Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-23 / 7.szám

sitván a megjelenteket arról, hogy az a szeretet, a mely őt egész életén át a vá­roshoz, annak polgáraihoz fűzte, most, hogy az a közvetlen viszony, a melyben plebánossága alatt állt a várossal, meg is szűnik, nemcsak, hogy nem kisebbedett, hanem csak növekedett. Ezentúl is ki­akarja venni részét — úgymond — a közügyekből s ha más légkörben is él városának mindig csak javára és felvirá­goztatására fog törekedni. Végül kérte az egybegyűlteket, hogy tartsák őt továbbra is abban a szeretetben, a melyben eddig része volt. A lendületes beszéd után fel­hangzott ismét a harsány éljenzés, amely őszinte jele volt annak a ragaszkodásnak, a mellyel dr. Fehér Gyula iránt mindnyá jan viseltetünk. — A csanádi püspök íölszentelése. Dr. Csernoch János az uj csanádi püspök szék helyén, Temesváron fogja magát püspökké szenteltetni. A fölszentelést a püspök régi jóakarója s barátja báró Hornig Károly veszprémi megyés püspök fogja végezni. Dr. Csernoch püspök húsvét előtt szán­dékozik székét elfoglalni. — Tisztelgés. A városi tisztikar a pol­gármester vezetése mellett hétfőn délelőtt Va 11 órakor testületileg tisztelgett Brühl József praelátus kanonoknál, aki tudvale­vőleg a szt. Anna templomnak hosszú ideig javadalmas lelkésze volt. A polgár­mester választékos szavakban tolmácsolta azon osztatlan örömet, a mellyel Brühl Józsefnek kanonoki kinevezése fogadta­tott. Brühl József megköszönve a figyel­met, kegyes szavakban adott kifejezést a város iránt táplált jóindulatának, amit ed­digi szerény helyzete miatt — úgymond — csak érzelmekben nyilváníthatott, de amelynek ezek után tettekben is kivan kifejezést adni. — Halálozás. Városunk legidősebb pol­gárainak egyike, Hell János magánzó hunyta le örökre szemét, kinek a nyolc­vanas évek elején, a Széchenyi-téren vi­rágzó posztókereskedése volt. Haláláról az alábbi gyászjelentés számol be : „Özv. Gyurkóczy Férencné szül. Hell Mária úgy a maga, mint az összes rokonság nevé­ben fájdalmas szívvel tudatja hőn szere­tett fivére, Hell János úrnak folyó évi ja­nuár hó 20-án déli 12 órakor, a szentsé­gek ájtatos felvétele és hosszas szenvedés után, életének 80. évében, az Úrban való elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemét f. Beiktatás ! Az volt ám még csak a valami! Mivel hogy nem minden esztendőben vagyon, készült rá az egész falu. Biró uramon kezdve, azon a napon mindenki ünnepi köntösben járt. A fekete művészek hetekkel előbb stimmelték a szerszámokat. Hát sikerült is a parádé. Az urak a papháznál mulattak, a falu­beliek meg a nagykocsmában igazították dűlőre a cécót. Mindenki a szive szerint csinálta. A jó kedvet, ha megjön, nem lehet gúzsba kötözni. Olyan heje-huja volt, hogy Kispál Jancsi a nagy bőgőt is berúgta, mikor a Cseke Trézsit vitte táncba. Nánási Jóskának meg a fejét verték be a Kárász gyerekek, mert megölelte a Pistájuk szeretőjét Sisak Borcsát. A kisbíró meg ugy megtáncoltatta élete párját, azóta is nyomja az ágyat — az asszony. A harangozó is kitett magáért. Ugy bemókázott a szeszfélétől, hogy otthon mindent összezúzott. Az asszony a szom­szédba menekült a gyerekekkel. Azóta újra csendes a világ Tószögön. Csak a lelkek mélyén motoszkál valami. Érzés, melynek szava nincs. Vágy, amely kielégítésre vár. hó 22-én, szerdán, délután 3 órakor a kir. városi temetőben levő kápolnából helye­zik örök nyugalomra a kir. városi teme­tőben. Az engesztelő szent mise-áldozatot e hó 22-én reggel 9 órakor mutatják be érte a belvárosi plébánia, templomban a Mindenhatónak. Esztergom, 1908. január 20. Béke hamvaira!" — Végzetes tett. Hétfőn a kora reg­geli órákban egy megdöbbentő hir kelt szárnyra, melynek hitelt, ki sem akart adni. Aki csak hallotta, nem az iránt ér­deklődött igaz-e, hanem mindenki a hir cá-. folatát várta. Sajnos azonban a való tényt lecáfolni nem lehetett. Farkas Jenő, Far­kas Tivadar közbecsülésben álló derék polgártársunk fia, vasárnap este a Korona kávéházi helyiség folyosóján, forgó pisz­tollyal mellbe lőtte magát. Bővebben fog­lalkozni a kérdéssel nem akarunk. Az ok — a szerelem. Sajnálattal vesszük a hírt, hogy állapota igen súlyos. — Névmagyarosítás. Jerusse Ödön Laiszky János könyvnyomdájának gép­mestere, belügyminiszteri engedéllyel ne­vét Csapó-ra változtatta. — Farsang. A helyőrség tisztikara szom­baton tartotta első farsangi mulatságát a „Magyar Király"-ban, melyen bárha fel­tűnően kevés volt a polgári elem, a mu­latság kedélyes és vig hangulatban folyt le. Utána jártunk, hogy kiderítsük a pol­gári elem távolmaradását, s meggyőződ­tünk arról, hogy a számos gyászeset és a tömérdek betegség tartotta távol azt. Hisszük, hogy a tisztikar a polgári elem távolmaradását igazoltnak fogja venni, mert. tudtunkkal nincs semmi ok, amely a tisztikar és polgári elem eddigi jó vi­szonyát megzavarta volna. — A reformá­tus egyház hivei szokásos farsangi mulat­sága vasárnap zajlott le a „Magyar Ki­rály "-ban. A farsangi vigalom minden te­kintetben kitűnően sikerült és a jótékony célnak is szépen jövedelmezett. A közön­ség szórakoztatására a rendezőség ügyes műsort állított össze. Bankó Sarolta mű­vészi zongorajátéka adott irányt az est­nek, ki nagy tudású játékával azt magas színvonalra emelte. O'sváth Andor felol­vasásával, Fischer László énekszámaival, Kósik Ferenc monológjával és Einczinger Ferenc szavalatával járult hozzá az est sike­réhez. A közönség, mely zsúfolásig töltötte meg a szálloda nagytermét, lelkes tapssal adózott a műkedvelők valamennyiének. — Az ipartestület táncestélye. Szombaton este tartotta az ipartestület ezidei farsangi mu­latságát, amely — dacára a rendezőség dicséretes buzgalmának és fáradságának — az előző évek sikerének mögötte ma­radt. A jelenvoltaknak egy minden izében sikerült és dicséretes műsorban volt al­kalmuk gyönyörködni. A műsor kiemel­kedő pontja volt Vimmer Marianna úr­leány szavalata, aki az ő szokott ügyes­ségével és kiváló képességével adta elő Ábrányi Emilnek „Felelt a költő" cimű költeményét. A jelenvoltak vastapsai és egy gyönyörű csokor volt megérdemelt jutalma. Zajos tetszést aratott Stolczen­bachné Dankó Sarolta úrasszonynak zon­gorajátéka, mellyel Sípos Antalnak „Sze­gedi emlékek" cimű szerzeményét adta elő. Játékában, a magyar motivumú szer­zeményben kifejezett érzések mesteri visszaadását, gyakorlott technikáját és biz­tos fellépését volt alkalmunk megállapítani. Az elismerés tapsaiban néki is volt része. Különös tetszést aratott a vegyeskar sze­replése, mellyel a műsor több pontja töl­tetett ki. Előadták Vittnek „A köny" cimű és Vagnernek „Fonókar" cimű szer­zeményét és több népdalt. Minden egyes énekszámmal csak dicséretet és elisme­rést vívtak ki maguknak úgy az éneke­sek, mint karmesterük, Taky Gyula. A műsort az elmondottakon kivül még ki­egészítette Bartalos Vincének sikerült sza­vallata. Br. Eötvösnek Búcsú cimű költe­ményét adta elő fényes készültséggel. Az — A muzslai főszolgabiróság Párkány­ban. A miniszter jóváhagyta a párkányi járás főszolgabírói hivatalának Muzsláról Párkányba való áthelyezésére vonatkozó határozatot s igy a főszolgabiróság a jövő évben, már Párkányban lesz. — A garamkövesdi garamhid. Miként Ga­ramkövesdről lapunknak irják, folyó hó 16-án bocsátották le az ott épülő hidnak azt az impozáns faalkotmányát, mely a vasbeton iveket tartotta. Az állvány le­eresztése, ami a kereskedelemügyi mi­nisztérium kiküldötte és a műegyetemi ta­nári kar jelenlétében, történt jól si­került. A szabadon álló ivek, melyek az ország, sőt a kontinens ez idő szerint legnagyobb ivei, nagyon impozáns lát­ványt nyújtanak s már előre is jelzik, hogy a garamkövesdi garamhid nem csak az ország egyik legérdekesebb, hanem, egyúttal az egyik legszebb hídja is lesz. A műszaki világ jelen volt képviselői a kiállványozás alkalmából legnagyobb elis­merésüket és megelégedésüket fejezték ki az építés vezetőségénél. — Országos jubileumi zarándoklat Lour­desbe. Ez évben ünnepli meg a katholi­kus világ a Boldogságos Szűz Máriának a Lourdesi Bernadette előtt történt meg­jelenésének 50 éves évfordulóját. Ezen alkalomból Magyarországból március hó 16-án országos jellegű zarándoklat indul Nagys. és főtiszt, dr. Giesswein Sándor apát kanonok, szt. István társulat alel­nöke és orsz. képviselő úr vezérlete, to­vábbá főt. Fehér Ferenc plébános, főt. Kompanek József esp. plébános és főt. Pasztorek József plébános urak vezetése mellett. Útirány: Bpest—Fiume—-Velence —Padua—Milano—Marseille—Lourdes és vissza. III. oszt. 205 kor. II. oszt. 395 kor. I. oszt. 500 kor., amelyben 8 napi ellátás költségei is bennfoglaltatnak. Azok akik visszafelé Rómán át óhajtanak ha­zajönni csekély különbözetet fizetnek reá. Részletes programokkal szolgál Plébánia Hivatal Ebed (Esztergom m.) — Nyilvános elszámolás. A szt. Erzsé­betről nevezett esztergomi jótékony egylet 1908. január 11-iki díszelőadásának össz­bevétele volt: 1216 kor. 39 fillér. Felül­fizettek : Graeffel János, Vézinger Károly, Lollok Lénárd, Vencell Antal 20—20 kor. dr. Rajner Lajos, dr. Csernoch János, Blümelhuber Ferenc, dr. Roszival István Klinda Teofil, Maszlaghy Ferenc, Horváth Ferenc, Schiffer Ferenc, Andor György, Bogisich Mihály, özv, Reviczky Gáborqé, dr. Fehér Gyula, dr. Katona Sándor, Vim­mer Imre, Földváry Istvánné 10—10 kor. ; Havasy Imre, Brühl József, Gyapay Pál, dr. Csárszky István, gróf Salis Leewis, Porgesz Béla 8—8 kor.; dr. Gönczy Béla, Farkas Tivadar, Eitner Elemér, Keményffy Kálmán, Brutsy János, Nagy Róza, özv. Laczkó Pálné, Frey Vilmos, Fekete Rezső 5—5 kor.; Számord Ignác, Kecskés Ilona, Marosi Józsefné, Schvetz Vilmos, Pauer Károly, Skoda János, N. N. 3—3 kor. ; Német Adolf, özv. Szalkay Józsefné, ifj. Matus Gyula, Mátéffy Viktor, Marczy Jó­zsef, Oltósy Ferenc, Siposs Antal, Ha­liczky Zoltán, Breyer István, Seyler Vil­mos, Pécsi Gusztáv, Kemény Lajos, Pop­per Ede, Bleszl Erzsike, Tunner István, N. N., özv. Marcell Sándorné, Varga Dezső 2—2 kor.; N. N., Pach Józsefné, Búzás István, Reger I., Müller, N. N. 1 — 1 kor.; dr. Berényi Gyula, Burány Ernő, özv. Lamich Károlyné, Schuller Pálné, Schrott Amália 4—4 kor. ; Drei­shhock Sándor 14 kor.; Magurányi József 12 kor.; Balogh Ambrusné 40 fillért; összesen 432 kor. 40 fillért. — Közgyűlés. Az Esztergom Szent Ta­más és Vízivárosi Kath. Polgári Kör f. hó 19-én tartotta rendes évi közgyűlését, melyen a tagok szép számmal jelentek meg. Miután a különböző jelentések és folyó ügyek elintéztettek, megejtetett a tisztújítás, a következő eredménnyel: El­nöknek : Dr. Csárszky István, — helyet­tes elnökké : Marczy József, — alelnökké : Simonidesz József, — vigalmi bizottság elnökévé és ügyésznek: Dr. Wiplinger Ödön, — titkárnak: Neményi Károly, II előadás után a fiatalság táncraperdült és ke­délyes hangulatban mulatott kora reggelig. — Támcvigalom a Dobozy emlékmű alap javára. A pilismaród Dobozy em­lékmű bizottság, a műkedvelőkből alakult színtársulat közreműködése mellett az em­lékmű alap javára Pilismaróton, január hó 26-án Sáros István vendéglőjében szinelő­adással egybekötött táncvigalmat tart, mely alkalomból szinre kerül „A falu rossza". SZEREPELNEK: Feledi Gáspár, gazdag föld­miveló* és biró — — — Martinovics Dezső Lajos 1 Kiss Nándor Boriska/. Feledi gyermekei Kugler Toncsikít Rátki Tercsi, árva, Feledi gyámleánya Martinovics Dezsőné Göndör Sándor, szolgale­gény — — Rencz János Finum Rózsi menyecske — Hagara Etelka Csapó, gazdaember;— — — Szíkorszki Jenő Csapóné i m( $dos Naszlady Mariska Sulyokné l Pintér D. Juliska Tarisznyásné ) iszonyok pintér JuUska Egy öreg földmives Balogh Béla Megyei csendbiztos — — Lengyel András Kónya, kántortanító — — Kugler József Gonosz Pista, bakter — — Kelemen Ferenc Gonosz felesége — • Papp Mariska Cserebogár Jóska csősz — Schaue János Czene, cigányprimás Varga Bálint Adus, vén cimbalmos •— — Lukács Béla A „Makkhetes" korcsmáros— : Kónya József Korcsmárosné Vitmann József né Jóska, béres ifj. Sáros István Az első és második felvonás közt egy évi időköz. Beléptidij személyenkint 1 kor. Felülfizetéseket a hazafias cél javára há­lásan fogad a bizottság. A szinelőadás kez­dete fél 8 órakor van, utána táncvigalom. — A Kath. Legényegyesület táncestéivé. A Kath. Legény egyesület február 2-án, (vasárnap) a „Fürdő Szálloda" nagyter­mében szinielőadással egybekötött tánces­télyének műsora a vett meghívó szerint a következő: 1. Zongorajáték. Nieder­mann Bertike, 2. Monológ. Előadja: Ka­pus Juliska, 3. Ének kettős. Taky Gyu­láné és Taky Gyula, 4. Vár és a kunyhó. Melodráma. Előadja: Szerkál Aranka. Zongorán kiséri: Niedermann Bertike, 5. Nyárfás úr villája. Bohózat egy felvonás­ban. Irta: Ney K. SZEMÉLYEK: Nyárfás úr • — — —• Krajnicker Ferenc Sebestyén Pál — — — — — Jerabek János Cápa — — Böhm István , Korondiné — — Kapus Juliska Sigray — — Kabina Károly Clermont | — — Vörös Antal Cseperke > színészek — — Jerabek János Nyalkán" — — Kégl Pál , Lilafi — — Glouth Ferenc Kolnay — —• Szláma István Vastag — -— Schweitzer János , Tercsi \ Vastag •— * * * Karcsi í gyermekei — — — * * * Gáspár, Nyárfás úr szolgája — Durdják József Kezdete pont 8 órakor. Beléptidij : sze­mélyjeg 2 K, családjegy (3 személy) 3 K 20 fii. Jegyek előre válthatók Pelczmann László e. pérztárosnál. Felülfizetések kö- \ szonettel fogadtatnak és hirlapilag nyűg- 1 táztatnak. Gondoskodjunk az éhező ma- } dárkákról. Alí Allatvedo-egyesulet. — A pápai kath. kör nagy hangver­senye. Bennünket esztergomiakat ugyan vajmi kevéssé érdekel az, ha a pápai ] íatholikus kör hangversenyt rendez, ezut- ] :al azonban olvasva nevezett egyesület ! hirdetményét, jóleső örömmel, a kérkedés DÍzonyos nemével, láttuk, miszerént az ' ístély műsorának két számában városunk­lak egy jeles játékú, kedves zongora 1 nűvésznője vesz részt: S. Dankó Sarolta, ' iki az estély műsorát nyitja meg Siposs 1 „A szegedi emlék" cimű művével, majd 1 Beethoven Prometheusában játssza ugyan- ^ :sak zongorán az egyik részt. * — légsport. A torna egylet szigeti i certi műjégpályáján ma este fél 6 órától t íorcsolyázni lehet. A több napi olvadás Ü blytán megrongált pálya ma már tükör Í lima. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom