Esztergom és Vidéke, 1908

1908-04-23 / 33.szám

— Halálozás. Özv. Pápes Férencné, csolnoki postamesternő rövid szenvedés után tegnap éjjel elhalálozott. Az igazgató­ság a központból rendelt ki helyettest. — A reáliskola hatodik osztálya, A reáliskolai igazgató előterjesztést tett a városnál, mely szerint kéri, hogy a reál­iskola hatodik osztálya már a jövő tanév elejével nyittassék meg. Értesülésünk sze­rint a reáliskola VI. osztályának felállí­tása, befejezett dolog. — Adomány a reáliskolának, Bold. Ha­vasi Imre örökösei, Havasi Jolán és Nyá­rasdiné Havasi Ilona úrnők az elhunyt­nak végakarata értelmében 200 K-t ado­mányoztak a helybeli reáliskolának. — Igazgatói konferencia, A főgimná­zium és reáliskola igazgatói, miként ér­tesülünk, részt vesznek a f. hó 26 — 28­án Kecskeméten tartandó középiskolai igazgatók konferenciáján, mely intézmény tankerületenként országosan van szer­vezve. — A hajós egyletből, A legutóbbi ha­jóseg} r leti rendkívüli közgyűlés határozata folytán elrendelt csónakház építkezések már nagyban folynak és igy a Kósik-féle uszodán tervezett csónakház még a hét folyamán készen lesz. Az egyesület még e hét végén beköltözik uj helyiségébe amely elég kellemes otthonául fog szol­gálni. A versenycsapat tréningje a költöz­ködés után azonnal megkezdődik. Az el­múlt hétfőn Herczog váci csónakkészitő mester volt itt, kinek jelenlétében az új versenynégyest kipróbálták. Az eredmény a négyes kitűnőségét bizonyította. — Sport A szép tavaszi napok bekö­szöntével megkezdődnek városunkban is a különféle sportok. A katonai tennisz pályák már készen állnak s várják a vi­dám játékosokat. A torna kertben is lá­zasan készítik a tennisz pályát s ha az idő állandóan kedvező marad, május 1-én megnyílik a pálya a tagok részére. — Egészségügyi Vizsgálat. A rkapitány a kerületi orvosokkal a napokban tartotta meg a város területén a szokásos ne­gyedévi egészségügyi vizsgálatot, melynek eredménye általánosságban kedvezőnek mondható. Az észlelt rendellenességek megszüntetését illetőleg a polgármester mint I. fokú egészségügyi hatóság rende­letet adott ki. — Hirtelen halál. Till Katalin 28 éves csolnoki lakos rövid szenvedés után vá­ratlanul elhalt. A 28 éves hajadonnak boncolását tekintve, hogy a haláleset gya­núsnak találtatott, a kir. ügyészség elren­delte a vizsgálatot, mit az esztergomi kir. já­rásbiróság részéről kiküldött jelenlétében holnap ejtenek meg, hogy a halál okát meg­állapítsák. — A csolnokiak veszedelme. A csolnoki Auguszta aknát, amely fél év alatt oly szép eredményt mutatott fel, hogy máris nagy mennyiségű szenet termel naponta s ezt a sodronykötélpályán szállítja a dorogi nagyszabású szénosztályozóba, hús­vét hétfőn az éjjeli órákban nagy veszély fenyegette, a tárnát elöntötte a viz. Schmid Sándor, a csolnoki és a dorogi bányák üzemvezető bányamérnöke az éj idején azonnal a vész helyére ment s megtette a szükséges ovóintézkedéseket. Ugyancsak •ő vezeti a védmunkálatokat is. Az akna mentén a mult évben közel 150 munkás­házból álló telep létesült, melynek lakóit a tárnának elöntése nyomorral fenyegeti. ~ ujabb széntelep, A dorogi Árpád akna közelében a most ujabban folytatott szénkutatások, már is fényes eredményre vezettek, a mennyiben közel 30 méter mélységben 10.60 m. átmérőjű szénrétegre bukkantak. A nagy mennyiségő szén fölött általános az öröm. A kutatások most tovább folynak több irányban, hogy felismerjék a szénalakulást. Ha kedvező lesz az eredmény, tárnát mélyítenek s ujabb bánya lesz Dorogon. Az eddig talált szén rendkívüli szép s jó minőségűnek találtatott. — Falusi Csendélet. Szikora Gáspár és Tóth József sárisápi lakosok f. hó 19 én este vacsora közben valami fölött össze­szólalkoztak, minek következtében Szikora Gáspár a kezében levő konyhakést társá­nak szivébe döfte. Tóth József a szúrás következtében nyomban meghalt. A vizs­gálat a komáromi ügyészség részéről fo­lyamatban van. — Magyar szó népiskoláinkban. Hazánk 16.561, alig két millió tankötelesére be­rendezett népiskolája közül tisztán ma­gyarul csak 9788 iskolában tanítanak 13 millió gyermeket ; a magyar mellett más nyelven is 1955 iskolában 250.000 tanu­lót s a más nyelv mellett magyarul is 1665 ben közel ISO.OOO-et. 3154 oly nem­zetiségi iskola van, ahol a magyar nyelv pusztán tantárgy s csak úgy, ahogy, rosszul, kelletlenül tanítják s ide 250.000 gyermek jár. Tehát amig 71 százaléka a népiskoláinknak kellő súlyt helyez a ma­gyar nyelv tanítására, addig 29 százalék­ban a gyermek csak mellesleg jut hozzá, vagy egyáltalán nem részesülhet magyar oktatásban. 166 000 azoknak a más ajkú növendékeknek, a száma, akiknek az ál­lamnyelvből vajmi kevés s 23.400 azok száma, akikre éppen semmi sem jut. Kü­lönösen a szerb és oláh iskolákban for­dítanak a magyar nyelv tanítására kevés gondot. 265 szerb és 2825 oláh iskola van, amelyik a magyar nyelv tanításáról hallani sem akar. Szomorú képét nyújt­ják e számok népoktatásügyünknek. — Erdősítési jutalmak. A földmivelés­ügyi miniszter az ez évben létesítendő és a kopár, vízmosásos vagy futóhomok területek miatt közgazdasági jelentőséggel biró erdősítések jutalmazására harminc jutalomdijat tűzött ki. — A hasznos madarakért. Darányi minisz­ter ujabban ismét olyan intézkedésttett, amely a madárvédelem hiveit kellemesen megör­vendezteti. Elrendelte, hogy a vetomag­vizsgáló-állomások fölösleges és madárete­tésre alkalmas magvait engedjék át az Országos Állatvédő Egyesületnek, amely a hasznos madarak számára azokat al­kalmas helyeken kiszórja. = Korona BÍOSkop a Korona szálloda színházzá alakított nagytermében minden szerdán és szombaton uj műsor. Ma 23. és 24-én szinre kerül: 1. Az ellopott zsandár. — 2. A cimborák álma. — 3. Lusta ember. — 4. Római földművelők. — 5. Kínai' élet. — 6. Fiatal tűzoltó. — 7. A feslett nadrág. — 8.. Olympuszban. — 9. Exotikus küldöttség. Ezenkívül több műsoron kivüli szám. Az előadások esti 7 és 8 és fél órakor tartatnak. — Uj huszkoronás bankjegyek. Az Osztrák-Magyar bank uj huszkoronás bankjegyek kibocsátásának előkészítésével foglalkozik, ami a nagyarányú hamisítá­sok miatt vált szükségessé. A jelenleg forgalomban lévő huszkoronás bankjegyek bevonását 1908. évi május hó 1-én kez­dik meg és ugyanakkor bocsátják közfor­galomba az ujakat. Az előkészületek nagy munkát igényelnek, minthogy 30 millió uj bankjegy került kibocsátásra. A bank­jegyek külső formáját már megállapították. Az uj húszkoronásokat erősebb papirosra n3 r omják, mint az eddigi volt, alakjuk va­lamivel kisebb lesz. A mostani vörös szin he­lyett az uj huszkoronásókat olyan lilás színben fogják nyomni, mint a tizkoro­násokat, bár az alapszín nem lesz tisz­tán lila, hanem a kék, a zöld, a szürke és a lila színeknek bizonyos csillámló ke­veréke, ugy, hogy a világosság irányá­ban tartott bankjegy különböző színeket fog játszani. A bankjegy két mezőre van osztva; a bal, nagyobb mező közepét egy rózsaszínű bőrönd foglalja el és eb­ben a bankjegy szövege olvasható; a jobboldali kisebb mezőben pedig egy mű­vészi kivitelű női fej látható, amelyet hul­lámvonalakból álló keret szegélyez. A női fej rajza ugy az osztrák, mint a magyar szövegoldalon ugyanaz, mig az eddigiek­nél a rajzok eltérők voltak. = Zongora. Egy csinos, jó karban levő rövid zongora olcsón eladó Stampay Já­nos köbölkút! főtanitónál. PELE-MELE fjány asszony boldog? — Érdekes adatok. — Hogy miben áll ez a teljes boldogság, azt eddig, még senki sem állapította meg. Már azért sem, mivel az, aki teljesen bol­dog, okosabb dolgot is tud annál, hogy a lelki állapotát leirja. Ilyesmire rendesen csak unalmában adja magát a boldogta­lanság. Nem is említve azt, hogy a filo­zófusok határozott állítása szerint, tökéle­tes boldogság nincs, nem is volt nem is lesz. Ezért használjuk elővigyázatból a „teljes" szót a „tökéletes" helyett nehogy ellenmondásba jussunk azokkal az urakkal, akik csakhamar letromfolnának. Minden időben ők szabtak törvényt lelki életünk­nek és mióta a statisztikát is elfoglalták a maguk számára segédeszköznek, éppen­séggel nem lehet velük bírni. A boldogságot is csak ugy ismerik az élet szükséges tényezőjének, ha az ő mód­szerük nyomán készül, máskülönben nem. Ez a statisztika pedig a következőket mondja : száz intelligens nő közül telje­sen boldog 20, félig-meddig boldog 34 és tökéletesen boldogtalan 46. Az utóbbiak közül valók a meg nem értett asszonyok (femmes incomprisee), akiknek boldogta­lansága azonban csak viszonylagos, mert abban áll, hogy nem tudják, mennyire boldogok. Ha tehát a 46 egészen „bol­dogtalan" nő közül csak felét vesszük „femmes incomprisee"-nek, marad össze­sen 23, ki abba az érdekes és kiváltságos helyzetbe jutott, hogy magát mindenkivel szemben boldogtalannak mondhassa. Honnan merítjük ezeket az adatokat ? Egy könyvből, melyet Lombrosso Paula kisasszonj", a híres olasz tudós leánya adott ki s amely nálunk még teljesen is­meretlen. Ő csak az intelligens asszonyok­ról készített statisztikát, mert alapelvül felállítja: a nem művelt asszony mindig boldog, ha nem sanyargatja a nyomor és testi szenvedés. Abban Paula kisasszony is egyétért a világ összes lélekbúváraival, hogy az asz­szony boldogságának sohasem lehet a nagyravágyás a kielégítője, hanem min­dig csak a boldog együttélésen alapulhat azzal, kit szíve választott. Másodsorban jön az anyaság. Fölsorolja aztán a többi tényezőket, melyek hozzájárulnak a bol­dogság kiegészítéséhez. Szerinte ezek a következők: 1. Fiatal­ság. 2. Szépség. 3. Műveltség. 4. Jólét. Súlyt helyez a korra is és a szerint álla­pítja meg statisztikáját. Azt mondja : Fiatal nők közül, ha száznak megfigyel­jük életét, találunk 55 olyanra, ki telje­sen boldog, 45-re ki boldogtalan. Ez az ellentétek kora, a mikor a megnyugvás nem szerepel és nem is lehet tényező a közepes boldogságra. A megváltozhatat­lan viszonyokba való beletörődés a 30-ik éven tul kezdődik, de vele együtt az elé­gedettség is feltámad sok olyan nőben, aki boldogtalannak hitte magát, mert mi tűrés-tagadás, a boldogságnak leglénye­gesebb része mindig — a hit. A harmincadik esztendő után tehát igy változik meg az arányszám ; boldog már 45, félig-meddig boldog 25 és teljesen boldogtalan 30. Később a negyvenötödik esztendőn tul, még inkább változik az arány: (boldog kifejezés nem is alkal­mazható annál az asszonynál, ki több harminc évesnél) 25, félig-meddig boldog 65 és egészen boldogtalan 10. -A meg­nyugvás és beletörődés kora. Ami a szépség befolyását illeti a bol­dogságra, eleinte az arányszám ugyanaz, mint a fiatalságnál, mert a legtöbb nő csak addig szép, mig ifjú. A hervadó szépség korában 35 és 45 között azon­ban aránytalanul nagy a boldogtalan nők száma. Száz közül hetven ugy érzi, hogy nem birja el a szépsége hervadását, 20—25 félig-meddig beletörődik és csak 5 őrzi meg magában a léleknek azt a nagy erejét, hogy föl sem veszi, mikor a kornak meg kell fizetni adóját. A műveltség minden körülmények közt nagy tényezője a boldogságnak, bár an­nak aláásója is lehet. Ha szépség és if­júság van vele, mérsékeli a kettőnek túl­ságos követeléseit az élettel szemben, ha pedig nincsen, akkor megvigasztal. Azonban, amilyen áldás a,lelki műveltség, ép olyan szerencsétlenség a félműveltség. Ez szüli „a meg nem értett" asszony minden szenvedését. Az aránysz ám a lelki műveltséggel biró nőknél: egészen boldog 45, kielégítő módon 40 és egé­szen boldogtalan 5. A jólét is nagyon fontos tényezője a boldogságnak, sokkal fontosabb, semmint az alanyi költők koncedálják. Egy keleti közmondás azt tartja,, hogy a nyomor veszekedő természetű és igaza lehet. Azonban a gazdagság nem, mint azt a statisztika bizonyítja: teljesen bol­dog a jólétben élő nők közül 40 félig­meddig 35 és egészen boldogtalan 30. Mi azonben onnét eredhet, hogy a gaz­dag nőnek sok a szabad-ideje és az una­lom nagy ellensége a boldogságnak. A szerelem, a házasság és az anyaság az a három tényező, mely elsősorban biz­tosítja a nő boldogságát. A férfi sokszor még akkor is boldog­nak érzi magát, ha az ég megtagadja tőle a gyermekáldást, a nő csak nagyon rit­kán. S azért arányszámokat itt viszonyla­gosan lehet felállítani ; 105 asszony kö­zül, ki férjét szereti, 1 — 10 tökéletesen boldog (ezek az akarnak), a 70—89 kö­zepes boldog és a 10 —15 olyan, akik boldogok akarnak lenni mindenképen, ki nem tudja elfelejteni, hogy az asszony hi­vatása az anyaság. Száz asszony közül, ki nem szereti a férjét, de annál inkább a gyermekeit, egy sem teljesen boldog, 50—60 közepes boldog lesz, mihelyt gyer­mekei annyira felnőttek, megértik az ő szenvedéseit és megvigasztalják azért, a mit az élet megtagadott tőle. Aki nem hiszi el a számokat, számítson utána. KÖZGAZDASÁG. Egy csudanövény. A Regensburgban megjelenő „Der Prak­tische Landmann" egy növényt ismertet mely a magyarországi csicsokához hasonlít. Ezt a növényt Heliantusnak hívják. Ugy tüntetik fel, mint a jövő nemzedék táp­szerét. Érdekes, hogy ez a növény már néhány századdal ezelőtt ismeretes volt Észak-Amerikában. — Ott dísznövénynek használták. Virágai szép aranysárgák, lombozata sötétzöld. Megnő 3 és fél mé­ter magasra. Főzelékül használva kitűnő. Zöldtakar­mánynak szintén jó. Az ember a növény gyökérgumóit használhatja táplálékul. Ize kitűnő, télre eltehető és ép oly jó, mint friss állapotban. Talajban nem válogat. Az éjhajlat sincs rá hatással. Díszlik hi­deg és meleg vidéken. Előnyösebb a bur­gonyánál, mert nagyobb benne a tápláló anyag és sokkal' könnyebben emészthető Szárán igen sok levél nő. A földtől Va méternyire szokták levágni. A felsőrésze jó takarmányt ad. Azután újból kihajt és ismét használható takarmányul. Nagy jelentőségű az iparra is. Gyökér­gumói elsőrendű alkoholt szolgáltatnak. Minden tő 8—9 kgrnyi gyökérgumót terem. Bármely talajba ültethető. Körülbelül 1 méternyire kell egymástól elhelyezni a gumókat. Az a fő, hogy nagy munkálatot sem kíván. Egy kapálással beéri. Ültetni április végéig szokták. Novemberben sze­dik, mikorra szára elszárad. Jó volna ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom