Esztergom és Vidéke, 1907

1907-12-05 / 94.szám

tartotta a kaszinó műkedvelő társasága az idei évadban első szinielőadását. A szinre került „Aranykakas" bohózatnak kitűnő sikerét jóval megelőzte a darabnak hire, mely a közönséget állandó érdeklődésben tartotta, a várva várt est pedig nem hozott csalódást azoknak, akik az előadást végignézték. Az estnek ünnepeltje Istvánffy Elemér (Daxelmayer) volt, aki a közönséget jól sikerült alakításával állandó derültségben tartotta. Sikereiben osztozott Istvánffyné Barta Ilonka, aki (Szikra Juliska) szerepében ugyancsak kimutatta fényes tehetségét. Kedves énekével sok tapsot aratott magának. Niedermann Bertike, (Daxelmayer leánya Erzsike) jól adta a szerelmes leány szerepet. Brutsy Ilonka (Klárika Horváth leánya) a selypítő leány szerepében kiváló ügyességet árult el. Niedermann Elza (Liza) kicsi szerepével tetszést aratott. Kedves jelenség volt Szegedi Jolánka, ki mint szobaleány, kellemes hangú dalával ügyes* alakításával a közönség kedvencévé vált. Régi tapasztalt szinészvérről tettek bizonyságot dr. Berényi Zoltán (Tóni fizető pincér), dr. Brenner Antal (Horváth G. tudós), Fischer László (Mül'er Ottó), ki gyönyörű hangjával a hallgatóságot lebilincselte. Gyárfás doktor szerepében Brenner Sándor ügyeskedett, úgy ő, mint a többi meg nem emiitett szereplők, Müller Sándor <Flocés koldus) ifj. Schenkengel Antal {Feri pincér,) jól megálltak helyüket. A szereplő hölgyeknek a figyelmes rendezőség gyönyörű csokrokkal kedveskedett, amig a közönség tetszését a gyakran megújuló tapsokkal és a szereplők kihívásával fejezte ki. Előadás után vacsora volt, majd a fiatalság táncra perdült és egy kellemes, kedélyes mulatságban töltötte el az éj hátralévő részét. A nagyközönség számára rendezett nyilvános előadás kisszámú, de azért hálás közönség jelenlétében folyt le. A szereplők dacára a kis érdeklődésnek kedvvel játszottak. Az előadás után a műkedvelő társaság kedélyes együttlétben töltötte el az estét a Korona kávéház külön helyiségében, ahol Porgesz Béla válogatott műsoru mozgófénykép előadást rendezett a műkedvelő gárda tiszteletére. — Thea nZSODna. Az Esztergomi Leányok Jótékony Egylete e hó 8-án d. u. b órakor a „Magyar Király" szálloda nagytermében egylete javára felolvasással egybekötött thea uzsonnát (five o'clock) rendez. — A középponti papnevelő-intézet új rektora. Walter Gyula dr. pápai prelátus szombaton foglalta el új hivatalát, mint a középponti papnevelő-intézet rektora. Esti hat órakor az intézet elöljárósága és növendékei az intézet dísztermében gyülekeztek össze, ahol Robitsek Ferenc dr. alkormányzó üdvözölte az új kormányzót igen meleg szavakkal, a melyekre Walter Gyula dr. hosszabb beszéddel válaszolt. Háláját fejezte ki mindenek előtt a királynak és a bíboros hercegprímásnak kinevezéséért, majd az intézet fontos föladatát vázolva, lelkes szavakkal buzdította a növendékeket, hogy törekedjenek a tudományok elsajátítására és mindama lelki és szívbeli tulajdonságok megszerzésére, a melyek arra képesíthetik, hogy minél nagyobb szolgálatokat tegyenek az egyháznak és a hazának. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Robitsek Ferenc dr. alkormányzó bemutatta a növendékeket. f Reviczky Gábor. Bárha napok óta, ahol csak megfordult az ember, őszinte részvéttel emlegették Reviczky Gábornak, társadalmunk érdemes, közszeretet és tiszteletnek örvendő tagjának súlyos betegségét, halála mindamellett általános megdöbbenést keltett. Bíztunk benne, hogy testének szervezete, a gondos ápolás viszszaadja őt családjának, az életnek s a társadalomnak, azonban a halál kíméletlenül ragadta ki őt körünkből. Halálát számos közintézményünk épületén lengő gyászlobogó hirdeti, jeléül annak, hogy társadalmunknak egy tevékeny tagja dőlt ki. Életét a hercegprimási uradalom szolgálatában töltötte el, mint gazdatiszt, melynek főpénztárosa volt. Egyik oszlopos tagja volt a hetvenes évek elején virágzott országos hirű esztergomi dalárdának. Haláláról a gyászba borult család az alábbi jelentést adta ki: „Özv. revisnyei Reviczky Gáborné szül. Etter Ilona úgy a saját, mint gyermekei revisnyei Reviczky Aladár, Gábor, Erzsike és özv. Pataky Györgyné szül. revisnyei Reviczky Emilia nevében, a legmélyebb fájdalommal, de egyúttal Isten szent akaratán megnyugodva jelenti szeretett férjének, illetőleg a legjobb atyának és testvérnek, revisnyei Reviczky Gábor nyugalmazott hercegprimási főpénztárosnak, folyó évi december hó 2-án délelőtt 10 órakor, a szentségek többszöri ájtatos felvétele és hosszas szenvedés után, életének 71-ik évében az Úrban való csendes elszenderülését. A boldogultnak hült tetemét folyó hó 4-én, szerdán délután 3 órakor szentelik be a Jókai-utcai gyászházban s helyezik örök nyugalomra a kir. városi temetőben. Az engesztelő szent miseáldozatot ugyanazon nap reggel 9 órakor mutatják be érte a belvárosi plébániatemplomban a Mindenhatónak. Esztergom, 1907. december 2. Áldás emlékére!" Temetése ritka nagy részvét mellett ment végbe, melyen nemcsak városunk, hanem a vidék in teliigent iája is nagy számban volt képviselve. A gyászszövétnekeket az érseki uradalom főtisztjei vitték a koporsó mellett. — Szent Imre és szent Erzsébet ünnepség a tanítóképzőben. A tanítóképző ifjúsága ünnepségeinek számát és sikerét ismét egy ujabbal szaporította e hó 1-én. Reggel fél 8 órakor ünnepi istentisztelet volt, mely után Wiedermann Károly tartott a növendékeknek nagyhatású sz. beszédet sz. Erzsébet és sz. Imréről. Ezután az intézetbe vonult az ifjúság, hogy megtartsa az ünnepséget. Gyönyörű és lelket felemelő ünnepség volt ez — irja tudósítónk. A műsor a következő volt: 1. Intermesso Mascagintól. Előadta: az intézeti zenekar. 2. Ünnepi beszéd. Mondta : Sazányi Emil IV. é. n. 3. Ének szent Imréhez. (Bariton solo.) Énekelte : Bossányi A. Béla IV. é. n. 4. Rossty Kálmán : Szent Imre zászlaja. Szavalta: Sólymos János IV. é. n. 5. Schubert: Nocturne. (Vonós négyes.) Előadta : Grabecz József III. é. n., Vilmos Mihály III. é. n., Harvan János IV. é. n. és Pócs Alajos IV. é.'n. 6. Bán A. : Sz. Erzsébet betege. Szavalta : Mácsik Géza I. o. n. 7. Induló. Előadta az int. zenekar. Minden számot úgy a megjelent köngr. praeses és a tanári kar, mint pedig az ifjúság kitörő lelkesedéssel éljenzett meg. Az intézet szeretetnek örvendő igazgatója, Guzsvenitz Vilmos a műsor végén megköszönte Babura László praeses úrnak az ifjúság vallásos irányban való vezetését és az ünnepségen való megjelenését. Hálás köszönetet mondott az ünnepség sikerén közreműködő tanároknak és ifjaknak, buzdítva az ifjakat szűz szent Imre és szent Erzsébet példáinak követésére. — Értekezlet az iskolák államosítása Ügyében. Polgármesterünk hétfőn délutánra az iskolaszék és a pénzügyi bizottság tagjaiból egy bizottságot hivott értekezletre egybe, hogy az elemi iskolák államosításának ügyében tanácskozzék. Előadta, hogy az iskolák felekezeti jellegének fentartása a város közönségére pótadóban 22 °/o terhet ró, ami államosítás esetén el volna kerülhető