Esztergom és Vidéke, 1907

1907-07-07 / 52.szám

f. hó 4-én végzett. Haláláról hozzátartozói az alábbi gyászjelentést adták ki. „Özvegy Pfalcz Lőrincné szül. Tóth Emi lia, mint leánya, úgy az alulírottak és az összes rokonok nevében szomorodott szívvel tudatják Tóth József Vízivárosnak 30 éven át volt birája, az arany érdemkereszt tulajdonosa folyó hó 4-én reggeli 6 órakor, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, életének 88 ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott hült tetemei folyó hó 5-én, délután 6 órakor fognak a szent János utca 20. számú házból a vízivárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise ugyan e hó 6 án délelőtt 10 órakor fog a vízivárosi plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1907. július 4-én. Adj Uram örök nyugodalmat néki! Pfalcz Kálmán és neje, Pfalcz Mariska férj. Bárányi Lászlóné és férje — unokái. Bárányi Magda, Hedvig, Kálmán, Margit, Zoltán. Ödön dédunokái." — A vármegye gazdasági bizottsága e hó, 10-én d. u. 3 órakor a megyeház termében ülést tart. Tárgyai: Tenyészszarvasmarha díjazás módozatainak és idejének meghatározása. Miniszteri leiratok, folyó ügyek tárgyalása. — Felhívás tanfolyam látogatására. Az elemi népiskolák számára kiadott uj tantervben kötelező tantárgyként felvett kézügyesség (slöjd) tanításának elsajátítása céljából Esztergomban egy háromhetes tanfolyam rendeztetik. A kir. tanfelügyelő ennélfogva a tankerületében levő összes tanitó urakat és tanítónő úrhölgyeket felkéri, különösen pedig azokat, akik a nyarat amúgy is Esztergomban töltik, hogy a tanfolyam látogatása, illetve arra leendő felvétel céljából nála a hivatalos órák alatt f. évi július 8—9-én jelentkezzenek. — Gazdák és gazdasági géptulajdonosok figyelmébe. Az 1907. XIX. törvénycikk 3. §-a azt rendeli, hogy minden géptulajdonos a maga költségén köteles nemcsak a cséplőgépek mellett alkalmazott fűtőket, etetőket és kéveadókat s a szecskavágó gépeknél alkalmazott összes etetőket, hanem az összes gazdasági gépeknél alkalmazott összes munkásokat, ideértve & gépészt is, az orsz. Gazdasági Munkás és Cselédsegély pénztárnál baleset ellen biztosítani, kivévén, ha a gazdasági cseléd baleset esetére már különben is biztosítva van. Ha a gép tulajdonosa ezen kötelességének nem tesz eleget; ezen mulasztásából eredő teljes kárért a munkásnak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle mulasztás nem terheli. A törvény értelmében a gazdasági gépeknél dolgozó munkások biztosításáért a felelősség még abban az esetben is a géptulajdonost terheli, ha akár valamennyi gépmunkást, akár azoknak csak egy részét is nem a géptulajdonos, hanem a gépmunkát végeztető munkaadó állítja a géphez. Az a géptulajdonos, aki -előre tudja, hogy gépe mellett erre a munkára kik lesznek alkalmazva, legegyszerűbben ugy jár el, ha az illetőket névszerint 1 — 1 korona tagsági dij befizetése mellett azon évre a rendkívüli tagok sorába a városi tanácsnál beíratja. Az a géptulajdonos azonban, akinek a munkásai változnak, aki tehát nem tudja előre, hogy névszerint kik lesznek azok, akik a gépmunkát végezni fogják, bármely gazdasági gépek mellett az összes gépmunkásokat, ideértve a gépészt is, azok nevének megjelölése nélkül átalányban biztosithatja az Országos Gazd. Münk, és Cselédsegély pénztáránál, ha a szabályszerű nyilatkozatot kellően kiállítja, és a további intézkedésig a megállapított díjtételek szerint a biztosítási dijat lefizeti. — Az uj tanitói törvény életbelépett. A hivatalos lap közli Apponyi Albert gr. közoktatásügyi miniszternek a kir. tanfelügyelőkhöz és közigazgatási bizottságokhoz intézett körrendeletét, a mellyel az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről szóló, 1907. évi XXVI. tcikket f. é. július elsejével életbelépteti. Kiemeli a rendelet, hogy a törvény először segíteni kivánt az állami tanitószemélyzet anyagi helyzetén és pedig tisztviselői jellegük megállapításával s javadalmazásaik rendezésével. Utal továbbá az államnak ama feladatára, hogy a valláserkölcsi alapon nyugvó nemzeti irányú népnevelést