Esztergom és Vidéke, 1908

1908-06-07 / 46.szám

manizmust. Senki sem tapasztalja oly gyakran az emberi hálátlanságot, mint az orvos. Ennek a tapasztalatnak ad már kifejezést a régiek eme mondása: Post morbum medicus olet, a betegség elmultával már nem szivesen gondolnak az orvosra. Megtette a kötelességét, mert kötelessége, de ne követelje ám munkája bérét, mit minden más, munkájából élő bátran megtehet, mert akkor nyomban inhumanusnak, haszonlesőnek bélyegzik. Azért idealista, hogy éljen belőle ! És az emberi ősbutasággal is sehol másutt nem kell annyit megküzdeni, mint épp az orvosi pályán. Minden más téren elismerik a szakember illetékességét, csak az orvosi hivatásba kotnyeleskedik bele boldog és boldogtalan és ha egyszer-másszor az orvosi beavatkozás nem jár sikerrel, ami természetes, mert hisz természeti erőkön nem lehet felülemelkedni, akkor mindjárt készek a kririkával, de nem ritkán az orvos megrágalmazásával. Testi-lelki fáradtság, súlyos felelősség, izgalmak egyrészről, hálátlanság, értetlenség, ráfogások másrészről, — ime ilyen elemekbői tevődik össze az orvosi gyakorlat ! — A régi latin mondást : Dat Galemts opes, már régóta mégcáfolta az élet, mely látja az orvosok véres küzdelmét a mindennapi megélhetésért és a legszomorúbb, hogy ez a harc nemcsak a régi opes-t, a régi anyagi bőséget nem vivja ki, de feláldozza, rongyokká tépi azt a nimbuszt is, mely boldogabb őseinktől maradt reánk. De nem csak az egyesek szükkeblüek az orvosok munkájának anyagi és erkölcsi méltánylásában, a magam erdejének sűrőjében bogyóevő remete, szomorú eszkimóvérű aszkéta voltam. Imádkoztam sokat. De, ha valaki rajtacsipett: káromkodni kezdtem. De jól esett néha a megbántások, könnyek, szent szomorúságok idején az égbe zúgni az istenét ! Utáltam a tömeg lieblingjeit, akiket sokan szeretnek s fanatikusan szeretnek. Én keveset szerettem. Csupán azokat akik, átokkal születtek : a megvetetteket, kinevetetteket; akiket nehéz szeretni ; akiket kin szeretni. S addig szerettem az én nyomorultjaimat, mig csak el nem lopták tőlem mások. Akik aztán az ő útszéli, kis szerelmükkel profanizálták az én dómom szentjeit. Engem még nem szeretett senki. Nem is hiszek abban egyáltalán, hogy más is tud szeretni. Sokkal nehezebb szeretni, mint gyűlölni. És az emberek mindig a könnyebbet választják. És ha élni egyáltalán érdemes, csakis azért érdemes, mert szeretni jó. Minden, ami jó : szeretet. És én szeretek. Ez elég. Ha sohasem, szeret viszont engem senki: az sem baj. Mert hisz ami szerelmünkben van a boldogság és nem a viszontszerelemben Az csak tömjénezés a hiúság oltáránál. És letette a férfi a revolvert. Elzárta, mosolygott egyet s halkan susogta: — Tehát érdemes élni: mert szeretek. Nem halok meg. Majd egyszer, soká, soká. Mikor már nem tudok se gyűlölni se szeretni. És elaludt. De a leány nem hunyta le szemét ezen az éjen. hanem szűkkeblű maga az állam, mely az orvosoknak csak kötelességeit statuálja, de nem egyszersmind jogaikat is és mely a maga orvosi alkalmazottjait sokszor egyenesen megszégyenítő módon fizeti. És mig másutt az orvosi rend kiváló tagjai hivatásuk körén kivül is vezető szerepet, sőt gyakran a legmagasabb polcokat foglalják el, legyen elég példakép felhoznom, hogy Franciaország jelenlegi miniszterelnöke, Clémenceatt is orvos és hogy ott akárhányszor 3—4 orvos tagja is van a kormánynak, addig minálunk az orvosi hivatás révén szerezhető erkölcsi elismerés is megfelel annak a sivár anyaginak, mely az orvosok szociális szervezkedését tette szükségessé. Anyagiakban és erkölcsiekben kifelé megfogyatkozva, ime, igy áll a magyar orvosi rend. Az élet Janus arca az orvosnak hivatása körében mindig csak szomorú felét mutatja, de még jobban el kell borulnia, ha a saját nehéz közdelmeire gondol. Aki pedig mindezek dacára kedvet érez ahhoz, hogy közibénk felcsapjon, annak sok szerencsét kívánok és sok lelki erőt a csalódások elviselésére. Tanító gyűlések. A tanítóságnak ép oly érdekes, mint fontos két ülése volt f. hó 2-án és 3-án. Az Esztergom-járási Róm. Kath. Tanító Egyesület vezető emberei már régebben foglalkoztak azon eszmével, hogy úgy, mint más egyházmegyékben, Esztergom főegyházmegyében is megteremtsék Esztergom központtal az egyházmegyei nagy egyesületet. Fáradságukat siker is koronázta, mert sikerült az 1400 taggal biró 130 tanítói körnek legnagyobb részét ez eszmének megnyernie, úgy, hogy f. hó 2-án a helybeli legényegylet nagytermében, mintegy 50 kiküldött tanácskozott az egyesítés felett. Hat fogat hozta a legnagyobb részt messze vidékről érkezett kiküldött tanítókat a legényegylet elé, a hol a helybeli bizottság azonnal elszállásolta a vendégeket. Öt órakor Bertalan Vince, a kör agilis elnöke nyitotta meg a szervező ülést; jegyzőül felkérve Szvoboda Román városunk agilis tanítóját, majd felszólította a jelenlevőket, miszerint a legidősebb tanító szíveskedjék a korelnöki állást betölteni mindaddig, a mig a szervező munkálatok folynak. — A korelnökség igy Viliim József, a Balassagyarmat-Vidéki Népnevelők Egyesülete elnökére esett, a ki székfoglalója után nyomban meg is nyitotta az ülést. Este l

l% 9 óráig tartó komoly vita után, melyben Bertalan Vince, Vanek Gáspár, az érsekújvári kor, Kraffszky József esperes, a verebélyi kör, Vilcsek Gyula, a nagymarosi kör, Vészeli István, a lekéri kör, Kovács István, a vágsellyei kör, Szabó János, az érsekújvári egyesület elnöke, dr. Fehér Gyula prael. kanonok, az Esztergom Vidéki rk. Népnevelők elnöke és Vitái István, az esztergomi kör választmányi jegyzője vettek részt. Kimondatott* a szervezés és az alapszabályok kidolgozása, amivel az ülés véget ért. Nem mulaszthatjuk el, hogy a magunk részéről is ne üdvözöljük ezen alakuló egyesületet, nemcsak azért, mert a tömörülésben rejlék az erő, hanem azért is, hogy városunkat teszik egy újabb központtá, mely tekintettel az egyesület népes mivoltát, nem kis idegen forgalmat jelent városunkra nézve. Másnap, 3-án d. e. fél 10 órakor a városház nagytermében az Esztergom Vidéki r. k. Népnevelők Egyesülete tartotta évi rendes közgyűlését dr. Fehér Gyula p. kanonok elnöklete alatt. Elnök szép beszéddel nyitotta meg a gyűlést, egyben üdvözölte Ember Károly képezdei igazgatót, a ki Bpestről jött, hogy részt vegyen az ülésen, majd elparentálta boldogult Miklósy József volt egyleti tagot, kiemelve azon kiváló érdemét, hogy az ő kezdeményezésére tette magáévá az új népiskolai törvény a magyar cimer és a Hymnusz kifüggesztését a népiskolákban és ugyancsak az ő kezdeményezése következtében jött létre, ma már országszerte divó és magyar érzelmeket erősen ápoló zászló hódolási ünnep a népiskolákban. Az elnöki megnyitó után Guzsvenitz Vilmos képezdei igazgató ismertette az uj reformtörekvéseket a tanítóképzés terén, mellyel kapcsolatban azután Bertalan Vince azon indítványát adta elő, hogy jeles tanítók neveztessenek ki tanitóképezdei tanárokká és a felügyelet ne úgy, mint tervezve van, t. i. szakfelügyelőkkel eszközöltessék, hanem mivel a a tanfelügyelő szervi kapcsolatban áll a népiskola és igy a tanítóképzővel is, továbbra is az ő felügyelete alatt maradjanak a képezdék. Kráfíszk}^ Ember, Guzsvenitz és dr. Fehér hozzászólása után kimondatott, hogy ily értelmű felterjesztést intéz a közoktatásügyi kormányhoz és azon óhajának ad az egyesület kifejezést, hogy a tanfelügyelőket is a tanítók sorából nevezzék ezentúl ki. A vitának befejeztével Keményffy Kálmán vízivárosi plébános egy rendkívül érdekes és tanulságos felolvasást tartott a feminizmusról, melyben szembe állította a magyar keresztény családanyát a feminista hölgyekkel. Nagy éljenzés és tapssal honorálta a közgyűlés ezen szép felolvasást. Ezután következett a tanítókra nézve egy rendkívül fontos tárgy : a tanítói nyugdíjtörvény revíziója, melynek előadója, Bertalan Vince volt. Hosszas és beható vita után szintén felterjesztést rendelt a közgyűlés a ^közoktatásügyi kormányhoz tenni, különösen hangoztatva a 40 szolgálati évnél kevesebbnek való megszabását. Érdekesebbnél érdekesebb és életbevágó tárgysorozata a közgyűlésnek azzal ért véget, hogy az egyesület megalakította Esztergom vármegye részére a tanítók jogvédő bizottságát, melynek elnöke dr. Fehér Gyula lett, ügyvivői Szvoboda Román és Vitái István, tanácstagja pedig Bertalan Vince, Guzsvenitz Vilmos, Maros Antal, Klinda Károly és Karácsonyi Béla. A gyűlés befejezése után megtekintették a képezde rajz és slöjd remek kiállítását, majd ebédhez ültek mintegy 75-en a Fürdő szálló kerthelyiségében, hol dr. Fehér Gyula Ő Felségére és a Hercegprímásra, Ember Károly az egyesületre, Kecskés Ilona dr. Fehér Gyulára mondtak szebbnél szebb felköszöntőket. Az egyházmegyei kiküldöttek nevében Szabó János udvardi tanitó mondott köszönetet az esztergomi tanítók páratlan vendégszeretetéért. 1

J2 5 órakor mintegy 30-an kirándultak Kovácspatakra, a honnét különböző irányba tapasztalatokkal gazdagon haza tértek a vidékiek. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. A tennispályák salakozása befejezéshez közeleg, az agyag réteg felhordása megkezdődött, a pályák elkészülte a hét végére várható. A főgimnáziumi ifjúság az első a honnan növendékül jelenkeztek. A főgimnáziumi igazgató* e héten közölte, hogy egyelőre hét tanuló kivan résztvenni a gyakorlatokban. Orvosi megvizsgáltatásukat dr. Berényi Gyula kerületi orvos és dr. Gönczy Béla kórházi főorvos voltak szívesek elvállalni. Az első csapat kiképzése megkezdődött. Az elmúlt héten többen sikerült kirándulást tettek a Garam-toroki csárdához és a Kövesd vasbeton hídhoz. Kövesden Fodor kultúrmérnök igen szives fogadtatásban részesítette tagjainkat. Helyreigazítás', lovag késmárki Frey Ferenc, ki a múltkori igazg. gyűlésen tévesen a pártoló tagok közé vétetett fel, felszólalása folytán az alapitó tagok közé lett iktatva. Egy ügyes ember szolgául felvétetik. Dolga az egyleti kézbesítésekre, a csónakház és a tennispályák felügyeletére terjed. Úszni tudás és némi ácsügyesség szükséges. Jövedelme: havi fizetés és számbavehető mellékkereset. Jelentkezhetni dr. Mattyasóvszky Béla igazgatónál. HÍREK. — Személyi hírek. Dr. Kohl Medárd püspök pénteken városunkban tartózkodott s innen szombaton a bérmálásra Pozsonyba utazott. —• Kálóczy Zoltán osztálytanácsos Esztergomba érkezett. — Kovácspatak. Az elmúlt év rfernyó pusztításai folytán szomorú eredménnyel zárta le mérlegét a helyi gőzhajó r. társaság. A közönség érdeklődése hiányának ugyanis az volt kimondott oka, hogy a telep nem nyújt kellemes látványt. Az idei év kedvezőbb időjárása elejét vette a hernyó inváziónak s ma friss pompájában virul az üdülő telep. Lindtner János, a társulat fáradhatatlan, közszeretett és közbecsülésben álló igazgatója, fáradságot nem ismerő lankadatlan szorgalommal buzgólkodik a telep csinosítása és fellendítése érdekében. A nagy előteret gyönyörűen parkiroztatta, élősövény és kerítéssel szegélyeztette útjait, helyenkint mesterséges sziklabarlangokat varázsolt, benépesítette az erdő mesebeli apró alakjaival, terrakota szobrok, dísztárgyak élénkitik a diszes, virágágyakat, szóval az adott eszközök valamennyiét kihasználta, buzdított, agitált, reklamirozott, illusztrált körleveleket küldött országszerte széjjel, testületeknek, iskoláknak és ... és mélyen tisztelt Esztergom város közönsége, dacára az idei rendkivül kellemes időjárásnak, dacára a a hernyó hiányának, mégis a sok kárba veszett ambitió helye legyen e kies üdülő telep ? Nincs messze az az idő, mikorra már nem fogjuk magunkénak mondhatni Kovácspatakot és ha már nem lesz a mienk, akkor fogjuk keservesen hiányát érezni. Sok szó férne még e témához, legyen elég bevezetőül ennyi. — Gyógytárak munkaszimete. A gyógytárak munkaszünete folytán ma d. u. 2. órától egyedül Kerschbautnmayer Károly, mig holnap d. u. 2 órától egyedül Zsiga Zsigmond gyógytára lesz nyitva, mig a többi zárva van. — Névmagyarosítás. Donyeba Sándor főgymnáziumi tanuló vezeték nevét Dobóra változtatta. — Csavargőzős járatok, A csavargőzös társulat igazgatósága elhatározta, hogy az esti 6 órai menetet a mai naptól próbaképen 8—10 napra visszaállítja, s amenyiben a hajójáratok fenntartása indokolt volna, t. i. ha a kirándulók igénybe veszik, úgy továbbra is fenntartja. — A kereskedelmi társulat csütörtökön tartotta évi rendes közgyűlését, melynek fő tárgya a tisztikar és választmány uj-