s igy kötelessége a városnak arról gondoskodni, miszerint a kérdés elvégre az adózó közönség előnyére megoldassék. Dr. Csernoch János a kath. jelleg fentartása mellett érvelt, ugyanígy dr. Fehér Gyula, aki igyek ezett bizonyítani, miszerint a megtakarítani vélt teher államosítás esetén is fen fog maradni. Hosszabb eszmecsere után Bleszl Ferenc indítványára elhatározta az értekezlet, miszerint megkeresi Ő 'Eminenci áját a Hercegprímást, valamint a székesfőkáptalant, hogy vájjon nem volnának-e készek a kath. jelleg megóvása érdekéből a terhek viselését átvállalni, illetve azok erejéig az iskolákat segélyezni, mely indítványt dr. Földváry István indítványára azzal toldott meg az értekezlet, hogy az elemi iskolák elhelyezésére szükséges tervek és költségvetés készítessék el és az is terjesztessék fel, hogy a Hercegprímás, valamint a főkáptalan a segélyezés mérve és nagysága felől tiszta képet nyerjenek. Amennyiben a remélt segetyezest megkapni nem sikerülne, ugy az értekezlet elhatározta, miszerint lépéseket tesz az államosítás iránt. — Munkás vonatok létesitése. Polgármesterünk felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben kéri, hogy piacunk élénkítése okából a kora reggeli órákban Pilis-Csabáról kiinduló úgynevezett piaci, vonat állittassék be a menetrendbe, másrészt pedig, hogy a munkásnépre való tekintetből, mely a közeli vidék bányáiba jár dolgozni, városunkból Füzitőre és viszont onnét Esztergomba indittassék egy-egy vonat a kora reggeli órákban. — Liszt Esztergomi miséje, A Szent István-bazilika ének és zenekara Stojanovits Jenő karnagy vezetésével december hó 15-ikén bemutatja a Vigadóban Liszt Ferenc hires Esztergomi miséjét. Liszt a misét 1855-ben Weimarban komponálta Scitovszky János esztergomi hercegprímás és bíboros megrendelésére, aki ezzel a misével akarta az uj esztergomi bazilikát felszentelni. Az uj mű aránylag gyorsan elkészült és a bőkezű hercegprímás a vezérkönyvet a bécsi császári államnyomdában saját költségén ki is nyomatta 1856-bán. Ez a partitura nyomdai kiállitás szempontjából (gyémánttal van kőbe vésve) valóságos unikum. Az esztergomi bazilikát 1856-ban augusztus 31-én a király jelenlétében felszentelték, s a pesti és esztergomi zenészekből és énekesekből összeállított művésztársaság a szerző személyes vezetésével előadta Liszt, remekművét, mely mindenkire mély hatást gyakorolt. Egy vagy két évvel későbben egyszer Pesten is előadásra került az esztergomi mise, ugyancsak Liszt vezetésével, azóta nem adták. — Vámmentesség. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 95728/1. A számú leiratában értesítette a város polgármesterét, hogy az esztergomi ipartestületnek f. é. 412 számú kérelméhez képest ezen ipartestület kebelébe tartozó vásározó iparosok részére a vásárramenés és onnan hazajövés alkalmára a Mária Valéria Dunahidon további intézkedésig vámmentességet engedélyezett. Ezzel iparosainknak egy régi jogos kívánságuk teljesíttetett. — Ujabbi felhívás a háztulajdonosokhoz. A város adópénztára falragaszok utján újból felhívja mindazokat, kik a házbér adóra vonatkozó vallomásukat eddig be nem adták, hogy azt 8 nap alatt haladéktalanul adják be, külömben hivatalból fog az a törvényben előirt súlyos következmények terhe alatt hivatalból megállapittatni. — Rablótámadás. Egy szük szavú távirat adta, hírül Bajnáról, hogy a bajnai postásra Sárisáp határában ismeretlen tettesek, kik hárman voltak, rálőttek. A lövés szerencsére a kocsi oldalába fúródott, s a postát vivő kocsi gyorsan elhajtatott. Hogy a merénylőket rablási szándék vezette és, hogy valami ismerősöknek kellett lenniök, bizonyítja azon körülmény, miszerint a posta pénzt szállított a kocsin, ami a nyomozást lényegesen megfogja könnyíteni. — Katonák esküje. A helyőrség újoncai hétfőn tették le a szokásos esküt. Reggel 9 órakor a plébánia templomban sz, mise volt, nlely után Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi succentor az esküről tartott német és tót nyelven prédikációt. Utánna a legénység a kaszárnya udvarán állott fel s tette le az esküt. — Országos cipészkiállitás Győrött. A vidéki országos kiállítások, de főként az egyes ipari szakkiállítások rendezése tagadhatatlanul nagy hatással volt ipari fejlődésünkre. Különösen szembeötlő ez a cipésziparnál. Minden öndicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy cikésziparunk a kontinens bármely iparállamának hasoniparával felveszi a versenyt. Bizonyságul szolgáit erre, a néhány évvel ezelőtt Hamburgban rendezett cipészvilágkiállitás, ahol a művelt államok mindegyike képviselve volt, s általános feltűnést keltett a magyar cipészipar produkáló képessége és a legtöbb elsőrangú kitüntetést, a franciák után a magyar cipészek vitték el. Csak örömmel üdvözöljük tehát a győri cipésziparosokat, hogy a pécsi kitűnően sikerült országos cipészkiállitást Győrött megismétlik. Vett értesülésünk szerint a győri országos cipészkiállitást az előkészítő bizottság véglegesen 1908. havára tűzte ki. A kiállitás fővédnökei gróf Széchényi Miklós győri megyés püspök és zombori Lippai Géza, Győrvármegye főispánja lesz. = Mozgófénykép szinház a Koronában. A Korona szálló villamos színházában ma és holnap látható lesz: 1. Asszonyregiment. 2. Madeira. 3. Szerencsétlen turista. 4. A hangya. 5. Oroszországi rém. 6. Bámészkodók. 7. Fácán tenyészet. — 1. Betörő és biró. 2. Szellemidézés. 3. Angol boxerok. 4. Asszonyregiment. 5. Oroszországi rém. 6. Fácán tenyészet. 7. Bámészkodók. 8. A hangya. Ezen kivül műsor után mindennap több műsoron kívüli szám. KIADÓ LAKÁSOK. A kispiacon, a város legforgalmasabb helyén, két emeleti lakás minden órán kiadó. Az egyik udvari, áll 3 szoba, konyha,'padlás, pince és kamarából, a másik utcai, áll: 5 szoba, konyha, padlás, pince és kamarából. Felvilágosítást a kiadóhivatal ad. KÖZGAZDASÁG. Községi közlegelök. A magyarországi gazdasági életre vonatkozólag rendkívül nagy fontosságú akció megalapozását vette tervébe Darányi Ignác _ földmivelésügyi és Günther Antal igazságügyi miniszter azzal, hogy a községi közlegelők rekreáálsán dolgoznak. A földmivelésügyi tárca 1908. évi költségvetésében a földmivelésügyi miniszter már kifejezést adott annak, hogy a községi közlegelők alakitására, nagyobbitására és főljavitására irányuló akciót anyagilag támogatni fogja. Illetékes helyről nyert adataink szerint az állami támogatás abban a formában fog nyilvánulni, hogy ahol a legeltetési dijak a közlegelő fentartására szükséges évi költségeket nem fedezik, ott a hiányt az állam fogja sajátjából • pótolni. E célra a földmivelésügyi miniszter elő is irányzott bizonyos összeget és tekintet nélkül arra, hogy 1908. elején indemnitással kormányoznak, az előirányzott összeg erejéig a fölmerült szükséglet szerint utólagos jóváhagyás reményében, rendkívüli kiadás cimén ki is utalványozza az egyes községek által igényelt és kellően indokolt támogatást. Egyidejűleg az igazságügyminiszterrumban a közlegelők ügyének rendezéséről szóló törvényjavaslat megalkotásán dol-