Esztergom és Vidéke, 1907
1907-11-28 / 92.szám
ik is bohózat. Az előadásra a közönség figyel mét ezennel felhivjuk, hogy ezzel is ho noráljuk a jóhirnevű műkedvelői gárd azon törekvését, mellyel anyagi és szel lemi áldozatokat nem kiméivé, igyeksz társadalmi életünket a megszokott unal mas egyhangúságból kiemelni és közön ségünknek szórakozást, élvezetet nyújtani A szereplők neveit olvasva, már előre biztosítva látjuk a sikert, mely a fent jel zett cél mellett remélhetőleg a műkedvelő társaságnak a modernül berendezett', ké nyelmes színpad költségeinek apasztására irányuló igyekezetét is elő fogja mozdi tani. Az előadás december 1-én, vasárnap <a nagyközönség számára meg lesz isme telve. A meghívó a következő : Az észter gomi Kaszinó Műkedvelő Társasága folyc évi november 30-án, azaz szombaton mű kedvelői színielőadást rendez, melyre tisz telettel meghívja a rendezőség. Az elő adás kezdete 8 órakor. Belépti-díj 2 korona. Tagok által bevezetett vendégeket •szívesen látunk. A tiszta jövedelmet Í színpad költségeinek törlesztésére fordit juk. Szinre kerül: Az aranykakas. Bohó zat 3 felvonásban. SZEMÉLYEK Szikra Juliska az Aranykakas fogadósnéja— — — Toni fizetőpincér— — — •Dachselmayer Nepomuk lámpagyáros— -— — — — Liza, unokahuga — — — Erzsike, leánya— — Dr. Gyárfás Béla ügyvéd — Treszka szobaleány — — Horváth Gedeon tudós — Klárika leánya — — Müller Ottó , Floris koldus — — — — Feri pincér — — — — Angol — — — — Péter vezető — — — — Istvánffyné Barta Ilona dr. Berényi Zoltán. Istvánffy Elemér. Niedermann Elza. Niederman Bertike. Brenner Sándor. Szegedi Jolánka, dr. Brenner Antal. Brutsy Ilonka. Fischer László. Müller Gyula. Schenkengel Antal. Müller Sándor, ßachl Győző. Mindhárom felvonás történik Balatonfüre den. Idő : jelenkor. Rendező : Berán Károly. Ügyelő : dr. Kelemen Béla. Sugó: ifj. Brenner József. -- Főispánunk gyásza. Főispánunkat, Gyapay Pált ismét gyász érte. Pénteken este jött körünkbe s alig érkezett meg egy szomorú sürgöny Győrbe hivta, hol ipa, dr. Kautz Gusztáv kir. tanácsos, nyu galmazott jogakadémiai tanár, Györ városának lelke vívódott a halállal. E hir városunkban is érthető megdöbbenést, résztvétet keltett, mert hisz hirből mi is ismertük őt. Hogy kije volt Kautz Győrnek, erre válaszul legyen elég, ha a Győri Hirlap vasárnapi számának vezető cikkéből e sorokat idézzünk: „Győr városát súlyos csapás érte. Kidőlt a vezérsorból a legjobb és legnagyobb. A város Guszti bácsija néhány napi gyötrelmes szenvedés után itt hagyott bennünket. Gyászlobogók hirdették ezer és ezer győri polgár kérlelhetetlen nagy szomorúságát. Hihetetlen feladatot ró lelkünkre, hogy elképzelni tudjuk az ő nagy eszének, ékes szavának, szava bölcstartalmának hiányát városi életünk, helyi közéletünk komoly fórumain, ünnepélyes vagy elhatározó súlyú alkalmainál". A Győri Hirlap, a győri első és legnagyobb lap két napon át gyászkerettel jelent meg és egész oldalakat irt Kautz közhasznú tevékenységéről. Ravatalát annak az épületnek előcsarnokában állították fel Győr város közönségének óhajára, mely r tanuja volt a közügyek terén kifejtett önzetlen munkásságának, a városházának előcsarnokában. Haláláról a család az utóbbi gyászjelentést adta ki: „Dr. Kautz Gusztávné szül. Némethy Paulina, Kautz Gizella férj. Gyapay Pálné, ifj. dr. Kautz Gyula, Gyapay Kornél, Ilma és Erzsi, dr. Kautz Gyula, Gyapay Pál és ifj. dr. Kautz Gyuláné szül. h. Fischer Olga a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy felejthetetlen, szeretett férje, a legjobb apa, nagyapa, fivér és após dr. Kautz Gusztáv kir. anácsos, a III. oszt. vaskoronarend lovagja, nyug. kir. jogakadémiai igazgató, Győr sz. kir. város törvh. bizottságának tagja, a győri Olvasó-egyletnek, a győri áll. polgári leányiskola gondnokságának és számos egyletnek elnöke és tagja fo Ivó évi november hó 23-án d. u. 3V2 órakor, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 72. évében az Urban jobblétre szenderült. A boldogultnak hült tetemei f. hó 25-én d. u. 3V2 órakor fognak a vásártéri 38. sz. halottas házból a róm. kath. vallás szertartása szerint a belvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat f. hó 26-án d. e. 10 órakor fog a győri székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Győrött, 1907. évi november hó 23-án. Áldás emlékére, béke poraira!" — A vármegyei gazdasági egyesület kedden délután közgyűlést tartott, melynek főtárgya, a volt alelnöke, Büttner Róbert elhalálozása folytán megüresedett alelnöki állás betöltése volt, mi Geiger Ferenc fokáptalani számtartó egyhangú megválasztásával töltetett be. r Schlik István. A főkáptalannak gyásza van. Egy érdemes férfiúval ritkult meg tagjainak száma, ki java férfikorában költözött el az élők sorából. Nagyszombatból neveztetett ki esztergomi kanonokká, hol az érseki főgymnáziámnak igazgatója, majd a konviktusnak kormányzója volt. Az esztergomi főkáptalannál ő kezelte a tanulóknak ösztöndijakat nyújtó pénztárt, majd a főgyimnáziumnak érseki biztosa volt. Régi betegsége, gyomor és bél baja folytán visszavonult életet élt. Rendkívül jószívű és adakozó volt. Kinek bárha nevét nem igen olvassuk azok soraiban, mert azt mindég kikérte magának, de emlékét annál többen áldják. A főgymnáziumi deákasztal egyik bőkezű istápolóját vesztette benne. Haláláról a főkáptalan az alábbi gyászjelentést adta ki. „Az esztergomi főszékesegyházi káptalan szomorú szívvel jelenti, hogy szeretett kartársa, méltóságos és főtisztelendő Schlick István, apostoli főjegyző, pápai praelátus, szőreghy c. apát, esztergomi kanonok, egyházmegyei könyvvizsgáló folyó évi november hó 23-án, életének 68-ik, áldozárságának 44ik évében, hosszas szenvedés és a szentségek többszöri ájtatos felvétele után, lelkét Teremtőjének visszaadta. A boldogult,, hült teteme f. hó 25 én délután 3 órakor fog a gyászházban ünnepélyesen beszenteltetni és a szentgyörgymezei temetőben lévő családi sírboltba a boldog feltámadásig nyugalomra helyeztetni. Az ünnepélyes gyászmise pedig f. hó 26-án reggel 9 órakor lesz a főszékesegyházban bemutatva. Esztergom, 1907. évi novem ber hó 24-én. Nyugodjék Krisztusban." — Rendkívüli ülés a megyénél, A tör vényhatóság bizottsága kedden délelőtt rendkívüli ülést tartott, mely elég gyér látogatottságnak örvendett. A napirend felszaporodott pontjai között a többek ezek voltak. A bizottság Brutsy János indítványára a kormánynak bizalmat szavazott. Büttner Róbert bizottsági tag elhalálozása folytán megüresedett tagság betöltésére a választás december 5-ére tüzetett ki, mig az általános tisztújítás fogadtatott el. Nagy vitát idézett a két szomszédos községnek, Német és Magyar Szőgyénnek kérvénye. Ezidőszerint a két község egy körjegyzőséget alkot. Magyar Szölgyén a törvényhatósághoz aziránt adott be kérvényt, hogy Német Szölgyénnel való egyesítése mondassék ki, mig Német Szölgyén még a körjegyzőségből is ki akar válni, s az a kérelme, hogy önállósitassék. Érdemi határozat hozatal előtt, elrendelte a bizottság, hogy bizonyos adatok szereztessenek pótlólag be. A nána—kicsindi körjegyzőségbe egy segédjegyzői állás rendszeresittetett. Kirendelte a bizottság, miszelati évről, 35-re szállítja le. Két napirend előtti felszóllalás is volt. Az alispán a bi zottság részvétét tolmácsolta a főispán családjában történt gyászeset folytán, meg Mattyasóvszky Lajos bizottsági tag indit ványára kimondotta a bizottság, miszerint elvárja a tisztviselőktől, hogy a tisztújítás alkalmából, kilincselni nem fognak. — Hymen—Sarkophag. E két szó kö zött a vonal egy kerek esztendőt, 365 na pos évet jelent épen, a maga véletlen, megdöbbentő miszticizmusával. Örök hűséget esküdni egy férfiúnak — és rá egy évre ugyanazon a napon a halálnak. Ez volt Iványi Lajosné szomorú meséje. Ez a természetes, matematikai pontosságú véletlen csak fokozza a részvétet a fiatal asszony-halott iránt, kinek haláláról a csa Iád a következő gyászjelentést adta ki „Alulírottak az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen emlékű jó gyermek, illetve feleség, testvér és unoka Iványi Lajosné szül. Kitzinger Etelka élete tavaszán, 21 éves korában,, egy évi boldog házasság után, hosszas szenvedés és a haldoklók ájtatos felvétele után folyó hó 24-én esti fél 8 órakor az örökkévalóságba költözött. A drága halott földi maradványai f. hó 26-án d. u. 3 órakor fognak a gyászházban (Kossuth Lajos-utca 22 sz.) beszenteltetni és onnan a kir. városi temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 26-án d. e. 10 órakor a kir. városi plébánia templomban fog az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1907. november 25,, Béke korán kihűlt, áldott poraira! Kitzinger József, Kitzinger Józsefné szül. Kecskeméthy Hermin, mint szülők. Iványi Lajos, mint férj. Kitzinger Irma mint nővér. Özv. Kecskeméthy Ignácné nagyanyja." — Katalia-estély. Kellemesen szórakoztató mulatságban volt részük azoknak, akik a szombati katholikus köri estélyen résztvettek. A műsort Janits Irénke és Reviczky Erzsike zongora játéka nyitotta meg. Beethowen Egmont nyitányát adták elő kiváló precizitással és ügyességgel, melyet a közönség szűnni nem akaró tapsokkal honorált. Majd vegyes kar következett, mely úgy az előadott népdalokkal, mint Storch „Éji varázsával" kitűnő szervezettségéről, dus hanganyagáról és kitűnő qualitásáról adott tanúbizonyságot; elismerést szerezve Taky Gyula karmesternek, valamint minden egyes énekesnek. A harmadik számot Vimmer Marianna sikerült szavalata töltötte be. Várady Antalnak „Krisztus a tengeren" cimü .költeményét szavalta, kedves energiával, pathosszal és említésre érdemes rutinnal, melyért a jelenvoltak osztatlan tetszésüket, szűnni nem akaró tapsban nyilvánították. Végül Nemesszeghy István hegedűszáma következett, mely az ő ismert művészi játékát jellemezte, tetszést aratva önmagának, valamint ügyes kísérőnek bizonyult leánykájának, Gizikének. A műsort a vegves kar éneke fejezte be, mely után a fiatalság táncraperdült. — Az Esztergom-Belvárosi Kath. Olvasókör e hó 24-én saját helyiségében tánccal egybekötött kitűnően sikerült Katalin estélyt tartott. Megmutatta ez alkalommal a kör, hogy jó rendezéssel nemesen, szépen is tud mulatni a közszájon forgó előítéletek dacára. A legtisztességesebb földmivescsaládok tagjai az uri és polgári osztálynak szép számmal megjelent tagjaival a legbarátságosabb vidámságban jól érezték magukat. Az estélyt egy nagyszerűen összeállított műsor kezdte meg. Jóhangú férfiénekesek ábrándos dala volt a nyitány, mely után Szölgyémy József e. t. a Bajos Jeremiás c. monolpgot adta elő hűséggel és jó alakítással. Simon Endre oly jóízűen mulatatta komikus ballada énekével a hallgatóságot, hogy az rint a törvényhatósági tisztviselők teljes előhívó tapsokra még el kellett énekelnie nyugdijképességeinek idejét a 40. szolga-' az 0 kedves Janóját. Következett a műsor fénypontja. Szinre került a „Két szerecsen" könyekig kacagtató bohózat. Tátusnál valódibb szerecsen még Szerecsenországban sem lett volna található. Játé ka a szerecsen huncuttság művészete volt. Méltó párja volt Horváth Mihály, a fehér szerepében, aki a gúnyolódásáért jó leckében részesült, mert a szerecsen őt is szerecsenné festette. Adorján Tonio vendéglős szerepében, úgyszintén Balogh is, mint Gigi jól megálltak helyüket. Nagy tapsot aratott Országh István helyi érdekű kukorica-nótáival. Örömmel hallgatták volna kellemes baritonhangját sokáig. Még Jakobek Jenő adta elő sikerrel az „Orr" c. monológot, ami után Táky Gyula, Neményi Károly zongorakisérete mellett a nála megszokott szivbelopó modulációval énekelt egy gyönyörű kuruc és egy balatoni magyar nótát. Folytatása természetétesen tánc volt egész reggelig. Az est sikerében a rendezőnek nagy része van. A maszkirozást Jakobek Jenő fiatal, törekvő fodrász végezte mindenki legnagyobb megelégedésére s igy őt a kath. egyesületek pártfogásába a legmelegekben ajánlani tudjuk. Fölülfizettek: Dr. Fehér Gyula 5 K, Számord Ignác, Meszéna Kálmán 3 K, Graeffel János, Gálicz András, Mátéffy Viktor 2—2 K, Hulényi Péter, Blümmelhuber Ferenc, Csárszky István, Huray Ferenc, Marczy József, Szoleczky János, Burány Ferenc, Pitlovics Mihály 1 — 1 K. - Az üveggyár bérbevétele katonai célokra. A pozsonyi hadtestparancsnokság értesítette polgármesterünket, miszerint addig is, mig a tervbe vett katonai barakktábor a város határában felépül, hajlandó volna az üveggyárat a katonaság elhelyezése céljából már a jövő, 1908. évben bérbe venni, hogy már ezen évben gyakorlatok lennének tarthatók, s egyben felkérte polgármesterünket a bérlet közvetítésére. Az üveggyár mint biztos forrásból értesülünk, késznek nyilatkozott a bérbeadásra, miért is kedden délután városunkba jött, hogy az üveggyár kiküldöttével a gyárat megszemlélje és a bér- ' beadás iránt elvi megállapodásokra jöjjön. - Bőrgyár Városunkban. Megemlékeztünk arról, miszerint egy hollandiai cég átirt a tanácshoz, tudatván azon komoly szándékát, miszerint városunkban egy szattyán bőrgyárat szándékozik létesíteni, miért is kérdést intézett, hogy a város g3^áralapitási szándékában menyiben támogatná. A cég ujabban arról értesítette város tanácsát, hogy kiküldötte a napokban városunkba érkezik, hogy szóbeli tárgyalásokat folytasson a gyár létesitése ügyében. - íngyenfa a szegény népnek. Az alispán értesítette a város polgármesterét, hogy a földmivelésügyi miniszter, tekintettel az idei mostoha termésviszo- < nyokra, mi legérzékenyebben a legalsóbb néposztályt érintette, utasította a kincstári erdei hatóságokat, hogy a szegény sorsuaknak, akik szegénységüket hatósági bizonyítvánnyal igazolják és aki k az utolsó három év alatt erdei kihágás miatt büntetve nem voltak, szolgáltassanak ki tüzelőt. — Egészségügy. Esztergom vármegye területén november hó I. felében az alábbi hevenyfertőző korok fordultak elő. Hasihagymáz: Esztergom, Pilismarót, Süttő, Bajna, Csév, Kesztölc, Tokod, Dorog, Párkány, Kernend. Kanyaró : Esztergom, Bajna Bucs, Bén\r, Nána. Torokgyik : Esztergom. Roncsoló toroklob ; Bajna, Párkány, Nagyölved, Farnád. Vörheny: Esztergom, Kernend, Bény, Bart, Nagyölved, Farnád. Bárányhimlő: Esztergom, Kernend. A divat. Minden asszonynak leghőbb vágya, hogy valamilyen szép prémet szerezzen. Most hogy a nedves, rideg novemberi napok megérkeztek, épenséggel elengedhetetlen kellékét alkotja a ruházatnak. Azok előtt, akik az igazi prémek között válogathatnak, olyan nagy mennyiség van, hogy a vá-