Esztergom és Vidéke, 1908

1908-03-29 / 26.szám

gyalból, kecskerágóból, jázminból, ribiszkéből, stbből, hogy a szabadon fészkelő énekeseknek bujóhelyet adjunk. A fészekodu alkalmazója, a bokrozat tulajdonosa kapja az első hálát, elismerést, hasznot, — ami fáinkat tisztítják meg madaraink elsősorban a kártevő férgektől, mert a rövidebb út miatt inkább táplálják közelről, tehetetlen kicsinyeiket, mint távolról. Az állatvédő egyesület vezetősége 90 fillér önköltségen hozza forgalomba a fából készült mesterséges fészekodukat; Magyary László jónevű kályhagyárosunk pedig még ennél is olcsóbban ad cserépből előállítottakat. Nem kell felállításukhoz szakember. Mindenki egy kis fáradsággal megteheti. Elhelyezés előtt tegyünk beléjök egy maroknyi fürészport, hogy a korhadt fa belsejére annál inkább hasonlítson. Itt a tavasz, közel van az enyhe meleg, mely a madárkákat fészekrakásra buzdítja s addig ami odúinkat ők felismerik, megismerkednek vele el is foglalják a kész, kényelmes lakást. Most az ideje a fészekoduk kihelyezésének, most ajánljuk fel nekik a lakást. Elfogadják s lakbér fejében örömet és hasznot nyújtanak. Kérjük a jószívű, a nemesen gondolkodó, a csekély fáradságtól nem riadó áldozatkész közönséget, helyezzen el néhány fészekodut legalább kísérletre, hogy láthassa a jutalmat. Példa, sok jó példa kell! Nemesedni, a jóra hajolni fog még az eddig kétkedő, vagy hitetlen is. A bokros helyeket, a gátakat, szakadékokat ne pusztítsuk ki feltétlenül, tartsuk fenn a madárkák számára hisz a kultúra úgy is pusztítja a jobban (?) értékesíthető helyekről a sűrűségeket, ezeket a természetes fészkelő helyeket. Ne irtsuk ki mindenünnen a bokrokat hanem inkább létesítsünk ilyeneket s akkor madárkáink megsokszorozódnak, megfogynak kártevő bogaraink s Isten áldásával remélhetünk gyümölcsöt, mit a kicsiny és nagy egyaránt szeret. A gyümölcsfa termésével vagyont képez. Emelkedni fog mezőgazdaságunk akkor nem lógott a nyakában a datolyás kosár . . . — De hát hogy jutott ön enn\'ire ? kérdezte tőle álmélkodva. (Magában pedig arra gondolt: hogy ez az ember neki is felteheti ezt a kérdést . . .) — Hát egy kicsit tönkre mentem, vonogatta a vállát az öregecske. Egy pár rossz vállalat elvitte minden vagyonomat. — S volt önnek ereje hozzá, hogy nyakába kösse a kosarat s neki induljon ennek az új életnek. — Hát mit tehettem volna egyebet ? •— Dér Flóris egy pár erősét szippantott a szivarjából. — Például — hogy végett vessen mindennek. •— Talán, hog\

T megöljem magamat ? Ments Isten ! tiltakozott hangosan a volt nagykereskedő. Nem, erre igazán nem gondoltam. Tudja nagyságos uram : az ember olyan legyen, mint a gummi labda. Ha földhöz csapja a sors, annál magasabbra kell ugornia! . . . Most az éjszakákat járom ezzel a kosárral. Kuporgatom a garast. De nemsokára újra egy kis boltot nyitok. Fölviszi a dolgomat az Isten ... No hát, nagyságos uram, tegyen meg egy pár számot. Meglássa, bizonyosan nyerni fog. jövedelmezősége, javul általános megélhetésünk. Esedezünk, fogadják be kérelmünket. Állatvédő egyesület. Esztergom vármegye selyemtenyésztése 1907. évben ) ) Kisujfalu községben 1907. évben közterületeken és közutak mellett szederfa nem volt. A magántulajdonban lévő szederfáknak köszönhetjük, hogy 1 család vállalt selymérpetét, 21 kilogramm gubót termelt és 41 koronát keresett. Ezen tenyésztőnek neve Ballá Károlyné. A selyemtenyésztés megkezdése óta 41 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya : Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek működése óta 750 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolából kiültettek 14 szederfát. A faiskolának állapota elég jó. Kismuzsla pusztán 1907. évben tényleg 2 család vállalt selymérpetét, 25 kilogramm gubót termelt és 47 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 24 kor. volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 36 koronára rúgott. Ezen tenyésztőnek neve Antal János. A selyemtenyésztés megkezdése óta 48 koronát fizet'.ünk ki a pusztán. Köbölkút községben 1907. évben közterületeken és közutak mellett volt: lombszedésre nem alkalmas szederfa 60, lombszedésre alkalmas szederfa 52. A szokásos csonkitás után 46 lombszedésre alkalmas szederfa állt rendel* kezesére a selyemtenyésztőknek. Jutott *) Bezerédj Pál selyemtenyésztési felügyelőnek a földmivelésügyi miniszterhez. Esztergom vármegye 1907. évi jelentésből vesszük át az alább közölt részt. A szerk. **) Minden egyes községnél, midőn kimutatjuk azt, hogy hány drb. lombszedésre alkalmas szederfa esik egy selyemtenyésztóre, okvetlenül számbaveendő az is — és ettől nagyon sok függ — vájjon mennyire fejlettek a szederfák. Valamint arra is nézni kell, hogy a régi szederfák kellő idomítás hiányában nem-e igen magasra nyúlnak s ennek következtében azokról a magas fákról a lombot jóformán le sem lehet szedni. A jelentést tevő. És Dér Flóris régi jó ismerőse kedvéért megrakott egy csomó számot. De egymásután vesztett. Utoljára maga a volt nagykereskedő fogta meg a kezét: — Hagyja már abba kérem ! Ugy látszik nem szerencsés a játékban ... Flóris mosolyogva nézett rá : — Nincs igaza, Leipziger. Mert ha most vesztettem is, de maga nem is képzeli, hogy mennyit nyertem . .• . S most már igazán jóleső derű töltötte el a lelkét. Józan volt. Intett a cigányoknak, hogy kotródhatnak. III. Épen annyi pénze maradt még, hogy elutazhatott egy jó ismerőséhez, Gernyeszegi báróhoz : — Kedves barátom — mondotta neki. Hallom, hogy egy gazdatiszti állás van üresedésben. Hát én pályázom erre az állásra. Nem valami jó ajánlólevél ugyan az én multam egy gazdaság vezetésére. De hát hidd el, hogy én bennem a gavallér ment tönkre, nem pedig a földesúr. Hát azt hiszem, mindenesetre próbát tehetsz vei em. Nem fogod megbánni . . . egy selyemtenyésztőre átlag 15 fa. A magántulajdonban lévő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük a selyemtenyésztés sikerét. Ezen évben 3 család vállalt selymérpetét. Ezek közül 2 család 21 kilogramm gubót termeit és 39 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 19 korona volt, legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 26 koronára rúgott. Ezen tenyésztőnek neve Béres Zsigmond. Gondatlanság miatt 1 családnál nem sikerült a tenyésztés. A selyemtenyésztés megkezdése óta 1,332 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya : Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek 1907-ben 3,000 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta psdig kiosztott a községben 300 kiültetésre alkalmas szederfát; 20,349 darab 2—3 éves szederfacsemetét. Elhelyezendő volna még a községben uj ültetés gyanánt utcákon, tereken 200 szederfa. Továbbá a Gyiva-felé vezető törvényhatósági ut mentén 400 szederfa. A faiskolának állapota : igen jó. Kőhidgyarmat községben 1907. évben közterületeken és közutak mellett volt: lombszedésre nem alkalmas szederfa 347, lombszedésre alkalmas szederfa nincs. A magántulajdonban levő szederfáknak köszönhetjük a selyemtenyésztés sikerét. Ezen évben 1 család vállalt selymérpetét, 13 kilogramm gubót termelt és 26 koronát keresett. Ezen tenyésztőnek neve Mátyás Rezső. A selyemtenyésztés megkezdése óta 396 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek működésé óta 200 kiültetésre alkalmas szederfát; 800 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolából kiültettek 413 szederfát. Elhelyezendő volna még a községben pótlás gyanánt a Libád-felé vezető törvényhatósági ut mentén 200 szederfa. A faiskolának állapota : részben gazos. Libád községben 1907. évben közterületeken és közutak mellett volt: lombszedésre nem alkalmas szederfa 154, lombszedésre alkalmas szederfa nincs. A magántulajdonban levő szederfáknak köszönhetjük a selyemtenyésztés sikerét. Ezen évben 2 család vállalt selymérpetét ; 47 kilogramm gubót termelt és 93 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 46 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 59 koronára rúgott. Ezen tenyésztőnek neve Bajza János A selyemtenyésztés megkezdése óta 573 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállomán3-a: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek működése óta 400 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolából kiültettek 13 szederfát. A faiskolának állapota : gyenge. Muzsla községben 1907. évben közterületeken és közutak mellett volt: lombszedésre nem alkalmas szederfa 368, lombszedésre alkalmas szederfa 268. A szokásos csonkitás után 235 lombszedésre alkalmas szederfa állt rendelkezésére a selyemtenyésztőknek. Jutott egy selyemtenyésztőre átlag 117 fa. A magántulajdonban levő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük a selyemtenyésztés sikerét. Ezen évben tényleg 2 család vállalt selymérpetét, termelt 45 kilogramm gubót és 81 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 40 korona volt: legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 44 koronára rúgott. Ezen tenyésztőnek neve Lacza Ferenc. A selyemtenyésztés megkezdése óta 4,378 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya : Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek működése óta 1,900 drb. 2—3 éves szederfa csemetét. Ez évben a községifaiskolából kiültettek 62 szederfát. Elhelyezhető volna még a községben részben uj ültetés, részben pótlás gyanánt utcákon, tereken 100 szederfa. Továbbá a Párkány felé vezető tör vény hatósági ut mentén 100 szederfa. Ez évben tönkrement 42 fiatal szederfa. Faiskolának állapota •* gyenge. Szőgyén községben 1907. évben közterületeken és közutak mellett volt; lombszedésre nem alkalmas szederfa 136, lombszedésre alkalmas szederfa nincs. A magántulajdonban lévő szederfáknak köszönhetjük a selyemtenyésztés sikerét. Ezen évben tényleg 1 család vállalt selymérpetét, 24 kilogramm gubót termelt és 51 koronát keresett. Ezen tenyésztőnek neve Szabó Endre. A selyemtenyésztés megkezdése óta 186 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek 1907-ben 2,500 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pedig kiosztott a községben 8,500 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. A faiskolának állapota : jó. Esztergomi járás. Az esztergomi járásban 1907. évben 1 községben a közterületek és közutak mellett levő szederfák száma hivatalosan megszámlálva nem volt. Ezen évben tényleg 1 család vállalt selymérpetét, termelt 26 kilogramm gubót és 51 koronát keresett. Ezen tenyésztőnek neve Lebócz Pál dömösi lakos. A selyemtenyésztés óta 3,729 koronát fizettünk ki a járásban. Szederfaállománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek 1907-ben 150 kiültetésre alkalmas szederfát; 9.300 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pedig kiosztott a járásban 1,852 kiültetésre alkalmas szederfát; 06,930 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolákból kiültettek 910 szederfát. Dömös községben tényleg 1907. évben tényleg 1 család 26 kilogramm gubót termelt és 51 koronát keresett. Ezen tenyésztőnek neve Lebócz Pál. A selyemtenyésztés megkezdése óta 146 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek működése óta 250 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolából kiültettek 102 szederfát. A faiskolának állapota : elég jó. Város. Esztergom városban 1907. évben közterületeken és közutak mellett volt: lombszedésre nem alkalmas szederfa 1.156, lombszedésre alkalmas szederfa 45. A szokásos csonkitás után 37 lombszedésre alkalmas szederfa állt rendelkezésére a selyemtenyésztőknek. Jutott egy tenyésztőre átlag 4 fa. A magántulajdonban lévő szederfákon kivül a fenti sze-