Esztergom és Vidéke, 1908

1908-02-06 / 11.szám

k

t>. 15—20 m

2 fűtő felületű álló kazán, amely bőven elfér a gőzszivattyukkal együtt egy körülbelül 3 1/2 rn. széles és 4 m. hosszú helyen. A kazánház ilykép jelentékenyen olcsóbba jönne, annál is inkább, mert az állókazánon egy olcsó vaskémény alkalmazható és jelentékeny megtakarítás eszközölhető az épitett kémény és kazánbefalazás elmaradásával, valamint a rövidebb gőzcsővezeték által is. Ilyen elrendezés van a budapesti szarvasmarha-vágóhid bel- és pacalmosó helyiségnél is. A sertéspörkölő elhelyezése nem célszerű, mert ennek mindenesetre a sertés-vágóhid oldalán és azonkívül jóval közelebb kell lennie. Legjobbnak látszik a sertésólakat hátrább helyezni és a sertésólak helyére a pörkölőt építeni. A sertéspörkölő 4 vasoszlopra helyezett bádogtetővel befödhető és azon az oldalon, mely az ólak felé fekszik, épitett fallal elzárható. Elégséges, ha 3 oldala szabad marad. A pörkölőből esetleg egy szállítóvágány vezetendő a boncoló helyre. Nézetem szerint a hűtőépités előbb proponált változtatása két szempontból előnyös. Az egyik és fontosabb a forgalmi szempont. A vágóhíd két főközlekedő útja azon kb. 10 méter széles átjáró, mely a hűtő és a vágócsarnokok között hagyatott. Ezek szabad kihasználását erősen befolyásolja a két, ezen útba beépített gépházépületszárny, mely majdnem az út egész szélességét elfoglalja. De csin szempontjából is kevésbé előnyős ezek ily mérvű kiugrása, mert a pavillon-rendszerben épült vágóhidat azon előnyétől fosztja meg, mely épen ezen rendszer sajátossága, t. i. a szellős elrendezés és szabad áttekinthetés. Ezek lennének azon átalakítások, amelyeket az általános elrendezésben kívánatosnak tartanék. nagyszámú festményekben van megörökitve. Igy a paróka kinőtte magát a Francia divat uralom szimbólummá és ezen idővel kezdődik a francia divat föltétlen uralma; érezhető volt a francia befolyás már előbb is, de ezen időponttól kezdve minden ellene irányuló ellentállás megszűnt és a németek is beadták derekukat, majmolva a szomszédokat, patriótikus felháborodásuknak egyes satyrikus epigrammokban adva kifejezést. Eddigelé Németországban minden becsületes ember saját haját viselte, bár a divat annak hosszú fürtökben való viselését követelte, csak a minden jó és rossz iránt hajlammal biró aranyifjúság egyes esetekben utánozta a szomszédot. Most azonban XIV. Lajos példája, mint a ragályos betegség terjed tovább, a német kis uralkodók, mintha parancsot kaptak volna, udvari parókásokat neveztek ki halomszámra és az erre alkalmas egyéneket Parisból hozatták. Oly annyira harapódzott az idegen divat, hogy a jobbkörökben való felvétel a parókától függött, az uralkodók sem tűrték környezetükben, ki paraszt módon saj4t haját mutatta ! A férfi világ, amennyiben a műveltség fogalma alá esett, oly annyira és oly gyorsan szokott az uj divathoz, hogy már 1670-ben a paróka Németországban is a viselethez tartozott. Franciaországból folytatta a paróka útját Olaszországba, az első velencei, aki parókát hordott, a XVII. század végén Vinciquarra Colaltó Scipió volt. De Franciaország II. Károly idejében már Anglia is szállított parókákat. Hiába szólaltak fel ellene az egyházi zsinatok, 2. Egyes épület-csoportok. a) Marha-vágó hid és bélmosó. Az évi vágás 1350 drb. nagyés 3500 drb. aprómarha; maximális napi vágás \2 drb. nagymarha és 120 drb. aprómarha. Ez utóbbi szám nem létezik, mert ha 60 drb., de annál több nem lesz. A vágócsarnok ezen vágásokhoz bőven elégséges. Megjegyzendő azonban, ha felvonók vannak két vágóhelyen tervezve, ugy ezen helyeken a husfogatok teljesen fölöslegesek és csak útban állanak. A két vágóhelyhez tökéletesen elég 1 horogkoszorú, mely az oszlopon van elhelyezve és a levágott állatok belső részeinek felakasztására szolgál. A többi helyeken, amelyeken fekvő állapotban történik a vágás, a fal melletti horogsor ugyancsak fölösleges, sőt útban is van, tehát elhagyandó. A bélmosót bátran kisebbre lehet venni, 3 edény, 3 asztal és egy forrázó kád egy nagyobb asztallal bőven elégséges, sőt a legcélszerűbb lenne a sertésbélmosóval egyesíteni. Változtatni kell a bejárón, mely nem nagyon szerencsés helyen van, legcélszerűbb volna, ha az aprómarha-fogasokat kissé áthelyeznék. b) Sertés-vágóhid. Évi vágás 3600 drb. Legnagyobb napi vágás 60 drb. Ezen célra a vágóhíd túl nagy. A tervezésből kimaradt egy fontos feljáró, még pedig a szúróhelyhez és pedig úgy, hogy a vágóhíd felől is legyen bejárás, mert ez jelenleg a vágóhely felől megközelíthetetlen. A boncolófogasok elhelyezése sem megfelelő, mert az egyes fogas-sorok között hagyott távolság kicsiny. Nézetem szerint a sertés-vágóhid jóval kisebb helyen, célszerűbben lenne beosztható. A vágóhíd 8 m. szélességgel, különben ugyanolyan hosszban telmiután az uj divat a megjelenés tekintélyét emelte, elsősorban a birák és orvosok kaptak utána. Magyarországban a kétcopfos parókák oly divatban voltak, hogy a nélkül, úgynevezett jó társaságban megjelenni nem lehetett. Ezek a parókák oly hosszúak és vastagok voltak, hogy majdnem két fontot nyomtak, legnagyobb becsben állottak mint az ókorban is, a szőkék, melyek darabonként 3000 frtba is kerültek. Később a paróka alakja módosult oly módon, hogy a homlok közepében a haj el lett választva és azután kétoldalt egész 4—5 hüvelyk magas épületekbe alakíttatott. Nagyon messzire vezetne, a parókák alakjának mindenkori fejlesztését és módosítását itt fölemlíteni, hosszabb rövidebb fürtös, göndör, sima és rövid paróka divatja lépett fel egyik a másikat fölváltva, végre mindig rövidebb és rövidebb lett, mig a francia forradalom egészen elseperte. Ennek is meg van az oka, mert kezdetben sokan lettek kivégeztetve, kik parókákat viseltek, de a haj a lehulló guilottin késének annyira ellentállott, hogy vagy egyáltalában nem sikerült a kivégeztetés egyszerre, hanem kinos jeleneteket idézett elő, vagy pedig rontotta a halált okozó gép kését, és igy a hóhér, monsiuer Samson a kivégeztetés előtt a parókát levette a szegény áldozatok fejeiről, ezt későbben már a fogházakban tették, honnan a nép mulattatására a szegény áldozatokat naponkint halálra ítélve elhozták, végre azon embertélen és vad időkben, hol egy jókabát is már alig volt arra, hogy a nép ellenségének kikijesen megfelelő lenne, amelybe 26 folyóméter husfogas alkalmazható, megfelelően 26 drb. sertés egyidejű kivágásának. Ezzel egyúttal a tekervényes szállitó-vágány is egyszerűsíthető lenne, mely jelenlegi formájában komplikált és a sinek közelsége miatt használhatatlan. A bélmosó is redukálható. Általában 10—15 sertéshez elegendő egy bélmosó edény és isy 4 edény és 4 asztal elegendő. Mivel pedig ha véleményem szerint a sertésvágóhid 3 méterrel szűkebb lenne, a megnyert téren szépen elhelyezhető lenne a kazánház és szénkamra. ej- Hütö és gépház. A napi vágás maximuma következő volna: 12 drb. nagymarha levágva ä drb. 275 kgrm. . . .. = 3300 kgr. 60 drb. aprómarha levágva a drb. 20 kgr. = 1200 ,/ 60 drb. sertés levágva a 125 kgr. . . . = 7500 „ Összesen: 12000 kgr. A hűtő befogadó képessége pedig teljes terhelésnél kb. 15000 kgr. előhűtő nélkül, tehát a méretezése bőven elégséges. A gépekre nézve megjegyezni valóm nincsen. d) Marhaistállók, sertésólaknál. Megjegyezni valóm csak az, hogy a sertésólak elválasztó falai úgy készítendők, hogy bármikor ki lehessen emelni azokat, mi az esetleges fertőzés esetében okvetlenül szükséges. e) Egészségügyi vágóhíd. Nézetem szerint fölösleges, vagy hogy ezen területet helyesen nélkülözni lehetne, mert nagyon távol van, azért helyesebb volna az egészségügyi vágóhidat a régi, vagyis jelenlegi vágóhid-helyiségben rendezni be és akkor ezen tételnél áltották annak viselőjét, a nép elvaduitságával a paróka is eltűnt. A jelenlegi időben a paróka már nem divatszerű fejdiszként szerepel, hanem csak is a hiányok pótlására szolgál. A legjobb paróka művész jelenleg az, kinek művén legkévésbbé vehető észre, hogy nem a viselőjének a koponyáján termett a dus haj, mig pedig a múltban a paróka nagysága és terjedelmétől függött gyakran a parókakészitő híre és sorsa. Mennél feltűnőbb, annál szebb, annál nagyobb művész volt a parókacsináló. De különben az egyéni izlés is változásokon ment keresztül és az aestetika befolyásának köszönhetjük, hogy most sokan inkább kopasz fejjel járnak, minthogy a természetes hiányokat parókával pótolnák. Vannak csekély hajzatnak örvendő fejek, melyek sűrű hajjal ha bírnának, nagyon furcsán néznének ki, egy sok szellemi munkát végező egyén feje hajzata különben ritkán teljes és sűrű. Megjegyzendő még az is, hogy a nemzetiségek jellemző tulajdonságaiban a paróka most is szerepet játszik, aminek legjobb bizonyítéka a valódi angol, ki a bíráját csak is a fent leirt allonge parókában képzelheti magának bírónak, valamint az is, hogy a londoni alsó parlament szónokja, az úgynevezett speaker, a XIV. Lajos által divatba hozott hamis göndör fürtök nélkül egyáltalában valami lehetetlen. Ezek után visszapillantva röviden arra, hogy a nők hajviselete milyen álláspontra helyezkedett a parókával szemben, megállapítjuk, hogy a paróka fénykora magáis redukálódnék a kiadás. Ezen helyiség csak a forma végett szükséges, de tényleg alig akad egykét darab az egész éven át levágásra. (Folyt, köv.) AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. A táncestély rendezőinek meghivó-bizottsága engedelmet kér az igen tisztelt meghívottaktól, hogy az egylet meghívását részben csak későbben küldötte meg, mivel a meghívók hiánya miatt azok a kellő időben kibocsáthatók nem voltak. Az állandó egyleti miniatűr jelvények megérkeztek. Van köztük 55 db. tű, 35 db. bross, és 15 db. olyan, mi szegecsekkel bármire ráalkalmazható. A zászlócska ezüstből van és Schletter F. bpesti Váciutcai aranyműves munkája. Ezen jelvény lesz a mulatságon a rendezői jelvény. Kapható Herczegh G. Lajosné egyleti szállítónál. Ugyanott vannak az egyleti báli nyakkendők és az uj angol capy formájú kis flanel sapkák. A januári igazgatósági gyűlés fontosabb határozatai és jelentései: Folyó ügyek: A versenycsónakra és doublóra január 16 án 600 K II. előleg részlet szerződésszerűen elküldetett. A működők mult évi tagdijai, mind, a pártolók tagdijai négy tag kivételével befolytak. Ezekkivül a tagok 500 koronát előlegeztek 1908. évi tagdijakra. Aki tagdíjrészletét kétszeri nyugta kézbesítéskor nem fizeti, minden egyes kézbesítésért 20 fii. kézbesítési dijat lesz köteles fizetni. A mulatság kérdésénél a bálbizottság kérelmével szemben kimondatott, hogy a korábban ajánlott csekély egyleti hozzájáruláson kivül az egyleti pénztár semmi többel nem járul a költségekhez, mert a tagdijak csakis hajós felszerelésre szolgálhatnak, mig az egylet teljesen be nem rendezkedett. Tagokul felvétettek : működőül: Rákossy Márton erdészsegédtiszt, pártolókul: Netól értetődik, a női fésülködésre is reakciót gyakorolt, amennyiben a hölgyek is, utánozva a férfiak extravagáns hajdiszüket, hajukkal magas toronnyá való fölfésülködése által parókához hasonló alakokat igyekeztek elérni. XIV. Lajos halála után a most emiitett divat megint megszűnt, a fejdíszek, illetve a haj viselése mindig kisebb lett és csak még 1770-felé a bő krinoline alakú szoknyák korában a fésülködés és a szoknyához méltó aránytalansága növekedtek. 1775-ben a haj uj viselkedése már 1 régi láb magasságát érte el, és a nyolcvanas évek elején a hajviselés leggyöngébb izetlenségnek fajul el, a mennyiben átlagos magassága az arc magasságának négyszeresét, köbtartalma pedig a fej nagyságának nyolcszoros, egész tizenkétszeres nagyságát érte el. Ezen művészi fésülködések előállithatása céljából a hosszú egyéni haj önértetőleg igen sok idegen hamis hajjal vegyítve magas, drót és halcsontból készített és általuk tartott párnácskákon mindenféle alakokban felhuzatott. Két mélyen lecsüngő és a kebelt érő szép fürtöknek hiányozni nem volt szabad. Végre ezen abszurd és a női piperézést a végtelenig vitt őrült divat is 1785-ben megszűnt a történelemből ismert, jobb sorsot érdemelt, francia királyné, Mária Antoinette, gyermekágyat fekve, a haját teljesen elvesztette és ennélfogva az őrületes toronyalaku fejdíszek helyébe a rövid göndör haj viselete lépett. Ezen változás egynehány nap müve volt. Azért a mostani társadalom hölgyei is, a legritkább esetekben érik be a saját ha-