mintaszerüleg valósítsa meg. Az állami népoktatásnak ezen nagyfontosságú célját csak ugy lehet elérnünk — folytatja a rendelet — ha az állami tanitói kar igazi hivatással, lelkes buzgalommal látja el szép és nemes feladatát ; ha egész működésében, társadalmi és magánéletében jó példával jár elől. A szóbanforgó törvény megalkotásának további célul az lebegett- a törvényhozás előtt, hogy az állami népoktatás helyi felügyeletére hivatott gondnokság megalakításánál és teendőinek szabályozásánál az önkormányzat elve is érvényesüljön,, és hogy a helyi felügyeletben jogot nyerjenek azok a tényezők, a melyeknek közreműködése az állami népoktatás érdekében csak üdvös lehet. Szóval, äz uj törvény 15 — 22. §-iban foglalt rendelkezéseknek az a célja, hogy egyfelől a szülei ház és társadalom, másfelől az iskola között olyannyira szükséges kapcsolatot szorosabbá tegye. — A kath. Legényegylet nyári mulatsága. Az Esztergomi Kath. Legényegyesülete f. hó 14-én a „Fürdő" szálloda kerthelyiségében nyári mulatságot rendez. Belépődíj : Személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona. Kezdete este 7 órakor. — Szabályrendelet az uszályról Budapesten. Érdekes szabályrendeleten dolgozik Budapest székesfőváros kiváló tiszti főorvosa. Szabadságideje alatt dolgozta ki a szabályrendeletet a tuberkulózis ellen való védekezésről. A tüdővész rettenetes mértékben pusztítja a főváros lakosságát s alig történt még valami hatósági részről a védekezés érdekében. A szabályrendeletnek két nagyfontosságú intézkedése van. Az egyik meglehetősen szigorú intézkedéssel akarja megakadályozni az utcán való köpködést, a másik a női uszály ellen szól, mert az uszály fölveri a gyalogjáró porát s vele a gyalogjárón elszórt s ott beszáradt köpetet is a levegőbe hajíja. S ha a laikusnak első tekintetre nehéznek is tűnik föl megállapítani, hogy hol kezdődik az uszály, a főorvos — igen helyesen — a szabályzatban annak a ruhának az utcán való viselését akarja megtiltani, amely a földet éri, tehát járásközben söpri. Nehezebb az ellenőrzésnek a megállapítása. A rendőrségre nem akarja bízni a főváros, nehogy a hölgyek esetleg fölösleges zaklatásnak legyenek kitéve. A fővárosnak azonban nincsen az ellenőrzésre alkalmas közege. Ebben a kérdésben még nem döntött a főorvos s nemsokára ankétet hiv össze annak a megvitatására, hogyan lehessen ellenőrizni, hogy a hölgyek az utcán ne viseljenek uszályos ruhát. — LŐgyakorlat éles töltéssel. Háziezredünk f. hó 12-én a Sátorkő pusztai lőtéren éles töltéssel lőgyakorlatot tart. A gyakorlat reggel kezdődik s valószínű, hogy a délutáni órákig fog eltartani, mely ideig a környék a szokott módon el lesz zárva. — Tartalékosok bevonnlása. Pénteken mintegy száz póttartalékos vonult be háziezredünkhöz kiképzésre. — UtÓállitás. A f. hó 5-én tartott utóállitáson a hadkötelesek közül besoroztatott 9, visszahelyeztetett 2, fegyverképtelennek nyilváníttatott 1, katonai kórházba küldetett 1. Apa 2 találtatott keresetkép telennek. — ÁllategézségÜgy. Bajóthon és PilisMaróthon a sertésorbánc fellépett. = Eladd ház. Esztergomban, a Deák Ferenc utcában levő 29. sz. ház eladó. Bővebb értesítést dr Szilárd Béla, tb. főszolgabírónál nyerhetni. A divat. — A Divat Ujság-bó\. — Az ország északi fürdőiben csak augusztusban kezdődik a főszezon, ellenben a balatoni fürdőkben már júliusban a tetőfokán áll és alkalmat ad a gonddal elkészített toiletteknél arra, a mi tulajdonképen főcéljuk, hogy viselőjüket díszítsék és megcsodáltassák. Az elegáns tómenti és hegyi fürdőkben sokféle formát használnak, célszerűt éppúgy, mint elegánsát és diszeset. Ebben az évadban határozottan fehér a főszin, melyet legjobban lehet tisztitatnf és a mellett mindig legszebb is. Nagyon divatos a básztselyem viselése által kedveltté vált vászonszin, anélkül azonban, hogy kiszorítaná a sárgás árnyalatú piros vagy kék szint. Különösen a fehér-píros, fehér-kék stb. csikós szöveteket szeretik, melyeknek csíkjai 2 mm. és 4 cm. szélesség között váltakoznak, és melyeket a derékon és négylapos harang- vagy kilenclapos tölcsérszoknyán ugy