Esztergom és Vidéke, 1908

1908-05-31 / 44.szám

gárságunk minden osztályának és egyle­tünknek tagjai nagyszámban. Előbb Szemere Huba orsz. gyűl. képv. emelkedett szólásra. Gyönyörű szavakkal ecsetelte a magyarság régi faji erejét, a régi virtust, a mi nem tudva az utóbbi szo­morú századok elnyomása alatt a rendes irányban érvényesülést, fejlődést nyerni, sok korcsos hajtást hozott — szinte egészen félrenevelődött. — Ráutalt a sportok elemi erejű, nevelő, testet, jellemet egyenesítő hatására. A sportok azok, mik a tudo­mánnyal karöltve hivatva vannak, hogy polgáraink erejét, azt a nemzeti energiát, az ősi, régi, magyar virtust újra életre keltsék, hogy azt a modern ismeretekkel a. mai korra kineveljék. Ezek vannak hi­vatva, hogy a helyesen nevelt, a kikép­zett erő öntudatával megadják polgáraink­nak, a nemzetnek az önbizalmat. A spor­tok vannak hivatva, hogy a jó haladást .annyiszor gátló lobbanékony, igaz ok nél­kül mindjárt mindig vérig sértődő érzé­kenység helyett — épen az egészséges önbizalom érzete által — azt a szerény, de magával biztos nyugalmat meghozzák a magyarságnak. A sportok egyik leg­fontosabbika a céllövés, a mi nevelő ha­tásain kivül azért is fontos, mert ez a küzdelem eszköze s az igazság bizony gyakran szorul védelemre. Ajánlja a cél­lövés gyakorlását. Meg is nyerte magának a hallgatósá­got, a mely közül sokan mondták, hogy jólesik látni, hogy a magyarság régi ere­jének visszaállítására épen olyanok, a Szemerék állnak elsőkül tettel, szóval, ál­dozattal sorompóba, kiknek nemzetsége Álmos vezér óta több, mint egy ezredéve jó hírnévvel vesz részt a magyar faj védelmében. Utána dr. Barbul Jenő a Szemere Mik­lós céllövő társaság titkára ismertette a szakszerű céllövő tanfolyam előnyeit, be­rendezését. Utalt Anglia, Franciaország, Itália, Németország, Tirol sőt a Balkán­államok kitűnőn működő ifjúsági tanfo­lyamaira. Némely államban oly kötelező tantárgy ez, mint a szépírás, vagy a rajz . . . Előadta, hogy ő felsége a leg­nagyobb mértékben támogatja e mozgal­mat nálunk, a kormány teljesen ingyen ad fegyvert, löveget és katonai oktatókat -és bárki részt vehet a gyakorlatokban. Különösen az ifjúságra van jó hatással a tanfolyam látogatása, mert mint a po­zsonyi iskolák is közlik a legpajkosabb tanulóra is az a legnagyobb büntetés, ha a. céllövéstől egy időre eltiltatik. És ez mindennél jobb fegyelmező eszköz. Nagy Antal szólalt még fel a tanuló ifjúság nagyobb bevonhatása érdekében. A vita befejezése után dr. Perényi Kál­mán elnök határozatílag kimondta az ér­tekezlet nevében, hogy megalakítják az Esztergomi általános Szemere Miklós cél­lövő tanfolyamot. Adajd néhány szóval szívesen emlékezett meg egyletünkről, mely, mint a sportoknak városunkban köztényezője a mozgalom rendezését kés­séggel elvállalta. Utána dr. Mattyasóvszky Béla igazgató szóllalt fel egyletünk részéről, hogy egy­letünk felfogása az lévén, hogy a város minden sportmozgalma ügyében állást fog­lalni tartozik, az egylet kötelességszerűen rendelkezésére áll a céllövészet ügyének. Erre dr. Marosi egyleti titkár előadta a a rendezőségnek a tanfolyam szervezé­séről szóló ajánlatát, mire az értekezlet a tanfolyam védnökéül Szemere Miklós kö­bölkuti orsz.-gy. képiiselőt, diszelnökül Gyapay Pál főispánt, elnökül dr. Perényi Kálmán alispánt, társelnökül Hess Rezső cs. és kir. ezredest és Vimmer Imre pol­gármestert, a Hajós Egylet elnökét válasz­totta. A szervező bizottságba pedig a ka­tonaság kiküldendő tagjait, hatóságok, tár­sasintézetek, az egyleteket és főbb inté­zetek, továbbá a polgárság osztályainak képviselőit választotta tagokul. Ezután Szemere Huba képviselő dr. Kmety Károly képviselőnk üzenetét kö­zölte, hogy e mozgalommal mindenben egyetért. Végül a megalakulásról tisztelgő sürgönyt küldtek Jekelfalusy honvédelmi és Apponyi kultuszminiszternek, Bolgár honvédelmi államtitkárnak és Szemere Miklósnak a tanfolyam védnökének. A gyűlés erre zajos éljenzéssel véget ért. A Kósik uszoda, — csónakházunkkal a prímás kert előtt állott fel. A pannonisták négyese ugy látszik nem rosz benyomással búcsúzott el tőlünk, mert titkárjuk szombatra egy nyolcasuk érkezését jelezte. Igazán örvendünk pesti sporttársaink egyleti barátságán. Ugylátszik három lövőtanfolyam lesz : egy ifjúsági, egy polgári 3—3 alosztály­lyal és egy a Hajós Egylet részére. fi ÍREK. — A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő műve c. egyesület alakuló ülését dr. Rajner Lajos püspök, ált. ér­seki helynök vezetése mellett ma d. e. 11 órakor tartja a városháza nagy ter­mében. — Brtttsy László. A földmivelési m. kir. miniszter a brassói m. kir. kultúrmérnöki hivatal főnökévé Brutsy Lászlót, a kolozs­vári kulturhivatal mérnökét nevezte ki. A magas kitüntetést mikor örömmel regisz­tráljuk, a kolozsvári lapokból a következő sorokat vesszük át: Brutsy László egyike a kultúrmérnöki kar legképzettebb tagjai­nak, aki egy évtizedet meghaladó idő óta van a kolozsvári kulturmérnökségnél, melynek az utóbbi időben már főnökhe­lyettese volt. Kolozsvár város törvény­hatósága vízjogi kérdésekben, mint e kér­dés nagy kapacitásának gyakran kérte ki szakvéleményét. Többek között a Maros vizének villamos erővé való átvitele is a város nagy anyagi hasznára, az ő nevé­hez fűződik. Kolozsvár társadalma egyik legrokonszenvesebb tagját tisztelte benne és mindannyia őszintén fájlalja eltávozá­sát. Brutsy Lászlót, mint annak egyik naggyá lett fiát városunkhoz rokonsági kötelék fűzi, bátyja, Brutsy Gyula előkelő kereskedőnk révén. Esztergom városa sok esetben büszkélkedhetett már nagynevű fiaira, kiknek diszes gárdáját, a Brutsy név a megérdemelt kitüntetés folytán új­ból gazdagította. — Kaszinói társasvacsora. Megemlékez­tünk lapunkban arról, hogy a kaszinó vá­lasztmánya elhatározta, miszerint június hóban, Visegrádra kirándulást rendez. A kirándulásról egyrészt a kellő számú je­lentkezés hiányában, de másrészt utóbb felmerült akadályok folytán a kaszinó le­mondott, helyette azonban társasvacsorát rendez és pedig a Torna-egylet kerthelyi­ségében. A Kaszinó ugyanis még a tél folyamán megkereste a Torna-egyesületet, hogy engedné meg miszerint a nyári évad alatt, midőn annak helyiségei szinte kiáll­hatatlanul melegek, tagjai a Torna-egyesü­let kerthelyiségeit látogathassák, ott szóra­kozhassanak, mit nevezett egyesület mégis engedett. A társas vacsora szombaton, jú­nius 6-án lesz esti 8 órakor. Egy teríték ára úgy értesülünk 2 kor. A vacsorán a Kaszinó tagjain kivül résztvesznek a Torna-egylet tagjai is. A sikerültnek ígér­kező társasvacsora eszméje a tagok kö­rében általános helyesléssel találkozott. Megjegyezzük még, hogy a tagok család­tagjai is résztvehetnek a társasvacsorában. — Kerti Ünnepély. A Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete házvételi alapja ja­vára a Fürdő szálloda kerti helyiségében tánccal egybekötött kerti ünnepélyét ma tartja meg. Kezdete d. u. 5 órakor. Ked­vezőtlen idő esetén a tánc a teremben tartatik meg. A világpósta, konfetti, szer­pentin stb. egybekötött jótékony célú mu­latság iránt, nagy az érdeklődés, amiből a kerti mulatság fényes sikerére lehet következtetni. — A Bellovits Ferenc-siremlék beszen­telése. A dal, a zene lelkes és fáradha­tatlan mesterének, néhai Bellovits Ferenc­nek a közelismerés és hála jeléül közada­kozásból emelt síremlékének beszentelési ünnepét ma délután 5 órakor tartja a szoborbizottság a kir. városi sírkertben, melyre a nagyközönséget a helyi lapok utján hivja meg. Az egyházi szertartást Brühl József p. praelatus fogja végezni, mig az alkalmi beszédet dr. Helc Antal mondja. Az ünnepélyes leleplezésen a reáliskola énekkara gyászdalokat fog éne­kelni. — Melyik gyógytár van ma nyitva? Rochlits Arthur vízivárosi gyógytára ma egéss napon át nyitva van, mig a többi, délutáni 2 órától zárva lesz. — A lózsef Kir. Herceg Szanatórium Egyesület helyi bizottságának elnöke a következőket teszi közzé: A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület évi köz­gyűlését Budapesten (Váci-utcai városháza dísztermében) ez évben június 14-én tartja meg. A közggyűlésre felutazó tagok a m. kir. államvasutakon oda és vissza szóló, nyolc napi érvénnyel biró, féláru vasúti jegy váltására jogosító igazolványt kap­nak, ha ezért hozzánk június 7-ig fordul­nak. Felhívjuk a szanatórium egyesület t. tagjait, hogy minél többen vegyenek részt közgyűlésünkön. A félárú jegy váltására szóló igazolványt azok is megkapják, a kik június havától iratkoznak be az egye­sületbe. Hazafias tisztelettel: az Elnökség. — A tatai polgaristák Esztergomban, A tatai polgári leányiskola mintegy 60 nö­vendékevei Korchmáros Irma igazgató ki­rándulást rendezett városunkba. Szomba­ton reggel 8 óra után érkeztek. A helyi vonatnál Keményfy Kálmán, mint a hely­beli polgári leányiskola igazgatója fogadta őket s volt velők egész nap, hogy revan­sirozza azt a szives fogadtatást, amelyben a tatai polgáriiskola tantestülete részesí­tette az esztergomiakat. A kirándulók a vízivárosi zárdát nézték meg legelőször, ahol a tisztelendő nővérek s a IV. osz­tálybeli polgaristák fogadták s kalauzolták. Fölmentek a bazilikába s Eitner Elemér succentor kalauzolásával megnézték a sok szép látni valót. A fél 11 órai propellerrel a Kovácspatakhoz rándultak. Ide a társasá­got Eitner Elemér főszékesegyh. igazg. s succentor az ő örökké derűs s szellemes kedélyével és Bombay Nárcisz főgimná­ziumi tanár is kikísérték. Kint volt az ebéd s külön menettel fél 3 órakor érkez­tek vissza. Vonatindulásig a várost ma­gát tekintették meg. A kedves leánysereg a fél 5 órás vonattal utazott vissza Ta­tába. — Halálozás. Kovács József nyugalma­zott esperes-plébános pénteken elhalálozott. A jó kedélyű és népszerű öreg úr halála osztatlan részvéttel találkozott. Haláláról az alábbi gyászjelentés számol be. „Méry Férencné, szül. Kovács Antonia maga, gyermekei és unokái nevében a legmé­lyebb fájdalommal, de egyúttal Isten aka­ratában megnyugodva jelenti, hogy sze­retett testvére, a legjobb rokon, idősb Ko­vács József nyugalmazott esperes-plébá­nos, a szt. Adalbert intézet tagja folyó évi május hó 29-én, életének 71-ik, áldo­zárságának 47-ik évében, a szentségek többszöri ájtatos felvétele után, lelkét Te­remtőjének vissszadta. A boldogult hült teteme f. hó 31-én d. u. 4 órakor fog a gyászházban ünnepélyesen beszenteltetni és az Esztergom sz. kir. városi temető Jó Pásztor kápolnájának sírboltjában a boldog feltámadásig nyugalomra helyez­tetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig június hó 1-én reggel 9 órakor lesz a belvárosi plébánia templomban bemu­tatva. Esztergom, 1908. május hó 29-én. Nyugodjék Krisztusban 1" — Felfüggesztések a rendőrségnél. Az a napok óta szájról-szájra járt hir, hogy a rendőrség körében felfüggesztések vár­hatók, valóra vált. A főispán Unger Hugó rendőrkapitányt és Csernák Béla rendőr­fogalmazót állásuktól felfüggesztette az el­lenük emelt panaszok folytán. A rendőr­kapitányt Gyapay Pál főispán Reviczky Elemér muzslai szolgabiróval helyette­sitette. A felfüggesztések ügyében a vá­ros tanácsa áldozó csütörtökön, a képvi­selőtestület pedig tegnap tartott ülést, melynek folyamán Reviczky Elemér, a fő­ispán által helyettesitett rendőrkapitány az esküt letette. Ezután a képviselőtestü­let a többi felfüggesztett rendőrségi tiszt­viselőket helyettesitette. A már előzőleg felfüggesztett Gyarmathy Dénes alkapi­tány Magyar Endrével, Csernák Béla fo­galmazó Pálffy Rezsővel helettesitetett, mig a rendőrirnoki állás ideiglenes vezet ése Kakula Mártonra bízatott. — Az esztergommegyei párkányi ta­karékpénztár igazgató választmánya teg­nap délután ülést tartott, melyen az I. negyedévi üzleti forgalomról szóló jelen­tés vétetett örvendetesen tudomásul. Majd Koksa Kálmán utalványozószéki tag el­halálozása folytán megüresedett hely, Iva­nics Gyula párkányi jegyzőnek megválasz­tásával töltetett be. — •Adótárgyalások. Az 1908-1910 évekre megalakított III. o. ker. adókivető bizottság, melynek elnöke Reviczky Ká­roly ügyvéd, földbirtokos, h. elnöke és a bizottság rendes tagja Rogrün Ede, to­vábbá Bayer Károly, Brutsy János és Ma­gyary László, előadója s egyúttal a kir. kincstár képviselője dr. Bálint József p. ü. titkár, a tárgyalásait Esztergomban a reáliskola egyik termében 1908. évi június hó 2-án kezdi meg. Előbb a vármegyei községek kerülnek sorra a következő sor­rendben : június 2-án Dunamocs, Karva, Bart, június 3-án Dorog, Leányvár, Far­nád, június 4-én Úny, Epől, Kirva, Ki­csind, Nána, június 5-én Béla, Libád, Ma­gyar- és Német-Szölgyén, június 6-án Csév, Nagyölved, június 9-én Bajóth, Csolnok, Dág, június 10-én Kisujfalu, Kő­hidgyarmat, Köbölkút, Gyiva, Sárkány, június 11-én Bátorkeszi, június 12-én Ke­rnend, Nyergesujfalu, június 13-án Búcs, Muzsla, június 15-én Süttő, június 16-án Lábatlan, Tokod, Pilismarót, június 17-én Tát, Mogyorós, Bény, Nagysáp, június 19 és 20-án Kéty, Párkány, június 22-én Bajna, Kesztölc, Pilisszentlélek, június 23-án Kural, Piszke, június 24-én Sárisáp, Dömös, J£bed s végül június 25-től kez­dődőleg július 6-ig Esztergom városának III. oszt. kereseti adótételei, amelyeknek fog­lalkozási ágak szerint megállapított sor­rendje annak idején fog megállapitatni, s közöltetni. Ezt megelőzőleg a javaslato­kat tartalmazó lajstrom a városi adópénz­tárban 8 napig közszemlére lesz kitéve. — Égi háború éS tŰZ. Péntek virradóra tűzi lárma riasztotta fel a város lakossá­gát. Csütörtökről péntekre menő éjjelen nagy égi háború dühöngött a város felett, miközben éjjeli fél két órakor a villám özv. Csákvári Károlyné ' keresztutcai há­zába lecsapott. A villámszikra a szoba mennyezetét, melyben Csákváriné beteg gyermekével hált, három helyen átlukasz­totta, lesújtva a falon levő ingaórát, s fel­gyújtva a ház cserép fedelét, mely abban a pillanatban lángokban állott. A tűzoltó­ság őrsége gyorsan kivonult a tűzhöz, mit két óra alatt nagy fáradtsággal sikerült lokalizálni. Megy jegyezzük, hogy a tűz jelzése után, hosszú ideig egyetlen egy magán fogat, avagy bérkocsitulajdonos lovaival a tűzőrségen meg nem jelent, s igy a tűzoltóság csupán a készenlétben lévő lovakkal vonulhatott ki, minek foly­tán a rendőrség karhatalommal rendelt ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom