Esztergom és Vidéke, 1907

1907-12-29 / 100.szám

Nálunk a működők közül a következő tiz tett legtöbb kilométert: 1. Dr. Marosi Károly . 58ind.438kmt 2. Ifj. Matus Gyula . . 36 „ 412 „ 3. Tóbiás Frigyes ... 24 „ 360 „ 4. Müller Gyula .... 29 „ 347 „ 5. dr. S ilárd Béla ... 38 „ 338 „ 6. dr. Brenner Antal . . 29 „ 318 „ 7. dr. Mattyasóvszky Béla 37 „ 305 „ 8. Dobó Aladár .... 38 „ 268 „ 9. dr. Gróh József . , . 30 „ 247 „ 10. Háber János . . . . 19 „ 238 „ A hölgyek összesen 197 kmt tettek 30 indulással. Legtöbbet tettek: 1. Dr. Katona Sándorné . 8 ind. 55 kmt 2. Dobó Aladárné ... 9 „ 53 „ A növendékek-Jíözül tettek : 1. Csupor Lajos ... 10 ind. 111 kmt 2. Meszéna Tibor . . 8 „ 64 „ 3. Marosi László . . 5 „ 40 „ 4. Matus Ferenc ... 4 „ 37 „ Az igazgatóság megbízásából a t. tagtárs urakat egy farsangi táncmulatság rendezésének megbeszélése végett f. hó 29-én, vasárnap d. u. 5 órára a Kaszinó társalgójába értekezletre hivja egybe az e. titkár. HÍREK. Farsangi naptár. Január 5-én Estély a Kaszinóban. „ 11-én. Az Erzsébet jótékony nőegylet estélye a népkonyha javára a Fürdőben. „ 18-án Az ipartestület bálja a szegény sorsú iparosok fölsegélyezésére a Fürdőben. „ 18-án A helyőrség tisztikarának táncestélye a Magyar Királyban. „ 30-án A tisztikar simfónia hangversenye tánccal a Fürdőben, bruár 1-én Szinielőadás a Kaszinóban. .,, 2-án Az esztergomi kath. legényegylet táncmulatsága a Fürdőben, „ 16-án A kereskedő ifjak önképző egyletének tánccal egybekötött szini előadása a Fürdőben. „ 22-én A tisztikar szini estélye tánccal a Fürdőben. Március 2-án Cabaret előadás a Kaszinóban. — Gyógytárak mnnkaszüaete. Ma délután Kerschbaummayer Károly Kossuth Lajos utcai győgytára less nyitva, mig a többiek zárva lesznek. — Kaszinói estély. Miként a farsangi naptárban már jeleztük, a Kaszinó január 5-én estélyt rendez. Ez estélyre a meghívók a napokban küldetnek szét. Az estély programmja már előre biztosítani látszik a sikert. A programm a következő: 1. Magyar népdalok. Zongorán előadja; Vécsey Emil. 2. „Tüzek." Költemény Kis Józseftől, szavalja : Einczinger Ferenc. 3. Szerenád. Magyar ábránd. Hegedűn előadja: dr. Brenner Antal. 4. „Szinésznő leszek". Magánjelenet Gottier Lajostól. Előadja: Vimmer Marianna. 5. „Megjött a papa". Vígjáték 1 felvonásban Erdélyi Józseftől. Személyek: Férj — Istvánffy Elemér. Feleség — Vajda Ilike, Papa — Reusz Ferenc. Szobaleány — Brutsy Ilonka. — A reáliskola VI. osztálya. Az intézet igazgatója beadványt intézett a város tanácsához a reáliskolai VI. osztály szervezése s az ehhez szükséges ujabbi 3000 kor. államsegély kérelmezése tárgyában. A tanügyi s pénzügyi bizottságok tárgyalása után a kérdés a januári közgyűlés elé fog terjesztetni. Az I. osztály párhuzamosítása is sürgetően nyomul előtérbe, mert a minisztérium nem engedte meg, hogy 85 tanuló, foglaljon helyet az 1. osztály jelenlegi tantermében. Minthogy az iskolai év kellő közepén erkölcsi lehetetlenség kiutasítani 1? helybeli tanulót, az osztály párhuzamosítása elodázhatlanná lett annyival is inkább, mert a minisztérium fedezetet nyújtott ezen célra amaz 1000 koronával, melyet már a tanév kezdetétől számitott négy hónapra utalványozott, holott eredetileg a felemelt segély utalványozását csak az 1908-ik polgári év kezdetétől