Esztergom és Vidéke, 1908

1908-07-26 / 60.szám

Párkány, majd könnyebben szóba­áll velünk. Jogunk van remény­kedni. Mert Párkány többé nem pótadó nélküli község-Krőzus. A napokban vesz fel épitésre 200,000 koronát, ami azonban csak a kezdet. Ez cirka 40%-os pótadót jelent. Aztán ha a pótadóhoz számítjuk, mint Esztergomban is az iskola-adót, ami 20°/o-ot tesz ki: már is 60% pót­adóra van kilátása Párkánynak. Az igaz, hogy ez még mindig csak fele lenne a miénknek, de ezt a differenciát mi más úton kiegyenlí­tenénk. Pl. nekünk van négy országos vásárunk. Itt Esztergomban nem érnek semmit. De Párkány tudná értékesíteni még ha tiz lenne is neki. A pótadókülönbözet tehát re­dukálódnék avval, hogy a mi vá­sáraink színhelye is a párkányi vá­sártér lenne. Ennek az összeköttetésnek előbb­utóbb meg kell történnie. Mert a kereskedelem Párkány geográfiai helyzeténél fogva úgyis mind ott koncentrálódik; sőt a mi saját ke­reskedelmünk is, mivel Párkány­Nánán bonyolítjuk le: Párkányban transito-kereskedelem s igy haszon­nal jár. Amint látjuk: Párkány na­gyobbmérvű fejlődése Esztergom ro­vására már processus alatt áll. Elég volt az udvarlásból. A leányzót tovább nem kompromit­tálhatjuk. Elérkezett az idő, hogy hivatalosan megkérjük és eljegyez­zük. S ha a frigyből lesz valami, országra szóló mennyegzőt csapunk. Mert mulatni: azt tudunk itt Esz­tergomban. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Az egylet felkérte az evezős szövetség titkárát, Ábrái Zoltánt, hogy egy verseny­pálya kijelölésére jöjjön fel Esztergomba. Augusztus 2-án tartandó clubközi ten­nis mérkőzésre a Honti Sport Club a kö­vetkező játékosokat jelentette be : Csupor, Czobor J., Fodor, Rácz, Sárpy, Sal­kovszky. Az esztergomi játékosok egyletünk tag­— ,De a szép hölgy — felelte a leány — egy nyugalmazott adótisztnek a leá­nya. — Ezt a lányt feleségül venném ! — Csakhogy ez a lány nem megy ám férjhez ? — Nem megy férjhez ? Aztán miért nem ? — Mert hű akar maradni vőlegényé­hez. — Hű a vőlegényéhez ? Nem értem. — Igen, hű a vőlegényéhez, aki mér­nök volt és mint tengerész önkéntes pusz­tult el a tengerben. — Azért én mégis megkérem ! — Nem hiszem, hogy célt érne! — Hátha ! Hogy hívják ? — Várkonyí Gitta. — Szülei élnek ? — Csak az atyja él. — Hol laknak? — Erdő-sor ... azt hiszem 42. — Meg fogom kérni. Űrnapja volt. Gitta és az öreg Várkonyí épen akkor jöttek haza a templom-kör­menetről, mikor egy elegáns hintó állott meg a házuk előtt. Gitta kiszaladt az udvarra és szembe találta magát a gyanafalvai földbirto­kossal. jain kivül a helyőrség sportclubjából és esetleg a Torna-egyletből fognak kike­rülni. Kívánatos, hogy ne csak férfiak, ha­nem hölgyek is vegyenek részt a mérkő­zésben. Mivel a versenyen „Slazenger" labdák­kal fognak játszani, hétfőtől kezdve a ten­nis-biztos egy-egy tucat „Slazenger" lab­dát ad ki a versenygyakorlók részére. Az angol Olympiad sportjai közül há­rom sportnem az, ami elterjedtségénél és fejlettségénél fogva, úgyszólván: „nem­zeti sportja" mä hazánknak. Ez a három: az úszás, vivás és evezés. A legjobb ki­látásunk a világbajnokságra ezek közül az úszásból volt. A mindenütt ismert Halmaynk azonban csak második lehetett az amerikai Daniels után. Hatalmas fölénnyel nyerték el a világ­bajnokságot kardvivóink. Megnyerték a csapatverseny világbajnokságát és meg­nyerték az egyes verseny világbajnok­ságát is, amely utóbbinál az első, második, a negyedik, az ötödik, hatodik mind ma­gyar fiú lett. Dicsőséges sikere a vivó­sportuknak, amit világszerte követ az elismerés. A magyar evezőssportot minden nem­zet mellett hivatottan képviseli a Pannónia I. sz. nyolcasa. Ez a sport azonban min­den nemzetnek elite-sportja. Tudjuk, ne­héz feladat előtt áll a pannon-nyolcas. Bízunk benne és reméljük, hogy ha eljő a verseny napja, dicsőséggel evezi be a kitűzött 3 */2 kilométert. A harmadik magyar világbajnokságot Weisz Rikárd érte el a birkózásban. hírek. — Gyógytárak munkaszüuete. Ma a. u. 2 órától esti 9 óráig egyedül a Kerschbaummayer-féle Kossuth Lajos utcai gyógytár van nyitva. — Tenniszverseny. A honti sport club ipolysági tagjai miként hirlik, augusztus 2-án mérkőzésre készülnek az esztergomi tennisz játékosokkal. A verseny, amennyi­ben a nevezések a helybeliek részéről megtörténnek, a primáskertben levő hajós­egyleti tenniszpályán lesz megtartva. — A reáliskolai tanári állások betöl­tése ügyében tartott a tanügyi bizottság csütörtökön délután ülést, hogy vélemé­Darvas Kálmán vagyok. Kisasszony, remélem nem leszek alkalmatlan, ha at'ra fogom kérni, hogy legyen szives édes atyjának bemutatni. — Uram, azt hiszem, hogy én már láttam önt valahol ? — Igen. Nem régen . . . talán két hét­tel ezelőtt találkoztunk a tőzsdében. — Igen, igen, emlékszem már. Oh, ön bizonyára kinevetett, mikor látta, hogy pénzemet lutrira dobálom ki. — Ellenkezőleg. Én magam is szoktam játszani. — Szokott nyerni ? — Nem, még sohasem nyertem. — Lássa, én nyertem arra a számra, amelyre akkor kockára tettem a pénze­met. — Engem, sajnos, kerül a szerencse . . . — Méltóztassék befáradni. Édes atyám otthon van. Darvas Kálmán röviden adta elő jöve­tele célját; röviden, de az életbekapasz­kodók erős akaraterejével. — Uram — szólt Várkonyihoz — ab­ban a pillanatban, amikor megláttam ked­ves leányát, elhatároztam, hogy meg fo­gom kérni. A reménynek eddig nem látott csilláma költözött szivembe s meg­győződtem arról, hogy csak Gitta kisasz­szony lesz alkalmas arra, hogy boldog­nyének megalkotásával tájékozást adjon a tanácsnak és a közgyűlésnek. Általános­ságban megírhatjuk, hogy a pályázatok szép eredménnyel végződtek, mert a pá­lyázóknak oly nagy száma jelentkezett, amire eddig példa nem volt és e mellett jó kvalifikációjú egyének pályáztak, hogy szinte nehéz volt a választás. A magyar­francia nyelvi tanszakra pályáztak: dr. Nógrádi Jenő, győri kereskedelmi iskolai tanár, Bőr'óczffy Kálmán, tanárjelölt, bu­dapesti lakos, dr. Gedeon Endre, helyettes reáliskolai tanár, Velledits Lajos, tanár­jelölt, budapesti lakos, Biró Sándor, ta­nárjelölt, budapesti lakos. A tanügyi bi­zottság első helyen dr. Gedeon Endrét ajánlotta, aki ezidőszerint is alkalmazva van a reáliskolánál, mint helyettes tanár, és aki eddigi tanári működésével elisme­résre méltó eredményt vivott ki magának. Dr. Nógrádi Jenővel szemben, aki tizévi tanári működést mutatott ki, azért aján­lotta a bizottság első helyen Gedeont,­mivel Nógrádi visszamenőleg két, tízéves korpótlékot kér, ami a városra évente 940 koronával több terhet ró, sőt biztosra ve­hető, hogy a reáliskolánál jelenleg alkal­mazott tanárok, az esetből kifolyólag szintén igényt fognának támasztani korpót­lékra. A mathemat. ábr. geometriai tan­székre Égető Béla, kisegítő tanár reális­kolánknál, Perl Gyula, gyakorló tanárjelölt a győri főreáliskolában, pályáztak. A tanügyi bizottság Égetőt ajánlotta, mint ki jelenleg alkalmazásban van és működésével a fel­sőbb iskolai hatóság meg van elégedve. A történet-fóidrajzi tanzzékre Csinos Albin okleveles tanár, béljei lakos, Várallyai Sándor, reáliskolánknál jelenleg helyettes tanár, Nagy János, tanárjelölt a hódmező­vásárhelyi ref. gimnáziumban, Biró Fe­renc, budapesti lakos, Vásárhelyi Károly, tanárjelölt, nagykikindai lakos, Farkas Antal, helyettes tanár a kiskun-félegyházai közs. gimnáziumban, Herczegh Albert, ta­nárjelölt, székelyudvarhelyi, Fára József, tanárjelölt, kolozsvári, Nagy Géza, hajdú­nánási h. tanár, Banner Benedek, gyak. tanárj. a békési ev. ref. főgimnáziumban, és végül Kiss Sándor, tanárjelölt, nagy­kőrösi lakos adtak be pályázatot. A bizottság első helyen Csinos Albint ajánlotta. Várallyait negyedik helyen ajánlotta, egyrészt korára való tekintettel, másrészt pedig, mivel meg­választásának jóváhagyása a felsőbb ható­ságnál alig leküzdhető akadályokba üt­köznék és mert kívánatos, hogy a fejlődő intézmény fiatalabb erőt nyerjen. ságomat megállapítsa, hogy segédkezet nyújtson temérdek birtokom kezelésé­ben . . . Gyanafalvi tanyám idyllikus kas­télyába hivom kedves leányát s ha ő is kész a csendes boldogság és megelégedés házába követni, kérem ne tagadja meg kérésem. — Kedves uram, ami engem illet . . . ha szereti leányomat s ugy hiszi, hogy boldoggá tudja tenni ... és ha ő is érez hajlandóságot ... a legnagyobb örömmel áldanám meg frigyüket. — Darvas úr, — szólt ekkor Gitta — rendkívül megtisztelő az ajánlata és szó sincs róla, egy percig sem kételkedem jóhiszeműségében és szive vonzalmában s bár, magam is érzem, hogy hűséges, odaadó élettársa tudnék lenni, mégis . . . fájdalom . . . kérem, ne vegye zokon, ha ajánlatát nem fogadom el, mert . . . — Igen, mindent tudok. Ön kisasszony ugye hű akar maradni a szerencsétlen tengerész önkéntes emlékéhez, volt vőle­gényéhez ? — Igen. Eltalálta. Ha ismeri a történ­teket, nem szükséges azokat elmondanom. — Érdeklődtem, s ugy mondták, hogy ez az egyetlen ok, amiért nem szándé­kozik sohasem férjhez menni. — Ez az egyetlen ok s azt hiszem, hogy annak a nemes embernek az emléke — Az Uj ipartörvény. Ismeretes dolog, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban már elkészitették az uj ipartörvény terve­zetét, melyet a kormány az iparhatósá­gok és iparkamarákhoz küldött le véle­ményezés végett. A város tanácsa, mint iparhatóság a napokban foglalkozott a tervezettel, melynek egyes hibáira, héza­gaira terjedelmes fölterjesztésben hivja föl a törvénytervező kormány figyelmét. Többek között az uj törvény azon hi­ányát említi föl, mely nem gondoskodik az ily képesített kisiparos megélhetéséről és biztosításairól azokkal szemben, akik tőkével rendelkezvén az u. n. üzletvezető alkalmazásával képesítésük hiányában is nyithatnak üzletet és folytathatnak ipari foglalkozást; szóval, az üzletvezetők alkalmazásának eltiltását és az üzlettulaj­donos képesítésének kimondását tartja a kisipar védelmében szükségesnek. A tör­vény ezen rendelkezése természetesen nem érintené az özvegyeknek iparfolyta­tási jogát. — Iskolaszéki Ülés. A város iskola­széke Vimmer Imre polgármester elnök­lete alatt 23-án délután 4 órakor ülést tartott, amely alkalommal Szvoboda Ro­mán a XXIlI-ik tanítói állásra (Kenyér­mezőre) megválasztott tanitó áthelyeztetett a belső iskolaszékhez s az ilykép meg­ürült tanítói állásra, augusztus hó első napján lejáró határidővel pályázatot hir­detett. Elhatározta továbbá az iskolaszék, hogy a szenttamási iskola eddig egyesítve volt III. és IV. osztályait szétválasztja s e célból egy uj állást szervez s ezen uj állásra Pach Jolán kézimunka-tanítónőt fogja alkalmazni, akinek fizetéskiegészité­sét a magas kormány érthetetlen okból ismételten megtagadta azon indokolással, hogy nevezett tanítónő nem vezet önálló osztályt. Végül egy tanitó fegyelmi ügyé­ben hozott az iskolaszék határozatot, tel­jes elégtételt szolgáltatva a méltatlanul megvádolt tanítónak, aki egy gyermeket szalmaszál vastagságú pálcÍKával megfe­nyített. — Fiú internátus városunkban. Meg­emlékeztünk arról, hogy Nagy Antal re­áliskolai igazgató kérvényt adott be a vá­ros tanácsához, melyben engedélyt kér egy fiúinternátus felállítására. A tanács a kérvényt a tanügyi bizottsághoz vezérelte, mely utóbb tartott ülésén annál is inkább készséggel véleményezte annak létesítését, mivel fiúinternátus mindössze kettő van csak ezidőszerint az országban és igy re­elég nagy ok arra, hogy hajadon marad­jak. — Nem gondolja kisasszony, hogy egy önfeláldozó élettel csak erősbiteni lehetne ezt az emléket ? — Nem értem önt. — Voltaképen, kedves Gittakisasszony, én még nem is mutatkoztam be egé­szen . . . — Még inkább nem értem. — Elfelejtettem megmondani, hogy én özvegy ember vagyok és hét neveletlen gyermeknek az atyja. — Valóban . . . meglepő . . . Hét gyermek . . . Gittának eszébe jutott az álom. Hét árva csirkét látott s Kozma László, volt vőlegénye azt mondta, hogy azt a hét csirkét nevelje fel . . . — És . . . mondja kérem . . . hány éves legidősebbik gyermeke ? — Tiz. — Csak tiz éves . . . szegény aprósá­gok . . . Kedves Darvas úr ... ! A neje leszek! Hűséges, szerető felesége s fel fogom nevelni — gyermekeinket, a mi hét kis árvánkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom