Esztergom és Vidéke, 1908

1908-04-16 / 31.szám

tehát mind a három nemzeti gaz­dasági munkaág szerepe s lehetet­lenség másként eredményes nemzeti gazdasági munkát elképzelnünk, mint ugy, hogy a földnek termőereje, az ipar feldolgozó munkája s a keres­kedelem pénzre váltó tevékenysége teljes összhangban folyjon. Ezt tanítja a történelem is. Azok a nemzetek, melyek dolgoz­tak, melyek az eleven munkaerő­ben rejlő vagyont a körülmények­hez alkalmazkodva értékesíteni tud­ták : gazdagok lettek. Azok a nem­zetek, melyek a nemzetfoglalkoztató munkát elhanyagolták, ha egyéb­ként a világkincset, aranyát, gyé­mántját és termékét összeharácsol­ták is — elpusztultak. Akik a földmiveles mellett ma­radtak meg, azokat túlszárnyalták ama nemzetek, melyek kellő időben az iparra is áttértek, ezeket viszont azok, akik iparuknak szárnyat tud­nak teremteni a kereskedéssel. Körülbelül igy áll a szociális gondolkodás előtt a nemzeti va­gyon és a nemzeti gazdasági munka kérdése. Ami pedig a kezelését illeti, a szocializmus abban a felfogásban van, hogy a természet javai nem az egyes emberek magántulajdonát, hanem az emberiség közvagyonát képezik s azok az emberiség javára legigazságosabban és leggazdaságo­sabban az állam által űzött kollek­tiv gazdálkodással kezelhetők. Ez maga után vonná a többi termelés­nek, tehát az iparinak is, valamint a javak szétosztását végző keres­kedésnek is közkézbe, közhaszonba való vételét. Ezt mi, akik a polgári társada­lom jogkörének gondolkozásában élünk, megmosolyogjuk és utópiá­nak tartjuk. De nem zárkózhatunk el bizonyos titkos szorongásoktól s a képzelet ama játékától, mely az uj világrend homályos képének egyes vonásait keresi és megrajzolni igyek­szik. Az emberiség történelme tele van valósággá vált utópiákkal. Nagy szellemek ennek a mai lelkiforrongásnak is igyekeztek már képet adni. Regényes és komoly le­írásokból könyvtárak képződtek, me­lyek a szociális újvilág valószínű vagy kórokozójának feltalálására. Róthau­sert most már nem lehetett otthon tartani többé. Kitisztította a laboratóriumot, uj mikroszkópokat rendelt s új műszereket s megindult a munka. Tenyésztett vagy ezerféle táptalajon vagy ezerféle bacillust míg végre hosszú félévi munka után sikerült neki valamit megtalálni, miről azt hitte, hogy a küteges tífusz okozója. Bemutatta az orvosi tanácsban. Elfogadták, megnyerte az első pályadijat. Dicsőitették, elhalmozták üdvözlésekkel, s mialatt, mint az emberiség megmentőjét éltették : — elvesztette feleségét. Az asszony, mig férje az egész napot a laboratóriumban töltötte, ráakadt arra, akit közönséges nyelven szeretőnek neveznek, úri nyelven : házibarát. Ez a házibarát volt az ő meg­vigasztalója és, amint ő szokta mondani: férjes özvegysége tanuja. Nem szerette csak akarta. Csak bosszút akart állani érte a férjén és hálás volt iránta, mert nagyon hálás teremtés volt Elza azok iránt, akik vele jót tevének/ A férj, Róthauser doktor már nem tud­hatta meg a dolgot, mert mikor legjobban dicsőítették, megkapta bacillusaitól a küte­ges tífuszt és két hét alatt meghalt. Óriási gyász borult a városra. Mindenki sajnálta és siratta a tudóst, csak két ember nem : a felesége, meg a szeretője. képét s helyzetét rajzolják s épen nemrégen halt meg az a világhírű tudós, Menger, aki tudományosan levezette az újvilág egész jogrend­szerét, amint a mai jogrendből ki­alakul. A nyugati nemzetek egyetemein önálló katedrák foglalkoznak ezzel az ággal, ugy, hogy az már koránt­sem a fantasztikus képzelgések vi­lágába tartozik s a világ szerkezete — anélkül, hogy a rajtaülők külö­nösebben észrevennék — életbevá­góbb zökkenések nélkül kezd át­térni a szociális kerékvágásba, az államok részint gazdasági önzésből, részint egyes helyzetek kényszeré­ből mindig több és több szociális munkával foglalkoznak, különösen a közjólét, vagy közszükség je­gyében. Azt mondja a szociális gondol­kozás: ahogy az állam lefoglalja magának közkeresetül, tehát a szo­ciális összeség javára, pld. a do­hány termelését, a szivargyártás ipa­rát, a sókereskedést, ugy lefoglal­hat másféle termelést, ipart és ke­reskedést iz. Amint megszabja a szesztermelés kontingensét, kontin­gentálhatja a cukortermelést és sok egyebet. Az erdőmivelés rendjére szabályozhat egyéb mivelési ágakat is. Vannak is példák és gondolatok, hogy a gyufa, a fegyver, a lőpor és robbanóanyagok, kártya, stb. ipara, vagy kereskedelme, bányami­velés, halászat, vadászat, posta, va­sút, biztosítás, hitel stb. részben, vagy egészben állami kezelés alá kerül, ugy megtörténhetik bármely más kezeléssel, vagy közvetítéssel. Mikor az állam — mint most pár éve tette — összevásárolja a magánüzérkedés elől a burgonyát, a takarmányt és nem tekintve a be­szerzési árra, szétosztja azokat a szükséges osztályok között meg­szabott alacsonyabb árban, vagy mikor vetőmagot, mivelési forgó tőkét előlegez, gépeket, tenyészálla­tokat oszt szét, saját tőkéjével egye­sek javára háziipari termelő szö­vetkezeteket létesít, akkor ezekben az ágakban már szociális recipe szerint dolgozik és gazdálkodik. Ha még több ágat ölel fel mun­kaprogrammjába, még közelebb jut a szociális állam eszményéhez. Róthausert kívánsága szerint elégették. Hamvait ékes üvegedényben adták oda a hamvasztás után nejének, aki sírva vitte azt haza és otthon az ebédlő közepére tette. Bezárkózott az ebédlőbe. Senkit sem engedett magához. A szeretőjét se. Félt tőle. Félt, hogy a férje meg tud valamit a dologból. Babonás vol. Órákig sirt a hamus edény mellett. Meggyónta neki lassan összes bűneit. És ezzel meg­enyhült egy kissé. Azután megnyitotta a házat az idegenek előtt is. Sorra jött az egész város, csak egy nem jött el: a szeretője. És ez bosszantotta az asszonyt. Talán megsértődött, talán megbántottam. Es boszúsággal gondolt arra a marék ha­mura, mely otfr állott némán az ebédlő asztalán. Azután gondolt egyet. Levelet írt a szeretőjének. Könyörgött neki, hogy jöjjön el hozzá. De óh jaj ! Sietett és a levél közepére egy nagy malac esett ki a tollból. Itatója nem volt. Fogta hát azt a kis hamutartót az ebédlő asztaláról kivett belőle néhány csipetnyit, tálán azt a keveset, ami a férje szivéből maradt vissza, — és beszórta vele a szeretője levelét . . . A szocializmus gondolatának vi­lágszerte egységes eszménye az, hogy az emberiség a maga egé­szében világszerte boldogabb és nyugodtabb legyen, az egyenlőség felé való törekvés anyagi ellátás­ban, lelki és értelmi emelkedésben valamint joghelyzetben előre halad­jon s az emberiség nagy családja mint a földteke született ura, ter­mészeti rendeltetését minél jobban töltse be. A szocializmus eszménye tehát szép és az emberszeretet jegyében áll. Más lapra tartoznak azonban a szocializmus harci eszközei és más lapra tartozik annak megíté­lése, amit például, nálunk a közfel­fogás szocializmusnak nevez. Pénzügyi bizottsági ülés a vá­rosnál. A város pénzügyi x bizottsága hétfőn, majd folytatólag kedden délután ülést tar­tott, mely ülésen több fontosabb ügy ke­rült tárgyalásra. Első fontosabb tárgya a villamos telep­kibővítése volt. A pénzügyi bizottság a szerződés tervezetét elfogadásra ajánlja az­zal, hogy a beruházási kölcsön az an­nuitás hozzászámitásával 184 ezer koro­nában állapitassék meg. A beszerzendő Biesel-féle motor jótállási idejét 1 évről, 2 évre javasolja felemelni. Sajnálattal vette tudomásul a bizottság hogy az elmúlt 1907. évre és az idei I. negyedévre vonatkozólag a város veszte­sége az előirányzathoz képest pctadóban 92000 korona, ami onnét származik, hogy a főkáptalan és a papnövelde nem köte­leztetett arra a legfelsőbb hatóság által, miszerént pótadóját birtokai után Eszter­gomban kénytelenitessék fizetni, a vadá­szati jog bérbe nem adatott, majd abból, hogy több adóleirás van folyamatban. A hi­ányt a bizottság kisegítő kölcsönnel véli pótolni, mi célból különféle alapokból két év alatt visszafizetendő 36000 korona kölcsön felvételét javasolja, mely kölcsön visszafizetése a következő két év költség­vetésébe lesz felveendő visszafizetésre, ami által a pótadó lényegesen emelkedni fog. A kölcsönnek eredetileg tervezett 10 évi visszafizetését azért nem