Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-19 / 6.szám

évvel helyeztetett Esztergomba Sátoralja­újhelyről s itt is csakhamar kitűnt tapin­tatos paedagógiáj ával, szép tudásával és okos fegyelmezésével. Szigorú és komoly taní­tónő volt, de telve annyi anyai szeretet­tel tanítványai iránt, hogy azok, szigora mellett anyai lelkű mesterüket látták benne. Az intézet belső életében tevékeny részt vett, ugy hogy az intézet érdemes és buzgó jelenlegi főnöknője Benkő Szeréna őt választotta helyettesévé. Elhunytát nemcsak társnői, hanem tanítványai is kesergő szivvel vették. A gyász napjaiban a zárda a bánat és szomorúság megille­tődéséről visszhangzott. Erezték a tanít­ványok, hogy a nevelés és oktatás terén a névtelen -hősök közül oszlopos erő mult ki. Boldogult Sr. Eulalia temetése nagy részvéttel csütörtökön délután volt. A temetésen a testületi megjelenéssel szép példát adott a helybeli érseki tanító­képző, óvónőképző intézetek és a polg. leányiskola. Az elemi iskolák a nagy hi­deg miatt nem vonulhattak ki. A tantes­tületek azonban képviselve voltak. A te­metési szertartást sub infula egyházi se­gédlettel Schiffer Ferenc praelátus-kano­nok, egyházmegyei főtanfelügyelő tartotta. Másnap, pénteken reggel 9 órakor a gyász­misét segédlettel Keményfy Kálmán, az intézeti iskolák igazgatója mondotta. Őszinte részvétünk kiséri a jeles tanitó­szerzet és jónevű polgári iskolánknak mély gyászát. Gondoskodjunk az éhező ma­dárkákról. iti . , ,„ ... . Allatvedő-egyesulet. — „A káptalan kincse." Az „Eszter­gomi Friss Újság"-ban ilyen cimmel meg­jelent közleményre vonatkozólag a főegy­házi könyvtár vezetősége részéről felkéret­tünk a következők közlésére : 1. A főkáp­talan hagyományos kulturális érzéke és tudományos áldozatkészsége a könyvtár ügyében se szorul nyilvános figyelmezte­tésre. 2. A könyvtár nem a káptalané,; ha­nem a főegyházé. A főkáptalan hatásköre felügyeleti jellegű, azért a könyvtár fel­ügyelője is mindenkor a főkáptalan egyik tagja. 3. A könyvtár nincs elzárva a nyil­vánosságtól : tudományos használatra az érdekeltek rendelkezésre áll; az idegenek, az iskolák szabadon megtekinthetik, és a könyvek használatát elegen veszik igénybe. 4. Az olvasóterem berendezése a könyv­tári modern pragmatika s rendtartás érvé­nyesülése folyamatban van. Maguk a fő­káptalani statútumok is a nyilvános jelle­get hangoztatják. (Statútum. XLII1.) — Ujabb adományok a népkonyha költ­ségeire' Simor Teréz úrnőtől 50 korona, özv. Zubcsek Mihályné úrnőtői 50 korona, Klomann Nándorné úrnőtől 10 korona, Philipp Konrádné úrnőtől 10 korona érke­zett be a népkonyha kiadásaira. A kegyes adományokat hálásan köszöni a népkony­hát fentartó jótékony-egylet elnöksége. = Eladó szobabútorok, képek, tükrök, SZŐnyegek Stb. Felhívjuk a nagyközönség figyelmét a néhai Szilányi Ferenc p. kanonok hagyatékának elárverezése tár­gyában lapunk' mai számában közzétett árverési hirdetményre. = Mozgófénykép szinház a Koronában. Teljesen uj műsor. Előadás ma d. u. 4, esti V2 6, 7 és Va 9 órakor. CSARNOK. 