Esztergom és Vidéke, 1908

1908-04-12 / 30.szám

törvényjavaslat kell a vicinális vasutakról. Mert ahol sok a föld, de kevés a közlekedési eszköz, ott nem lehet belterjes gazdálkodást folytatni. Fél Magyarország imádkozhatik jó közlekedési eszközökért, melyeknek híján vagyunk. Ha vasutak szelik át a magyar sivatagokat, nem prédáljuk el a mérföldekre terjedő termőhatárokat, legelőhasznáíásra és szemtermésre, hanem értékes lesz minden talpalattnyi földünk és dúsan jövedelmező. Azt hangoztatjuk, hogy földéhség van az országban: hiszen parlagon hevernek nagy területek. Azt mondják, hogy nagyon drága a föld és egyes vidékeken ma is 300 korona a jó föld holdja. Van itt föld még bőven, eltartja az a magyar munkást; nem kell innen kivándorolni. Csak az a baj, hogy a föld nem ád elég munkát, mert a közlekedési eszközök és csatornák hiánya miatt nem lehet a földön megfelelő arányú belterjes gazdálkodást, kertészkedést és mezőgazdasági ipart folytatni. B. Á tuberkulózisról és az ellene való védekezésről. Dr. Mosonyi Albert, annavölgyi bányaorvos szerkesztésében fenti cimen egy kis füzet jelent meg. Tárgyát megmondja a könyv cime. Felette hasznos és időszerű a kis füzet tartalma, mellyel, hogy minden ember megismerkedjék, óhajtandó lenne. A szerző engedelmével, és a közjó érdekében közöljük belőle az alábbi részleteket. * A tuberkulózis az a betegség, amely ellen mindnyájunknak elsősorban kell védekeznünk, mert ez van a legnagyobb „Hála Istennek !" Ez igy tartott napokig. Később többet is szóltak egymáshoz. Most meg már a harmadik hét kezdetén teljesen tisztában vannak egymással. . . Egy holdvilágos éjjel ott ültek ketten a hajó végében. A legény és a leány*. A legény izmos karjai közt tartja őt. Szemeik egymásba mélyedve, csókos ajkaik összeforrva. „Sándor !? Szeretsz ?" „Hogy szeretlek-e ?" — suttogja a legény elfúló hangon. „Imádlak. Te édes, te boldogságom . . ." „Én is nagyon szeretlek Sándorom. Boldog vagyok melletted. Nagyon. De mi lesz aztán ? Néhány nap múlva el megyünk a hajóval. . . Mi lesz akkor ? Én meghalok utánad " „Majd megsegít az Isten. Csak szeress Iluskám ! írd meg hova mentek s hogy hol lesztek hosszabb ideig. Én utánatok megyek s megkérem apádtól kezed. Leveled várni fogom, minden nap." S ismét összeforrott a két, csókos szomjazó ajak. Nem látta őket senki csak a mindenttudó Isten. Néhány nap múlva megteltek az uszályok. Befűtötték a vontató gőzöst s elindultak. A munkásokat szélnek eresztették. A kormányos hálásan rázta meg a legény kezét. „Sohsem felejtem el, amit öcsémnek köszönhetek. Áldja meg az Isten. Iluskám nyújts kezet." S a két szerető egy búcsúcsók nélkül vált el. mértékben elterjedve az élők sorában, mert egymagában több életet semmisít meg, mint az Összes hirtelen (hevenyen) támadó betegségek * együttvéve, mert nincs kor, mely ellene teljesen védve lenne — úgyszólván a bölcsőtől az aggkorig fejtheti ki pusztító hatását és mert ez a betegség ragályos. "Magyarországban évente közel 80.000 ember pusztul el tuberkulózis folytán, vagyis az összes haláleseteknek kb. 1

/7, némelyek szerint 1

/e részében a tuberkulózis szerepel mint halálok. Ezen adatból visszafelé következtetve kiszámították az élő tuberkulózis-betegek számát, mely hazánkban közel félmilliót tehet ki. A tuberkulózis legtöbbnyire a serdültség és az egyéni megérés idején szokott kitörni, amikor tehát a férfi magát önállósítja és családot alapit és amikor a nő anyai hivatásának kezd élni, de ép oly sokan éretnek el általa az élet két-határmesgyéjén: egyfelől érettebb- korban az élet-harcában megviseltek, kik valamely betegség vagy más kedvezőtlen viszonyok folytán legyöngültek; másfelől az élet küszöbén álló gyermekek, kiknek zsenge szervezetén az anyai csókkal vagy a szülői ház romlott légkörével beszívott kórcsira csakhamar elhatalmasodik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tuberkulózis legtöbbnyire lappangva kezdődik, vagyis hogy a szervezetbe jutott betegségcsira hosszú időn át észrevétlenül folytathatja pusztító munkáját, anélkül, hogy az illető egyén magát betegnek tudná — legfölebb némi bágyadtságot, könnyű fáradást panaszol, mit az egyidejűleg fennálló étvágytalanságnak ró fel — és hogy a mi rosszat sem sejtő beteg ép oly gyanútlan környezetében már ez időben a fertőző csirák ezreit terjesztheti el, akkor be kell látnunk, hogy a tuberkulózisban egy mérhetetlen erejű ellenséggel van dolgunk, ameiy pusztító mérgét alattomosan szórja szét az emberek közt és ahol a méreg — a betegség fertőző csirája — a szervezetben alkalmas talajra talál és tovább * Ilyenek: a difteritisz, vörheny, kanyaró, szamárhurut, hasi hagymáz, himlő, kolera és pestis stb. E naptól fogva mindig ott lehetett látni az ifjút a parton. Mindennap bement a faluba. „Nem jött levelem, kérem ? A tagadó válaszra búsan, de bizva távozott. Kiment a partra. Arra nézett, amerre a hajó távozott. Köny gyűlt a szemébe . . . Múltak a napok. Múltak a hetek. Levél nem jött. Múltak a hónapok. Levél csak nem jött . . . Lerongyolódott alak, ősz fejjel botorkál néha be a postára. Már ismerik őt. „Itt a levél Sanyi." Kezébe nyomnak egy üres papirt s azzal a Sanyi nagy boldogan távozik, s az úton, amint a partra megy, mindenkinek dicsekedve mutogatja: „Hihihi! Irt a szeretőm levelet í Hahaha !! Hahaha!!!" S boldogan lobogtatja az üres papirt a szegény bolond. A leány pedig annak idején irt, de feleletet nem kapott. Abban a hiszemben, hogy a legény csak hitegette, elbúsulva odaadta kezét egy épen ott lábatlankodó kérőnek. Az esküvő után aztán jött egy levél. Ugyanaz, amit ő irt hetekkel előbb. Megnézi. „Nem kézbesíthető!" „De miért?" Hát csak azért, mert minden rajta volt a borítékon csak épen a község nevét felejtette el odaírni. Csak egy rövid szó hiányzott s mégis két életet tett tönkre ez a csekélység. Szegény szerelmesek 1 Szegény bolondok! ! Walter György. fejlődik, ott — hacsak idejekorán alkalmas segitségről nem gondoskodunk — menthetetlenül időelőtti megrokkanás vagy teljes pusztulás következik be. A tuberkulózis tehát igazi népbetegség, amelynek veszedelme mindnyájunkat fenyeget és a mely ellen éppen ezen óriási elterjedésénél fogva mindnyájunknak is érdekében áll mennél hathatósabban védekezni. De hathatós és eredményes e védekezés csak az esetben lehet, ha minden egyes ember, nem csak akkor, ha már feje fölött vagy a szomszédban a ház ég, hanem a hétköznapi élet minden egyes mozzanatában állandóan tudatában tartja e veszedelmet és teljesen magáévá teszi és ahhoz igazodik, amit a tapasztalás a tuberkulózis elleni védekezés szempontjából üdvösnek ismert föl. Világos ezen felül az is, hogy ezen közveszedelem ellen való védekezés, amelyhez minden gondolkodó jó ember tevékeny közreműködését mondottuk szükségesnek, öntudatos és célravezető csak ugy lehet, ha az ezen betegség közelebbi természetének ismeretén alapul. A tuberkulózis elleni küzdelem tehát nem abban áll, hogy féljünk és ijedezzünk tőle, hanem hogy ismervén a róla megállapított tényeket, a szeretet buzgóságával megtegyük és a tudás biztonságával elkerüljük mindazokat, amikre minket a valóság ismerete megtanít. Ezután áttér szerző a tuberkulózis ismertetésére, a fertőzés módjaira, majd ezekben folytatja: A hajlamosság lehet öröklött és lehet szerzett. Számtalan megfigyelés bizonyítja és a köztudatba is átment, hogy a tüdővészes betegek családjában a felmenő ágon gyakran találkozunk a tuberkulózis egyes vag}' többes eseteivel is és hogy az ilyen családokból származó utódoknak már testalkatán (tüdővészes testalkat) is kifejezésre jut ezen öröklött hajlamosság. Közelebbi vizsgálat azonban kiderítette, hogy nem maga a betegség öröklődik át, hanem az erre való hajlamosság. Ha ugyanis az ujszölött gyermeket tüdővészes anyjuktól mindjárt a születés után elválasztjuk és egészséges dajka által tápláltatjuk, ezek teljesen egészséges gyermekek módjára fejlődnek. Tüdővészes szülők ivadéka tehát hajlamossággal birhat ezen betegségre annyiban, hogy esetleg könnyebben fog rajta* a gümős fertőzés, mint egy ugyanazon viszonyok közt élő, nem hajlamos, ép ellentállásu egyénen, de viszont, ha a fertőzéstől óva marad, ép oly jól fejlődhetik és egészséges maradhat, mint akárki más. Ha egy tüdőveszélyes betegnél bajának kezdetére vonatkozólag puhatolódzunk, gyakran fogjuk hallani, hogy ez valamely súlyosabb lefolyású betegség, mint tüdőgyulladás, hagymáz, testi kimerülés (megerőltető munka, gyakori terhesség és szoptatás, sanyarú táplálkozás) vagy lelki bánat után jelentkezett náluk először. Ilyen esetekben beszélünk szerzett hajíamosságról. Az előbb egészséges és ép eilentállásu szervezet ugyanis valamely közbejövő ok folytán annyira legyöngül, hogy a környezetében szállingó gümőbacillusok a satnya talajon könnyen elhatalmasodnak. Azonban jegyezzük meg jól, itt is csak mindkét oknak együttes fennforgása tud tüdővészt előidézni. Fertőzetlen légkörben a gyenge vagy kimerült szervezet is egészséges marad, viszont a tuberkulózis bacillus jelenléte mellett is elsősorban a csökkent ellenállású vagy már eredetileg satnya egyén fog megbetegedni. További részében a füzet ismerteti azokat az okokat, melyek a tuberkulózist előidézik. Igy: A gümős betegtől származható fertőzésen kivül tekintetbe jönnek bizonyos tápszerek, melyek az emésztőszervek gyomor, bél utján okozhatnak tuberkulózist. Ilyen első sorban a tej. Majd igy folytatja a szerző. Nyilvánvaló, hogy a tuberkulózis elleni védekezésünk akkor lehet a legsikeresebb, ha azon állapotokat, melyekből ezen hajlamosság folyik, kifejlődni nem engedjük, ha az egyén részére már a csecsemőkortól fogva olyan életviszonyokat teremtünk, melyek annak mindenkori állapotához képest a legjobban megfelelnek, melyek testi és szellemi munkaerejének egészséges kifejlődését és üdvös kihasználását a legjobban biztosítják. És amint áll az, hogy a legegészségesebb szervezetű gyermek hibás nevelés által, vagy mostoha életviszonyok közé kerülve a tuberkulózis befogadására hajlamossá válik, ugy viszont beteg szülőktől, tehát eredetileg „hajlamos" egyén célszerű testi nevelés és kedvező életviszonyok révén annyira megerősödhetik, hogy a fertőzés veszélyeinek teljes sikerrel tud ellentállni. Tehát már csecsemőkorban kell erre* irányítani figyelmünket. A gyermek legegészségesebb tápláléka az anyatej. Ahol csak lehetséges, legyünk tehát rajta, hogy az anya maga szoptassa gyermekét. De ha az anya tüdővészes, vagy arra csak gyanús is, akkor természetesen dajka által pótolandó! Mesterséges táplálás csak az esetben engedhető meg, ha a dajka be nem szerezhető. Ne tűrjünk meg a gyermek környezetében köhögős, tüdőbajos embereket. Ne engedjük, hogy a tüdőbajos anya vagy dajka a gyermeket csókolgassa, vagy etetés közben kanalálából kóstolgasson. A beteg családból származó gyermekeket legjobb egészséges idegen ápolására bizni. Gondoskodjunk gyakori fürösztés által a gyermek tisztántartásáról. Legyen tiszta a gyermekszoba és minden mi a gyermekkel érintkezésbe jöhet. Ügyeljünk különösen arra, hogy a tej, amivel tápláljuk, ne gyöngykóros tehéntől származzék, és hogy az a háznál is kifogástalanul tisztán tartassék. Juttassunk a gyermeknek minél több friss levegőt, napsugárt, világosságot, mert ez a gyermek éltetője, a tuberkulózis csiráinak ellenben legbiztosabb megölő jel Olyan gyermekekre, kik beteg szülőktől származnak, vagy kiknél á görvélyesség jelei mutatkoznak, a későbbi években is figyelemmel kell lenni. Az ilyen gyermekeket tartsuk jó levegőjű vidéken, ne engedjük sokáig iskoláztatni és szerezzünk számukra olyan foglalkozást, mely a szabadban, a friss levegőn való munkát és tartózkodást engedi meg. Végül pedig az alkoholizmussal foglalkozik a szerző, mint ami szintén melegágya a tuberkulózis terjedésének. HÍREK. Előfizetési felhívás. Azt hisszük kedves szolgálatot teszünk olvasóközönségünknek, ha egy uj munka megjelenésére felhívjuk figyelmét. E héten hagyta el a sajtót Drozdy Győzőnek, lapunk munkatársának egy kötete : írás a Lánynak. A könyv tartalma, prózában irt versek „dalok rím nélkül". Wilde Oszkár nagy sikert elért munkája után a magyar litteraturában ez az első kísérlet ebben az irányban. Drozdy mer először hadatüzenni a rímnek és ir lirát prózában. Még pedig milyen lirát: amilyet az uj dalok uj költői, a forradalmi lírikusok, a diadalmas uj irány fiatal poéta-gárdája már bemutatott. Drozd}' könyvében a modern esztétika minden törvénye érvényesül. Szines költői nyelve rímek nélkül is- melodikus és minden kis mozzaiknak rímek nélkül is megvan a maga stílszerű muzsikája. S mig a könyv „Aranyködök alatt" c. ciklusában az éteri szépségekbe