Esztergom és Vidéke, 1907

1907-02-24 / 16.szám

mint ilyen szövetséget képez a vidéki ta­nítói körök révén a tanitók között. Igy van ez, hogy messzire ne menjünk a veszprémi és szombathelyi egyházmegyé­ben, amely utóbbi Barabás György só­vári kartársunk buzgó működése folytán sgyike a legrégibb egyházmegyei egyesü­letnek, vagy központositott szövetsége a területén működő tanítóknak. Az egyházmegyei egyesület egyházi el­nöke a főtan fel ügyelő és ügyvezető világi elnöke az egyesület által évenkint képvi­seleti alapon tartott közgyűléséből válasz­tott tag. .! Az egyesületnek célja felszívni a körök munkásságát s irányítólag hatni az egy­séges működésre ugy a pedagógiai, va­lamint a tanítói érdekek ápolásának és előmozdításának terén. Nem szükséges bővebben indokolnunk, hogy jelen szervezetünk a legjobb akarat mellett sem képes egységes irányítást, cél­tudatos, összhangu működést biztosítani. Vidéki egyesületeink egyébként dicséretes működése csak kis térre szorul s nincs meg az összekötő kapocs, mely a főegy­házmegye minden tanitó körét, egyesüle­tét, egy testté, egy lélekké kötné, mely szervezetben az évenként tartandó köz­ponti bizottság által rendezett főegyház­megyei közgyűlés az egyesületi élet vér­keringésének szivét képezvén, annak ügyét nagymértékben hasznossá teszi. Ezeket ismerve és tudva körünk elha­tároz^, hogy ha a jó Isten is ugy akarja, az egyes világi egyesületeknek, illetve kö­röknek egyházmegyei egyesületté való szervezése iránt a kezdő lépéseket meg­teszi és pedig nem kisebb célzattal, hogy a főegyházmegye területén levő egyesü­letek, körök működését élénkké, az egysé­ges irányítást és az annyira előtérbe lépő közéleti szociológiai vezetést lehetővé te­gye. Más tekintetből, sem maradhatunk el a többi egyházmegyei körök egységes szer­vezete elől, mely bennünket könnyebb és közvetlenebb összeköttetésbe hoz a rokon egyesületekkel. S már csak azért sem zárkózhatunk el, mert az 1894. évben szervezett úgynevezett vidéki egyesületek — nem lévén oly kapocs, melyben mun­kásságunk egységesen cselekvő legyen — nem domborodnak ki a kívánt szövetség alakban. Sajnos, hogy több vidéki egyesület ré­szint meg sem alakult, részint alakulása után rövid időn belül feloszlott, részben pedig nehézségekkel küzdye nem fejti ki, azt az eredményes munkásságot, mely az alapszabályok 3 §-ban foglalt célban van lefektetve. Ezekből láthatjátok Kedves Kartársaink és Pályatársaink, hogy körünk az egyház­megyei egyesületi élet fellendítésére, ko­moly és versenyre keltő öntudatos mun­kásságára, annak fejlesztésére válalkozott akkor, mikor határozatba hozta, hogy az egyházmegyei egyesület létesítése érdeké­ben a mozgalmat megindítja. Szeretettel és bizalommal fordulunk Hoz­zátok, hogy véleményeteket kikérjük és felkérjünk Benneteket arra, hogy tavaszi közgyűlésieket ápril hó első felében megtartani, jelen megkeresésünket napi­rendre hozni és a hozott határozatról áp­ril hó 20-ig értesíteni,, valamint a további teendők elvégzésére koronkint két-két ta­got az általunk meghatározandó napon kitűzendő közös tanácskozmányra kikül­deni szívesek legyetek. Kartársi jóindulattal és szeretettel ma­radunk Hozzátok Esztergom, 1907. január hó 31-én. Szvoboda Román Bertalan Vince jegyző. elnök. HÍREK. — IV. Béla sírhelyének kutatása, A történelmi és régészeti társulat pénteken este választmányi ülést tartott, melyen Gyapay Pál főispán, mint a társulat uj elnöke mutatkozott