Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-09 / 3.szám

munkája. Ugy, hogy a mindennapi mindig megvolt. A nő is kezdte már magát összeszedni ... Szentes karácsony napján kora reggel elindult, hogy ha lehet, néhány garasra tegyen szert . . . Egész nap hiába mászkált. Estefelé végre néhány csomag elszállításáért egy forintot keresett. Nagyon ki volt éhezve, nagyon fázott . . Mikor tehát egy pálinkás putik előtt elhaladt, valami unszolta. „Eredj be egy pohárkára! Mit vonod meg magadtól! Csak egy pohárral. Mindjárt nem fogsz fázni". S ő engedett akisértésnek. Megnyomta a kilincset s belépett. Aztán? . . . Egyik pohár a másik után . . . Elfeledé, hogy ma van karácsony est ... Hogy családja valószínűleg éhezik . . . Elfelejtett mindent. Csak ivott ... ivott és ivott . . . Hogy mi történt aztán . . . Hát ki lódították. Kidobták. S most ott fekszik a hóban . . s a hó csendesen hull . . . S a kidobott szerencsétlen ember mély álomba merült, amely rendesen Örök is szokott lenni. S álmodott . . . Azt álmodá, hogy meghalt. Koporsója mellett zokogva állott egy sovány fiatal asszony, az ő felesége. Ott állottak éhes gyermekei. Aztán kivitték a temetőbe. Dübörögve hullott a fagyos göröngy koporsójára. S ő még a föld alatt is hallja a szívszaggató zokogást. Aztán lelke indul az Ítéletre . . . S megáll az Ur előtt. S a végtelen kegyelmű Isten fia, Jézus szomorúan szól hozzá: „És teértetek ontották véremet? Miattatok feszitettek engem meg ? Miért, hogy oly kevés hála lakozik bennetek. Én szeretlek titeket s ti nem szerettek Engem. Én gondolok reátok, ti elfelejtettetek. Nagy a te bűnöd. De nagy az én atyám irgalma ís.. Előző életed, némi elégtétel utóbbi tetteidért. Elhagytad magad csábítani. Boldogok s megelégedettek voltatok. S ugy haltál meg, hogy családod nyomorban hagytad. Miért tetted ezt ? Iszákossá lettél. Az pedig kárhozatra jut, mert képes minden gonoszra. Te még nem vagy teljesen rosz. Térj meg. Légy jó apa és férj. ígérd meg . . . s viszszatérhetsz szeretteidhez, akik esengnek utánad". . . . S ismét a föld felé vette útját. (Folyt, és vége köv.) PELE-MELE A kártya története. — A kibic szó eredete. — A játékkártyáról először egy, állítólag XIV. századbeli irás tesz emlitést. Az ósdi kéziratnak a cime: Non getti dadi ne tocchi naibi! (Ne a kockát forgasd, hanem kártyán játsszál!) Teutonicus János 1377-ben említi először a kártyát mint ismeretlen eredetű újdonságot és leírja azt. Négy színnel voltak kifestve s mindegyik királyt, vadászt vagy gyermeket ábrázolt. Voltak aztán képnélküli kártyák is, amelyeken egytől tizig terjedő számok voltak. Teutonicus szerint a kártyajáték akkoriban már oly népszerűségnek örvendett, hogy még a prédikáló barátok sem átallották kezükbe venni. Azonban a kártya csakhamar ve3zedelmessé. kezdett fajulni; mindig gyorsabban nyerő játékokat találtak ki, mind nagyobb összegekben játszottak, egyesek még csa láshoz is folyamodtak, mire a langresi szinódus az 1404-ik évben eltiltotta a kártya használatát és egyházi átokkal sújtotta a vele játszókat. Mindazáltal 1423-ban Felső-Itália népeinek már újra olyan szenvedélyévé vált, hogy Sienai Szent Bernát ugyanott valóságos téritőutat tett a kártya ellen, aminek meg is volt a kellő eredménye, mert legnagyobbrészt megsemmisítették azokat. Ugyanez történt később Savonarola prédikációinak hatása alatt Florenzben.' 1430-ban Savoyai Amadeus eltiltotta országában a kártyajátékot, kivéve, ha nőkkel, tűben játszottak. Ettől az időtől fogva a tilalom általánossá vált. Szent Bernát 1440-ben annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kártya az ördög találmánya és „az Ördög bibliájának" nevezte el. * A kártyanyelvben nagy szerepe van a kibic szónak, de aligha tudják még maguk a kibicek is, hogy honnan származik ez az elnevezés. E szót Hackländer, a nagy német regényíró használta először átvitt értelemben, bár ő maga sem a

1 kártyások mellett „drukkoló" alakokra értette. A regényíró fiatal korában az 1849-iki olaszországi hadjárat alatt haditudósítója volt az „Allgemeine Zeitungénak. Egy izben valami összeütközése támadt egy segédtiszttel. Az esetet megírta lapjának s cikkében a segédtiszteket kibiceknek nevezte. Ebben semmi sértőt nem találtak a tisztek. A kibic elnevezése ugyanis igen ártatlan okra volt visszavezethető. Egyik segédtisztnek volt egy Kibic nevű kutyája : a kutyáról ráragadt a név a gazdára s mindenki igy nevezte őt. Ezt az elnevezést a regényiró aztán az összes segédtisztre általánosította. A kibic elnevezést a háborúból hazakerült tisztek hozták Magyarországra s ők alkalmazták először a kártyajátékost folytonosan kisérő alakokra, emlékezésül a segédtiszt hű kutyájára, mely mindenüvé elkísérte a gazdáját. 12423/907. tkvi szám. ÄPYßPßgi hiPdetméngi kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Árendás Férencné Kis Ilona végrehajtatónak Páldi Mihály végrehajtást szenvedett elleni 300 K tőkekövetelésének, ennek 1905. évi május hó 8 napjától számítandó 6%-os kamata, 39 K 30 fillér végrehajtási, 20 K bekebelezési s megállapított 20 K árverés kérelmezési költségének kielégítése iránti végrehajtási ügyében a komáromi kir törvényszék kerületéhez tartozó, esztergomi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság területén Ebed község határában fekvő az ebedi 89 számú betétben A I. 1—3 sor 215, 217, 642/2 hrszám alatt Páldi Mihály és Páldi Ferenc tulajdonául felvett közös udvaru házra és kertre, Páldi András utóajánlata folytán 644 K kikiáltási árban az árverés az 1881. 60 t.-c 156. §ának alkalmazásával elrendeltetvén, az árverés ujabb határidejéül 190$. évi január hó 17 napjának délelőtti 9 óráját Ebed községházába kitűzte azzal, hogy ugyanekkor a fent jelzett ingatlanok az utóajánlatot tevő által megígért 1716 K. vételáron alul eladatni nem fognak. Bánatpénzül az ingatlanok kikiáltási árának lÖ°/o-a teendő le. Árverezni szándékozók a bánatpénzt készpénzben vagy óvadekképes értékpapírban a kiküldött kezeihez le tartoznak tenni, vagy annak a bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről szóló elismervényt átadni. A vételár három egyenlő részletben 3 hónap rdatt fizetendő az árverés napjatói számított 5°/o-os kamattal. Az egyidejűleg kibocsájtott árverési feltételeket a hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Ebed községházánál a hirdetmények között meg lehet tekinteni. Esztergomban, a kir. járásbíróság, mint telekk »nyvi hatóságnál, 1907. évi december 5. napján. Környey Imre, kir. járásbiró. LAISZKY JÁNOS 1 KÖNYVNYOMDA * KÖNYVKÖTÉSZET |^ Simor 18-20. itZ^ ESZTERGOM. =33 ános utca 20. szám. Telefon 21. Telefon 21. Ajánlja a mai kor igényeihez mérten választékos Ízléssel villamerőre berendezett könyvnyomdáját, hol minden nyomdai munkák és pedig: művek, körlevelek kimutatások, árjegyzékek, étlapok, számlák, rovatolt táblázatok, levélpapír és boríték cégnyomattal, meghívó-, belépő- és látogatójegyek, táncrendek és falragaszok, gyászjelentések stb. különféle szinben és nagyságban, tisztán és ízlésesen a leggyorsabban és legméltányosabb árban készíthetők. Továbbá ajánlja a legújabb segédgépekkel felszerelt S^b. könyvkötész

etét, hol bármilyen kiállítású munkák a legjutányosabban, gyorsan és pontosan teljesíttetnek. Jegyzők részére kész = nyomtatványok = raktáron tartatnak. Koszorú szalagok nyomása elfogadtatik. Alapíttatott = 1881. = Kitüntetve: Bpest, 1885. s 0