javasolta, mivel remélhetőleg időközben a vadászati jog bérbe fog adatni, a hátralékból bizo­nyos összeg be fog folyni, majd a ha­lastó jövedelme is számításba vétetett. Néhai Paitly Gusztáv halálával a fo­gyasztási adóhivatali ellenőri állás meg­üresedvén, a bizottság az állás betöltésére egyhangúlag Gerlei Dánielt javasolta, mint ki a városnál eltöltött szolgálati ideje alatt oly munkaerőnek bizonyult, aki csak előnyére fog válni nevezett hi­vatal munkakörének. Rendkívüli kedvezmény lapunk t. előfizetőinek. A mai súlyos gazdasági viszo­nyok között, midőn a családok kö­rében a női toalett kérdése igen fontos szerepet játszik, azt hisszük, kedves szolgálatot teljesítünk lapunk t. előfizetőinek, midőn tudatjuk, logy Magyarország legrégibb di­vatujságával, a Budapesti Bazár­ral oly egyezségre leptünk, hogy ezt a minden tekintetben magas színvonalon álló praktikus divatla­pot t. előfizetőinknek kedvezményes áron, negyedévenkint 1 korona 60 fillérért küldetjük. A Budapesti Bazár kitűnő sza­básainak segélyével az összes női öltözékek könnyen készithetők el otthon házilag. A Budapesti Bazár minden száma 60—70 párisi és londoni divatképet, kézimunka-ábrát, fehérnemű-modellt tartalmaz s A mi kedveseink cimen egy teljes gyermekujságot is ad, melyben a divatos és szezonszerű gyermeköl­tözékeken kivül a mi kedveseinket csengő-bongó versekkel és.tanulsá­gos mesékkel mulattatja. Nagy ké­zimunka és szabásivén átlag 110— 120 részlet-szabás- és kézimunka­rajzot közöl, melyek magyarázata is oly világos és könnyű, hogy se­gélyével még a kevésbé gyakorlot­tak is maguk készíthetik e! összes ruháikat. Gazdag szépirodalmi ré­szében érdekes regényeket, elbeszé­léseket, tárcákat, novellákat és ver­seket közöl, mig társalgó Szalon­ja közérdekű kérdések megvitatására díjtalanul áll az előfizetők rendel­kezésére. Az előfizetés minden hó elsejétől kezdetét veheti s kérjük az előfi­zetési összeget lapunk kiadóhivata­lába küldeni. E kedvezményben csakis lapunk előfizetői részesülnek. HÍREK. Előfizetési felhívás. Azt hisszük kedves szolgálatot teszünk olvasóközönségünknek, ha egy uj munka megjelenésére felhívjuk figyelmét. E héten hagyta el a sajtót Drozdy Győzőnek, la­punk munkatársának egy kötete : írás a Lánynak. A könyv tartalma, prózában irt versek „dalok rím nélkül". Wilde Oszkár nagy sikert elért munkája után a magyar litte­raturában ez az első kísérlet ebben az irányban. Drozdy mer először hadat üzenni a jrímnek és ir lirát prózában. Még pedig milyen lirát: amilyet az uj dalok uj köl­tői, a forradalmi lírikusok, a diadalmas uj irány fiatal poéta-gárdája már bemutatott. Drozdy könyvében a modern esztétika minden törvénye érvényesül. Szines köl­tői nyelve rímek nélkül is melodikus és minden kis mozzaiknak rímek nélkül is megvan a maga stílszerű muzsikája. S mig a könyv „Aranyködök alatt" c. ciklusában az éteri szépségekbe hajló lányi lelkek lágy, finom idealizmusa jut kifejezésre, addig az „Almok a rózsa' haraszton" c. ciklusban a XX. század és a világvárosok finom, raffinált ultra­modern morálja érvényesül. E könyv megjelenése nem mindénnapi esemény irodalmunkban. Kiállítása csinos. Kiadja : Laiszky János. Ára 2 korona. Előfizetése­ket lapunk szerkesztőségébe kérjük kül­deni. Az „Esztergom és Vidéke" szerkesztősége. — Püspöki konferencia- Vaszary Kolos hercegprímás f. hó 23-ára budavári palo­tájába értekezletre hivta egybe a püspöki kart, melyen elsősorban a kongrua ügy­gyei fognak foglalkozni, amidőn véglege­sen meg lesz állapítva a javadalmas egy­házfőknek a kongrua rendezéséhez való hozzájárulása. Az értekezlet második fon­tosabb tárgya a katholikus iskolák fe­gyelmi és tanítási szabályzata, a melyet a főpapi kar egyöntetűvé kivan tenni az összes egyházmegyékben. — A nagyhéti szertartások sorrendje a belvárosi plébánia templomban Nagy­csütörtökön reggel 8 órakor nagymise, mely után az Oltáriszentség körmenetben átvitetik a főoltárról a Máriakápolnába. Az oltárok leszerelése. Este 6 órakor „Lamentátió." Nagypénteken: Reggel 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom