Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-30 / 9.szám

kai összeépítve van elrendezve. Ezen helyiség, mivel a marhavágócsarnok mellett is van hasonlóan egy bél és pacalmosó, esetleg más célra is használható. Belső berendezés áll:: •7 drb. béltisztitó asztal, 7 drb bélmosó edény, megfelelő hideg-melegviz csapokkal. A csarnok fűtőtestekkel van ellátva, hogy télen H~ 4° C. hőmérséke fel fűthető legyen. A csatornák nyilasai, a csarnok ajtainál vannak kívülről, hová a szennyesviz a talajozás esése utján jut. Ez azért van- igy, hogy a patkányok ne juthassanak a csarnokba. A csarnok és bélmosó padozata beton alapon keramit kocka burkolat, megfelelő esésekkel. Az ajtók toló vasajtók, ablakok idomvasból vannak. A födélszék nyitott, alul deszkaboritással az egész födél gyalulva és mázolva. A csarnok fölött felülvilágító tető van elhelyezve alulról kezelhető idomvas szellőző ablakokkal. A tető födése Eternit pala. (Folyt, köv.) A telefondijszabás reformja. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter elkészült a telefondijszabás reformjáról szóló törvény javaslatával. A

: kereskedelmi és iparkamarának is megküldött törvényjavaslat tervezet a telefontarifa megváltoztatásán kivül igen sok praktikus és érdekes ujitást tartalmaz. Az uj tarifa nem tesz különbséget városi, környékbeli, törvényhatósági vagy táviratközvetito hálózat közt, hanem csak helyi és távolsági forgalmat különböztet meg. A helyi forgalomban a díjszabás a hálózat nagysága, valamint az igénybevétel mértéke szerint változik. Oly hálózatnál, amelynek legfölebb 25 előfizetője van, az előfizetődij a legalacsonyabb, s a szerint, a mint az előfizetők száma bizonyos határokat halad, a dij is emelkedik, Megszűnik az átalányrendszer, amely a beszélgetések valóságos számára nem volt tekintettel s így kedvezett a felesleges igénybevételnek. Az előfizetődij ezentúl bizonyos számú beszélgetésre szól és ha az előfizetett számon felül beszélgetünk, ezért külön dij jár. Eddig mindegyik előfizetőnek külön vezetéke volt. Ezentúl két s később három vagy négyelőfizető társas vezetékre fizethet elő. A telefonnak szélesebb rétegekben való elterjedését célozzák az automata-állomások is, amelyeken egyenként 10 fillér dijért lehet beszélgetéseket folytatni, Automataállomást bárki rendeztethet be üzlethelyiségében vagy lakásában; azonban bizonyos számú beszélgetést tartozik biztosítani. ; Több rendbéli könnyítést céloz a reform a mellékállomások dolgában. Első sorban azt, hogy a mellékállomásnak nem kell a-főállomással egy épületben lennie. Ily esetben a fő- és mellékállomás között szükséges vezeték után hosszúságával arányos illetéket kell fizetni. — Lesznek hordozható készülékek, amelyeket villamos lámpák módjára szobáról-szobára lehet vinni és a kivánt helyen konnektor bedugásával kapcsolhatók be. A használt konnektorok száma után külön mellékdíj jár. A távolsági forgalomban megszűnik az egységes dij és helyébe a zónák szerinti-díjszabás lép. Összesen öt távolsági fokozat (zóna) lesz. 25, 50, 100, 200 kilométerig és 200 kilométernél nagyobb távolságok. E távolságokra a dij 20, 30, 100, illetve 200 fill. Az "első zónában bizonyos számú beszélgetésre is elő lehet fizetni. AZ ESZTERGOMI HAJOS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. — Mivel a táncestély meghívó-bizottsága cimezetlen meghívót senkinek ki nem adhat, kéri a tagokat, hogy az általuk meghivatni szándékoltak neveit, állását és lakhelyét . a bizottság tagjainak Írásban nyújtsák át, vagy a Casinó szolgájánál levő könyvbe írják be. Azon gyakori kérdésre, hogy kiket hiv meg egyletünk e mulatságára azt- felelhetjük, hogy a tagokat, azután a szövetséges és a szomszédos sport-egyletek tagjait, továbbá a tagok barátait és közelebbi ismerőseit. Igy bár e mulatság egyik célja az egylet propagálása is, de annak jellege még is kell, hogy a bizalmasabb club-estély legyen, épen ezért is lesz a Casinó helyiségében. felakasztására, úgy hogy a nagyobb szakiparosok egész rekeszt bérelhetnek, a kisebbek pedig a fogasokat használják. A hűtési rendszer nincsen megállapítva, mert ezáltal a gyárak szabad versenye akadályoztatnék. A hűtők oldalfalai és menynyezete parafakő szigeteléssel van tervezve. Talaja beton burkolat, szintén parafakővel szigetelve. Az előhűtő fölött van a 20.00m

