Esztergom és Vidéke, 1908

1908-04-23 / 33.szám

ki ezen a téren lángra és cseleke detre tudná gyújtani az országot, szintén sokat érdemelne. Addig, amig maguk az apostolok elérkeznek, apostoli munkájukat mindenütt, ugy itt is az iparosok élén álló szervezeteknek kell végezniök. Hogyan óvakodjuok a tüdővésztől? Irta: Okolicsányi-Kuthy Dezső dr (Bevezetés,) A tüdővész, más néven: sorvadás, száraz betegség, mellbetegség, hektika, miként más országokban, ugy minálunk is — a népet leginkább pusztító kórság napjainkban. Több emberéletet vészit el évente, mint a skarlát, vörös himlő, tífusz, roncsoló torokgyulladás, hólyagos himlő, bélhurut s még egy egész sereg más öldöklő betegség együttvéve. Magyarországon egy évben hetvenezernél nagyobb a. sorvadásban elhaltak száma s körülbelül félmilliónyi fia e hazának sínylődik benne állandóan Ez ellen a betegség ellen síkra is száll manapság az egész földkerekség népe. Mindenütt, a hol a művelődés az emberek józan belátását fölkeltette, a hol a nagy bajt felismerni tudják, a hatóságok és a nép összessége, a társadalom, vállvetve küzdenek ma már a tüdővész kórja ellen. A küzdés egyik módja, a nép felvilágosítása a bajról. Mi. a tüdővész, sorvadás voltaképpen • Erre a kérdésre az orvosok könnyeri meg tudják adni a választ. A tüdővész nem más, mint az úgynevezett gümőkórnak a tüdőre szállott formája. A gümőkór, latin néven tuberkulózis, pedig egy ragadós betegség, melyet egy kis élősdi gomba, a gümő-pálcika, vagyis gümő-bacillus okoz. Ez a parányi jószág, a mit ha élénk színűre megfestünk is, majdnem ezerszer nagyító üvegen át kell néznünk, hogy jól láthassuk, — ha az emberbe bejut, épp ugy létrehozza a gümőkórt, a tüdőben tehát a tüdővészt, mint a tífuszt a tífuszgomba, a kolerát a kolera gombája, vagy emberben-állatban a lépfenét a lépfenebacilíus. Miről ismerjük fel a kezdődő tüdővé szt ? Az olyan ember, a kiben a betegség közönséges, leggyakoribb formája, a lassú menetű tüdőbaj fészkelte meg magát, nem mártott. Én, mintha vallomását félbeszakítani akarnám, — hirtelen felugróm és zsupsz : a fogházőr elveszítve az egyensúlyt hanyattesik. — Szegény ördög ! — Tudja-e doktor úr, hogy tátsalgásközben egy kis szerelmi kalandon is átestem. Volt a hallgatóságban egy bogárszemű asszonyka, a ki nagyon érdeklődhetett irántam, mert olyan ábrándosan nézett rám. Az ügyész beszéde alatt rákacsintottam egynéhányszor, amire elmosolyodott ; szivemre tettem kezemet s ő elpirult, majd szemrehányólag tekintett az ügyészre, a ki megbüntetésemet kérte. Ha én azzal az asszonnyal még egyszer összejöhetnék ! . . . — Bizonyosan őt is meglopná. — Igen, ellopnám a szivét. — Nagy „ganef" maga. — Bizony kérem, híres zsebtolvaj vagyok én. Ismernek Lipcsében, Brünnben, Berlinben, Londonban, szóval mindegyik világvárosban. A fényképemet mindenütt ott találja ügyvéd ur a rendőrság albumában. Azt mondják, hogy én vagyok a világ legügyesebb zsebtolvaja. — Az árgyélusát! Engem lopjon meg, ha tud. •— Még mire nem gondol, ügyvéd úr. mindjárt mutatkozik súlyos betegnek. Ez egyik veszedelme a tüdővésznek, mert e miatt sok ember, a ki különben ügyelne is az egészségére nem fordul elég korán orvoshoz. Szükséges tehát, hogj' legfőkép pen a baj kezdeti tüneteit, jeleit ismerjük. A fejlődő tüdővész első jele sok esetben köhécselés, a mely nem akar múlni; más esetben makacs étvágytalanság vagy változékony, ingadozó étvágy; máskor ebéd utáni vagy esti fejfájás, hevülés, kisebb forróságérzet bágyadtsággal; ismét máskor csupán bágyadtság és éjjeli izzadások jelentkeznek ; még máskor s ez a legszerencsésebb eset : vérköpés. Azért mondjuk, hogy a mikor a vérköpés árulja el már korán a tüdővészt, ez a „legszerencsésebb eset", mert ezt a jelet legkevésbbé magyarázza a beteg másra, emiatt legtöbbször fordul mindjárt orvoshoz. Jól is teszi, mert ha ugyanakkor a betegnek orrvérzése nem volt, vagy a foghúsa, az ínye nem vérzett (az elsőt orfúvással tiszta zsebkendőbe, a másikat a tükörben lehet magunknak is megnéznünk), akkor a vér, a mi a köpésben van, szinte bizo nyos, hogy a tüdőből jön. Apró, például gombostűfejnyi vérnyomocskák még származhatnak esetleg máshonnan, de a ki, mondjuk, egy evőkanálnyi vagy még több friss, piros (rendesen habos) vért köp több-kevesebb köhögés után, az szinte biztos lehet abban, hogy tüdővésze van. Nagyobb vérzés, a mi a szájon át ürülne, eltekintve egyes, igen ritka betegségektől, csak a gyomorból jöhetne még, de a gyomorból származó vér sötétebb szinü ezt kihányja és nem kiköhögi az ember és emellett majdnem mindig éles gyomorfájás jelentkezik, mert ezt a fajta vérzést gyomorfekély idézi elő. A tüdővészes vérköpéssel tehát összetéveszteni nem igen lehet. Az, a ki vért köpött, — igy szoktuk rendesen a tüdővészes vérköhögését röviden mondani — a nélkül, hogy előbb betegnek érezte volna magát, ne higyje el könnyedén, hogy „csak egy kis ér repedt meg a légcsövében", vagy a tüdőben, a minek semmi a jelentősége", mert az „néhány nap alatt elmúlik." Igaz, a vérköpés elmúlik néhány nap alatt, de nem múlik el vele a vérzés oka, a fejlődő tüdővész, a mely az első vérköpés után — ha nem mindjárt teszünk ellene — alattomban továbbharapózik a tüdőben s egy második nagyobb vérköDisznó hálátlanság volna tőlem. Ugy látszik, ön még nem tudja, hQg}

r mi az a cavalerria gauneriána. . . Kifizettem a villásreggeli árát, azután az utcára érve, futottam egy lóvonat után, hogy a zsebtolvajt lerázzam a nyakamról. A mőegyetem elé érve, ki akartam venni zsebórámat, hogy a műegyetemi óra után igazítsam s csak akkor veszem észre, hogy védencem meglopott. Ellopta az én drága aranyórámat. Ki látott már ilyet ? És azt az országos pernahajdert még csak nem is hibáztathatom olyan nagyon, mert hiszen én magam mondtam neki, hogy „engem lopjon meg, ha tud!" Ugyan kérem szólítsa fel a lapokban, hogy küldje vissza az órámat. Ime én már el is készítettem a felhívást. „Azon tisztelt urat, a kit e hó 3-án védtem és a kit a törvényszék a lopás vádja alól felmentett, mély tisztelettel kérem, hogy magánál felejtett zsebórámat kezeimhez juttatni kegyeskedjék. Jutalmul kötelezem magam, hogy legközelebb újra ingyen fogom védeni." Gutius. péssel esetleg csak akkor árulja el magát ismét, mikor már a beteg nem gyógyítható. A köhécselést, mikor ezzel kezdődik a baj, eleinte könnyen nézhetjük meghűlésnek, hasonlóképpen a jelentkező kis forróságot is, az étvágytalan ember pedig azt hiheti, hogy a gyomrát rontotta meg s innen van a baj. Jegyezzük meg jól, hogyha a köhécselésünk, étvágytalanságunk, evés utáni vagy esti hevüléseink vagy a bágyadtságunk egynéhány napnál vagy legföljebb egy hétnél tovább tart, azzal a kéréssel kell az orvosunkhoz fordulnunk, ho::y vizsgálna meg, vájjon nem-e kezdődő tüdővész a bajunk ? A kifejlődött tüdővéss jelei. Ezek, sajnos, közönségesen ismertek, velük nem kell bővebben foglalkoznunk. Erős köhögés, főképpen reggel vagy étkezés után, vagy ha a beteg hidegből melegbe vagy melegből hidegbe jut ? sárgazöld, összeálló köpés, lázak, tüdővérzések, étvágytalanság és más gyomorpanaszok, éjjeli izzadások vagy egyáltalán napközi alvás után is veritek a bőrön, lesoványodás, elerőtlenedés, végül a munkabírás teljes elvesztése adják nagyjában azt a szomorú képet, mely ma 'még annyiszor kerül szemünk elé. (Folyt, köv.) Rendkívüli kedvezmény lapunk t. előfizetőinek. A mai súlyos gazdasági viszonyok között, midőn a családok körében a női toalett kérdése igen fontos szerepet játszik, azt hisszük, kedves szolgálatot teljesítünk lapunk t. előfizetőinek, midőn tudatjuk, hogy Magyarország legrégibb divatujságával, a Budapesti Bazárral oly egyezségre léptünk, hogy ezt a minden tekintetben mzCgas színvonalon álló praktikus divatlapot t. előfizetőinknek kedvezményes áron, negyedévenkint 1 korona 60 fillérért küldetjük. A Budapesti Bazár kitűnő szabásainak segélyével az összes női öltözékek könnyen készíthetők el otthon házilag. A Budapesti Bazár minden száma 60—70 párisi és londoni divatképet, kézimunka-ábrát, fehérnemű-modellt tartalmaz s A mi kedveseink cimen egy teljes gyermekujságot is ad, melyben a divatos és szezonszerű gyermeköltözékeken kivül a mi kedveseinket csengő-bongó versekkel és tanulságos mesékkel mulattatja. Nagy kézimunka és szabásivén átlag 110— 120 részlet-szabás- és kézimunkarajzot közöl, melyek magyarázata is oly világos és könnyű, hogy segélyével még a kevésbé gyakorlottak is maguk készíthetik el összes ruháikat. Gazdag szépirodalmi részében érdekes regényeket, elbeszéléseket, tárcákat, novellákat és verseket közöl, mig társalgó Szalonja, közérdekű kérdések megvitatására díjtalanul áll az előfizetők rendelkezésére. Az előfizetés minden hó elsejétől kezdetét veheti s kérjük az előfizetési összeget lapunk kiadóhivatalába küldeni. E kedvezményben csakis lapunk előfizetői részesülnek. HÍREK. Előfizetési felhívás. Azt hisszük kedves szolgálatot teszünk olvasóközönségünknek, ha egy uj munka megjelenésére felhívjuk figyelmét. E héten hagyta el a sajtót Drozdy Győzőnek, lapunk munkatársának egy kötete : írás a Lánynak. A könyv tartalma, prózában irt versek „dalok rím nélkül". Wilde Oszkár nagy sikert elért munkája után a magyar litteraturában ez az első kísérlet ebben az irányban. Drozdy mer először hadat üzenni a rímnek és ir lirát prózában. Még pedig milyen lirát: amilyet az uj dalok uj költői, a forradalmi lírikusok, a diadalmas uj irány fiatal poéta-gárdája már bemutatott. Drozd}

r könyvében a modern esztétika minden törvénye érvényesül. Szines költői nyelve rímek nélkül is melodikus és minden kis mozaiknak rímek nélkü is megvan a maga stílszerű muzsikája. S mig a könyv „Aranyködök alatt" c. ciklusában az éteri szépségekbe hajló lányi lelkek lágy, finom idealizmusa jut kifejezésre, addig az „Álmok a rózsaharaszton" c. ciklusban a XX. század és a világvárosok finom, raffinált ultramodern morálja érvényesül. E könyv megjelenése nem mindennapi esemény irodalmunkban. Kiállítása csinos. Kiadja : Laiszky János. Ára 2 korona. Előfizetéseket lapunk szerkesztőségébe kérjük küldeni. Az „Esztergom és Mdéke'* szerkesztősége. — Közgyűlés* A város képviselőtestülete f. hó 23-án, azaz ma d. u. 4 órakor közgyűlést tart. A több pontból álló tárgysorozat legfontosabb része a katonai barakk, a függő kölcsön és a villamos telep kibővítésének ügye. — A kaszinóból. Az esztergomi kaszinó vezetősége, miként értesülünk május havában egy nagyobb kirándulást tervez tagjai részére. A kirándulásban a hölgyek is résztvehetnek és igy annak sikere és kedélyessége már előre is biztosítottnak iátszik. A kirándulás részleteit legközelebb ismertetni fogjuk. — Bellovits Síremléke elháríthatatlan akadály miatt nem f. hó 26-án (vasárnap) hanem egy később meghatározandó napon fog beszenteltetni. — Halálozások. Vettük az alábbi gyászjelentéseket: „Számord Mária és Ignác, úgyszintén Eötvös Róbertné, szül. báró Merville Margit, az összes rokonság nevében fájdalomtól áthatott szívvel tudatják, hogy szeretett testvérök, illetőleg anyja özv. báró Merville Vilmosné, szül. Számord Vilma hosszas, de a hit által megerősített lélek türelmével viselt szenvedés és a szentségek több izben való ájtatos felvétele után április 20-án, élete 55-ik évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Feledhetetlen halottunk földi maradványait április 22-én (szerdán) d. u. 5 órakor helyezzük a szentgyörgymezői temetőkápolnából az ugyanottani temetőben örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise-áldozatot ugyanazon napon 9 órakor a SzentAnna-templomban ajánljuk fel lelki üdveért. Esztergomban, 1908. április 20-án Édes Jézus szentséges Szive, üdvözítsd nemes lelkét!" Az elhuntyban Számord Ignác javadalmas lelkész nővérét gyászolja. — „Özv. Jambrik Imréné szül. Koloss Terézia ugy a maga, mint Anna leánya és a rokonság nevében mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett férje, a legjobb apa és rokon, Jambrik Imre folyó hó 21-én d. u. fél 4 órakor, életének 7G. évében, a haldoklók szentségének felvétele után az Úrban csendesen elhunyt. Kedves halottunk hült tetemeit f. hó 23-án d. u. 4 órakor fogjuk a belvárosi temető kápolnájából az ugyanottani temetőben örök nyugalomra helyezni. Lelki üdveért az engesztelő szent mise-áldozat ugj'anazon nap délelőtt 9 órakor lesz a szent Ferencrendiek templomában a Mindenhatónak bemutatva. Esztergom, 1908. ápr. 22. Adj Uram örök nyugodalmat neki!"