Esztergom és Vidéke, 1908

1908-07-12 / 56.szám

Matus vezérevezősnek és Farkasnak kü­lönös köszönetét fejezte ki a verseny­gyakorlásban kifejtett lelkes buzgalmukért, a mivel igazán példát adtak a lelkiisme­retes training betartásra. Dobó pedig a kiképzésért nyert köszönetet. Örömünk lehet azonban a növendé­keink csapatában. Elég gyors csapásuk és remek hangulatuk van. Csapatjuk: 1. Pfalc, 2. Schwarc, 3. Klincsek. Kettős evezős : Szalma, kormányos: Dobó. Bár mind idei evezős, nem indulnak jó kilá­sok nélkül. Csak arra kérjük őket az uta­zás előtt, hogy a fürge startolás után csak a vezérevezős csapására ügyeljenek, csak a kormányos szavára hallgassanak és akármi történik, — bármi — csak evezzenek. A kormányost, azt már ismer­jük mindnyájan. A verseny zsűribe az orsz. evezős szö­vetség egyletünk tagjai közül Dr. Mattya­sóvszky B. Igazgatót, Tóbiás Frigyes mű­vezetőt és dr. Marosi Károly titkárt vá­lasztotta be tagokul. * A tenniszpályák mrgnyiltak az iskolai ifjúság részére. — Játékidő reggel 6 órá­tól délután 5-ig. Játszani csak teljesen sarkatlan cipőben szabad. Pályánként 12—12 labdát 2—2 ütőt ad az egylet. Idényjegy a növendéknek 7 kor., egyéb iskolai tanulóknak: 10 kor. Jelentkezés délután 6 órakor a pályán. Tóbiás művezető az „Esztergom" ver­seny négy evezőst szombaton reggel útnak indította. Csapata : vezérevezős : Fazekas növ., 3. Magurányi, 2. Russ, 1. az egy­leti matróz. A hajót Hercog csónaképítő­nél előbb újra politirozzák a növendék csapat versenyére. HÍREK. — A Sajtó éS a főispán. Szerdán a délutáni órákban az a hir járta be városunkat, hogy főispánunk a délelőtt tartott közigazgatási bizottsági ülés fo lyama alatt a helybeli sajtó egyik kép­viselőjét az ülésteremből kiutasította, mely hir különféle variációban úgy a helybeli, mint a fővárosi sajtóban is visszhangra talált. A hir igy a maga ridegségében ter­mészetesen kínosan hatott minden embe rére a sajtónak s igy reánk is és utána jártunk a dolognak. Információnkat több oldalról szerezve be, irjuk meg, hogy a a főispánnak távolról sem volt szándéka a sajtó ellen támadást intézni, mivel aziránt mindenkor tisztelettel viseltetik Az ügy, miként azt eleve sejtettük, sőt annak kifejezést is adtunk a szerkesztő ségünkben járt hírlapíró előtt, egészen ma­gánjellegű, melynek előzménye van. A közigazgatási bizottság június havi. ülésén ugyanis vita keletkezett egy ügyben, mely nek hevében a nevezett hirlapiró úr, aki a ráccsal elzárt, a bizottsági tagok részére fenntartott helyen belül ült, állást foglalva, közbeszólásával hangosan véleményt nyil­vánított. Ezt akkor a vita hevében az elnöklő főispán nem hallotta, s igy a ne­vezettet nem is figyelmeztethette arra, hogy közbeszólásoktól tartózkodjék, mivel az ülés folyama alatt felszólalási joguk egyedül a bizottság tagjainak van. A kér­déses ülésen a nevezett hirlapiró szokott helyén, a bizottsági tagok részére fenntar tott és ráccsal elkerített helyen belül fog lalt helyet és aligha történt volna meg a főispáni figyelmeztetés, ha a nevezett hirlapiró úr az elintézett és félretett híva talos csomók körül nem forgolódott volna, hogy azokból adatokat gyűjtsön. E miatt a bizottsági tagok egyike felhívta a főis pán figyelmét s miután már a mult ülés után is fel lett hiva figyelme a hirlap­iró úr hangos vélemény nyilvánítására, szükségesnek, de sőt kötelességének tar­totta őt arra kérni, hogy a rácson kivül, avagy a karzaton foglaljon helyet, nehogy a történtek megismétlődjenek. A figyelmeztetés, több oldalról szerzett ér­tesülésünk szerint, a főispánunknál meg­szokott udvarias formában történt s csak midőn a felszólított hirlapiró a régi jogra és arra való hivatkozással, hogy a város tanácstermében is van a sajtó részére fenntartott hely, mintegy ragaszkodni látszott a helyhez s annak- mintegy vé­delmére kelt szavaiban, főispánunk már erélyesen figyelmeztette őt, hogy a rá­cson kivül foglaljon helyet, valamint arra is figyelmeztette, hogy a bizottság­ban szólásijoga nincs. Annak demonstrá­lására, hogy a főispánnak a sajtót támadni távolról sem volt szándékában, felemlít­jük, miszerint ép a kérdéses ülést meg­előzőleg főispánunk szóvá tette, hogy jó volna a sajtó képviselői részére külön he­lyet fenntartani. A közönség tájékoztatá­sára tartottuk szükségesnek a tényállást ismertetni. — Eljegyzés. Fekete Jenő székesfővá­rosi tanitó — városunk fia — ma délben jegyzi el néh. Riedl Gusztáv volt taka­rékpénztári főkönyvezető szép leányát Riedl Irmuskát. Melegen gratulálunk ! — Szabadságon. Hollósy Mór árva­széki ülnök f. hó 13-től aug. 24-ig ter­jedő hat heti időre szabadságra megy. — Negyedszázados jubileum. Azon al­kalomból, hogy Rudolf István tkptri tit­kár szolgálati idejének. 25-ik évét betöl­tötte, szerdán este vendégül látta tiszttár­sait, kik őt a társulati hivatalos helyiség­ben még az évforduló napján testületileg üd­vözölték. Az ünneplők a késő éjjeli órá­kig maradtak együtt s élvezték ünne­pelt kartársuk vendégszeretetét, kire a sok jó kivánatok özönét szórták. — Vivóakademia Kovácspatakon. A tegnap, a Koronában lefolyt művészi vivó­estélyt Kovácspatakon is megismétlik és pedig ma, vasárnap d. u. 6—7 óra kö­zött, ahol ellenben csupán a vívómesterek tognak mérkőzni egymással és pedig: Wolpini Luigi — Milano kardbajnoka. Bordi Emilio — a római 1904. mester­verseny I. dij győztese. Horváth Lajos — a párisi 1900. nemzetközi mesterverseny egyik első dij győztese. Melichár Ottmar — brünni fiatal hírneves mester. Belépti dij 1 korona, gyermekeknek 50 fillér. — Táncmulatság. A lőgyakorlatokra városunkba jött. kadétok f. hó 14 én, ked­den táncmulatságot rendeznek a Fürdő szálloda kerthelyiségében, ami előrelátha­tólag szépen fog sikerülni. — TársasvaCSOra. A kaszinó e hó 18-án, szombaton este a torna-egyesület kerthe­lyiségében társasvacsorát rendez, melyre a kaszinó és torna-egylet tagjain kivül, a kaszinó tagjai által bevezetett vendégek is vehetnek részt. — Sirba szállott remények. Súlyos csapás érte Sprincz Róbert vármegyei irattárost és nejét, született: Csernota Gi­zellát, leányuknak írmuskának, f. hó 7-én, életének 15-ik évében történt váratlan el­hunyta folytán. Szerették, mint szemük fényét féltették a szülők szép lelki tu­lajdonokkal megáldott okos és szorgalmas gyermeküket, de a halál, orozva rabolta ki a szülői szeretet köréből, azok féltett kincsét. A halálhír őszinte részvétre talált mindenütt. Enyhítse ez a szülők mély bánatát. — Katona zene. Hétfőn, f. hó 13. este 8 órától, kedvező időjárás esetén, a ka­tonai zenekar a Fürdő szálloda kerti he­lyiségében hangversenyez. — Közigazgatás a megyénél, A köz­igazgatási bizottság szerdán tartotta jul. havi ülését, melynek kiemelkedőbb pont­jaiként a következőket emiitjük fel: Az alispáni jelentés szerint a magyar nyelvi vizsgák az idegen ajkú községekben szép eredménnyel befejeztettek. Bányák, gyá­rak, kőfaragó üzletek állandóan üzem­ben vannak. Az egyenes adók befizeté­sénél csökkenés mutatkozott, mig a bé­lyeg és illetékek emelkedőben voltak. A városban az egészségügyi viszonyok elég kedvezők,'mig a megye mindkét Járásá­ban kedvezők voltak. Meghalt a városban 28, az innenső járásban 68, mig a túlsó­ban 55, összesen 151, ezeknek 10'59%-a tüdővészben. 7 éven aluli az elhaltaknak 43'04%-a volt. A Kolos kórházban felvé­tetett 148 beteg, ápoltatott 241, 3131 ápo­lási napon át. A közgazdasági előadó a termés viszony ok szomorú kilátásáról szá­molt be, aminek a korai és tartós eső nélküli hőség volt, mely a szemet fejlő­désében hátráltatta. A takarmány, jelen­tése szerint kevés, sarjura sincs igen ki­látás, ami a marha árának mintegy 40 °/o-kal való hanyatlását idézte elő. Pana­szolta, hogy a tenyésztők a hatóságok részéről nem portáltatnak és e tekintetben javaslattal lépett elé. — A tisztikar kirándulása pénteken délután a Kovácspatakban nagyon szépen sikérült. Igaz ugyan, hogy a közönség legnagyobb részét visszariasztotta a szél garázdálkodása, de az a kisszámú hölgy­közönség, aki mégis megjelent, igazán kellemes napot szerzett magának. Egé­szen 11 óráig ropta vagy negyven pár a táncot, melyből a városunkban időző kadétok alaposan kivették részüket. Ha­zafelé egész a kaszárnyáig kisérte a vig tisztikart a katonazenekar. — A vármegye székházépitő bizottsága kedden délelőtt 10 órakor a vármegye tanácskozótermében ülést tart, hogy az uj vármegyeháza építésre vonatkozó teen­dőket folyamatba tegye. — Az eperjesi jogakadémián az 1908—1900. tanév I-ső felére a beiratá­sok 1908. szeptember 1-től 12-ig eszköz­lendők ; az előadások szeptember 16-án ve­szik kezdetüket. Utólagos felvételnek szep­tember 13—15. napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari engedéllyel lehet helye. A kik jogi tanulmányaikat csak most fog­ják kezdeni, azok az érettségi bizonyít­ványt, a kik pedig az egyetemekről, vagy más jogakadémiákról lépnek át, azok csu­pán eddigi leckekönyvüket tartoznak a beiratkozásnál felmutatni. Azok az egy­éves önkéntesek, a kik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szept. hó végén feje­zik be, okt. 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szept. 1-től 15-ig terjed. A félévi tandíj 50 kor. ev lelkészek, tanárok és tanítók fiai — te tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tan dij felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti külömbség nélkül része­sülhetnek a Collegium kebelében fenn álló, újonnan épitett s kényelmesen fel­szerelt tápintézet kedvezményeiben; ebéd és vacsoráért az első félévben szept. 1-től dec. végéig 60 korona, csak ebédért 34 kor. fizetendő. Joghallgatók havonként is beiratkozhatnak. Az arra érdemesek igényt tarthatnak a Collegium által évenkint ki­osztatni szokott ösztöndijakra, valamint a szegénysorsuak tandíjmentességre, tápin tézeti-dij elengedésre s a jelentékeny alap­tőkével rendelkező „Jogász-segély egylet" támogatására. A jogakadémiai ifjúsági, valamint a collegiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére áll. A szün­időben mindennemű felvilágosításokkal, levélbeli megkeresésre is, szívesen szol­gál a jogakadémia igazgatósága. — Komárom mint gabonapiac. Komárom városa rohamlépésekkel halad célja, felé : a vidék emporiuma lenni. Ujabban a Magyar Általános Hitelbank Gabonaosztá­lyának bizományi képviseletét Komáromba helyezte. Adva van tehát a lehetőség, hogy a hajdan hires komáromi gabona­piac ismét lendületnek induljon. - A párbér szolgáltatások rendezése. Számos kath. plébániában a nem katho­likus vallású egyének is teljesítenek u. n. dologi természetű párbér szolgáltatáso­kat a kath plébánosoknak. Ezek a szol­gáltatások állandóan jogvita tárgyát ké­pezik. Ezért a vallás és közoktatásügyi miniszter elhatározta, hogy a nem katho­likus egyének véglegesen mentesittesse­nek a szóban levő szolgáltatások alól, viszont a kath. plébánosok ezen jövedel­mük elvesztéseért kórpótlásban részesit­tessenek. — Munkaképtelen tanítók segélyezése. A báró Sina Simon-féle volt néptanítók segélyezésére rendelt alapítványnál egy 200 koronás hely lévén üresedésben, fel­hivatnak a volt elaggott, munkaképtelen állami, községi és izr. hitfelekezeti nép­tanítók, valamint az ilyen tanítók árvái, hogy pályázatukat Esztergom vármegye kir. tanfelügyelőjénél 1908. évi szeptember hó l-ig nyújtsák be. — Állategészségügy. Sárisápon a ser­tésorbánc megszűnt, mig Párkányban an­nak fellépte megállapított. CSARNOK. I^esz-e Valaha krízise az eszményi szerelemnek? — Válaszok. — Az ember testből és lélekből áll. Ez tény, melynek bizonyítása nem a mi fel­adatunk. S mi testi és lelki életet élünk. Tehát szükségünk van testi és lelki sze­relemre is. Ritka eset, hogy valakinél csak a testi, vagy csak a lelki szerelem jelentkeznék. Azonban leggyakrabban egymásután lép fel mindakettő. Rendesen, mint ideális szerelem kezdődik s csak később válik reálissá. Ritkább eset, midőn a reális szerelem finomul eszményivé. Szóval az eszményi szerelemnek csök­kenése csak ép reális korunk szimpto­mája lehet, mert amint hogy az embe­reknek mindig lesz lelkük : úgy eszményi szerelemnek is kell lenni. Néha azonban — mint korunkban is — a reális szere­lem kerekedik fölül. Bartha „Lothár" regényéből megtudjuk, hogy a költő mit tart szerelemnek. „Nem azt, nem azt, mit legtöbben, sokan : Viszonyt, a melynek házasság a vége ; Főkérdések, hogy mennyi pénze van A lánynak s nem zsivány-e vőlegénye ? Hogy egybekelnek gyorsan, boldogan S unalmas csendből áll a házi béke, Vagy pláne pörpatvarból — Istenem, Ez valóságos limonád nekem. Azt sém, hol minden fád és közönséges Erőszakolt, gyötört és vontatott, Hol a rajongó ifjú mindig kérdez S a lányka hajlgat, mert ő nem rajong; Helyette apja, anyja, tante-ja érez. Az van jól, amit azok szája mond ; „Menj ehhez 1"-mondják s ahhoz megy alany Ez is szerelem ? Kaviár talán ?! Nem ilyen érzés az, mit én magamnak A szerelemről gyakran alkotok : Az egy hatalmas, óriás indulatnak Szikrázó fénye; tüznap, mely lobog; A kiket lángra gyújt, tán veszve vannak, De akkor is, még úgyis boldogok ! Együtt! Egymásért! Nem kell több nekik S a halálban is egymást ölelik. A lány ne kérdje : honnan, mely hazábál Jöttél? és azt se kérdje, hogy ki vagy? De olvassa ki szemed borujából Egész bensődet: lényed, sorsodat, És olvadjon fel, szeressen magától, Ahogy egy forrás magától fakad, És amit érez, ahhoz hű legyen: Szeressen mélyen, tisztán, végtelen ! Mélyen, ah igen ! büszkén és merészen, Föltétlenül és határtalanul! Legyen a tied osztalan', egészen, Akarattal és elválhatlanul ; Mosolyogjon, mely éri, minden vészen, S feledjen mindent, hogy ha rád borul, Ha rád borul, ha csókol, átölel — Mindent feledjen s feledtessen el!

Next

/
Oldalképek
Tartalom