Esztergom és Vidéke, 1908

1908-02-16 / 14.szám

kozólag, mi a városi állatorvosnak adatott ki szakvélemény adása végett. A városi állatorvos miért, miért nem, lehet túlbuzgóságból, nemcsak a saját szakmájába vágó szempontokból birálta meg a tervezetet, hanem építészeti műszaki szempontokból is, aminek folytán aztán konklúzióba jött a tervező városi mérnökkel, aki szintén nem hagyta replika nélkül a városi állatorvosnak, építészeti műszaki szempontokból tett észrevételeit, mely mérnöki replikákat, az ügy érdeme iránt érdeklődők tájékozása végett az alábbiakban adunk. A városi mérnök észrevételei a vágóhíd tervezetre vonatkozó állatorvosi véleményes jelentésre. A város tanácsa 6532/907. tan. sz. a. 1907. évi október hó 10-én az általam készített vágóhidtervet és költségvetést „véleményadás és jövedelmezőségi számítás elkészítése végett" kiadta az állatorvos úrnak. Nem tudom elképzelni, hogy a tek. Tanács a „véleményadás" címen azt kívánta volna az állatorvos úrtól, hogy a tervezet műszaki részeit bírálja felül és mégis az állatorvos ur véleményes jelentése majdnem tisztán csak műszaki szempontból bírálja a tervezetet, hogy részleteiben helyesen, avagy nem, arra alább pontról pontra leszek bátor reflektálni és a bírálat gyöngeségeit kimutatni. Érdemben az állatorvos úr által beadott ezen véleményes jelentésre, következő megjegyzéseket kell tennem : A hűtő és gépháznak T alakban való elrendezése nézetem szerint fentartandó, mert, ha az egész épületcsoport egy főtengelyben kiegyenesittetik, a kazánház és mellékhesodort a Feltámadás tengerébe. Fölvettek csodásan lengő szerelem-hajók. Dobáltak az öröm tajtékos hullámtornyai. S Faunus berkek álmatag mélyén megroptam a sziréntáncot. Ébredő hajnalok lila csendjében merész álmok aranyfonalából hálót kötöttem s a zajgó Életfolyón kivetettem a a kacér úszással tovasikló szirénekre. Nagy szorgalommal -építgettem képzeletkövekből a boldogság világát. De az, a legmerészebb sejtéseket felülmúlva, egy na'p rombaporladt, mint Pompeji és Herkulánum. És nem láttam többé a Gyönyör-aszszonyt. Sirvirágok. Felfalja az Idő a perceket, mint Krönosz az ő gyermekeit. És én nem érzem, hogy halott vagyok. Pedig síromból fel nem kelt az életmoraj, a mindenségben robotba táncoló világok misztikus- muzsikája, a naivak óda-zengése, a boldogok kacaj-harsonája, a tavaszi fénytobzódás, a virágnyilás, sem a nyűttmelódiás madárfütty. A szivem halott. El van rég temetve. S ha nagy vajúdás után születik még egy-egy dal, olyan az, mintha novemberben nyílnék hóvirág. Ezek a dalvirágok már csak a sir virágai. Kinyílnak, ha senki sem öntözi is tövüket. És a hervadásukat sem veszi észre senki. Uj babona. Uj babonának bigott hivője vagyok. Azt hiszem, hogy a te dióbarna szemedben van a menyország. S mikor végigsimogat sugara lágy-álmatagon, fehér, polyiségei a két vágócsarnoktól tulmesszire esnek, ami kezelés szempontjából hátrányos, a kocsiközlekedést a T alak nem akadályozza, a fedett folyosóra pedig szükség van, hogy a hus esős 'időben is fedél alatt legyen átvihető a hűtőbe, vagy kocsikra rakható. A két csarnok a hűtőhöz 10 méternél közelebbre már csak azért nem volna építhető, akár van ott a T alakú gép és kazánház, akár nincs, mert a kocsik nem foroghatnának a két épület között. Ezen minimális távolság tűzbiztonsági szempontból is szükséges. A 8 drb. oszlop költsége nézetem szerint nem takarítható meg. A véleményes jelentés készítőjének figyelmét elkerülte az, hogy tervezetem szerint a kazán nemcsak a sertésforrázáshoz, pacal és bélmosáshoz szükséges forró vizet szolgáltatja, hanem a két csarnok fűtését és az egyéb forró vizet is, ezért kellett nagyobb helyiséget, nagyobb kazánt előrelátnom és azt lehetőleg központosán és mindkét csarnokhoz lehetőleg egyformán közel elhelyeznem, igy tehát a véleményes javaslatnak a kazánház és szénkamra területére, a kazán fűtőfelületére és szerkezetére, kéményre, gőzcsővezetékre vonatkozó meghiányolásai tárgytalanok és csak az esetben állanának helyt, ha a kazán tényleg csak a véleményt készítő által jelzett célt szolgálná egyedül, a megtakarításokra is csak ez utóbbi esetben lehetne számítani. Nézetem az, hogy a csarnokoknak a tervezetem szerint való fűthetővé tételét kár volna mellőzni, mert tanuimányutunk alkalmával is mindenhol hangsúlyozták, hogy a fűtetlen csarnokokban télen való dolgozás mily sok bajjal jár és hogy a kifejlődő gőz a friss hús minőségét is károsan befolyásolja. Sertéspörkölőnek másik oldalon gány ajkam imára sorvad. És áldom az Istenemet, hogy tönkretettek az álmok. Én, vén, penészes mesék Lázárja, új babonák csipkés oltáránál himbálom a tömjént cigány-hizelgéssel. Fanatikus hivője vagyok a te alkonyszemednek. És nagy előttem azoknak isten-hatalma. Uj dalokat zengek , régi lángjuknál. Amint mindig uj vizek folynak a régi mederben. Lerogyok előtted, mint a fakir, ha villám zsarátja pörköli föl az avart, mihelyt rám tekintesz. Te illatos, ízletes Lány, ahol mégysz: én utánad futok, mint pillangó után a gyermek. S magamban korholom önmagam: te vén babonás, mese szomjas legény, nem látod még most sem, hogy 6 a lidércláng, mit sohase érhetsz utói ? De én loholok tovább. Babonás vagyok. Végrendelet a bárdoknak. Ha összeesek egyszer egy katángos bürkös magj-ar árokparton: odatemessenek. Járjanak a szomorú magyar hollók síromra károgni. És heverésszenek rajta a kósza, csavargó, részeg bárdok. S ha síromon kialudtak magukat, szedjék rimbe az én históriámat: — Volt egyszer egy bolond kuvasz, kinek az volt a rendeltetése, hogy szilaj lány-nyájakat terelgessen. És ennek a kuvasznak nem volt kutya-szive. Hanem olyan volt a szive, mint valami nagy költőé. Szerette ez a kuvasz minden bárányát a nyájnak. És a nyáj hálából — megette a kuvaszt. Ő, avas história ez. Már kevesen ismerik — mert egészen az enyém. (Folyt, köv.) való létesítését mi sem akadályozza, határozottan ellent kell azonban mondanom annak, hogy a sertésólakat hátrább helyezzék, csodálkozom is, hogy ezt a vélemény készítője javasolja, mert a leszúrandó sertéseknek a szúróhelyre való felhajtása úgyis nehézséggel jár és ezért sok helyen ugy építik a sertésólakat, hogy belőlük zárt folyosó vezessen a szúró helyre, nem, hogy azokat távolabbra tennék. A sertéspörkölőnek befödése és fallal való ellátása, valamint innen a boncoló helyre szállító vágány építése csak pénzkérdés. Én nem terveztem, mert tuldrágának tartom és nem is nagyon szükséges, az ezen javaslatával járó többköltségekről a vélemény készítője is bölcsen hallgat, mert hisz neki mindenáron ki kell mutatnia, hogy olcsóbban is meg lehet a vágóhidat építeni, mint az előirányzat. A hűtőépitésnek a vélemény készítője által javasolt változtatása szerinte két szempontból előnyös. Az egyik a forgalmi szempont, erre már fentebb nyilatkoztam, hogy nézetem szerint a kocsiközlekedést a T alak miben sem gátolja, a másik az épületek kinézése, ebben sem látok semmi veszedelmet, a szellős elrendezés és szabad áttekinthetés pedig megvan, mert még az egymáshoz legközelebb eső épületsarkok közt is 10 méter a legkisebb távolság. Ha különben a bizottság és arra hivatott szakértők az egész épületnek egy hossztengelyben való elrendezését vélnék jobbnak, u terv bármikor átalakítható. (Folyt, köv.) AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Meghívó. Az „Esztergomi Hajós Egylet" 1907-8. évi rendes közgyűlését f. hó 23-án (vasárnap) d. u. 4 órakor a Kaszinó nagytermében tartja, melyre az egylet összes tagjait egybehívom. Tárgysorozat: 1. Művezetői, titkári, pénztári jelentések. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése és az igazgatóság felmentvénye. 3. Az 1908/909. évi költségvetés. 4. Az igazgatóság és a bizottságok lemondása és ujak választása. 5. Esetleges indítványok. Esztergom, 1908. február 15. Tisztelettel Vimmer Imre s. k. egyleti elnök. Vácról vett értesülés szerint versenynégyesünk, az „Esztergom" már közeleg a befejezéshez. Bakon van már a pároskettős „Sellő" váza is. Kellemes visszatérnünk néhány sorral múltkori klubestélyünk témájára. Barátaink szavaiból vesszük azt a mondást, hogy a fiatal klub e salon-debut-jéről a siker emlékét regisztrálhatja. De tudatos is ez bennünk és élveztük is ezt mindnyájan az estély hangulatos, jókedvű társaságában. Szűk lett a nagy terem s a tánc átcsapott, állandóan hullámzott az olvasóban is, ahol később még egy fiók négyes-colon is szorongott. A reggel 4 óra is szinte változatlanul találta a kedves, szines társaság számát. A megnyitáskor a parancsnoki hídon főt. dr. Fehér Gyula, dr. Földváry István és neje, Frey Ferenc és neje végül Vimmer Imre e. elnök és neje voltak jelen a védnökök közül. Gyapay Pál betegsége miatt, dr. Perényi Kálmán pedig gyásza miatt sajnálatunkra távolmaradtak. Ugy fél 11 órakor érkezett meg Hess ezredes nejével az altiszti bálról, mire kezdetét vette a Hajóstánc. A díszes látványos táncmutatványt oly élénk tetszés és a Hip-Hip Hurrah-k olyan orkánja jutalmazta, hogy meg kellett ismételni. Ezután lelkes ováció honorálta a mester fáradozását. A Hajós-táncot táncolták : Vimmer Marian — H. Pott Gusztáv ; Vajda Ily — Cs. Mártsa Dani; — Niédermann Berti — dr. Brenner Antal; Szegedi Joli — Reusz Ferenc ; Vayand Ilonka — E. Russ Alfréd ; Niedermann Elsa — Bachl Győző ; Mack Mici — Müller Gyula és Pistelka Mici — dr. Marosi Károly. A szünórakor az egylet üdvözlő táviratot küldött vendégeivel együtt Fülepp Kálmán budapesti polgármesternek, ki az evezős-egyletek szövetségének elnöke és Gyapay Pálnak, az estély fővédnökének. A szünóra után csárdás, néhány körtánc, majd cotillon következett. Ezze meglepte a mester a táncolókat, mert a szokott cotillonjelvények helyett itt csupa vitorlás hajót, hajózászlót, hajós kalapot, hadi hajót, tengerészkardot osztott szét a párok között. Reggel öt órakor állt fel a III. négyes 22 párral és csak ezután jött az a bizonyos „csárdás virradtig." Az igazgatóság f. hó 14-én rendes februári gyűlését tartotta: 1. Az igazgatóság az első clubestély rendezéseért elismerését nyilvánította a rendezőknek. Különös köszönetét fejezte ki a vezetésért dr. Seyler Emilnek, a rendező bizottság elnökének, továbbá fáradozásaiért H. Pott Gusztávnak, dr. Marosi Károlynak és Tobias Frigyesnek. Jegyzőkönyvileg köszönetét nyilvánitotta végül Herczegh G. Lajos divatárú cég tulajdonosának a mulatság alkalmából tanúsított kiváló üzleti készségeért és előzékenységeért. 2. A csónakház kérdésénél ujabb combinatiok merültek fel. Az öt eshetőség kellő mérlegelése és megszámitása a közgyűlésig előreláthatólag aligha fejezhető be. 3. Rendes működő tagul jelentkezett a pártolók sorából dr. r. Revicky Gábor, — fölvétetett; Renner Géza párkányi gyáros, és dr. Rudolf Béla a muzslai járásbiróság vezetője. — Pártolókul felvétettek: Mack Micike, Bartha Bözse úrhölgyek, Magyarász Béla adótiszt és Vécsei Emil állomás főnök. A rendes tagok]száma : 31, pártolóké 63. HÍREK. Farsangi naptár. Február 16-án A kereskedő ifjak önképző egyletének tánccal egybekötött szinielőadása a Fürdőben. „ 25-én A tisztikar szini estélye tánccal a Fürdőben. „ 26-án Az esztergomi ifjúság zártkörű álarcos estélye a Fürdő nagytermében ,, 29-én A Kath. Kör tánccal egybekötött humoros estélye saját helyiségében. Március 2-án Cabaret előadás a Kaszinóban. — Vármegyénk a nagy Rákóczinak! Nagyarányú mozgalom indult meg a nagy Rákóczinak egy monumentális lovasszobor alkotása iránt s gróf Andrássy Gyula és a nagynevű Rákóczi-historikus: Thaly Kálmán védnöksége alatt bizottság alakult, mely az eddig egybegyűlt alap kiegészítésére nyereményekben gazdag sorsjátékot rendez. Az egy koronás sorsjegyek főnyereménye negyvenezer korona. Vannak ezenkívül tízezer, hatezer, ötezer, továbbá több kétezer és ezer koronás és kisebb nyeremények. Az összes nyereménytárgyak értéke kilencvenezer korona. Ezeket a hazafias célú sorsjegyeket minap küldte