Esztergom és Vidéke, 1907

1907-03-10 / 20.szám

SORRENDJE: 1. Hymnus. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Salkovszky Jenő főgimn. VIII. o. t. 3. Szentelt hantok. Énekli a tanítóképző intézet énekkara. 4. Nemzeti dal. Szavalja Szabó István IV. éves tanítójelölt. 5. „Apotheosis" Bajzától. Énekli az ön­álló iparosok dalköre. 6. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Kmety Károly egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. 7. Ima. 8. Szózat. Felkérem a háztulajdonos urakat, hogy az ünnep napján házaikat nemzeti lobo­gókkal ékesítsék. ­Esztergomban, 1907. március 8-án. A város tanácsa nevében : Yimmer Imre, polgármester. Az ünnepségeket esti 7 órakor a Pol­gári Egyesület által a Magyar Királyban tartandó társasvacsora zárja be, melyen & Kossuth serleggel kezében főispánunk fogja mondani az ünnepi tósztot. — Eljegyzés. Renner Géza párkányi íéglagyártulajdonos f. hó 12-én tartja el­jegyzését Renner Sárikával. — BÚCSUestély. Lapunk mult számában megírtuk, miszerint ügyvédi karunk kez­deményezésére kedden este a kaszinó dísztermében, dr. Horn Károly ügyvédnek városunkból való elköltözése alkalmából búcsúestély lesz. Most arról értesítjük az aláírási iven jelentkezőket, miszerint a búcsúvacsora nem kedden, hanem szer­dán, e hó 13-án esti 8 órakor lesz a ka­szinó dísztermében megtartva. — Kovácspatak bérlőt cserélt, ismere­tes olvasóink előtt, hogy a csavargőzös­társulat a kovácspataki bérlő ellen, a bérleti szerződés megszüntetése miatt pert indított a helybeli járásbíróság előtt. A per már hónapok óta folyt, midőn a bérlő, be nem várva a birói ítéletet, 1 a bérletről önként lemondott és azt a tár­sulat hozzájárulásával egy fővárosi társas cégnek adta át. A bérleménynek az uj bérlő részére történt tényleges átadása csütörtökön ment végbe. — Felolvasás a gimnáziumi deákasztal javára. A főgimnáziumi nyilvános felolva­sások és előadások sorozatának egyik ér­dekes része ma lesz az intézet dísztermé­ben esti 6 órakor, midőn Agatsin Gyula bencés tanár dr. Bárdos Rémig kőszegi gimnáziumi igazgatónak „Művészettörté­neti és utiképek Olasz-, Francia- és Spa­nyolországból" cimű leírását fogja ismer­tetni, mit Dr'eyschok Sándor, az oroszkai cukorgyár igazgatója, vetített képekkel fog kisérni. Az eddigi ismeretterjesztő felolva­sások és előadásokat az intézet díjszedés nélkül tartotta, ezúttal azonban 1 korona belépti dij lesz szedve, mi a főgimnáziumi deákasztal javára fog fordíttatni. Az elő­adásra érdekességénél fogva, de a jóté­kony célra való tekintetből is felhívjuk a nagyközönség figyelmét. — Adakozások a kovácspataki kápol­nára. A Kovácspatakban építendő kápol­nára Unger Hugó rendőrfőkapitány ivén ujabban adakoztak: Marosi Ferenc 2 K., N. N. 1 K., N. N. 20 fii., O. L. 40 fii., dr. Csernoch János 10 K., Vézinger Ká­roly 10 K., Vabaki N. 4 K., Pór Antal 5 K-i Bogisich Mihály 5 K., dr. Rajner Lajos 10 K., Trautvein N. 2 K., Maszlaghy Fe­renc 4 K., dr. Walter Gyula 5 K., Graefel János 10 K., Wenczel Antal 5 K., Magu rányi Gizella 1 K., Szalkay Félike 1 K., dr. Horváth Ferenc 3 K., P. T. 1 K., Szá­mord Ignác 5 K., Hollósi Rupert 1 K., B. D. 1 K., Rózsa Vitái 2 K., G. P. 1 K., dr. Fehér Gyula 3 K., N. N. 10 fii., Tóth Szalkay Ferenc 1 K., Kollár Károly 10 fii, Ürge Lajos Károly 2 K. — Az Oltáregyesület mai délutáni ájta­tosságát kivételesen 4 órakor tartja 'meg, mit a tagok szives figyelmébe ajánl- a vezetőség. — Pénzintézetek beszámolói. Pénzinté­zeteink évi beszámolóját az Esztergom­vidéki Hitelbank nyitotta meg ma egy hete tartott évi rendes közgyűlésével, melyről olvasóinknak már beszámoltunk. Az Esztergomi Takarékpénztár ma tartja közgyűlését, mely elé a részvényesek nagy érdeklődéssel néznek. — Magyar termény és angol piac. A Budapesti Hirlap-ból vettük át az alábbi hirt. A londoni magyar egyesületnek legutóbbi összejövetelén, hol az angol gazdasági kereskedelmi világnak is előkel ő képviselői voltak jelen, érdekes eszmecsere folyt arra nézve is, mit tanácsolhatnának azok, a kik évek hosszú során Londonban él­tek, de akik a magyar viszonyokat is jól ismerik — arra nézve, milyen cikkeket kellene Magyarországnak Angliába szállí­tania azok közül, melyek a magyar talaj­ban könnyen nagyobb, költekezés befekte­tése nélkül megteremnének és Angliában mégis változatlanul biztos piacra lelhetné­nek mindig. Az egyesületnek egyik választ­mányi alelnöke, a magyar születésű Viola Ferenc, aki sikeres vállalataival London kereskedelmi világában előkelő helyet ví­vott ki magának, azt a kérdést vetette föl, miértne exportálhatna Magyarország rend­szeresen és nagyban paradicsomot Angliába a hol jóformán korlátlan/ piaca volna; mert kimutatható Anglia tavalyi vásári forgalmának adataiból, hogy a paradicsom­behozatal távolról sem tudta födözni a keresletet. Fontosabbá teszi a kérdést az, hogy épen most kezdik használni egészen egyszerű, uj és praktikus módját annak, hogyan lehet paradicsomot egészben, vagy pép alakban eltenni és szállítani. Magáno­sok, szállók, hajókonyhák Angliában mind nagymennyiségű paradicsomot fogasztanak s mivel Anglia klímája nem minden nyá­ron elég napos a paradicsom megérlelé­sére, a magyar égalj alatt termett és éde­sebbre érő gyümölcs nagyon kelendő lenne. A kit a közgazdaságilag fontos terv érdekel, annak a szállítási módra és minden egyébre szívesen ad felvilágosítást a Magyar Egyesület választmányi alelnöKe, Viola Ferenc (35. Norfold Street. Strandi London.) E hirrel kapcsolatban megjegyez­zük miszerént Viola Ferenc, városunk fia. — Az orvosi dijak felemelése. Hogy mire vezet az az általános munkabéreme­lési, mozgalom, aminek természetes kö­vetkezménye a termények, nyers anyagok árának is emelkedése, ime a legújabb példa. Az országos orvosi szövetség Esz­tergom vármegyei fiókja, a f. é. március hó 5-én tartott közgyelésében, az orvosi díjazásra vonatkozólag a következő ha­tározatot hozta. Tekintettel a változott gazdasági viszonyokra, különösen az ál­talános drágaságra, a fiókszövetség tag­jaira nézve, általános kötelezettséggel ki­mondja, hogy a jövőben Esztergomban a házi orvosi évi átalány legkisebb dija egyszázkorona, vidéken az orvos székhelyén 60 korona, azonkivül meg­egyezés szerint. Minden egyébb orvosi ténykedésnél, az 1900. évi m. kir. belügy­miniszter által életbe léptetett országos orvosi díjszabás tételei lesznek irányadók, még pedig egy látogatás nappal 3 kon éjjel 4 korona stb. Az országos orvos díjszabás, csakis a jómódú vagyonos osz­tálynál nyerend alkalmazást. A szegé­nyebb sorsú betegeknél, úgymint a múlt­ban, a jövőben is a méltányosság és hu­manizmus elvei fognak érvényesülni. — Cimkegyár városunkban. Princz Lajos bécsi nyomdatulajdonos kérvényt adott be a város tanácsához, melyben azt arról értesiti, hogy városunkban egy cimkegyárat szándékozik alapítani, ameny-, n}áben a város őt a gyár alapításában támogatná. Princz kérvényében elmondja, hogy címkékre évente 3—4 millió korona vándorol ki a külföldre és hogy a gyár létesítése esetén, amenmiben ily gyár