2 ürtaltalmú viztartány befogadására szolgáló víztorony. A viztartány szintén parafaszigeteléssel van ellátva a fagy ellen. A hűtő és jéggyái\ó telep, az árlejtések eredményéhez képest választandó rendszer szerint akkép van tervezve, hogy a 73,5 m- alapterü\ letű hűtőcsarnokot + 2° C, az előhütőt pedig H" 4° C, állandőhőmérséken tartsa — 12 órás napi üzemet feltételezve — egyidejűleg naponként 12 q. kristály jég gyártására is megfelelő legyen. A hajtó erőt a teljes üzem részére egy háromfázisú 100 volt secunder fes.zültségűelektromótor szolgáltatja. A gőzt az összes üzem részére u. m. a pacalmosóban és sertésforrázóban szükséges melegvíz előállítására, valamint a sertés és marhavágó csarnokoknak télen át 4°C. való felfütésére egy megfelelően méretezett folytvas lemezekbői készült gőzkazán szolgáltatja. Ugyancsak ezen kazán táplálja a szivatytyukat és tartalékszivattyúkat, melyek az egész telep vízszolgáltatásának előállítására szolgálnak. A gép és kazánház padlója beton alapon keramit kocka burkolat. A gépházból a kazánház és jéggyárba direkt közlekedés van. A hutőcsarnok hőmérsékét pedig egy távhőmérő mutatja, mely a maximum elérését önműködőlég csengetéssel jelzi. A jégraktár mellett van egy 9.00m

2 alapterületű parafával szigetelt jégraktár. Ezek, valamint a hűtők ajtajai külső-belső szárnyakkal, a belső szárnyak parafa szigeteléssel vannak tervezve. A gépház összevan kötve gépész szoba és műhelylyel, mindkettő a megfelelő szerszá— Kigyelmedér' gyüttem, gyűjjék kend haza, megszaporodott a Citrom tehén. Gerencsér uram tudta a kötelességét és szó nélkül iszkódott haza. • Mikor meglátta a kis borjut, - örömében majd kiugrott a bőréből, olyan-szép kis állat. Egy ideig nézte, nézegette, majd friss almot teregetett a földre a tehén elé, hogy kényelmetes helye legyen a böcének, nehogy valamiképpen Összetiporja az anyja. Aztán sót és darát hozott s behintette a borjut. Ez igy dukál. De még meg is szoptatta. Azonközben megtermett a terv fejében. Ugy is lesz. Mindakét állatot . elviszi a megyeri vásárba. Meg is mondja az anyjuknak, mit szól hozzá. Hiszen öreg már a Citrom, behajlott a dereka, aztán alig ad már néhány icce tejet. Vesz másikat, szebbet, jobbat. Csak az a bökkentő, hogy a Citrom tehenet nagyon szereti az anyjuk. Jámbor, szelíd pára, az ebadta. Nem is csuda, ha kedveli az asszony. No, majd kiigazodik az ügy valamerre. Gerencsér Andrásban szörnyen föltámadt a vágyódás az áldomás után. Olyan régen történt. Ugy sarkalta már a szomjúság. Csak olyankor lehet egy kis cécót csapni. Máskor színét se láthatja az itókának. Pedig be nagyon szereti! Este a vasorártál csakugyan kirukkolt a szándékával. A fogai között szűrte ki : — Eladjuk azt a két állatot. Nem monmokkal felszerelve. A kazánháztól vasajtó választjaela 15.00 nr alapterületű szénraktárt. A szénraktárba azonkívül külön ajtó van. A gép és kazánházba 2.00/4.00 m. méretű idomvasfelülvilágitókkal biró kapukon történik a közlekedés. Az ablakok megfelelően méretezve, idomvasból; terveztettek. A hűtők ablakai üvegtéglákból vannak feltételezve. II. Sertésvágó csarnok és bélmosó. 14 drb sertés egyidejű feldolgozására van hely benne bőven, tehát 6-órai munkaidő alatt átlag 42 drb sertés dolgozható fel. Ha egy nap több sertés volna vágandó, csak a vágási időt kellene meghosszabbítani. A leölendő sertések a felhajtón keresztül ft szúróhelyre jutnak, innen a forrázó kádra hajló billenő ajtón a forrázó kádba csúsznak. A forrázó kádból kidobó villás szerkezettel a kopasztó asztalra kerülnek, innen pedig a felső vágányon csigán futó kocsik segélyével vitetnek és akasztatnak fel a fogasokra. - A hűtőbe szintén szállító kocsikon kerül a feldarabolt sertés. A vágócsarnok és hűtő egy 10.00 m. hosszú öntött vasoszlopokon, hengereltvasgerendában nyugvó, hullámos lemezzel födött átjáróval van öszszekötve, mely egyszersmind rakodóul is szolgál. A fogasok két sorban vannak, az első sor szilárd, a másik mozgó. Az utóbbi az apróbb részek felakasztására szolgál. A felhajtó és szúróhely a csarnokhoz van épitve. A felhajtó betonburkolattal és keményfa korlattal van ellátva. A szúróhely vasgerendákon nyugvó vaslemez padozattal bir, a csarnok padlójától 1.50 m magasan. Alatta egy vasajtóval elzárható helyen van a szállító kocsi, mely kocsiba, a padlóban levő nyíláson át jut a vér és egyébb szeny. Az ablakok mellett munkaasztalok vannak elhelyezve. A vágóhely öntözésére és egyébb vízszükségletre öntöző csapok állanak rendelkezésre. A bélmosó a vágócsarnokdott többet. Csak az asszonyt nézte vizsga szemekkel.' Ám az nem szóllott rá semmit, vígan szürcsölte a gombóc levest. Gerencsér uram rögtön tisztában volt a« helyzettel, hogy tudniillik az asszony hallgatása a tervezgetés irányában nem jót magyaráz. Hát nem is szólt róla a vásár napjáig. A vásár napjának előestéjén aztán határozóttan kijelentette Gerencsér András, hogy reggel viszi a tehenet, meg a borjut' a vásárra. — Megbolondult' kee? ! — Nem mondott mást az asszony. Reggel korán felcihelődött Gerencsér András. Nagy karaj kenyeret és jókora szalonnát dugott a tarisznyájába. Nem szólt a feleségének. Közbe aztán megérkezett Csörge Mátyás kocsija is, hogy a borjut elhelyezzék rajta. Örzse asszony most már igazán komolyra vette a dolgot és csülökre állt. Mikor az ura a kis borjut kitologatta az istállóból, csak hideg nyugalommal nézte, de mikor a Citromra került a sor, már akkor fölpattant': — Hát mit akarsz te gaz féreg ? — Kiáltott az asszony rikácsolva s mint egy vadállat ugrott az urának és minden erejéből püffölni kezdte. Gerencsér Andrásnak se kellett több — átnyalábolta az asszonyt, odacipelte az istállóhoz, belökte és rázárta az ajtót. A tehenet meg hevenyében a saroglyához kötötte és elindultak. A szomszédok mind összefutottak. Az asszony, mint az őrült kiabálta : — Verjen. meg a bosszúálló Isten ! .— Mire kimenekült az istállóból, az ura a szomszéd határban járt. Még ide látszott a vöröstarka Citrom tehén, a szél meg vissza-vissza verte a borjú bőgését. Az asszonyt a hirtelen fölgerjedés ágyba döntötte. Sisákné borogatta a fejét hideg vizes ruhával. Még téglát is melegítettek. Csak ugy rázta a hideg, ugy sajnálta a Citrom tehenet. A vásáros falu alatt nagy szerencsétség érte Gerencsér Andrást. Mintha csak az asszony.átka fogott volna rajta. Mikor a falu végén, a tó hidján mentek, hát a Citrom belépett egy résbe s nyomban eltört a lába. Még csak a vásárba sem vihették. Éppen arra jött a megyeri mészáros és megvásárolta potom árért a borjával együtt. Gerencsér uram megvakarta a fejét és görbe szavakat sóhajtott. Vége az áldomásos murinak. Beföllegzett. Megverte az Isten. De az asszony, az asszony, az még csak a bökkenő! Mi történik, ha most haza megy. Nekivágott az útnak ugy gyalogszerrel. Nagy meglepetés várta. Az'asszony minden cók-mókját kiszórta az udvarra és azt kiabálta ki neki a pitvarajtóból, hogy be ne tegye a lábát ilyen vén akasztófára való ! Alig alkonyodott, Gerencsér András kénytelen volt áthurcolkodni az ötödik szomszédba, a komájához. Gerencsérek vagy fél, esztendeig távol éltek egymástól. Egyszerre , valami ügyes bajos dolga támadt Gerencsérné asszonyomnak. Átment hát Szeder uramékhoz tanácsot kérni. Leült az ágy melletti székre. Csak később vette észre Gerencsérné,- hogy az ajtó mögött, a lócán az ura pipázgat csöndesen, magába. Valami különös érzés ugy megszállta a szivét. Már menni akart és odaszólt az urának csöndes hangon : — Hát kend nem gyün haza ? — Gerencsér András kinézett a kalap alól, vájjon hozzá szóltak-e ? Hallatlanná tette. Az asszony nem tudott elmenni. Leült. Nem volt maradása s kifelé indulva megint odaszólt: — Hát kend nem gyün haza ? Gerencsér András fölegyenesedett. — Hát ha éppen ugy köll, mehetek ! r- Aztán szépen hazaballagtak. Este pompás vacsorát főzött Örzse asszony. Még bort is tett az asztalra . . .