Esztergom és Vidéke, 1908

1908-03-05 / 19.szám

gazolja az 1903. és 1906. évekről szóló polgármesteri.jelentés. Mig ugyanis 1903-ban a rendőr­kapitányságnál : beérkezett A közigazgatási iktatóba 5862 Községi bírósági „ 1598 Kihágási „ 572 Bűnügyi „ 276 Bizalmas „ 16 Összesen 81,324 drb. elintézendő akta, addig 1906. évben a rendőrkapitányság tevékeny­ségére vonatkozó adatok a követ­kezők : beérkezett A közigazgatási iktatóba 2286 A kihágási „ 1185 Bűnügyi „ . 416 Községi bírósági „ 855 Összesen 4740 drb. elintézendő akta. Áz összeha­összehasolitás azt igazolja, hogy 1906-ban felével kevesebb elinté­zendő aktája volt a rendőrségnek, mint volt 1903-ban. De eme adatok szomorú bizony­ságot nyújtanak arra nézve is, hogy a zülött állapotok mily óriási haladást tettek alig 3 év leforgása alatt, mert mig 1903-ban a kihá­gási esetek száma 572 volt, addig 1906-ban ez a szám 1185-re emel­kedett és mig 1903-ban bűnügyi eset 276, addig 1905-ban 416 volt. Szomorúan illusztrálja a rendőrség, mint községbiróság iránti bizalmat­lanságot az a statisztikai adat is, hogy mig 1903-ban a községbiró­sági ügyek száma 1598 volt, addig 1906-ban ez a szám 853-ra apadt, amely jelenség, bizony tisztelt Szer­kesztő Ur, az 1905. évi tatár uralom következménye. megcsókoljuk késő este a cigánylányt is. Hahó, halihó. Nem félünk mi, mikor a lankás zöld, ködös vizéből az éjfél-órán néma árnyak lebbennek fel. Mikor a nyir­kos, rekedt éjszakákon a függönyökön halottra-sápadt, szürke, kénlángú rémek járnak át. És mi egymagunkban ülünk a szobában. Mi csak akkor félünk, mikor süt a napsugár. Mikor az életzsivaj fü­lünkbe hömpölyög. Mikor kinn járunk az Embervadonban. Ahol kásás szájú rikkan­csok rikoltják szent dalainkat, hogy: Hahó, halihó. Ki ad többet, harmadszor? Büszke Ménrót-vérünk sosem alázatos. Ez a lompos koldusok erénye. Nem ér­dekel minket a magunk pangása, a ma­gunk csődje. S ha rímekre szunnyadunk: hiába perdül meg a dob a házunk előtt. Mi nem feledjük el a rímet. Babrál to­vább a lanttal a kezünk. Hahó, halihó. A mi szomorúságunk a magyar szomorú­ság. Nem a kesergés, kenetes, cikornyás, melodiátlan jaj-kaosz. Ha mi szomorko­dunk : kacaj tombol az ajkunkon és sokat, sokat káromkodunk. S mikor az utolsó vánkosunkra perdül a dob s felhangzik a legutolsó „ki ád többet, harmadszor?", mi boldogan dúdol­juk rá feleletül, hogy vége a komédiának : Hahó, halihó. Csobog a dal-eső. Nem megy a bigott hadzsi oly szent félelemmel a Káábához, mint mi Kasztállia A városi pénzkezelési és szám­viteli rendszer újjászervezése. Jeleztük annak idején, — még a nyár folyamán — hogy a város tanácsa a városi pénzkezelés egye­sítése és egyszerűsítése végett a fő­jegyzőt és a számvevőt több na­gyobb vidéki városba kiküldötte tanulmányozás végett, mely tanul­mányútról a kiküldöttek egy hosz­szabb véleményes jelentésben szá­moltak be. A szervezési szabályrendelet re­vidiálására kiküldött bizottság, he­lyesebben annak albizottsága, telje­sen magáévá tette a kiküldöttek je­lentésében foglaltakat és annak alap­ján javasolta is az egyesítést és egyszerűsítést, mit azonban a bi­zottság plénuma azon okból nem talált, legalább jelenleg, időszerűnek mivel az több kiadással jár, habár annak gyakorlati előnye evidens. A szervezési szabályrendelet mó­dosításának tárgyalása rövid időn belül szőnyegre kerül és igy nem­csak hogy nem lesz érdektelen, de hasznos szolgálatot" vélünk tenni a közügynek azzal, ha a kiküldött véleményes jelentését egész terje­delmében megismertetjük, mi a kö­vetkező : Tekintés Tanács! Pénzkezelési és számviteli rend­szerünknek esetleges újjászervezése ügyében megbízatást nyertünk, hogy más városok pénztárkezelési és szám­viteli rendszerét tanulmányozzuk. E megbízatáshoz képest megszem­léltük és behatóbb tanulmány tár­gyává tettük Győr, Szombathely, Pozsony és Komárom városok szám­viteli es pénztári rendszerét, mely tanulmányútunk eredményekép a következőket jelenthetjük a tekinte­tes Tanácsnak. A fent emiitett városok lakosság száma tekintetében mindegyik na­gyobb Esztergom városnál, mert pl. Győr 40.000, Szombathely, 24.000, bús hegyére. Mohó kortyokat iszunk az örökszenvedés forrásából. Megejt a múzsák láza. Karnát gyöngyöket ver homlokun­kon a vér-veríték, míg rekedt torokkal zúgjuk a nótát: Hahó, halihó. Kasztália vize nem oltja a szomjúságot. De szik­kasztja a nyelvet. Perzseli a lelket. Keser­vesen lógatjuk a nyelvünket s loholunk az Emberbakonyban. Nagy, zsongó gondo­latok, érzések és szándékok cikáznak vé­gig lelkűnkön. Mint aszaló nyáron szeszé­lyes, barna felhő-asszonyok villámtűje az Ég ruháján. Aztán hűvös, lágy, muzsikás ritmusban csobog a dal-eső : Hahó, halihó. Porbavert gigászok. Sovány a lelkünk kosztja. Keserű és avas mesék hamupogácsáin rágódunk. Es iszunk hozzá — tokajit. Föltéve, hogy az apró, Víg aranyak "megértik a hahó, ha­lihót. Mert mi vagyunk a mosolygó Arany-isten dacos, hivalkodó, porbavert gigászai. Uránosz vércseppjei voltak a peték, melyekből kikeltett a lázadó-lángú Nap-anya. A mi bolyongásunk szomorú, véres, ijesztő bolyongás. Mi vagyunk a tunya álom-rónák bőgatyás szegénylegé­nyei. Megrabolunk minden kincses álom­királyt S mikor jön a nagytollas, markos pandúr, a Való: teliszórjuk szemét da­lokkal. Hogy: Hahó, halihó. (Folyt, köv.) Komárom 20.000, Pozsony pedig 66.000, mig a mi városunk csak 18.000 lakost számlál. A négy vá­ros közül Szombathely rendezett tanácsú a többi pedig törvényható­sági város. Célunknak az felelt volna meg legjobban, ha lakosság száma és gazdasági viszonyai tekintetében vá­rosunkhoz hasonló városokban te­hettünk volna tanulmányutat, de mert a városok viszonyaik tekinte­tében többnyire eltérők, s mert elő­zetesen úgy voltunk értesülve, hogy a fenti városok számvitele ujabb rendszerű, ezekben a városokban véltük előre is fellelhetni mind­azon dolgokat, melyek a mi pénz­kezelésünk és számvitelünk újjá­szervezéséhez nekünk kellő tájékoz­tatást nyújthatnak. Mint fentebb emiitettem ami viszo­nyainkkal egyik város sem vonható párhuzamba, mert mig Győrben 10.000, Szombathelyen 6215, Ko­máromban 2877 és Pozsonyban — addig Esztergomban 4600 adófizető van. Győr egyenes adóalapja 662,960 K. Szombathelyé . . . 487.000 K. Komáromé .... 228.000 K. Pozsonyé 1280.274 K. Esztergomé .... 196.953 K. Amig Győrben . . . . .71 °/o Szombathelyen 65 % Komáromban 79 % Pozsonyban 34 % addig Esztergomban ... 92 % az átlagos pótadó százalék. Meg kell azonban említenünk, hogy Győrben a megállapított ház­bér után még 378% csatorna-ille­ték szedetik és a hitfelekezetek a ; saját pénztáruknak 5, 8, 1 , 15 %-os pótadót is vetnek ki, melynek behajtását a város eszközli. Szom­bathelyen tűzoltó járulék címén a házadó után 2%, 7s% népoktatásra, 3 és 6 % katona beszállásolásra és 72% tisztviselői nyugdij cimén van kivetve, Komáromban a házbéradó után csatorna illeték 4%, a kat­holikusoknak van hitfelekezeti adója, mig a nyers házbér jövedelem után 1%-os házbér-fillér vettetik ki és szedetik be. Pozsonyban a kultus adó 18%, csatorna-pótlék, a házbér korona után 7%^a házbér-fillér pedig 8%-os. Esztergomban azon­ban a községi pótadón kivül egyéb pótadó természetű adó kivetve nincs. Ugyanis a mezőőri pótadó nem számitható összehasonlításnál a fen­tiek közé, mert ha megalakulna a hegyközségi rendszer, ezen kiadás nem is tartozna a város kezelésébe, kivéve ha a megalakult hegyközség ezt mégis a város kezelésébe kí­vánná juttatni. Egyébként erre nézve a jelzett városokban adatot sem gyűjtöttünk. Ezekből látható, hogy a városok teherviselése mindegyik városban elég magas, az hogy Esztergom vá­ros a teherviselésben mégis elől áll, oka az első pillanatra megállapít­ható, amennyiben városunknak az említett városok mindegyikénél ki­sebb adóalapja van. Több oldalról lehetett már hal­lani, hogy Esztergom város magas tiszti létszáma is okozza a lakos­ság megterheltetését. Tény az, hogy Esztergom város tiszti létszáma nagy, de ha előbb emiitettek közül rátekintünk az egyes városok adó­zóinak számára úgy az első tekin­tetre megállapítható az az ok, amely igazolja, hogy Esztergom városnak nagyobb tiszti létszámra van szük­sége, mint a népességre és adózás tekintetében nálánál nagyobb vá­rosnak szüksége van. Mert lássuk csak Komárom várost, lakosainak száma 20,000 adózóinak száma csak 3000, mig Esztergom 18,000 lakos­sal bir, mégis az adózóinak száma közel 5000. Mig Komárom 3000 adófizető után 228,000 kor. egyenes állami adóalappal bir, addig Esztergom 5000 adófizető után csak 196,000 korona egyenes adóalappal rendel­kezik. De más egyéb különbség is van, amely Esztergom városnál na­gyobb erőt, nagyobb tiszti létszá­mot követel. Ugyanis a fent jelzett városoknak, Pozsony kivételével er­deje nincs, más városoknak pedig nincs annyi földbirtoka szántóföl­dekben, rétekben, legelőkben mint Esztergomnak. Nincs annyi ma­gán adókövetelése, tehát mind­ezek kezelése ezekben a városok­ban vagy részben, vagy egészben hiányzanak, hogy Esztergoméhoz képest alig számba vehetők. Ha már most még figyelembe vesszük, hogy oly városokban ahol az ipar és kereskedelem fejlettebb, ahol a lakosság könnyebben jut keresethez vagy jövedelemhez, elképzelhető, hogy ezeken a helyeken az adók és követelések beszedése is köny­nyebb, a könnyebb beszedési felté­telek pedig nagyban megkönnyítik a hivatalos kezelést, tehát számbe­lileg nincs annyi tisztviselőkre szük­ségük, mint olyan helyen, ahol ezek a kedvező feltételek hiányza­nak. Mennyivel könnyebb Komárom város helyzete akkor, mikor 3000 adófizetőtől 228,000 korona adóala­pot kap, mint Esztergomé ahol 5000 adófizetőtől, tehát 2000-el több adó­fizető után, mégis csak 197,000 ko­rona adóalapot bir. Egy 10 koronás adófizetővel ren­des körülmények között ép annyi a munka, mint egy 5000 koronás adófizetővel, s ha a nagy adófizető tartozását pontosan negyedévenkint befizeti ugy még kevesebb vele a munka és fáradtság, mint a 10 ko­ronás adófizetővel, aki nem 4-szerre, de 10-szerre fizeti le adóját, sőt több esetben inteni, zálogolni és ellene végrehajtást kell indítani, mig 10 korona adója befizetését eszközli. Az emiitett városok e tekintetben kedvezőbb helyzetben vannak ná­lunknál, az ipar és kereskedelem fejlettségénél fogva, többnyire nagy adófizetőkkel van dolguk, akiknek módjukban áll adójukat, közterhe­iket pontosabban fizethetni. Mindezek mellett mégis csak azt látjuk, hogy tisztán a közigazgatási kiadások Győrben 362,152 koronát, Szombathelyen 142,150 koronát, Ko­máromban 146,662 koronát, Po­zsonyban — koronát és Eszter­gomban drágasági pótlék nélkül 124,639 koronát tesznek ki, mely­ből tisztán pénzkezelésre és szám­vitelre Győrben 40 tisztviselő illetmény és alkalmazott után évi 74.975 K Szombathelyen 17 tiszt­viselő és alkalmazott után évi . . . . . 33.480 „ Komáromban 16 tisztv. és alkalm. után évi 30.763 „ Pozsonyban 39 tisztv. és alkalm. után évi 109.567 „

Next

/
Oldalképek
Tartalom