biztosította. — Népakadémia. A népakadémia mai negyedik előadásán, amely esti 6 órakor kezdődik, dr. Pécsi Gusztáv a föld sorsáról fog előadást tartani. Zsiga János egyetemi hallgató zongorázni, ifj. Tátus és Rieperger szavalni fognak. — Az esztergomi földmives ifjúsági egyesület ma este 7 órakor karácsonyi ünnepséget rendez. Szinre kerül: „Békességet hozott a kis Jézus". Irta: Erdősi Károly. Az érdeklődőket szívesen látja az elnökség. — Legényegyesület szinielőadása. Karácsony másodnapján a helybeli kath. Legényegyesület műkedvelő gárdája dr. Pécsi Gusztáv: „Az ige testté lőn" cimü 4 felvonásos karácsonyi szinmüvét adta elő telt ház előtt. A pompás díszletekkel dekorált színpadon a szereplők ügyesen mozogtak és sok törekvéssel iparkodtak alkalmazkodni a kitűnő szinmü mélységes gondolatokban gazdagé tárgyához. Kapus Juliska és Miklósy Juliska a főangyalok, Szláma István és Kabina Károly a próféták, Jakobek Jenő és Fazekas Dezső a főpapok szerepében nagy hatással érvényesítették nehéz szerepüket, mig Schveitzer János és Markvart Ferenc a zsidótanács tagjait adták átérzett komolysággal, Böhm István és Vörös Antal a farizeusok szerepében sok mosolyt provokáltak a közönségnél, Oriskó Antal a római századost játszotta komoly rátermettséggel, de a legnagyobb sikert s a legtöbb tapsot Havas Lajos aratta, ki felvonáson kint más-más három nehéz szerepben fejtette ki sok temperamentummal a műkedvelő szinész ügyességét. A pásztorok szerepében Kégl Pál, Gluth Ferenc és Fazekas József a jámbor hivőt ügyesen adták. A színpad legkedvesebb alakja Mórász Rózsika volt, ki szűz Máriát személyesítette édes jámborsággal és szelídséggel. Majer Sándor is pompásan érvényesült szt. József szerepében. Az angyalsereg a tagok családjainak legszebbjeiből került ki. Általában úgy a játék összhangja, mint a jelmezek stílszerű volta sok és zajos tapsot provokált a közönség részéről. A szinjáték végén összegeződött hatás alatt a közönség szűnni nem akaró tapssal hivta lámpák elé dr. Pécsi Gusztávot, a tudós szerzőt, ki művében úgy mély biblikus tudományát, mint ragyogó irói tollát a legjobban értékesítette. — A kicsinyek öröme. A karácsonyi ünnepségek során legkedvesebb szokott lenni mindig az óvodások karácsonyfaünnepélye, melyet a Bottyán-utcai városi óvodában f. hó 23-án, Marosy Józsefné elnöklete alatt Brutsy Gyuláné, Burány Ernőné, Grósz Ferencné, Kerschbaummayer Károlyné, Kurtz Antónia, Laczkó Vilma, Leitgeb Jánosné, Magurányi Józsefné, -Marosy Ferencné, Mattyasóvszky Marianna, özv.dr.Palkovich Jenőné, Szabó Gézáné, özv. Szalkay Józsefné, özv. Szvoboda Románné és Wawrecska Rezsőné rendezték, kik mindannyian egy-egy szegénysorsú óvodást öltöztettek téli ruhába s tömérdek csemegével adóztak a kicsinyek karácsonyfájára. Ezenkívül a Szt. Erzsébet Jótékony Nőegylet 50 koronát, dr. Fehér Gyula 10 kor., Grósz Ferencné 5 kor, Magurányi Gizella 5 kor., Marosy Józsefné 5 kor., Özv. Szvoboda Románné 5 kor., Venczell Antal 30 kor., dr. Szilárd Béláné csemegét, Steinbach Jánosné játékszert, Balogh László kendőket, Brutsy Gyula játékszert, Philipp Konrádné képeskönyveket, özv. dr. Feichtinger SándOrné gyümölcsöt, Weisz Mihály cserépjátékszert. Brenner József csemegét ajándékoztak. Az ünnepélyen Bogisich Mihály c. püspök