dolgoznak fel, hogy a csikók hegyesen összefussanak. A disz is összefutó csikós pántokból áll. Tómenti fürdőben a vászon, piké, voile santung selyem, tafota és foulard a legalkalmasabb. Ezeket a legegyszerűbben dolgozzák fel, de már a nagyobb kerti ünnepélyekre vagy esti összejövetelekre a legfinomabb chantilly vagy iris csipkeszövetből, a legszebb fiiébetétekkel, tüll d'espritvel, ugy marquisetiel díszítik és ráhalmoznak ezekből annyit, amennyi csak ráfér, a nélkül, hogy ettől a ruha esetlenné válna. Az egyszerű köpenynél kötelező a japán forma, akár santungselyem vagy fehér vászon avagy alpakkából készül. A básztselyem annyira kedvelt, hogy napernyőkre is felhasználják. Itt megemlítjük azoknak az apró kis napernyőknek feltámadását, a melynek használatában nagyanyáink oly nagy mesterek voltak. Végül még a gyermekruháról szólunk. Ezeknél is a fehér, piros-fehér és kék-fehér divatos. Lányoknak és fiuknak egyaránt legcélszerűbb és legszebb a matrózvagy tengerész kadétruha. A díszesebb ruhákat gazdagon diszitik csipkével és betétekkel. Hogy a gyermekek gondtalanul játszhassanak és ruhájuk a piszoktól, víztől védve legyen, nagyon célszerű az úgynevezett védőnadrág a melyet leányok épp ugy viselnek, mint a fiuk. * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó : negyedévre postán való szétküldéssel két korona husz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII. Rökk Szilárd-utca 4 számú házában van. IRODALOM. f A „Zenélő' Magyarország" közkedvelt zenemű folyóiratnak legutóbb megjelent 338-ik füzete, mint rendesen, gazdag érdekes zeneműujdonságokkal bővelkedik. Tartalmazza : I. Lányi Érnő, „Lehullata a juharfa levelét" hangulatos műdalát. II. Heidlberg Albert, „A román halász ábrándja" cimű zongora művét. III. Dunn J. John, „Mexikó rózsája" — rendkívül bájos — népszerű boston keringőjét. Az ügyes, életrevaló folyóiratot, mely ma már majd csaknem minden zenecsalád zongoráján feltalálható, felesleges ajánlanunk. Gazdag, értékes tartalma és mesés olcsó ára, Önmagát ajánlja: csak még annyit azoknak kik nem ismernék, hogy egy negyedévben 6 ily gazdag tartalmú 12 zeneoldalas füzet jelenik meg, s igya legszebb zenemű újdonságokat kapja az előfizető 3 korona negyedévi előfizetésért. Előfizetések az e számmal meginduló XIV évfolyam 57-ik (III. július—szeptemberi) évnegyedére, a „Zenélő-Magyarország" (Klökner Ede) zeneműkiadóhivatalához Budapest, VIII. József-körut 22. intézendők, — honnan kívánatra az eddig megjelent 337 füzet teljes, gazdag tartalomjegyzéke bérmentve megküldetik. CSARNOK. A forró nyarak és aszályok. A hazai időjárási megfigyelések egy századnál tovább, tartanak már. Ez a megfigyelés nem rendszeres, nem terjeszkedik minden pontra, de a rendszeres időjelzési megfigyelés múltja is van már 40 esztendős. Ezekből a megfigyelésekből, valamint apáink feljegyzéseiből, melyeknek hűségét több oldalról ellenőrizni lehet, — elég hű képet nyerünk arról, hogy milyen idő van egy század óta a mi szép hazánkban. Egy század leforgása alatt az Alföldön 28 rossztermésű év volt, ebből huszonkét esetben aszály tette tönkre a termést és csak 6 esetben túlbő csapadék, árvizek. Százados följegyzés eszerint tehát 'azt bizonyítja, hogy a gazdának minden harmadik, negyedik évben rossz termésre kell számítania és mindaddig ez a veszedelem meg van, a mig a modern teknika vívmányaival azon nem segítünk: öntözéssel, csatornázással, talajjavításokkal. És ez a kérdés mindjobban akuttá válik, minél inkább intenzív földmivelést űzünk. A mi klimatikus viszonyaink, különösen az a körülmény, hogy e század első 5 esztendejében mindig abnormis, túl meleg nyár volt, előtérbe állítják azt a kérdést, vájjon nem kell-e nekünk a mostani mezőgazdasági müvelés formáin változtatni, a vetés forgóinkat változatosabbá tenni. Egyet föltétlenül megállapított a meteorlogia. Hogy a szárazság különösen a síkságon, lapályon évidensebb. Ennek oka az, hogy ott az erdő, a fa, a folyó hiánya miatt a napnak besugárzása a földbe akadálytalan, a csapadék mennyisége jóval kisebb, mint az Alföldeket szegélyző dombvidéken.