgek. A padló legyen egyenletes és repedés nélküli. Puhafa-padlók hamar tönkremennek, legpraktikusabb a keményfa- parkett. Ha a lakásban nem volna külön vízvezeték és közös vízvezetékre, vagy házi kútra volnánk utalva, ügyeljünk arra, hogy az mindenkor tiszta, fedett és a klosettól kellő távolságban legyen. Előnybe részesítendő az olyan lakás, meLnek külön klosetje van. A lakás összes szobái legyenek fűlhető«. Vizsgáljuk meg a kibérlés előtt azt is, hogy a főző- és fűtő- kályák jó állapotban vannak-e? Legelőnyösebb és legjobb a gáz- vagy villany- világítás. A lakás több szobából és külön konyhából álljon. Hacsak lehet, ki kell kerülni azt, hogy ott aludjunk, ahol napközben tartózkodtunk, vagy főztünk. Idősebb gyermekek aludjanak a szülőktől úgy mindenesetre csillogóbb keret övezné ezeket az igazi becses drágaköveket. Ha a kisvárosi egyszerű, szürke élet helyett egy nagyvárosi szalon káprázatos fénye lett volna e fejedelmi szépségeknek a milieuje, úgy ma is csillogva, vakítva, uralkodnának a megigézett férfiak hatalmas seregén. Lehet, hogy asszony igy se lett volna egyikből sem, de diadalmas, fényes ifjúságuk emléke világot vetett volna hervadó arcuknak ráncaira is s fonnyadt nyakukban szikrázó gyöngysorok emlékeztetnek a fényre és a sok mámoros diadalra. így pedig megöregedtek idő előtt, vén- leányosan szárazait és nagyon soványak, mert az álmodott uralkodó herceg, vagy őrgróf aligha tévedt a kis ódon városkába messaliancot kötni. Még jó szerencse lesz, ha valamelyik idejekorán kijózanodik s odanyujtja kezét, mikor tisztességes szándékkal közeledik hozzá egy ke- nyérkereső, derék férfi. És ti lángoló szivű diáknépek akkor ne álljatok körül az alszegi zöldsalus ablakot, hogy a reális világba kívánkozó jukker-lányhoz könnyű szerrel hozzáférhessen a sárga kamáslis hetyke segédjegyző, vagy a kifényesedett gérokku állami iskolamester. elkülönítve és nemek szerint elválasztva. Minden alvóra a rendes szobamagasságot véve alapul, 4 Q m.-nyi helyet számítsunk. Szükséges ezeken kívül a külön mosókonyháról, külön padlásról, pincéről és éléskamráról vaió gondoskodás is. Az itt elmondottakat a lakás kibérlésénél kell figyelembe vennünk. A lakás használatánál és rendben tartásánál a következőkre fordítsunk különösen gondot. A bútorok kellő elhelyezése sokkal fontosabb dolog, sem mint hinnénk. Sok lakás csak azért látszik szűknek és ké- kényelmetlennek, mert túl van tömve bútorral, melyek rosszul vannak elhelyezve. A szükségesnél több bútor nemcsak felesleges és Ízléstelen, de egészségtelen is. Rendkívül helytelen dolog, ágyrajáró- kat albérletbe fogadni. Ezt nem mindenkor a gazdasági kényszer folytán teszik egyes családok, hanem a túlzásba vitt takarékossági szempontból. Ez a szokás igen sokszor veszedelmes következményeket vonhat maga után, amennyiben az ágyrajáró betegséget vihet a családba vagy annak erkölcsét megrontbatja. Külön szobák kiadásánál kisebb az esetleges veszedelmek esélye, de itt meg az a baj, hogy rendszerint a legkényelmesebb és legjobb szobákat adjuk ki, mig a család a szőkébb szobákba szorul össze. A lakásnak bútorral való túltömése — mint fentebb említettem —- egészségtelen, rossz szokás. Ezáltal nemcsak a levegőteret kisebbítjük, de korlátozzuk a kellő mozgás lehetőségét is. Különösen pedig a hálószobákba tegyünk csak annyi bútort, amennyi épen szükséges, kerüljük a porfogó dolgokat, mint pl. föggönyöket, szőnyegeket stb. és lehetőleg vigyük keresztül, hogy minden személy külön ágyban aludjék. Az egészségre különösen fontos, a lakás alapos szellőztetése. Minél szűkebb a lakás, annál szükségesebb a gyakori szellőzés, ami az ablakok többszöri nyitvatartása által érhető el. Nem kell félni a huzattól és a beáramló friss levegőtől, mert a romlott levegő sokkal egészségtelenebb. Télen elegendő egy ablakszárny 2—3 percig tartó kinyitása, mig nyáron éjjel-nappal tartsuk nyitva ablakainkat. Még télen is jó, ha éjszakán át egy kis ablaknyiláson keresztül friss levegőt engedünk hálószobánkba, ami nem árthat meg, ha jól betakaródzunk. Fűtet- len hálószobában aludni — ha a szoba fűtött helyiség mellett fekszik — egészséges dolog. Mert a hideg kevésbbé árt, mint a túlfűtöttség. Jó ideig tartó szellőztetésre van szüksége a konyhának főzés után. Amig főzünk, az ablakot mindig egy kissé nyitva hagyhatjuk. A téli fűtés összekötve a szellőztetéssel a leghathatósabb eszköz a lakásnedvesség ellen. Az egészséges szobalevegő legelemibb követelménye: a tisztaság. A tiszta test, a tiszta fehérnemű, tiszta ruházat és tiszta lakás nem lehetnek meg egymás nélkül. És tisztaság nélkül viszont nincsen egészség. Felső testünket mossuk meg naponta és fürödjünk legalább egyszer, télen és nyáron egyaránt. Változtassuk sűrűn az ágyneműeket. Ruháinkra fordítsunk gondot és átázott ruhát vagy cipőt ne szárítsunk a szobákban. Minden szobában helyezzünk el hygi- enikus köpőcsészéket, nem fűrészporral vagy homokkal telítve, hanem vízzel. Szűk lakásban ne tartsunk állatokat, kü- nösen pedig galambokat, madarakat, há- zinvulat stb. és macskát, vagy kutyát is csak abban az esetben, ha tiszták. Konyhahulladékot, ételmaradékokat, azonnal küszöböljünk ki a lakásból és az edényeket tartsuk mindig tisztán. Moly és káros porképződés ellen a legjobb védekezés, ha kevés szőnyeget, függönyt és párnázott bútort tartunk a lakásban. A padlók rendszeresen tisztogatandók. Puhafa-padlókat hetenként legalább egyszer fel kell