elnökölt, s látható örömmel hallgatta az apró gyermekeknek a kis Jézusról szóló ékes köszöntéseit, verseit, karácsonyi jeleneteit s az ünnep végeztével az ünnepély rendezőire, a jószívű adakozókra s a kisdedekre a kis Jézus áldását kívánta. A karácsonyfáról természetesen bőségesen jutott a nyolcvan apró honpolgárnak s honleánynak meglepetés s minden, mi szép és jó. A babáknak juttatott babákat rendkívül csinosan öltöztették a következő úrhölgyek : Balogh Irén és Ilonka,, Berger Györgyné, Brenner nővérek, Brutsy Ilonka, Brunner Gizike, Beöthy Klári," Ékesy Berta, Fekete Marianna, FJeischmann Katinka, Gerenday Juliska, Gyurányi Etel, Haugh Margit, Halassy Gizi, Igaly Annus, Iványi Annus, Lindtner Etelka, Mach Mici, Márffy Helén, Mattyasóvszky Olga, Nagy Mariska, Nagy Mici, Nedeczky Erzsi, Niedermann Elza, Oltósy Hermin, O'sváth Viola, Palkovich Ilonka, Pfalcz Gabi, Réger Irén, Somogyi Irmuska, Szabó Agika, Székely Irén, dr. Szilárd Béláné, Schönbeck Stefi, Udvardy Zsigmondné, Vayand Ilonka, Valter Kató, Vimmer Marianna, Zemplényi Micike és Zsiga Annuska. Fogadják a kegyes adakozók és szives közreműködők az intézet vezetőségének hálás köszönetét. — Az esztergomi érseki kisdedóvónőképző intézet január 5-én, vasárnap a „Tündérjáték és Szűz Mária halála" cimű színművet újból előadja. Az előadás kezdete d. u. fél 5 órakor. Belépődíj: ülőhely 1 korona, állóhely 60 fillér. Jegyek előre válthatók Schwach Sándor kereskedőnél és Brutsy Gyula üzletében. — A kath. Legényegyesület január lén újból előadja dr. Pécsi Gusztáv: „Az ige testté lőn" cimű karácsonyi színművét. Belépő dij: I—

III. sor 1 kor. III—IX. 60 fillér, állóhely 40 fillér, gyermekeknek 20 fillér. — Ülések. A vármegye törvényhatóságának bizottsága hétfőn d. e. 10," mig a város képviselő testülete d. u. 4 órakor ülést tart. — Egészségügy. Esztergom vármegye területén december hó I-ső^elében a tiszti főorvosi hivatalhoz beérkezett jelentések szerint az alábbi hevenyfertőző kórok fordultak elő. Kanyaró: Esztergom város, Sárisáp, Bény, Nána, Búcs és Bátorkesz. Bárányhimlő : Esztergom város és Muzsla. Roncsolótoroklob: Búcs, Nagyölved, Németszőgyén. Gyermekágyiláz: Bény. Torokgyik : Csolnok, Magyarszőgyén, Bucs. Hökhurut: Esztergom város. Vérhas : Esztergom város. Hasihagymáz: Esztergom város, Csév, Pilismarót, Kübölkut, Karva, Gyiva, Kernend, Nagyölved, Párkány. Vörheny : Esztergom város, Tokod, Kisujfalu, Bény, Kernend, Bait, Nagyölved, Farnád. CSARNOK. Egyről-másról. A kenyér múltjából. A modern ember elégületlen, ha igyek vése csak száraz kenyeret nyújt, pedig, ha ókori ükapáink életrendjéhez kellene alkalmazkodnia, nem kívánná vissza az elmúlt aranykori állapotokat. A kenyér múltja legalább is .azt a ta nulságot szolgáltatja. Dióhéjban, illetőleg kenyérhéjban benne van röviden az em beri művelődés egész múltja. Ime egy két adat. A legősibb időben a gabonát csak nyersen rágták. A gabonaszemek eme ropog ropogtatása kényelmetlen volt, azért később mozsárban törték meg a szemeket. Mózes idejében már a malom kezdetleges formája is fellép. A lisztet eleinte vizben főve, levesként ették. Ez még a rómaiak idejében is divott. Idővel sűrűb lett a leves, s a gabonát pép alakjában élvezték. Ez az őskenyér, ez a tésztacsomó nem volt tartós, azért később napon, vagy tüzesitett kövön sütögették. A sütőkemence előhírnöke a tál volt, mellyel a tésztát leborították s fölébe tüzet raktak. E pörkölés oly nagy szellemi vívmány volt, hogy Numa Pompilius ennek örömére a nagyjelentőségű „gabonapörkölés szent ünnepét" rendelte el. A kovászos kenyér őshazája Egyptom, hol azt már ősidőktől ismerték s innen került a kenyérsütés is Görögországba. A görögök Dyonisus istent ünnepelték a kenyérsütés föltalálójaként, azért ünnepein vallásos körmeneteikben tiszteletére nagy kenyereket cipeltek körül. A kenyeret ugy sütötték, hogy a tésztát agyagtálban tüzes hamuba tették. A görögöktől viszont a rómaiak vették át a kenyérsütést s azt Pan Isten találmányának vallották. Innen a latin szó : panis. Augusztus idejében már legalább 300 sütőház volt Róma városában s Atheneus iró a Kr. u. III. században már 72-féle luxus süteményről tesz említést. Az élesztő első használatát a galloknak tulajdonítják, kik később tányérformáju kenyeret is sütöttek, mit még XII. Lajos koronázása idejében is tányérnak használtak. Régente Prágában azokat a pékeket, kik a megszabott súlynál könynyebb kenyeret készítettek, a folyó hídján megerősített kosárba zárták s egyidőre" vízbe merítették. Ily kinzó kosár látható még ma is több németországi múzeumban. Kenyérsütéshez leginkább a buza vált be, de gazdasági szempontból vannak még most is vidékek, hol a liszt közé hegyilisztet, nyírfát, mohaspórát, szecskát, törött fenyőkérget kevernek, amiszembetünőleg káros. A kenyeret száraz helyen kell tartani, mert nedves helyen különféle gombák lephetik el. Igy a középkor hírhedt „véres kenyerét" „vérző ostyáinak" szinét is egy gombafaj (Micraoccus prodigosus) okozza, amely gomba 1843-ban lepte el legtömegesebben a párisi sütőműhelyeket. Most már ízletessé vált a kenyér s alig lehet ellene panaszuk. Gyárilag is készül, de sokszor hamisított lisztből. A liszt súlyának gyarapítására rendesen krétaport, gipszet, magnéziát, baritot, agyagot, hegylisztet és kukoricalisztet használnak. Ezért a legjobb a házikenyér ! IRODALOM. f Negyvenezer magyar könyv. Két hónap előtt egy szürke könyv jelent meg a könyvkereskedések és trafikok polcain : Fényes Lászlónak „A társadalom és a nemi kérdés"-ré\ irott vaskos füzete. Ez a kis könyv a maga közvetlenségével, tartalmának rendkívül érdekességü adataival és fejtegetéseinek merész, de világos logikájával s tegyük hozzá még : olcsóságával, három hónap alatt húszezer példányban fogyott el; olyan szám, amely világosan mutatja, hogy a magyar közönség letett régi rossz szokásáról. n

A társadalom és a ttemi kérdés

11 főérdeme, hogy nem halad a sablonos uton és semmiféle iskolába sem megy bele, leplezgetés nélkül, teljes nyíltsággal és a tárgy nagy ismeretével szól minden részéhez. A könyv különben a német tudományos körök figyelmét is annyira felhívta, hogy maga Dr. Karsch-Haack Frigyes, a berlini királyi egyetem tudós professzora, aki most maga e kérdésről egy tizenkét kötetes munkának publikálását kezdte meg, azt írta a kis munkáról: „Tanulmányaim révén kötelezve is vagyok mindent elolvasni, ami jelentősebb munka a nemi kérdésről a földkerekség valamely pontján nyomtatásban megjelent s mondhatom, hogy alig érdekelt még ugy munka, mint Fényes László könyve. Sajnálom, hogy