nemcsak Magyarországon, de még Ausz­triában sincs, 5—6 millió korona vándo­rolna be az országba. A gyár egyelőre 100 munkást és 12 hivatalnokot foglal­koztatna, mi az üzleti kör növekedtével természetesen növekedne. Elmondja to­vábbá, hogy a gyár mintegy 100.000 koronát jövedelmezne és hogy 150.000 kor. befektetéssel indulna meg. Folyamodó a várostól 2 kat. hold területet kér és pe­dig a Duna mentén. Ezenkívül a gyári épületek emeléséhez szükséges kő, tégla, mész és homokot, valamint az építkezés­hez szükséges nyers faanyagot s mindezt a gyári helyiségre való ingyenes fuvaro­zással és 20.000 korona készpénzt, utat a vasúthoz, végül pedig 12 évi adómen­tességet. A város közönségének elhatáro­zásáról 30 nap alatt kér választ. Azt hisszük, a város tanácsa nem fog oly soká gondolkozni a válasz felett. — Az ipartestület közgyűlése. Az esz­tergomi ipartestület 1907. évi rendes köz­gyűlését március 17-én délután 3 órakor tartja meg a városháza nagytermében az alábbi tárgysorozattal. 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása. 2. Titkári jelentés. 3. A számvizsgáló bizottság je­lentése. 4. Az 1906. évi zárszámadás és mérleg bemutatása. 5. Az 1907. évi költ­ségvetés megállapítása. 6. A betegsegelyzo pénztár közgyűlésére 24 kiküldött válasz­tása.. 7. Elnök, 4 számvizsgáló és 5 elöl­járósági tag választása. 8. Házbizottsági jelentés a kifejtett működés eredményéről. 9. A város által adományozott „Simor­utcai" háztelek felhasználása. 10. Egyéb indítványok. A közgyűlésen csak azon indítványok lesznek tárgyalhatók, melyek 20 tag aláírásával a közgyűlés előtt 4 nappal az elöljáróságnak beadattak. Amennyiben a testületi tagoknak legalább fele meg nem jelenne, úgy március 24-én d. e. 10 órakor lesz tekintet nélkül a megjelent testületi tagok számára meg­tartva. — A kath legényegylet böjti estélye. A kath. legényegylet ma esti 6 órakor saját helyiségében böjti estélyt tart, mely­nek műsora ez: 1. Beriot : 7. sz. hang­versenye. Hegedűn játsza : Paulusz Béla. Zongorán: Brenner Juliska'. 2. Útban Golgothára. Irta: Lévay Mihály. Szavalja: Szerkál Aranka. 3. Előadás. Tartja: Csernoch János dr. egyesületi elnök. 4. Carl Loewe : A halász. Énekli: Taky Gyuláné. Zongorán kiséri: Brenner Ju-. liska. — Ipari tanulmányút. A kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter a külföld ipari viszonyainak tanulmányozására ez évben is egy 600 koronás iparos ösztöndijat rendszeresített a kamara területére. A folyó évben kiadandó ezen 600 koronás ' ösztöndíj elnyerése iránt legkésőbb f. évi május hó l-ig nyújtandók be a pályázati kérvények a kamaránál. A kérvényben kitüntetendők és igazolandók folyamodók lakhelye, családi és vagyoni viszonyai, foglalkozása, előképzettsége, nyelvismere­tei, erkölcsi magaviselete, esetleges tanul­mányai s az általa esetleg elnyert kitün­tetések. Részletesen megjelölendők ezen­kívül az ösztöndíj elnj'erése esetén a ta: nulmányut iránya s azon városok meg­nevezése ahol folyamodó iparát tanulmá­nyozni és tökéletesíteni kívánja. Ki kell továbbá terjeszkedni arra is, vájjon fo­lyamodónak van-e kilátása arra, hogy egy megfelelő külföldi gyárban vagy műhely­ben alkalmazást fog-e nyerhetni, avagy valamely külföldi szakiskolába fel fog-e vétetni. Végül felemlítendő az is, hogy folyamodó eleget tett-e már katonai kö­telezettségének. Annak az iparos ifjúnak, vagy esetleg iparosnak, ki ezen 600 ko­ronás külföldi utazásai ösztöndijat elnyeri, kötelezettséget kell vállalnia arra nézve, hogy az ösztöndij különbeni visszafizeté­sének terhe alatt vissza fog térni hazá­jába s a külföldön szerzett ismeretéit itt­hon fogja értékesíteni. Azok, kik katonai kötelezettségüknek még nem tettek eleget vagy az alól felmentve nincsenek az ösz­töndij elnyerésére nem számithatnak. Kis­korúakért atyjuknak, vagy gyámjuknak kell kezességet vállalniok a fenti kötele­zettség betartása tekintetében. — A gazdaközönség megtévesztését célozzák az idén (többnyire a morva Bi­senzből) általánosságban tartott plombok alatt szállított répamagvakkal. Mint értesü­lünk e plombokra többnyire ez van rá­nyomva : „Originalzüchtung Quedlinburg", vagy „Original Norddeutsche Saat," ter­mészetesen a termelő megnevezése nél­kül, mert hamis név nyomatása bűnvádi eljárást vonna maga után. A gazda so­hasem tudhatja, hogy ily névtelen és egyenesen megtévesztésre irányuló plom­bok alatt mi rejlik és miféle magnak ju­tott birtokába. Ez alkalommal megemlít­jük, hogy épen a mult napokban fejtettük ki a takarmányrépamag termesztésére szol­gáló anyarépák gondos megválasztásának és az impregnálásnak nagy jelentőségét. Most nyilatkozik az e téren első korife­usnak elismert Linhart György, magyar­óvári tanár is, ki a „Köztelek"-ben egy kérdésre azt feleli, hogy: „Az impreg­nált répamag, melynek darusításával ha­zánkban Mauthner Ödön, budapesti cég foglalkozik, már hosszú idő óta jó hír­névnek örvend ; mert e mag gyorsan és egyenletesen kel ki s a répanövények gyor­sabban és erőteljesebben fejlődnek, ez olyan elvitathatatlan tény, „amelyet ta­gadni nem lehet." Körültekintő és ta­pasztalt gazdáink különben ezt már na­gyon jól tudják. — A városi vadászterület bérbeadása. A városi vadászterület bérbeadására má­sodízben szerdára volt kitűzve az árverés. A kikiáltási ár 4840 korona volt. Bánat­pénzt hárman tettek le, az árverés azon­ban meddő maradt. Kétezer koronára szállottak le, azonban igérő még egy sem akadt, mivel mindenki fél a vadkár zak­latásoktól, íme mire jutottunk a vadkár üzletekkel! — Cserebogár járvány, A statisztika adatai igazolják, hogy a cserebogarak minden harmadik évben nagy tömegek­ben lepik el az országot, hogy végig pusztítsák a gazdaember vetéseit, fáit. Ilyen ominózus esztendő lesz az idei, amikor is a tavasz kezdetével millió és millió olyan cserebogár fogja elárasztani a megye egész területét, á mely három hosszú éven át turkálta a földet, amig végre az idén — a gazdaközönség nem kis ijedelmére — megpillantja a napvilá­got. Az idén tehát nagyon is megszkle­lendők a minden évben ismétlődő rende­letek a rovarok irtására vonatkozólag. — Hódit a Cigaretta. A cigaretta-ipar hihetetlen fejlődést mutat 25 év óta. Igy van ez az összes európai országokban. A szivargyártás és pipadohány-gyártás vi­szont hanyatlást mutat. 1875-ben pl. Ausz­tria minden lakosa átlag 49 szivart fo­gyasztott el ; jelenleg átlag 45 szivar esik évenkint egy-egy emberre. 1875-ben egy­egy ember átlag 1143 gramm pipadohányt fogyasztott el. Mult évben már csak 944 grammot. A cigaretta-fogyasztás azonban kettőről (1875.) 140-re emelkedett fejen­kint. Leginkább az olcsó cigaretták fo­gyasztása emelkedett. Sokan ezt a szivar megdrágulásával okolják. Innen van az­tán, hogy ma épen hetvenszer annyi ci­garettát szívnak el, mint 25 évvel ezelőtt. — A vallások elterjedése a földön, A keresztényhitet 493 millió ember vallja. Ezek közül róm. kath. körülbelül 245 millió, protestáns mintegy 150 millió, gö­rögkeleti 98 millió. Ebben benne vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom