Esztergom és Vidéke, 1908

1908-05-28 / 43.szám

falu, a város is csak akkor válik kellemes otthonná, ha tisztasága kedvessé teszi. És ez a kedvesség már magában is oly hatalmas tényező, mely vonzó erővel hat az embernek abban részesévé lenni. Hátha még hozzáveszem a város regényes környékét az ő szőke Dunaágával, amely Középeurópában csak egynéhány várost érint oly közvetlenül kedvezően, mint Esztergomot. És mindezekhez hozzászámíthatom csendességét is, mely ismét lényeges kelléke a kellemes otthont kereső idegennek, ha gyógyirt keres. És ha megtalálta, akkor Esztergom városa azon városok közé tartozik, amelynek legközelebbi látképe az anyagiakban való előrehaladás és megizmosodás. De, hogy megtalálja, abban mindnyájunknak egyetértőleg, vállvetve és bizonyos engedelmességgel kell résztvenni. Bertalan Vince. Ipari állam. (bj.) Mindenki, még azok is, kiknek kevés közük van direkt a mezőgazdasághoz, feszült érdeklődéssel kisérik az időjárás menetét. Esik-e szárazság lesz-e, viharos-e az időjárás? Ezek az egész országot érdeklő kérdések járják most. Tudjuk, hogy hazánk termését a májusi időjárás milyensége dönti el. A magyar alföld, hazánk ez éléskamrája, a szerint terem bőséggel vagy kétségbeejtően keveset, amint májusban jó, vagy rossz az időjárás. Egy májusi eső áldást hoz, májusi fagy vagy szárazság pedig ínséget, nyomort. Nem hiába mondja a magyar paraszt természetes eszével a májusi esőre, hogy most arany esik. Hazánk gazdaközönsége félve tekintett az u. n. fagyos szentek elé is, amikor százados köztapasztalat szerint éjjeli fagyok szokták megsanyargatni a veteményeket. Egy éjszas öblös hangon leszólt a gépészhez .• Előre ! lassan ! jobbra 1 balra! stb. Aztán körülnézett. Mintha mondta volna: „Lássátok ! mi vagyok én. Mit tudok ! Mit csinálhatok. Én parancsolok." Nagyszerű, impozáns volt egész megjelenése. Kicsibe. Nem egy hölgynek szeme akadt meg azon a széles válakon. Haj ! nem volna megvetendő dolog azokon a vállakon pihentetni egyik-másik szöszke fejet ... Egy lenge rózsaszínbe öltszött bájos arc gyakran rajta felejti szemeit. Hullám Péter már néhányszor észrevette. Jól eső érzéssel dülleszti ki hatalmas mellkasát. S félszemmel ő is oda-oda tekintget. Mert ne higyjük ám azt, hogy Ő talán nőgyűlölő. Korántsem. Inkább a gyengéd nemnek igen nagy tisztelője. A csinos arc, termet stb. őt nem hagyja érintetlenül. Csakhogy épen nősülni nem akar. Jól érzi igy magát. Kellemes ringassál halad a kis hajó. Még talán fele útra vannak. Benn a folyam közepén. Némelyek félő tekintetet vetnek a karfától nem messze látszó vizre. Ha most kazánrobbanás, vagy más előre nem látott dolog adná elő magát. Huh ! rá gondolni is iszonyú. Mennyi ne vető arc torzulna el örökre . . . kai fagy milliókat semmisíthet meg. Az idén, hála az égnek, elkerültük ezt a veszedelmet, nem voltak fagyos éjek és derűs reggelek. Sőt! — a szeszélyes időjárás ép az ellenkezőt hozta meg, tikkasztók voltak az éjjelek s még tikkasztóbbak a nappalok. Növényperzselő hőségről adtak hírt az ország minden részéből ß táviratok. A termést ismét végpusztulás fenyegette : a szárazság. A napokban hullott kis eső enyhítette ezt némileg, de a veszély még mindig a közelben ólálkodik. Mezőgazdasági állam vagyunk. Milliók kenyere egy esőtől, egy éjjeli fagytól függ. Valóságos játékszere hazánk a szeszélyes időjárásnak. Nem gondolunk-e arra, hogy jobb volna minden, ha függetlenithetnők magunkat e tekintetben is. De hogyan ? A kivitel nem lehetetlen. Mezőgazdasági állam vagyunk — mondottuk, hát legyünk ipari állam. Iparüző állam mindig függetlenebb az időjárás szeszélyeitől, bár arra is hat, de nem oly érzékenyen, szeszélyeinek élei eltompulnak, nem hatnak olyan intenziven. Ne idegenkedjünk az ipari foglalkozástól. Szakítsanak a szülők azzal az ósdi felfogással, amely a rosszul tanuló fiu elé, mint mumust, állítja az ipari pályát. Rontsuk le azt a kinai falat, amely az értelmiség és az iparos osztály között fennál, amely Ázsia kasztjait ideplántálta hozzánk és tenyészti most is, a XX. században is. Ha a szülők nem a rosszul tanuló fiukat adják iparosnak, hanem értelmi előképzettséget adnak a gyermekeknek, ha iskoláztatják azokat, mielőtt iparosnak adnák, akkor iparos osztályunk műveltsége semmiben sem marad hátra az értelmiség intelligenciája mögött, akkor leomlanak a választó falak, egyik se húzódozik a másiktól, megértik egymást, érintkezés, házasság folytán összeforr a két elem, s az iparos pályára, mind többen mennek. A kizárólag gazdasági állam ipari állammá lesz igy, erős kézi ipar mellett, erős lesz a gyáripar is, s akkor hazánkban nem lesz olyan Egyszerre egy nem várt szélroham oldalt érve a hajót, megbillenti. Az ajkakon megáll a mosoly. Mind egy oldalra tódulnak. A karfa ropog. Női sikoj hangzik. Loccsanás. őrült zsibaj. . . Hullám Péter nem veszti el lélekjelenlétét. Lebőg a csövön. „Lassan!! ! Állj ÍM" Aztán a közönségre ordit: „Mindenki helyén maradjon!! ! Ha egy oldalra tódulnak, elvesztek !" Lenyűgözve-áll mind. Egy éltesebb hölgy kezeit tördelve jajgat. „Kapitány úr! Gyermekem! Mentsék meg gyermekem !" A hajó csendesen áll már. Hullám körülnéz. Egyik arcán sem lát elszántságot. Ezek itt férfiak ? Aztán ledobja cipőjét kabátját. „Milyen jó, hogy nincs senkim" gondolja magában. Aztán oda szól a zokogó anyához: „Asszonyom csak nyugalom. Megmentem én. Imádkozzék !" S beleveti magát a hullámokba. Azok körül ölelik testét. Simogatják, csókolgatják. Susognak neki. „Gyere velünk. Maradj köztünk. Oly jó lesz néked itt. Puha ágyat vetünk. Maradj ! Maradj !" Dé ő nem hagyja magát elkábítani. nagy a kétségbeesés, ha májusban nem esik, vagy ha közelegnek a fagyos szentek. Nem leszünk legalább játékszerei a szeszélyes időjárásnak, egy éjszakai fagynak. Nem függ akkor majd attól egy ország jóléte kizárólag, hogy esett-e májusban vagy sem. Felhívás. „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" c. egyesület érdekében. A „keresztény szeretet országos gyermekvédő műve" c. egyesület vasárnap tartja d. e. 11 órakor a városháza nagy termében alakuló ülését. Az emberbaráti nemes célú egyesületnek élén dr. Rajner Lajos püspök, ált. érseki helynök áll, aki az alábbi szövegű felhívásokat bocsájtotta ki, a taggyűjtő ivek kapcsán. A „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" cimen a valláserkölcsi nevelés nélkül szűkölködő gyermekek ügyének felkarolása céljából országos egyesület alakult, melynek alapszabályait Magyarország Bibornok Hercegprímása folyó évi március hó 24-én 1901. szám alatt már meg is erősitte. A felebaráti szeretet szolgálatában álló ezen áldásos jótékonysági egyesületnek célja: elhagyott és szegény gyermekeket keresztény családoknál és nevelő intézetekben elhelyezni és katholikus módon neveltetni; szegény gyermekeket, ifjakat és leányokat, megfelelő életpályára segíteni ; gondozottjaival az iskolai és tanuló évek után is összeköttetésben maradni s nekik erkölcsi és anyagi önállóságuk elérésében segítségükre lenni. Mig az „Országos Gyermekvédő Liga" a szegény, magukra maradt gyermekek gondozásában figyelmen kivül hagyja a legfontosabbat, a vallás-erkölcsi szempontot, addig ez az anyaszentegyház szellemében működő egyesület, Isten köré fogja csoportosítani az egész nevelést s ekkép gondozottjainak erkölcsiségét a legszilárdabb alapon fogja kifejleszteni. „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" c. egyesület tagja lehet minden magyar honos ; még pedig alapító tag, aki az egyesület céljára 100 koroHatalmas karjaival eltaszítja a csalfa hullámokat. Halad a cél felé. Néhány lökés még s megragadja az elalélt testet. Nem a ruhát, mert az elszakadhat, hanem magát a testet. Itt félre kell tenni minden tekintetet. Emberéletről van szó. Magához vonja s ugy viszi fel kézzel. Az ő erejének annyi ez, mintha egy galambot vinne. Eléri a lebocsájtott csónakot. Ölébe emeli az eszméletlent. Hideg annak teste. Annál jobban forró az ő vére. Igy még sohsem érezte magát. Ránéz a tehetetlenre. Mély fohász tör ki kebléből. „Istenem! engedd, hogy megmenthessem!" A merev test már fön van a hajón. Levitték a kapitány szobájába. Ágyféle csak ott van. A test már meg van mentve. De a lélek. Az. Az. Vájjon vissza-e tér ismét. Az anya szívszaggató zokogással rogy gyermeke mellé. Hívogatja. Szólítgatja. A kapitány tanácsokat osztva félrevonul. Néhány vállalkozó hölgy élesztőshez fog. S az eredmény nem marad el. Mire a gőzöske kiköt, a lean}' hálás pillantással keresi megmentőjét . . . Félóra múlva megkönnyebbülve halad vissza a hajó. Nincs utas, csak az anya és leánya ülnek a kapitány szobájában. nát adományoz; rendes tag, aki a két koronában megállapított évi tagdíj fizetésére magát 3 évre kötelezi; pártoló tag pedig, aki évi egy koronával járul az egyesület céljainak megvalósításához. Minden tag részesül a szent mű kiváltságaiban és lelki javaiban, az alapító és rendes tagok ezenfelül igényt tarthatnak az esetleg kiadandó folyóirat egy-egy példányára. A tagokon kivül mindazok, akik az egyesületet adományaikkal (legalább 20 F) támogatják, az egyesület jótevőinek tekintetnek. Hogy a keresztény Charitas ezen áldást osztó tényezőjéül kínálkozó egyesület minél sikeresebb tevékenységet fejthessen ki, szükséges, hogy minél többen sorakozzanak e kizárólag emberbaráti és közjótéko nyságú egyesületnek kibontott zászlaja alá. Sok a megmentést váró gyermek ebben' az országban! Sokan vannak azok a kiskorúak, akik gondos keresztény nevelés hijján erkölcsi és anyagi veszélyben forognak ! Vigyázzunk, hogy meg ne vessünk egyet sem a kisdedek közül! Az isteni Mester példája nyomán fogadjuk tevékeny szeretetetünkbe ezeket a veszélyeztetett gyermekeket! Fogjunk össze és segítsük felvirágzásra a keresztény gyermekvédelem művét! Hadd rendelkezzék egyesületünk csakhamar minél bőségesebb eszközökkel lélekmentő magasztos céljának elérésére! Az isteni Gyermekbarát nem fogja jutalmazatlanul hagyni azt az áldozatot, melyet a romlásnak kitett gyermekek földi és örök boldogságának biztosítására a felebaráti szeretet oltárára teszünk, hanem ellenkezőleg a mennyei áldások gazdag bőségével fogja viszonozni legkisebb szolgálatunkat is, melyet e vallási és erkölcsi, hazafias és társadalmi szempontból egyaránt legnemesebb törekvésű egyesületnek érdekében teljesítünk. Tehát rajta! Terjesszük „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" c. egyesületet! Esztergom, 1908. május hó. Dr. Rajner Lajos s. k. püspök, érseki ált. helytartó. ÁZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Értesítés. A „Szemére Miklós céllövő társaság" és dr. Perényi Kálmán vm. alispán úr felkéVelük szemben ül ő. Szégyenkezve süti le két szemeit, mikor a leány hálás pillantásával találkoznak. „Mivel is háláljuk meg kapitány úrnak nemes tettét" szólt kis szünet után az anya. A férfi meg ránéz a piruló leányra s az anya felé fordulva igy felel : „Még én leszek adósuk, ha megengedik, hogy néha-néha látogatást tehessek uri házuknál . . . Hogy mi lett ennek a látogatásoknak vége ? . . . . . . Félév múlva ilyen eljegyzési kártyát kapott á három partner: . . , ! „HULLÁM PÉTER hajóskapitány , és DUNAY IZABELLA jegyesek. Walter György.