Esztergom és Vidéke, 1908

1908-05-21 / 41.szám

székfoglalása alkalmából a város közön­sége nevében üdvözöltetett. Tanácsi elő­terjesztés a sz. Ferenc-rendi épületből reáliskola céljára bérelt helyiségek egy részének és a régi reáliskola helyiségeinek & vármegyei hivatalok ideiglenes elhelye­zése végett való átengedése tárgyában. Pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat a belvárosi elemi fiu- és leányiskolák építése és fentartása ügyében. Tanácsi javaslat a városi villamos mű kazán átfalazási mun­kálatainak felülvizsgálata és ideiglenes át­vétele tárgyában. A szab. kir. város tisz­tikarának, illetve segéd- és kezelőszemély­setének kérelme a nyári hónapokra nézve a munkaidőnek egyfolytában való enge­délyezése iránt. A kórház bizottságának előterjesztése a Kolos-közkórház 1909. évi költségvetése személyi részeire vonat­kozólag. Tanácsi javaslat a tűzoltó-alapok­nál az eladott régi községi fecskendők ára cimén kezelt 1500 koronának a városi ingó vagyon leltár javára beszerzendő egy lajt és egyéb szerek vételéhez való fel­használhatása iránt. A városi villamos mű 1907. évi üzleteredményéről szóló bizott­sági jelentés. Bleszl Ferenc városi képvi­selőnek, mint a villamos mű számadásait felügyelő bizottság elnökének, külön elő­terjesztése, pénzügyi és tanácsi jelentés az 1907/1908. évi erdei fatermés eredmé­nyéről. A vármegye alispánjának folyó évi 3646. sz. határozata a szenttamási város­részben a Miedler-féle házzal átellenes közkútnak karba helyezése tárgyában. Pénzügyi biz. és tanácsi javaslat a köz­' pénztár kisegítésére kölcsön felvett 36.000 korona felének az 1908. évre pótköltség­vetéssel való biztosítása iránt. Majd ezeken kivül több, kevésbbé jelentősebb ügy kerül tárgyalásra. — Monitorok városunkban. Hétfőn dél­után öt óra tájban kötöttek ki Szentgyörgy­mezőn, a primási gépgyár táján a Sza­mos és Kőrös monitorok az 1 és 2 szá­mú • őrhajóval, melyeknek nagy néző kö­zönsége akadt. Az éjjelt városunkban töl­tötték, majd reggel 7 órakor folytatták futukat Pozsonyba. — Bellovios-emlék leleplezése. Beiiovics Ferencnek a kir. városi sírkertben levő sírhalma fölé emelendő és a hálás elis­merés filléreiből készült síremléknek ün­nepélyes leleplezését f. hó 31-ének d. u. 5 órájára határozta el a szobor-bizottság. Az egyházi szertartást Brühl József p. praelatus fogja végezni, mig az alkalmi beszédet dr. Helc Antal mondja. Az ün­nepélyes leleplezésen a reáliskola énekkara .gyászdalokat fog énekelni. — Tanképesitó-vizsgálatok időrendje. A főegyházmegye területén levő tanító- és tanítónőképző intézeteknél a f. tanév»vé­gén tartandó szóbeli tanképesitó-vizsgálatok időrendje a következőkben állapíttatott meg: Az esztergomi tanítóképzőnél június hó 17. és következő napjain. Érseki biztos Schiffer Ferenc p.-kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő. Miniszteri biztos Schweis Vilmos esztergom-vármegyei kir. tanfel­ügyelő. •— Az angolhölgyek budapesti ta­nitónőképzőnél június 14. és következő napjain. Érseki biztos Walter Gyula dr. p.-kanonok, központi papnevelo-intézeti kormányzó. Miniszteri biztos Mosdóssy Imre székesfővárosi kir. tanfelügyelő. — Budapesti Ranolder-féle tanitónőképzőnél június hó 22. és következő napjain. Érseki biztos Kereszthy Viktor pozsonyi kanonok. Miniszteri biztos Kollányi Ferenc p. prael., jáki apát, múzeumi igazgató-őr. — Pozso­nyi tanitónőképzőnél június 9. és következő napjain. Érseki biztos Schiffer Ferenc p.-kanonok, főtanfelügyelő. Miniszteri biz­tos Radnay Rezső miniszteri tanácsos. — Nagyszombati tanitónőképzőnél június hó 1. és következő napjain. Érseki és minisz­teri biztosok ugyanazok, akik az eszter­gomi képzőnél. — Költözik a reáliskola, A reáliskola hétfőn kezdette meg az átköltözést uj he­lyiségébe, a Ferenc-rendiek zárdájának üresen álló helyiségébe. A reáliskola volt helyiségeibe pedig az alispáni hivatal köl­tözik, a megye székházának épitési tarta­mára. — A kiS-dnnai USZOda- Évtizedek óta, a virágfakasztó hónap elsején már ott szokott lengeni a trikolor azon a vizi fa­alkotmányon a Kis-dunában, hol nemze­dékek sajátították el az úszás mesterségét Korányi bácsitól. Az idén hiába vártuk. A város közönsége ez évre nem járultatta ki azt a csekély évi javadalmazást az uszoda tulajdonosának^ az özvegynek s igy kénytelen volt az uszodát beszüntetni, mivel az uszoda felállítására pénze nem volt, s ezzel Esztergomnak egy régi in­tézménye felett döntött a kornak haladó szelleme, mely rombol és alkot egyaránt. Nem akarunk nekrológot írni az uszoda végkimulása felett, csupán arra akarjuk sorainkban a város intéző köreinek figyel­mét felhívni, hogy ha már igy kellett lenni, ne feledkezzünk meg annak a fér­fiúnak özvegyéről, aki mint volt tornatanár, lelkes tűzoltó és az úszás mesterség út­törője hasznos szolgálatokat tett városunk közönségének. Juttassunk a férj szolgála­tainak elismerése cimén valami csekély végkielégítést az özvegynek abból a fillé­rekből, melyekkel méltánylást érdemlő esetéknél nem szoktunk fukarkodni. — Az automobil tulajdonos kártáritési felelőssége. A budapesti kir. Ítélőtábla a napokban — 1908. évi G. 12 sz. alatt — a következő elvi kijelentést tette egy au­tomobil tulajdonos ellen inditott kártérí­tési perben. Tekintettel arra, hogy az au tomobil hajtására robbanó gázok vagy villamosáram ereje alkalmaztatik, hogy ez a hajtóerő a kocsinak az állatok által vontatott járműveknél tetemesen gyorsabb mozgását idézi elő, menetiránya pedig sínpárokkal szabályozva nincsen s mindez a közutakon való gyalogjárást nagy mér­tékben veszélyezteti, az automobil közle­kedés által okozott károkért való felelős­ség elbírálásánál a veszélyes üzemekre vonatkozó jogszabályt kell joghasonlatosság alapján alkalmazni. E jogszabály értelmé­ben a kárért, minthogy a veszély az auto­mobil, a közlekedési eszköz működésével jár, ennek tulajdonosát terheli a felelős­ség, tekintet nélkül arra, hogy őt a kocsi vezetője megválasztásában, vagy a kocsi vezetőjét a vezetésben gondatlanság ter­heli-e vagy sem és a tulajdonos a fele­lősség alul csakis akkor menekül, ha bi­zonyítja, hogy a káresetet erőhatalom, har­madik személy elháríthatatlan cselekménye, vagy magának a károsultnak hibája okozta. — Apad a Duna. Örömmel megistráljuk a hirt, hogy hétfő óta a Duna egész men­tén apadásnak indult a viz, és igy sem szigeti kerti tulajdonosaink nem lesznek annak kitéve, hogy kertjeiket a viz elbo­rítja, sem pedig a város közönsége annak, hogy a szigeten hetekig poshadni szokott víz terjesztette bűz borítsa kellemes séta­helyét. — ülések a megyénél, A vármegye állandó választmánya f. hó 26-án d. e. 10 órakor a megye székházának tanács­kozó termében ülést tart, hogy a másnap d. e. ugyancsak 10 órakor tartandó bi­zottsági ülésen tárgyalandó ügyeket elő­készítse. — A Kereskedelmi Társulat választmá­nya ma d. u. fél 3 órakor a városháza tanácstermében ülést tart. Tárgyai folyó­ügyek és a vasárnap tartandó közgyűlés tárgyainak megvitatása, nevezetesen pedig a tisztikar és választmány újbóli megvá­lasztása. — Országos rózsa- és pelargonium­kiállítás Budapesten. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület által folyó évi június hó 17—21-ig rendezendő rózsa- és pelar­gonium-kiállitás iránt általános lévén az érdeklődés, több hazai iparos kérelmére elhatározta a rendező-bizottság, hogy a kiállításban helyet biztosit a kertészeti iparnak is, amennyiben az a kiállítás ke­retében alkalmazható. Különösen diszcse­repek, vázák, jardinierek, hazai gyártású virágcserepek, balkon- és ablakdiszitések­hez alkalmas edénvek, fából, fonóanyagból vagy vasból. Kerti bútorok. Kerttervek, amennyiben azok különösen a rózsa- és pelargonium-növények célszerű alkalma­zását és fölhasználását a kertekben és parkokban célozzák. A kertipari cikkek közül elsősorban a balkon- és ablakdiszi­tésekhez alkalmas edényekre helyez a bi­zottság súlyt. — Amerikában nincs munka, A munka­nélküliség Amerikában nem, hogy csök­kenne, de fokozódik. Százezrek járnak fel s alá éhen az amerikai nagy városok utcáin és kiabálnak kenyér után. Ez ta­lán le fogja lohasztani a kivándorlási vá­gyat, mert, a mint a beavatottak mond­ják, ez az állapot évekig fog tartani. Újabban az amerikai kőszénbányák egy­szerre elbocsátották összes munkásaikat és azt követelik ezektől, hogy olcsóbbért dolgozzanak. Ezzel rohamosan fognak csökkenni az eddigi magas munkabérek. Ily körülmények között igazán senkire sem lehet kívánatos a kivándorlás, csak a lelketlen kivándorlási ügynökökre, akik még most is csábítják az embereket ki­felé, hogy azután ott éhen halnak, azzal a hiénák már nem törődnek. — TŰZ. Kedden, a déli harangszó meg­kondulása előtt lövés dördült el a tűzoltó telep előtt, minek hallatára nagy népcső­dület lepte el az utcákat, mely kereste a tüzet. Keresnie kellett, mert a tűz sze­rencsére mindössze egy szalmazsákot ham­vasztott el. — Állategészségügy- Sárkányfalván a sertésorbánc megszűnt, míg Kirván meg­állapittatott. Libádon a lépfene Doroghon pedig a sertés orbánc fellépett. = Korona BÍOSkop állandó mozgófény­kép szinház a Korona szálloda színházzá alakított nagytermében. Ma és holnap szinre kerül : 1. Felmondott szakácsnő, komikus. — 2. Pierrat, dráma. — 3. Gri­maszverseny, komikus. — 4. Aranyország, nagy szines varázskép. — 5. Reklámki­rálynő, komikus. —• 6. Rongyszédő, mint karikaturarajzoló, komikus. — 7. Maurici sport, nagy látványosság. Mai naptól kezdve az előadás kezdete hétköznapo­kon este pont 9 órakor, vasár- és ün­nepnapokon d. u. 6, fél 8 és este pont 9 órakor. PELE-MELE s& házigoinba. Sok mindenre kell az építkezésnél figye­lemmel lenni csak egy dolog van, a me­lyikre soha nem fordítanak elég gondot. Nem fordítanak a ház építésénél elég gon­dot arra, hogy a házigomba képződésének elejét vegyék. A legtöbben nem is gondolnak erre a kellemetlen vendégre, a mely a modern, gyors építkezésnél egyre gyakrabban szokta magát a házba befészkelni, és igy nem is tesznek semmit, hogy a befészkelődést megakadályozzák. A kik pedig gondolnak a ház faalkat­részeinek ezen romboló ellenségére, azok a legtöbbször nem elég erélyesen teszik meg azokat az intézkedéseket, melyek a házigomba távoltartására szükségesek. Mindennapi dolog, hogy egy-két évi fennállás után megint ezreket kell az uj házra költeni, mert a kellő elővigyázat hiján befészkelődött házigomba ezen rö­vid idő alatt alaposan elkorhasztott min­den faalkatrészt, melyhez hozzá férkősz­hetett. És nem csak a gerendákat, vakpadlót, parketákat korhasztja el ez a szerfelett kártékony gomba, hanem tönkre teszi a tapétákat, olajfestményeket, szőnyegeket, bőröket és papírokat is. Ezenfelül egészségtelenné teszi a laká­sokat. Minden házban, a melyben házigomba van, a lakások nedvesek, dohosak, pené­szesek. A házigomba ugyanis nyúlványo­kat (mycelium) bocsát ki magából, me­lyek a falba, a tégla hézagai közt kapasz­kodva emeletről-emeletre kúsznak, mig az egész házat behálózzák egész a padlásig. E nyúlványok segítségével képes a há­zigomba a pince nedvességét a padlásig szállítani. A nedvesség azután a nyúlvá­nyukból beivódik azokba a falakba és fa­részekbe, melyekbe a nyúlványok kapasz­kodnak. Igy nedvesednek át és maradnak azután nedvesek a szobák falai. A háziúrnak igy ujabb érzékeny kára támad, mert a dohos, nedves lakásoknak nem akad bérlője. Az alatt a néhány hét alatt, amellyel a falak vakolását kitoljuk, a falak nem igen lesznek sokkal szárazabbak. A természe­tes szárítás, azt minden szakember tudja, csak fél rendszabály. A vakolás idejének kitolása azt a célt, hogy t. i. a lakások szárazságát tökélete­sebbé tegye, nem éri el. Annyiféle és oly nagy kárt okozott a házigomba és mégsem védekezünk eléggé ellene. Pedig milyen könnyű és olcsó ez a vé­dekezés kellő időben és, helyen alkal­mazva, legcélszerűbb erről az építkezés megkezdése előtt gondoskodni. Ezt és ezen intézkedést nem szabadna senkinek elmulasztani, mert a házigomba behurcolásának az uj házba százféle módja van. Magukkal hozhatják a gomba spóráit, (csiráit) az ácsok szerszámukon, ruháju­kon, behurcolhatják a faalkatrészekkel, ha régi házból valók és az ujakkal is, ha ré­giekkel egy helyen feküdtek, növényélet­tani tudósok szakvéleménye szerint már az erdőből, a friss vágású nedves faanyag­gal cipelik az épületbe. Tudunk esetet, hol egy több milliomos uj építkezésen a szakértők kimondták, hogy a házigombának spóráit a szél hordta az épületre s ezen vélemény alap­ján az illető vállalkozók horribilis kárté­rítési összeg fizetésétől szabadultak. Hogy a szél is elhordhatja a házigomba spóráit, az lehetséges, nehezebb volna ezt azonban bizonyítani. Bizonyos azon­ban az az egy, hogy ha a szél is hozta a gomba spóráit, ha azon építkezésnél a kellő óvintézkedéseket megtették volna, ezen spórákból soha házigomba nem fej­lődik. Mert bármi uton kerüljenek is a gomba spórái az uj építkezésre, abból csak ugy válik házigomba, ha alkalmas talajra jut, ehhez pedig nem szükséges más, mint ned­vesség és egyéb az uj épületeknél elő­forduló és divó hygenikus szabálytalan­ságok. A házigombának nedvesség az élete, szárazság a halála. Vizet, nedvességet pedig fölös mennyi­ségben talál a házigomba az uj építke­zésen. Nedves a téglafal, nedvességet visznek a falban az építkezésnél használt homok­kövek is, melyek nagy mértékben ned­vességszivók. Ugyancsak magába szívja és tartja a nedvességet a padozat feltöltéséhez hasz­nált szén és koksz salak, esetleg agyagos, földes homok. És a legtöbbször nedves maga a fa is, melyet az építkezésnél felhasználnak és melynek kiszárításától oly sok esetben érthetetlenül félnek. Bőven megtalálja tehát minden uj épü­letben éltető elemét, a vizet, a házigomba. És csakhamar meg is indul a nedves fa­lakon és faalkatrészeken a fejlődése, a növése, mely tart mindaddig, mig csak egy darabka ép fa marad a házon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom