Esztergom és Vidéke, 1908

1908-11-22 / 93.szám

dalmaknál a kendertermelést tanácsos egészen önállóan, a többi terményektől elkülönítve ugyancsak szakegyén veze­tése mellett műveltetni. Maholnap nyugdíjaztatni óhajtom ma­gamat s hogy hátralevő napjaimat tétlen­ségben ne töltsem, a kendertermelés ter­jesztése s meghonosítása körüli képessé­gemet felajánlom az államnak, vagy pe­dig elvállalom uradalmaknál a kenderterme­lésének vezetését. Évekkel ezelőtt Biharban tettem próbát a kendertermeiéssel. Próbának 10 kat. holdat vetettem be. Az eredmény fényes volt! A 10 holdon 91 mm. 63 klg. tilolt kender termett, tehát a holdankénti ho zam 9 mm. felül volt. Miután az ottani nép nem értette a kenderkörüli munkát, a munkásokat s a szerszámokat Bácská­ból vitettem Biharba. Az ottani nép azon­ban érdeklődött a kenderművelés iránt s lassacskán bele is szokott némileg a mun­kába, amit magából a nép szájából a következő szavakból vettem ki: „a jó Is­te?i még csak pár évre hozná ide a bács­kai svábokat, hogy egészeit megtanulhat­nánk a kendermüveiést ! Sok péuzt keres­tünk általuk!" De mivel két urnák szol­gálni nem lehet,' a műveléssel Biharban mielőbb fel kellett hagyni. Érdekes volt, midőn a bihari nyers ken­derből egy marokkal Bulkeszire hoztam mutatónak. Általános feltűnést keltett a bihari kender arany színe és nagysága, úgyannyira, hogy egy gazdag sváb vetter ezt mondta szórói-szóra: 40 éve vagyok már a saját gazdám. 40 éve mivelek ken­dert, de ilyen szép kendert, mint ez a bihari, életemben még nem láttam. Kép­zelhető, mily rengeteg vagyon fekszik ott parlagon azért, mert a kendertermelést nem űzik. A bálokba göngyölt kendert egy budapesti cégnek adtam el. Midőn a kender Budapestre érkezett s a cég fő­nöke meglátta, tűvé tétette a Bácskát ügynökeivel, hogy kikutassa, ki az, aki Biharban kendert termeltetett, azzal a szándékkal, hogy vállalkozásában segítsé­gére lesz. Egyik ügynöke rám is akadt és közölte a főnöke üzenetét, de én be­látva azt, hogyha Biharban kenderműve­léssel foglalkozom, elhanyagolom az is­kolámat, a kendertermeléssel egészen fel­hagytam, mivel két urnák szolgálni nem lehet. Igy hát Biharmegyében nem sikerült a kendertermelést egészen meghonositani, sikerült azonban ott a bácskai pacska viselését behozni, miáltal megszabadítot­tam az ottani munkásnépet a nehéz csizma viselésétől, különösen nyáron. Amidőn egy nagyváradi cég látta svábjaim (bács­kai kendermunkásaim) lábán a célszerű pacskát azonnal irt az ő útbaigazításuk szerint ide s garmada számra hozatta a bácskai pacskát s megkedveltette a bihari néppel úgyannyira, hogy most 1 ott nyáron mindenki pacskát visel, s mivel most Bi­harban, különösen Belényesen is készítik, minden boltban árulják ! Jelen soraim megírására nem haszonle­sés vagy zsíros konc reménye vezetett, hanem azon óhajom és célom, hogy a kendertermelést hazánkban kicsiben és nagyban önerőnkből meghonosítsuk, mert ha sikerül, a nép boldogulását fogja látni benne. Gotthard Sámuel (Butkeszi.) s egyéb különféle ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett el fognak adatni. Egyúttal felhívom mindazokat, kik a befolyandó vételárra elsőbbségi igényt érvényesíteni szándékoznak, hogy azt az árverés megkezdéséig nálam jelentsék be. Esztergomban, 1908. évi november hó 9. napján. Havas Vince, kir. bir. végrehajtó. 1908. V. I. 472/2. szám. AiTOési hMeíméniJ, Közhírré teszem, hogy az esztergomi kir. járásbiróság 1908. V. I. 472/2. számú végzése folytán Esztergomban, Mária­Valéria-út 1. számú házban 1908. évi november hó 24 napján délutáni 2 órakor 730 koronára becsült bútorok, dinamógép 10067/1908 tkvi szám. Árverési hipdeíméng és feltételek. Az esztergomi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság a komáromi kir. tör­vényszék kerületéhez tartozó ezen telek­könyvi hatóság területén fekvőnagysápi 130 számú telekkönyvi betétben Egri György (Szűcs Julianna férjének) tulajdonául fel­vett A. I. 1—27 sorsz. 919/1, 920/1, 1575/2, 1576/2. 2066/1, 2388/1, 2389/1, 2757/1, 2758/1, 2759/1, 3563/1, 3564/1, 5019/1, 5505/1, 5794/1, 5795/1, 5796/1, 6014/2, 6538/1, 6539/1, 6666/1, 7005/2, 7058/1, 7059/1, 7060/1, 7061/1 hrszámú káposztások, uj töltés, malomtó, közép­cseléd, erdőalja, kertekalja, kenderföld, sápitói tábla, kis keskenyrét, bakostó, viz­állás, hosszúrét dűlőkben fekvő szántókra s rétekre s a 2. sz. betét A lapján beve­zetett közös úrbéri legelőből járó kettő/800 részére: 1200 kor. becsárban az árverést a kisbirtokosok országos földhitelintézete végrehajtatónak, Egri György nagysápi lakos elleni 400 kor. kölcsönösszeg után lejárt 45 kor. 60 fll. félévi járadékösszeg, 11 kor. 40 fii után 1907. január 20-tól, 11 kor. 40 fii. után 1907. július 20 nap­szállit, fajtisztaságért jótállva legdú­sabb választékban a már évek óta elsőnek és legmegbízhatóbbnak ismert: Kükűllömenti első szőlooltvány telep tulajdonos: GASPARI FRIGYES, Medgyes 57 sz. (Nagyküküllő megye.) Tessék képes árjegyzéket kérni! lm Az árjegyzékben találhatók az ország minden részéből érkezett elismerő levelek, ennélfogva minden szőlőbirtokos megrendelésének megtétele előtt az ismerős személyiségektől ugy szó-, nint irásbeliteg bizonyságot szerezhet magának fenti szőlőtelep feltétlen meghízhat óságáról. jától, 11 kor. 40 fii. után 1908. január 20 tói, -11 kor. 40 fii. után 1908. július 20-tól járó 6°/o kamata, továbbá a szabályszerű­leg kikötött 1% bírság fejében 44 fii, ve­gyes hátralék fejében 5 kor. 19 fii., nem különben 8 kor. 60 fii. a budapesti ke­reskedelmi és váltótörvényszék által már megállapított árveréskéreti költségek kielé­gítése iránti végrehajtás ügyében az 1889. XXX. t.-c. által a magyar földhitelinté­zetre s az 1898. XI. t.-c. által a kisbirto­kosok országos földhitelintézetére is ki­terjesztett 1887. XXVI. t.-c. illetőleg az osztrák magyar bank jelzáloghitel osztálya alapszabályainak ezen törvényben becik­kelyezett 11. §-ának C pontja alapján és a budapesti kereskedelmi és váltótörvény­széknek 109520/908 sz. végzésbeii meg­keresésére elrendeli s annak feltételeit kö­vetkezőkben állapítja meg : 1. kikiáltási ár a becsár, 2. Az árvarésnek Nagysáp közság há­zánál leendő megtartására 1908. decem­ber hó 16 napjának délelőtt 9 óráját ha­táridőül kitűzi, amikor a föntebb jelzett in­gatlan a becsár 2 /s részén alul nem fog elárvereztetni, ha pedig a kikiáltási ár fo­kozatos leszállítása következtében a leg­alacsonyabb árt elérő ígéret nem tétetik, az árverés felfüggesztetik. Bánatpénzül az ingatlan kikiáltási árá­nak 10%-a teendő le. Árverezni szán­dékozók a bánatpénzt készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött ke­zeihez le tartoznak tenni, s a kikiáltási áron felül tett magasabb ígéret tétele ese­tén a bánatpénzt az általa igért ár ugyan­annyi %-ig kiegészíteni, különben ígérete figyelmen kivül marad, és*az árverésen többé részt nem vehet. A vételár 3 egyenlő részletben 1, 3 és 6 hónap alatt fizetendő az árverés napjától számított 5%-os kamattal. Az egyidejűleg kibocsájtott árverési feltételeket a hivatalos órák alatt ezen te­lekkönyvi hatóságnál és Nagysáp község­házánál a hirdetmények között meg lehet tekinteni. Esztergom, 1908. évi szept. hó 26. na pján. Környei Imre, kir. járásbiró. LAISZKY JÁNOS Simor János 18—20. szám. I KÖNYVNYOMDA ír KÖNYVKÖTÉSZET | = ESZTERGOM. Simor János utca === 18—20. szám. Telefon 21. Telefon 21. Ajánlja a mai kor igényeihez mérten választékos Ízléssel villamerőre berendezett könyvnyomdáját, hol minden nyomdai mun­kák és pedig: művek, kör­levelek kimutatások, ár­jegyzékek, étlapok, szám ­Iák, rovatolt táblázatok, levélpapír és boríték cég­nyomattal, meghívó-, be­lépő- és látogatójegyek, táncrendek és falraga­szok, gyászjelentések stb. különféle színben és nagy­ságban, tisztán és ízlésesen a leggyorsabban és legmél­tányosabb árban készíthető! Alapíttatott = 1881. =.. Továbbá ajánlja a legújabb segédgépekkel felszerelt könyvkötészetét, hol bármilyen kiállítású mun­kák a legjutányosabban, gyorsan és pontosan telje­síttetnek. Jegyzők részére kész = nyomtatványok == raktáron tartatnak. Koszorú szalagok nyomása elfogadtatik. Kitüntetve: Bpest, 1885.

Next

/
Oldalképek
Tartalom