2^ Földközi-tengeren. (Fiúmétól — Gibraltárig.) Irta: Vértesi Károly. A csendes vizet mintha kékeszöld zo­mánc vonná be. A kopár szirtek alján zöld szegély, melyből nyárilakok fehérle­nek ki. Viz és hegy, magasságos kék ég. Nézzük a dóm éktelen kupoláját, hall­gatjuk harangjának mély hangját. Szent Rozáliáról van nevezve a székesegyház, Palermo védszentjéről. Ez a bájos szűz, női remete, a Monte Pelegrinón élt áhi­tatosságban. A monda szerint 500 év után megtalálták holttestét egy barlang­ban, teljesen ép volt az. Behozták a vá­rosba és a háláivész megszűnt. (1664). Visszagondolunk messze időre, régi tör­ténetre, mikor a feniciaiak által alapított és a carthagói uralom támaszpontjául szolgáló város, a világon uralkodó ró­maiak, gótok, arabok, hatalmában volt. Társaságunk nőtagjait inkább a cata­niai és messinai vérpiros szinű, apró, édes, déli napsütésben ért narancsok ér­dekelték. Özönével nevetséges olcsó áron árulták az arany almákat, frissek voltak. Keltek és igen jól Ízlettek. Többen ellátják magukat dohánnyal, szivarral, szivarkákkal, nők is. Nekem Fiúméban, a magyar királyi jövedékek­ből beszerzett készletem el fog tartani a tengeri ut végéig. Jobbak az olaszországi hasonló gyártmányoknál és olcsóbbak a hajón, áruzsorával vásárolt amerikai rosz­szaknál és erőseknél. A mi kedvelt bota­nikánkban, Habermann tudós vegyész pontos meghatározása szerint csak 1.29% nikotin lévén, leggyengébb, azt vettem. Virzsinia kínálva sem kell, abban egy­század híján 4°/o van a dohány méreg anyagból. Huszonnyolc órai palermói tartózkodás után a vizi jármüvek rajából tovább men­tünk. Fojtó, száraz melegség után ismét a tenger friss lehe. Felvett a gőzös sok olaszt. Terefere. Napsütötte kézfejekkel hadonáznak. Kalatyoltak egyszerre, lo­csogtak szünet nélkül, mint a hullámfod­rok. Egynémelyik csillogó szemű nőnek arca, az élet előrehaladott korában is meg­tartotta régi szépségét. Annál több apró szarkaláb a másiknál, szeme körül. Feltű­nést kelt egy halvány barna arcú leány, igéző. Kezét az Ölébe ejti és esti dalba kezd. Járnak-kelnek Amerikába, anyagi ere­jük gyarapitása okából, vagy pedig jobb megélhetést keresnek. Ugrik ez a nép a világban, össze-vissza terveket megy meg­valósítani. A tenger gazdasága, az olasz ég megannyi áldása nagyon megoszlik, mert tömören laknak, sokan vannak és elmultának a szép idők. Ezt sajnálják, ezt fájlalják. „Nessun maggior dolore Che ricordarsi del tempo felice, Nella miseria ..." mondja Dante. A szaggatott partu Szardínia, Olaszor­szág második nagy szigetének látszanak a déli körvonalai, partszélek. Ez a nagy sziget adott nevet mintegy félszáz év előtt is a szardíniái királyságnak, melyből, mi­kor nagyra nőtt II. Victor Emánuel, fej­lődött az egységes olasz királyság. Odább menve, délebbre fordulva, balról, az afrikai parton, jó szemmel és kitűnő messzelátóval Algir szirthegyei láthatárba kerülnek. A Spanyolországhoz tartozó Baleari-szi.­getek közül nem látunk egyet sem, de beszélünk a nyerészkedő angolok haszon­tervezéséről. Ezekre a szigetekre vetették a szemüket. Nem fegyverrel, pénzzel akarják- legújabban javukra fordítani. Az afrikai hőség jelentkezik, nyár tüze ég. Napmelegitett, forrón csillogó napok. Az ég keleti része s a tenger felülete a szivárvány színeiben ragyog, a halavány aranysárgától a tüzes biborszinig. Egy serdülő leány, tenyerébe támasztja a fe­jét, nézi. A Közép-tengeregyre jobban meg szű­kül s a Gibraltári-szoros bejáratánál egy heti hajózással, beleszámítva a Palermó­nál töltött időt, elérjük az érdekes pontot, mikor a hajóról egy tekintet alá vonhat­juk Afrikát és Európát. Látjuk az elő­hegységen Ceuta marokkói várost, itt pe­dig az üteges angol sziklaerőd Gibraltárt. Mondás vidék. Herakles oszlopai állottak a két parton. A régiek innét tovább nem mertek ha­józni. Azt hitték, hogy az istenek tették ide határkövekül a nagy sziklákat. A barlangokkal telt Gibraltár egy pont­ról ugy látszik, mintha egy nagy orosz­lán volna, mely a bejáratot őrzi. ismerős tájképek ezek az én szemem­ben. Egy másik alkalommal, jártam a hegy fok négy kilométernél hosszabb szik­lájába vágott várban, s néztem meg a bevehetetlen erősség lőréseibe helyezett újkori, tüzet okádó nagy lövegeket. Egy helyen zöld bokorból látszik ki a rézágyú. Még most is meg vannak a két mélye­déssel három kúpba osztott hegy hátán fekvő Gibraltár angol városnak a keres­kedéseiben vásárolt emléktárgyaim. Szi­nes selymek, kézi kendők látképekkel, rézmüáruk, végtelen arabeszkekkel. Akkor Cadixból rándultam át Tangerbe, Marokkó legnagyobb kikötő városába, hogy nézzem a nagy mecset hatalmas tornyát, megcsodáljam Cap Spartel vilá­gítótornyából a nagy óceánt. Az a fényes szemű nagy torony, jövet vagy menet, a szárazföld első és utolsó jele. Tekintetem mindig visszatér a keskeny gerincű, 450 méter magas, palás kőzeten nyugvó, juramészből álló, függélyesen emelkedő sziklára, melynek ormán angol zászló lebeg. Azóta Gibraltár, (elrontott angol szó) hogy 71 l-ben Velid khalifának Tharik nevü vezére ide jött, reá erődöt épített. Tarik-hegy volna a jó elnevezés. Most egy darab idegen föld Gibraltár, mely két négyszögmérföld területtel van beékelve Spanyolország déli csúcsába. Ez Angolországnak a legkisebb területtel biró birtoka. Mikor a spanyol nemzet a spa­nyol örökösödési háborút vitta s azzal volt elfoglalva, egy szép napon (1704. augusztus 4) elfoglalták az angolok. Nem váltották tőlük vissza, mint szabad kikö­tőt, háboritlanul birtokolja Anglia, mely folytonosan azon iparkodik, hogy úrrá legyen sok földön, minden vízi erőn. A sziklavárat páncélosok őrzik, melyek sze­net pipálnak, tüzet hánynak, A közelben, távolban, ameddig elér a szem, lent és fent a kék messzeségben sirályok seregei. Halászbárkák imbolyog­nak. A szellő által kerekre duzzasztott fehér vásznu vitorlájuk, napvilágtól messze látszik. Mintha hattyúk volnának. Bárká­kon a tenger rabszolgái, akik folytonosan élethalál harcban állnak az elemekkel, hogy a mindennapijukat megszerezzék. Közbül néhány nagy gőzös, póstahajó, vagy pedig kereskedelmi cikkeket szállító nehézkes teherszállító hajó. Érdekes lát­ványosság a tengerszorosnál, ahol a hul­lámok jönnek-mennek örökké. . . (Vége.) nyílt-téri Köszönet nyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetet­len Nőm elhunyta felett rész­vétüket fejezték ki és azoknak, kik a Boldogult gyászszertartásán megjelenni szívesek voltak, ezúton fejezem ki őszinte, hálás köszö­netemet. Rogrün Ede és családja. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a Szerk. 12553/907. tkvi szám. fawtifi hMßtmengi kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Neubauer és Wittman győri bej. cég végrehajtatónak, Szitás Imre és neje szül. Takács Teréz esztergomi lakos végrehaj­tást szenvedettek elleni 286 K 8 fii. hát­ralékos tőkekövetelésének és 12 K 45 fii. árverés kérelmezési költségeinek kielégí­tése iránti végrehajtási ügyében a komá­romi kir. törvényszék kerületéhez tartozó esztergomi kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság területén, Esztergom sz. kir. város határában fekvő Esztergom sz. kir. város I. ker. 594 sz. tkvi betétben Szitás Imre és neje szül. Takács Teréz tulajdonául felvett f 1 sorsz. 2444 hsz. aranyhegyi dűlőben fekvő, szőlő felújítási kölcsönnel terhelt szántóra 774 korona, ugyanott f 2 sorsz. 2445 hrsz. arany­hegyi dűlőben fekvő, szőlőfelujitási köl­csönnel terhelt szántóra 412 kor. kikiál­tási árban az árverés az 5565/907. tkvi sz. hirdetménnyel elrendeltetvén, az árverés ujabb határidejéül 1908. évi január hó 24. napjának délutáni 2 óráját ezen telek­hatóság árverési helyiségébe kitűzte azzal, hogv ugyanekkor a fentjelzett ingatlanok esetleg a kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Bánatpénzül az ingatlanok kikiáltási árá­nak 10°/o-a teendő le. Árverezni szándéko­zók a bánatpénzt készpénzben vagy óva­dékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez le tartoznak tenni, ugyanannak a bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről szóló elis­mervényt átadni. A vételár három egyenlő részletben 3 hónap alatt fizetendő az árverés nap­jától számított 5°/o-os kamattal. Az egyidejűleg kibocsájtott árverési fel­tételeket a hivatalos órák alatt ezen telek­könyvi hatóságnál és Esztergom szab. kir. város rendőrkapitányi hivatalánál a hirdet­mények között meg lehet tekinteni. Esztergomban, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1907. évi de­cember 10-én. Magos Sándor, kir Ítélőtáblai biró. 13260/907. tkvi szám. KmÉú hirdetméngi kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Patai Mártonné sz. Kollár Katalin ha­gyatéki ügyében a komáromi kir. törvény­szék kerületéhez tartozó esztergomi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság te­rületén Sárisáp község határában fekvő, a sárisápi 9 sz. betétben A I. 1 sor 91. helyrajzi szám alatt felvett 35. n. sorsz. házra és udvarra a beltelekben 800 kor. kikiáltási árban a végárverés joghatályá­val biró önkénytes árverés elrendeltetvén, az árverés határidejéül 1908. évi március hó 11- napjának délelőtti 9 óráját Sárisáp község házához kitűzte azzal, hogy ugyan­ekkor a fent jelzett ingatlanok esetleg a a kikiáltási áron alul is el fog adatni. Bánatpénzül az ingatlanok kikiáltási árának 10°/°-a teendő le. Árverezni szándékozók a bánatpénz; készpénzben, vagy óvadékképes értékpa­pírban a kiküldöttnek kezeihez tartoznak letenni, vagy annak a bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről szóló elismervényt átadni. A vételár három egyenlő részletben 3 hónap alatt fizetendő az árverés nap­jától számított 5°/o-os kamattal. Az egyidejűleg kibocsájtott árverési feltételeket a hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Sárisáp község házánál a hirdetmények között meg lehet tekinteni. Esztergom, 1907. december 26-án. Magos Sándor, kir. Ítélőtáblai biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom