Esztergom és Vidéke, 1908

1908-07-15 / 57.szám

altjai a legósdibb intézménynek minősitik. A komoly tudomány a doktrinérség áldozata. Az irodalomban és művészetben pedig még mindig a kiélt iskolák satnya, növendékei grasszálnak. És azt hiszik: ennek oka a mindent fölforgató nemzetközi szocializmus, vagy ennek ellentéte a keresztény-szocializmus. Tévedünk. Mert az Ok kizárólag az, hogy a legszebb problémák latrok, fosztogatók kezeibe kerülnek, akik azután ezen eszmék zacskóba zárt szelével dünnyögnek olyan melódiákat, amitől kábul a tömeg. Ne üldözzük az egyes irányokat, mig nem értjük. Inkább gyerünk razziára és kutassuk fel azokat a torzító eszme-haramiákat, kik mindent megskalpolnak. De viszont vakhittel se csüngjünk egy irányon sem. Mert abszolút igazság nincs. Csodák sincsenek már. De különösen ne higyjünk a modern boszorkányokban, ezekben a nagyhatalmú sphinxekben. Mert hiszen már a XI. században törvénybe iktatta Kálmán, király, hogy: De strigis vers, quae non sunt . . . A termés. A politika elcsendesül egy időre. Az ország figyelme most az aratásra irányul, mint amelytől függ leginkább az ország jóléte. A termés mennyiségének legbizonyosabb fokmérője, a gabonaárak emelkedése. S kétségtelen, hogy tiz esztendő előtt a gazda álmodni sem mert oly magas búzaárakról, mint a mai. És mivel a tavasz óta folyton abnormis időjárás járt, a szárazság hetek óta tart, nem csodálható, hogy mind ennek megvan a hatása a gabonapiacokon. Ez a tünet árnyékot vet előre, kilátás van arra, hogy a búzaárak megmaradnak a jelenlegi magasságban, de nincs kizárva az sem, hogy magasabbra szöknek. Mindig igy szokott történni, valahányszor tavasz elején a budapesti gabonaárnyéka suhant végig nesztelenül és komoran a kert fái között. — Mondja meg az ispánnak, hogy adja el azt a lovat — mondotta végre a báróné és lassú léptekkel fölment a kastélyba. Másnap Amorette már a Szentjóbié volt a szomszéd uradalom fiatal uráé, aki a terjedelmes birtokot röviddel ezelőtt örökölte a nagybátjától. Szentjóbi attasé volt, a párisi nagykövetségen, amikor hirét vette a nagybátyja halálának. A testamentum őt tette meg általános örökösévé. Szívesen szakított eddigi pályájával, amellyel kezdettől fogva nem nagyon szimpatizált. Amikor Amorettet uj otthonába vezették, Szentjóbi gyönyörűséggel nézte a tüzes állatot. Másnap reggel már fölnyergeitette és útnak indult vele a sárréti erdő felé. Lassan ügetett a virágzó, illatos akácok alatt a Szűz Mária szobráig. Ott ketté vált az ut. Szentjóbi balra nógatta a lovát, de hiába, a makrancos állat jobbra tartott. Ostorcsapás, sarkantyúzás hiába való volt, Amorette nem tágított. Végre is gazdája volt kénytelen engedni. Amorette tehát jobbra vitte gazdáját ; búzaföldeken, kukoricáson kereszf tül vágtatott, majd letért az országútra, tőzsde, — amely irányadó az egész kontinensen, — hirtelen igy felhajtja a buza árát. A gazdáknak a kilátásban levő, gyengének ígérkező termés csak részben okoz nehézséget. Mert minél gyengébb a termés, annál drágább a buza. Erre az idén annál is inkább kilátás van, mert külföldről sem érkeznek olyan jelentések, melyek arra engednének következtetni, hogy odakint kedvező Volna az időjárás. Franciaországban, Oroszországban, melyek Magyarországgal együtt Európa búzatermelésének 70 %-át szolgáltatják, hasonló nehézséggel kell küzdeniök és valószínűvé válik az a feltevés, hogy Európaszerte nem lesz jobb termés, mint Magyarországon. Igaz, hogy a legsúlyosabb hatással van a nemzetközi búzaárakra az amerikai termés és a tengeren túlról nem érkeznek olyan jelentések, melyek arra engednek következtetni, hogy ott rosszul állanának a vetések. Bármiképen alakuljon is azonban a helyzet Amerikában, a magas búzaárak megmaradnak, mert Európában gyenge lesz a termés. Annál súlyosabban érinti a kilátásba helyezhető magas búzaár, a fogyasztó közönséget, amely úgyis nyögi az általános drágaság terheit. Épen ezért el kell követni mindent, hogy a gazdák terheit könnyítsük. Mert akárhogy vesszük is, csak a gazda a fundamentuma nálunk a gazdasági életnek. A gazda után él a kereskedő, a gyáros, a hivatalnok és, ha a gazdának megvan a maga jó jövedelme a buzadrágaság dacára is. minden néposztály megtalálja a maga számadását. Epen ezért nem győzzük eléggé figyelmeztetni a magyar gazdaközönséget, hogy az ő egyoldalú gazdálkodási rendszere elavult s neki magának arra kell törekedni, hogy magának földje intenzivebb, belterjesebb kihasználása által az eddiginél nagyobb jövedelmet biztosítson, különösen akkor, amidőn az élelmiszerek piacán is folytonos áremelkedés mutatkozik. Szépen rámutattak a gazdák jövendő gazdálkodási rendszerére vármegyénkben is a tenyészállatdijazások. Első sorban tehát a gazdák még egyet-kettőt kanyarodott s néhány perc múlva megállott a Csorbay kastély rácsos kerítése előtt. Szentjóbi idegenül nézett szét. Majd rövidebbre fogva a kantárt és az ostorával nagyot húzott a ló büszkén ívelt nyakára. Amorette felágaskodott. E pillanatban halk sikoly hangzott a kastély erkélyéről. Szenjóbi csodálatos ügyességgel megfékezte a paripát s azután kiváncsi szemmel nézett fel az erkélyre. Egy fekete csipkeruha tünt el az erkély ajtajában. Ideje sem volt gondolkozni azon, hogy kinek az ajkain rebbent el az aggódó sikoltás, amikor megnyílt a kertajtó és egy inas lépett ki rajta. — A méltóságos asszony kéreti a nagyságos urat, tessék vigyázni azzal a lóval, mert nagyon szeszélyes és szilaj. Szentjóbi leszált a lóról. — Mondd meg őméltóságának, hogy köszönöm a figyelmeztetést. Aggodalma mélyén meghatott. Azzal kantáron fogta a lovat s elvezette az országútig; ott felült rá és hazalovagolt. Másnap reggel újra nyeregbe ült. Ezúttal szabadjára engedte a lovat. Menjen az állattenyésztés felé fordítsák figyelmüket Más államokban már régebben rá tudták venni a gazdasági szakkörök a polgárság földmiveléssel foglalkozó nép zömét, hogy az egyoldalú kalászos vetések forszirozását hagyják abba és inkább hüvelyes, kapás és az állattenyésztésre alkalmas takarmánynövényeket honosítsák meg, mint amelyeknek művelése hasznosabb jövedelmi forrásnak bizonyult. Tudjuk jól, hogy három év óta Magyarországon a marha ára rettenetesen emelkedett és hogy ma a legjobban jövedelmező dolog a polgárságra nézve, ha különösén az állattenyésztésre adja magát és minél több jó vágó marhát visz a piacra. Ezt azonban csak úgy lehet elérni, na a búza és rozs területekből minél többet elvonunk és ezt az állattenyésztéshez szükséges növényekkél pótoljuk. Mert csakis a jó takarmány előállítása teszi lehetővé azt, hogy minél több és minél jobb állatanyagot vigyünk a piacra, amint az Belgiumban, de különösen Hollandiában az utóbbi években megtörtént. Pedig hogy ez sokkal könnyebb és kevesebb megmunkálást is igényel, azt a földmivelő polgárok jól tudják, és hogy ezideig mégis csökönyösen ragaszkodtak a buza és más kalászos növények termeléséhez, nem tudhatjuk be másnak, minthogy ragaszkodtak a régi szokásokhoz. Jó és több állatállomány beszerzése a legjobb mód arra, hogy a polgárság magának nagyobb jövedelmet biztosítson, de ezt csak ugy érheti el, ha nagyobb gondot fordít a takarmánynövények termelésére, valamint nagyobb gonddal fogják felkarolni, a kerti növények termelését és a szárnyas nevelésére is több gondot fordítanak/Különösen áll ez annak a vidéknek a lakossága érdekében, ahol a fürdő és nyaralóhelyek túltömöttsége folytán nagy és kényesebb igényű közönség torlódik össze, mert ezek sokkal nagyobb igénnyel birván, mindenféle árut sokkal többet és jobb áron vásárolnak. És ekkor a gazda még nem fog amerre akar. Ő maga cigarettára gyújtott és elmerült gondolataiba. Egyszerre fölpillantott. Amorette megint csak ott állott a Csorbay kastély kapuja előtt. Közel a kapuhoz, kényelmes zsöllében gyászruhás fiatal nő ült és olvasott. A lódobogásra felriadt. Szentjóbi leugrott a nyeregből, megkötötte a lovat és hirtelen elhatározással belépett a kapun. — Szentjóbi vagyok — monda, miközben szemei gyönyörűséggel tapadtak a s/ép asszony -arcára. Önhibámon kivül zavarom. Amorette az oka. Mindig ide hoz, erre a helyre. Különben pedig meg akarom köszönni aggódó gondoskodását. Ez az állat csakugyan kissé vad, de remélem, hogy idővel megfékezem. A báróné mosolygott. — Amikor óvtam tőle, csak emberi kötelességet teljesítettem. Hiszen tudja talán, mily szerencsétlenséget idézett fel... — Tudom, hallottam. — És ön nem félti az életét ? — Erre a kérdésre nem tudok felelni, mert még sohasem gondolkoztam rajta. A válas^ kissé szentimentálisan hangzott, de gyöngéd mosolyt csalt ki a báróné ajkaira. Amorette azontúl is, csaknem naponta a kastély felé vezette gazdáját. Szentmindig oly aggódó lélekkel nézni minden aratás elé, mert gazdálkodásának okszerű fejlesztése által tudatára ébred annak, hogy a gyöngébb aratás hiányait is könnyebben pótolhatja az állattenyésztés, főleg azon helyeken, hol jó időjárás mellett is a gabona legfeljebb közepes termést ad. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Országos evezős-verseny Vácon. Verőfényes szép időben, az érdeklődők ezrei jelenlétében folyt le vasárnap Vácon az országos evezős-verseny. I. Váci hölgyek dija. Első a Váci Sportegyesület evezős osztálya I. négyes csapat. Második nvolc hosszal Temesvári Csónakázó Egyesület. Idő: 5 p. 58 mp. II. Felső-dunai dij. Szkiff-verseny volt, a melyben Mészáros József (Neptun), Oppler Pál (Sirály), ifj. Gráff Vilmos (Nemzeti) indultak. Mészáros hajójával léket* ütött Gráff hajóján. Az óvásra úgy intézkedett a versenybizottság, hogy a versenyszámot kedden a három versenyzővel• megismétlik Budapesten. III. Jubileumi emlékverseny-dij. A Duna rowówerben evezte végig négyesével a .pályát. Neptun nem állt ki. IV. Szövetségi-dij. Első Mészáros József: (Neptun) 7 p. 33 mp. alatt. Oppler Pál (Sirály) a pálya közepén túl föladta a versenyt. V. Komárom város vándordija. Első a Váci Sportegyesület evezős osztálya.II. négyes csapat 6 p. 40 mp. alatt, másodikKomáromi Sportegyesület evező osztálya. VI. Középiskolai tanulók versenye (1000 m.). Első a váci főgimnázium csapata, második a győri főreáliskola első csapata. III. az esztergomi középiskolai csapat. IV. a győri főreáliskola II. csapata. VII. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dija.Első a Duna evezős egyesület, második a Neptun evezős egyesület. : VIII. Váci székeskáptalan dija. Első a Nemzeti Hájósegyesület, másodika Neptun .evezős egyesület. IX. Csáky Károly dr. megyéspüspök dija. Első a Pannónia evezős egyesület. A Váci Sportegyesület evezős csapata már 100 méteren feladta a versenyt, mert 7-es evezősének ülése eltört. X. Vác város vándordija. Első a Pannónia junior nyolcasa, második á Duna szenior nyolcasa. A Duna óvást emelt, jóbi, ha nem is látta mindig a bárónét, beérte azzal, hogy egy-egy méla pillantást vetett a lefüggönyözött ablakokra, melyek mögött egy karcsú nőalak körvonalai rajzolódtak. Amikor a gyászév letelt, a báróné egy napon igy szólt: — Ön javíthatatlan Szentjóbi, — Miért báróné ? — Hát azt akarja; hogy önnel is baj essék ? — Amorettet gondolja ? — Azt. — Ha parancsolja nem ülök rá többé. — Nincs jogom hozzá, hogy önnek parancsoljak! — A világ legboldogabb embere lennék, ha ehhez joga volna. A báróné az ajkához tette mutatóujját. — Nos hát ? parancsolom ! Szentjóbi magához vonta a szép aszszonyt. • — És mi lesz Amorettel? — Visszavezetjük szépen az istállóba. Idővel talán kocsiba fogjuk. — Neki kell bennünket az esküvőre vinni. Hiszen nélküle sohase találkoztunk volna . . .