be, aki a. megjelentek szívélyes üdvözlése után, készséggel igérte a hazafias és a tudományok szolgálatában álló egyesületnek tőle telhető támogatását. Pór Antal p. kanonok köszönetet mondott a,főispánnak az elnöki tisztség elvállalá­sáért. Ezután a folyó ügyek tárgyaltattak le. A közgyűlés határnapjául március 17-ike tűzetett ki. O'sváth Andor Il-od titkár azt az indítványt terjesztette elő, hogy tűzze célja és féladatául a tár­sulat, a második honalapitónak, IV. Béla sírjának felkutatását, mi a legnagyobb valószínűség szerint a mostani plébánia­templom környékén van. A történelmi adatokkal, támogatott és nagy előkészü-' létre és' tanulmányozásra valló indoko­lással előadott indítványt a választmány lelkesen fogadta el és kimondotta, hogy a történeti adatok és egyéb segédforrások felhasználásával, egyelőre a föld felett , kutat, nevezetesen pedig a plébánia­templom történetére vonatkozó régi ira­tokban, a szent Ferencrendiek helybeli és pozsonyi székházának levéltáraiban és ha ezen kutatások csak valószínűsítő nyo­mokra vezetnek is, úgy ásatások utján is folytatni fogja . a kutatást. A kutatások eszközlésével Keményfy Kálmán plébános, Bagyary .Simon bencés tanár és O'sváth Andor társulati Il-od titkár bízattak meg. A csavargőzös társulat ma d. e. n órakor a városháza nagytermében rend­kívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya, a Kövesd nevű hajójának gyökeres kijavítása. — Népszerű előadás a főgimnázium dísztermében. Ma esti fél 6 órakor Dom­bay Nárcisz bencéstanár a főgimnázium dísztermében a nagy közönség részére nyilvános előadást tart a Röntgen suga­rakról, kísérletek kapcsán. Az érdekes előadásra a nagy közönség figyelmét eleve is felhívjuk. — Az ipartestületi betegsegelyzo pénz­tár hétfőn tartott igazgatósági gyűlésén' Iványi Lajos kereskedelmi érettségit vég­zett esztergomi lakost a szerzett gyakor­nokoskodás és tapasztalat alapján segéd­tisztté választotta meg. — Virághullás. A nap jótékony mele­get árasztó sugarai lassan felmelengetik a jégpáncélt, mely alatt téli álmát alussza a természet, uj életre ébred minden, öröm­mel, szeretettel köszöntik egymást a ter­mészet megújhodott ölén kelő virágok milliói, de az örömbe bánat is vegyül, mert a tél fagyasztó szele elsorvasztotta egy kis társuk életét, kit a szülői rajongó szeretet heve, nem tudott már felmelen­getni, életre ébreszteni, kiknek szivet fa­csaró, szomorú jelentésük ezekben tudatja a pótolhatlan veszteséget. „Borovitska Adolf és neje Szerencsés Karolin saját és gyermekeik: Adolf, Pál, Károly, Jó­zsef és Erzsike, valamint az összes rokon­ság nevében is fájdalomtól megtört szív­vel jelentik, hogy feledhetetlen, kedves leánykájuk, iletve testvérkéjük Vilmácska ez év február hó 20-ik napján d. u. 3 órakor, életének 8-ik évében rövid szen­vedés után ártatlan lelkét Teremtőjének visszaadta. A mennybe szállt kis lélek porhüvelyét február hó 22-ik napján d. u. 3 órakor fogjuk a gyászházból a szab. kir. városi sírkertben örök nyugalom he­lyezni. Esztergom, 1907. február 21. Üre­sen hagyott helyét soha semmi sem tölt­heti ki sziveinkben!" Az ártatlan csepp­ség temetése igaz és nag}'' részvét mel­lett folyt le. A derék szülők mélységes bánatát, kiki sietett az őszinte részvét eny­hetadó balzsamával enyhíteni. Az isko­lások is elkísérték kis társukat utolsó útra, kivel többé nem játszhatnak. Leljék viga­szukat a bánattól sújtott szülők, a hit gyógyírjában. — Az esztergomi tanítóképző önképző­köre a mult vasárnapi önk.-köri gyűlésen szavazott jkönyvi köszönetet azon nemes­szivű adakozóknak, akik az intézet s egyút­tal a tanítóság iránti meleg érdeklődésüket mutatták meg azzal, hogy az Önképzőkör részére pályadijakat kegyeskedtek kitűzni. A nemesszivű adakozók a következők : Dr. Andor György 20 K., Berger Márk 10 K., Blümelhüber Ferenc 10 K., dr. Gsárszky István 20 K, dr. Fehér Gyula JO K., Haliczky Zoltán 10 K., dr. Klinda Teofil 11 K., Leitgéb János 10 K., Szá­mord Ignác 10 K., Vasáry Dániel 15 K., dr. Zvilinger Ferenc 10 K., Siposs Antal F. 10 K. — A hitelbank közgyűlése. Az Eszter­gom-vidéki hitelbank évi rendes közgyű­lését márc. 3-án, vasárnap d. e. 10 órakor tartja hivatalos helyiségében. — RovanCSOlás. Bott János pénzügy­igazgatósági titkár a városi fogyasztási adók kezelése szokásos évi vizsgála­tának megejtése céljából, több napon át városunkban tartózkodott. — TánckoSZOrÚ. Az esztergomi Keres­kedő Ifjak Önképző Egyesületének tagjai március hó 9-én a „Magyar Király" szál­loda termében zártkörű tánckoszorút ren­deznek, melynek kezdete este 8 V2 óra­kor. Belépődii : Családjegy 2 kor. 50 fil­lér, személyjegy 1 korona. Felülfizetése­ket köszönettel fogadnak, és hirlapilag nyugtáznak. — Évi vizsgálat a kórházban, A kór­ház bizottság pénteken évi rendes kórházi vizsgálatot tartott, a mely alkalommal min­dent a legnagyobb rendben talált. Ugyanez alkalommal megvizsgálta a betegek élelme­zését is és azt a legizletesebbnek és tel­jesen kifogástalannak találta. — Halálozás. Vettük az alábbi gyász­jelentést. „Mélyen lesújtott szivünk legna­gyobb fájdalmával tudatjuk, hogy a sze­rető hitves, leggondosabb anya, illetve nagyanya és rokon Burány Imréné, sz. Belányi Borbála életének 63., boldog há­zasságának 43 évében rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek buzgó fel­vétele után, folyó évi február hó 21-én esti 10 órakor nemes lelkét Teremtőjé­nek visszaadta. Drága halottunk porlandó tetemeit folyó hó 23-án d. u. 3 órakor fogjuk a belvárosi temető kápolnájában örök nyugalomra helyezni.'Az engesztelő szent mise-áldozat ugyanazon napon d. e. 9 órakor fog a belvárosi plébánia templomban lelki üdvösségeért a Minden­hatónak bemutattatni. Esztergom 1907. évi február hó 22-én. Áldás emlékén, béke poraival ! Burány Imre férje. Burány József, Burány Róza, férj. Gerendás Jó­zsefné, Burány Anna, férj. Szabó Jánosné, Burány Ferenc gyermekei. Burány Fe­rencné szül. Polyák Rózsika menye. Ge­rendás József, Szabó János, vejei. Ge­rendás Róza, József, Teréz, Erzsi, Gyula, Szabó Lajos, Ferenc, Gyula, Burány Ró­zsika unokái." Az elhunytban Burány Fe­renc városi tanitó anyját gyászolja. — A papság és intelligencia a legény­egyletben. Lapunk csütörtöki száma szóvá tette, hogy a legényegylet legutóbbi böjti előadásán a papság és az intelligencia gyéren volt képviselve. Erre nézve lapunk egyik barátja a következő, megszívlelni való sorokat irja: Becses lapjuk szóvá tette, hogy a legényegylet előadásain a papság és az" intelligencia nem megfelelő szám­ban mutatkozik. Ez igaz, de tessék tekin­tetbe venni a következőket. Ugyanazon va­sárnap s az utána következőkön is városunk­ban 4 helyen tartanak böjti szent beszédeket, még pedig igen helyesen a délutáni órák­ban. Ugyancsak vasárnap délután tartják a gimnáziumi szabad líceumi előadásokat. Már most kérem az ember előtt három hely áll választásra: vagy elmegyek a böjti beszédre s hagyom a többi előadá­sokat, vagy megfordítva elmegyek a liceumi vagy legényegyleti előadásra s elhagyom a böjti beszédet. Melyik fonto­sabb a 3 közül ? A maga szempontjából mindegyik. De vájjon lehet-e célja a legényegyletnek, akár a liceumi előadás­nak, hogy — megengedem jóhiszeműleg — a böjti prédikációkkal quasi konku­ráljon. A látszat pedig az, anélkül, hogy akár a legényegylet, akár a liceumi elő­adás erre gondolt volna, mikor felolvasá­sait Vasárnapi napra tette. Azt , megint senkitől se lehet kívánni, hogy mind a háromra vagy akár csak kettőre is tarto­zik elmenni. Az emberek más ügyekkel is el vannak foglalva. Ha a három közül valamelyik előbbre való, az úgy hiszem ; a böjti prédikáció, nemcsak vallási szem­pontból, de az anciennitás révén is. A böjti prédikációk ugyanis régiek, szinte százados hagyományon nyugodnak, mig a legényegyleti előadások ujabb, a liceumi pedig legújabb keletű. Azt tartom, más napra kellene tenni, főkép a legényegy­letnek előadásait. Esetleg szombat esti 7 vagy 8 órára, amikor a tagok javarészt szabadok. A tapasztalat arról győzött meg, hogy az egyesületek s ebből nem veszem ki a vallásosakat sem, az ő gyakori, sokszor túltengő felolvasási rendszerükkel a templomi prédikációknak kis városban nem használnak. Ne quid nimis. Nem lehet kis városban a közönséget annyifelé elosztani. A közönség persze szivesebben meghallgatja a vallásos egyházi beszédtől alig eltérő vallásos felolvasásokat kényel­mes kaszinói helyen, mint pl. ilyen időben a hideg templomban a prédikációt. Az is figyelembe veendő az emiitett panasz el­bírálásánál, hogy nem az a lényeg, hogy a papság és az intelligencia tömegesen megjelenjék, hanem az érdekelt közönség legyen ott, amelynek szól a felolvasás. Ez pedig ott volt a legényegyletben. Ezzel a felolvasás célját elérte. Bizonyos demonstrativ vagy ünnepi alkalmaknál a legényegyletben úgyis ott van úgy az intelligencia, mint a papság. Az egész panaszból különben az a tanulság, hogy tekintettel arra, hogy kis város vagyunk, úgy kell az egyleteknek — amiből több van városunkban, mint kellene — felol­vasásaikat beosztani s annyiszor rendezni, hogy egymást, de főkép a templomi istentiszteletet ne ellensúlyozzák. — Az Esztergomi Kath. Legényegye­sület ma este 6 órakor ismét felolvasó estélyt tart a következő műsorral: 1. „A celli búcsú." Irta : Endrődi Sándor. Sza­valja : Mohos Etel k. a., zongorán kiséri: Platz Olga k. a. 2. A hipnotizmusról. Előadja : dr. Andor György, egyl. elnök. 3. Francois Graäl: Rhapsodie Hongroise. Zongorán játszsza : Dankó Sarolta. — Vámmentesség a nagydunai vashí­don. Az államépitészeti hivatal főnökének megkeresésére közöljük, miszerint a keres­kedelemügyi m. kir. miniszter a „Mária­Valéria" hid vámmentes használata iránt az alábbi szigorításokat léptette életbe. 1. Vármegyei dijnokoknem tarthatnak igénvt a vámmentességre. 2. Nyugdíjazott állami vagy vármegyei tisztviselők, mint a kik tényleges szolgálatot nem teljesítenek, vámmentességet nem élvezhetnek. 3. Tisz­teletbeli vármegyei tisztviselők vámmen­tességet csak akkor élvezhetnek, ha tény­leges szolgálatot teljesítenek, a mihezké­pest vámmentességi igazolványok csak abban az esetben állíthatók ki. 4. Megyei bizottsági tagoknak vámmentességre szin­tén nincs igényük és igy vámmentességi igazolványt sem nyerhetnek. 5. A vám­mentességi igazolvány hiján semminemű más igazolvány (b. o. félárujegy váltására

Next

/
Oldalképek
Tartalom